Fejezet

 1 Elo |            nemzetünk egész jólléte mezei gazdaságunk virágzásátul,
 2 Elo |         erõnket, ha valami föntebb mezei szorgalom terjesztené gazdag
 3 Elo |     idõnkben nemeslelkû nagyaink a mezei szorgalom ügyét a legszentebb
 4 Elo |       kötelességemnek érzém én is, mezei gazdaságunknak, ezen mi
 5 Elo |        eddig, úgy ezután is csak a mezei szorgalom lévén legfõbb
 6 Elo |           és biztosítva, mennyiben mezei filozófiánkat fejteni, emelni
 7 I   |              I.~NÉPTELENSÉG~Minden mezei szorgalom föntebb fejletének
 8 I   |           földművelő nép; tehát ha mezei szorgalmunk hátramaradásának
 9 I   |  termékenységéhez képest a föntebb mezei szorgalomra megkívántató
10 I   |           csak így fog felelni: Ha mezei szorgalmunk legfõbb fejletén
11 I   |           hogy honunkban a föntebb mezei szorgalom még valami nagyobb
12 I   |           kell mondanunk, hogy ily mezei szorgalomhoz elegendõ földmûvelõ
13 I   |          kérdést nem szenved, hogy mezei szorgalmunk elõmenetelének
14 II  |        következeteit érzi is egész mezei szorgalmunk, elég bõven
15 II  |      tapasztalják, kik népeinket s mezei gazdaságunk terheit közelebbrõl
16 III |            osztály, mely nemcsak a mezei szorgalmat, de az egész
17 III | fõgondjának illik tekintenie.~Hogy mezei szorgalmunk ezen nagy akadályának
18 IV  |      hosszasan fejtegetnem, hogy a mezei szorgalom virágzatához még
19 IV  |      természet szerint ezek teszik mezei gazdaságunk legfõbb ágait.~
20 IV  |            kártékony béfolyásait a mezei szorgalomra és egész népéletre
21 IV  |           a marhagazdaság az egész mezei gazdaságnak, kivált a magyar
22 IV  |        fogja, mely lábon áll egész mezei szorgalmunk.~Ezen néphiba
23 V   |           azt is tudnunk.~A magyar mezei polgár, mihelyt fia a szûrt,
24 V   |    szüksége volna, s midõn annak a mezei gazdaság komoly és nehéz
25 VII |           mint a magyarok, mivel a mezei gazdaságot holmi mesterséggel
26 VII |         össze; úgy az egész ország mezei gazdasága is csak úgy emelkedik
27 VII |   gyámolják, vagy tán nyomják is a mezei gazdaságot: akkor az egész
28 VII |         nem elég az, hogy a magyar mezei gazda a mesterségek szûke
29 VII |            kezekbe megy, melyekbül mezei gazdaságunkra soha semmi
30 VII |          valamint mindennek, úgy a mezei gazdaságnak is pénz a lelke.~
31 VII |       magára mind erszényünk, mind mezei szorgalmunk, de még egész
32 VII |            utakon visszaszivárog a mezei gazdaságra; nálunk ellenben
33 VII |          ellenben csaknem az egész mezei gazdaság pompával, módival
34 X   |           az egyszersmind az egész mezei szorgalmat gátolja; tehát
35 XI  |            szőlőgazdaság népünk és mezei szorgalmunk nagy kárával.
36 XI  |         ott is, hol a néperő nem a mezei föntebb szorgalomra, de
37 XI  |    gondolkodjunk, mely szerint azt mezei gazdaságunk kára nélkül
38 XI  |         tavasz elején végződvén, a mezei gazdaság fontosabb ágaival
39 XI  |           úgy hiszem, alig tudnánk mezei szorgalmunkon szebb és hasznosabb
40 XIII|            HIÁNYOS NÉPSZERKÖZET4~A mezei szorgalomnak és népboldogságnak
41 XIII|         legnehezebb mesterségét, a mezei gazdaságot.~Pedig én azt
42 XIII|           után hiszem, hogy mind a mezei szorgalmat, mind az egész
43 XIII|        legfőbb tetőre emelni, ha a mezei gazdaságot nem egyes gyarló
44 XIII|   mindenkor megvolna minden, ami a mezei szorgalom legfőbb céljaihoz
45 XIII|    céljaihoz megkívántatik.~Mert a mezei gazdaság annyi számtalan
46 XIII|           szerközetnél az, midőn a mezei gazda birtoka egészen elkülönítve
47 XIII|      tekinthetem úgy, mint legfőbb mezei ideált, vagy legalább számtalan
48 XIII|         hinnem és mondanom, hogy a mezei szorgalmat és népboldogságot