1829-erez | erezn-isten | iszik-metsz | mezei-sorsa | spany-zsiva
Fejezet
1 XI | elfagyását illeti, még az 1829. esztendő példátlan telében
2 XIII | célja: azokat egyesíteni.~(1833)~.oOo.~ ~
3 V | félreteszi a gazdaságot, s abból él, hogy marháit lopatva
4 VII | nemcsak minden ajtait és ablakait, de minden léptét és falatját
5 III | oly józan tanácslatokat ada, melyek valaha készülendõ
6 IV | bor- és dohánytermesztésre adák magokat, korántsem használnak
7 IV | kultúra nálunk igen szûken adatik, a rendetlenség pedig nagyon
8 XII | arra nem gondolnám, hogy adatink volnának.~Ami azt illeti,
9 XI | elegendő munkát és élelmet nem adhatnak. Hol ellenben vagy elég,
10 Elo | köztáplálónknak ügyében adni, amit adhatok, tudniillik: holmi gondolatokat
11 XII | EGYÉB HENYENAPOK~Gondot adna akármely angol calculistának,
12 X | árát a falu közpénzéhez adná, vagy ha le nem fizethetné,
13 VII | léptét és falatját török adó alá vetik, s ezáltal egész
14 III | közbirtokosok s még több adófizetõk örökös szegénységre jutnak.~
15 III | még csak ezen óhajtásomat adom: vajha azon proportionalis
16 VI | urak is kénytelenek azoknak adózni; s mivel ez attul van, hogy
17 III | pusztító rendetlenség nemcsak adózó népünk nagy részét, de az
18 VI(3) | mert így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra, s
19 III | szegény gazda magát csupa africai maurusok között látja nyomorogni.~
20 XII | hogy népmulatságokat nem afrikai karavánoktul, hanem a bölcs
21 XI | s legtöbb munkát emésztő ága miatt annak szükségesb és
22 XI | és a gazdaság fontosabb ágai elegendő munkát és élelmet
23 XI | mezei gazdaság fontosabb ágaival legkevesebb ellenkezetbe
24 IX | szeretettel bánó úrnak, de azt még ajándékozza is, valamint ellenben tapasztalhatni
25 VII | melyek annak nemcsak minden ajtait és ablakait, de minden léptét
26 I | egyik fõ s igen szembetûnõ akadálya hazánk termékenyebb tájainak
27 XIII | még sok elől nem számlált akadályai között egyik legbelsőbb,
28 III | gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól”,
29 Elo | holmi gondolatokat annak akadályairul és segédmódjairul.~Mely
30 Elo | nemzeti ügynek különféle akadályait és védszereit ösmertetni
31 III | mezei szorgalmunk ezen nagy akadályának egyedül a commassatio, azaz,
32 III | nemzetünk önjavát alapítani akarja, fõgondjának illik tekintenie.~
33 VIII | nyilván mutat.~Így nézze meg akárki a magyarnak ökör- és lóhajtását,
34 XII | EGYÉB HENYENAPOK~Gondot adna akármely angol calculistának, csak
35 III | valamely bosszús istenség akarná mezeinket büntetni.~Mert
36 VIII | majd mindig több földet akarnak munkálni, mint amit illendõ
37 X | magyarok között az építeni akaró pénzen sem kapván építő
38 VII | kedvezõk; de nem is azt akarom én mondani, hogy angolok
39 I | hátramaradásának okairul gondolkodni akarunk, önként ötlik előnkbe ezen
40 XI | szénatermésen kívül csak bort ötven akót ád, és azonkívül ád még
41 IX | megvetés az alacsonyt még alacsonyabbá, a becsületérzõt pedig ellenséggé
42 V | valamint a férfi pirul és alacsonyságnak tartja asszonyi munkát tenni,
43 VI | elõtt a földet nyalja; mely alacsonyságra korántsem vetemedne mihelyt
44 IX | lealacsonyítani; mert a megvetés az alacsonyt még alacsonyabbá, a becsületérzõt
45 VII | gyárokat nem állíthat, legalább alakítana magábul holmi kereskedõtársaságokat,
46 Elo | figyelmezõk észrevételei által alakulhat valami egésszé; s mivel
47 III | eltörlését, ha nemzetünk önjavát alapítani akarja, fõgondjának illik
48 Elo | egész nemzeti boldogságunk alapítva és biztosítva, mennyiben
49 XIII | múlékony és változékony alapon áll.~Hányadik az oly boldog
50 XIII | száz esztendõre.~Mely nagy áldás volna ily jóltevõ intézet
51 VI | népeinket valami kultúra áldásaiban részeltetni akarjuk, elsõ
52 Elo | terjesztené gazdag földünkre áldásait; szívemelõ örömmel és nagy
53 I | valami föntebb szorgalom áldásival boldogítani akarjuk, kétségkívül
54 Elo | isteninket engesztelik, áldást hozandnak mezeinkre, s ha
55 XI | De mivel a szőlő honunk áldott földének egyik legnemesebb
56 Elo | gyõzõdve, hogy azon nagyszerû áldozatok, melyekkel most egyesült
57 III | szorgalom csak a kertek aljáig szól. Ha pedig az ily gazdasághoz
58 VIII | azáltal elerõtleníteni és aljasítani.~Pedig minden nemzetek példái
59 II | a szükség fogyasztja és aljasítja a népet, s haszon nélkül
60 VI | nem gondolkodott, sem a mi aljasodott népeinket nem ösmeri.~De
61 I | magyarlakta jobb tájékaink között alkalmasint legnépesebbek Soprony és
62 VII | Ilyen pedig a mi egész álladalmunk. Mert nem elég az, hogy
63 VI | kiszabadulnak, s akkor bosszút állanak; tehát úgy látszik, hogy
64 IV | külsõjükkel egész belsõjek szomorú állapotját, elannyira, hogy azokon
65 XIII | hagyatva majd leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve
66 XIII | köz gabona- vagy pénztárt állítana, melybül a szükségben lévõket,
67 III | volt; eléggé tapasztaljuk állításom igaz voltát csak hat-hétezer
68 I | megperleni nem akarván, csak azon állítást nem hagyhatom e részben
69 VII | pénzszûke miatt gyárokat nem állíthat, legalább alakítana magábul
70 I | szerint némely politikusok azt állítják, hogy a nép önkint és hamar
71 VIII | s megkérdi, hány embert állítson.~Ily helyeken lehetne aztán
72 I | a puszták elõbbi szabad allodialis természetöket; mert ezt
73 I | népnek helyes viszonyaiban állván, mely viszonyok és föltételek
74 V | építenek, milyenrül a magyar álmadni sem mer; s innét van, hogy
75 VI | magokat. De mivel az ily általváltozás nagy néptömegeknél önkint
76 XIII | kínlódik és tehetetlenkedik.~Amerika fölfedezésekor azok találtattak
77 II | magyarnak gazdasága dugába dûl amiatt, mivel sem kaszást, sem
78 VIII | cifra gazda is kíván lenni, amibül aztán számtalanszor nagyon
79 VII | holmi kereskedõtársaságokat, amihez minden bizonnyal meg van
80 VII | kereskedünk, csak azok maradunk, amik voltunk, mert nem elég a
81 V | kénytelen kiadni olyanokért, amiket maga is készíthetne, de
82 V | akkor szokott az történni, amikor már az éledni kezdõ gazdaságot
83 IV | csak annak lesz eszközlője, aminek eddig volt, tudniillik:
84 VII | tehát azt, ami van, és úgy, amint lehet; lehet pedig, mert
85 V | hivatalra adja, s mind így, mind amúgy az unalmas gazdaságot vagy
86 XI | fagyig érhetik a szőlő, anélkül, hogy azt a rohadástul félteni
87 XII | HENYENAPOK~Gondot adna akármely angol calculistának, csak nagyában
88 III | legiparkodóbb gazda is felejt az ángol és német szorgalom elveirûl
89 VII | is kereskedésünk, mint az angolé, ha magunk nem kereskedünk,
90 VII | akarom én mondani, hogy angolok legyünk, elég volna nekünk,
91 II | magyar gazdák levél által annakidején értekezhetnének.~De kétségkívül
92 Elo | legfõbb táplálója, örökre csak annyiban leend egész nemzeti boldogságunk
93 X | hasznosak a füstös konyhák annyibul is, mert azokbul a füst
94 III | hanem ott, hol a törvény apa, s parancsol gyermekeinek.~ ~
95 V | abban áll, hogy a gyermek az apja vagy gazdája ökreit éjjel-nappal
96 V | annál több szalonnát kap apjátul avagy gazdájátul, s ha néha
97 Elo | ügyét a legszentebb hûséggel ápolják, midazon bölcs útmutatásokat,
98 IV | tartja magát, s legfölebb az aprólékos lopást érzi gyalázatnak,
99 IV | lovat, disznót, nem pedig aprólékot.”~Ez, mondom, a magyar népmorál
100 X | által meghatározott forma és ár szerint építenék a parasztházakat,
101 VII | learatnánk a búzát, már annak ára London körül jár.~A divat
102 X | helyett a község munkájának árát a falu közpénzéhez adná,
103 II | szoktak járni kaszálás és aratás végett a magyarokhoz, de
104 XIII | fölvállalták valamely uraság aratását, s néhány nap alatt egyesült
105 XIII | annyit arattak, hogy az aratórészbül templomot építettek.~Végtelen
106 II | mivel sem kaszást, sem aratót nem kap. Mi volna pedig
107 XIII | alatt egyesült erõvel annyit arattak, hogy az aratórészbül templomot
108 VII | bizonnyal rövid idõn más arcot venne magára mind erszényünk,
109 VII | bennmaradó pénz majd gazdag árendások által, majd más utakon visszaszivárog
110 VIII | jobbágy annyi esztendei árendát ád a földért, mennyit azért
111 IV | testi-lelki javainak legkisebb árnyékai sem látszanak.~A köztünk
112 X | vagy ha le nem fizethetné, arrul annak kamatolna. Mert így
113 V | tulajdonságát is fölötte ártalmasnak állítani; mert valamint
114 XII | hiszem, semmit, sőt igen ártanak, mert a marhát nyilván olcsítják,
115 IX | lépten-nyomon használni és ártani, mihelyt akar, akar pedig,
116 XI | melynek sem eső, sem dér nem ártván, azon egész késő fagyig
117 VI(3) | még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem; mert így
118 XIII | házban a gazda, másikban az asszony, harmadikban pedig mindenik
119 VII | tájakon, hogy a paraszt asszonyok és leányok ruháját csak
120 VII | szabás választja meg az úri asszonyokétul; valamint a legények is
121 V | furulyál, addig a német az asszonyokkal együtt fon, köt, varr stb.,
122 XIII | azt, hogy így majd minden asszonyt munkára fordíthatna s ezáltal
123 VI | tanyán és faluban terített asztal várja, de gyakran még az
124 XIII | ûzné, de még konyhát és asztalt is közösen tartana, s azáltal
125 V | betyárpéldányait formálják: igen könnyû átallátni, hogy ennyi rossznak összefolyása
126 XII | szeszereg a gőbölös. - Attila reáparancsolt a hódolt görögökre,
127 V | terhes nevelés által kiürült atyai gazdaságot még inkább kiürítik.~
128 I | volt a római nemességnek Augustus idejében, mégis törvények
129 VI | barátságba, még inkább ott avattatik egészen az úgynevezett zsivány-céhbe
130 V | tudományokba vagy jobb erkölcsbe avattatnék, többnyire olyakat tanul
131 V | maga a gazdaság tudományába avatva nincs; természet szerint
132 II | kujtorognak vissza; míg azalatt másutt a magyarnak gazdasága
133 V | fáznék, vagy takarmánya ne áznék. Mert ha a sváb maga nem
134 XIII | hiányos szerközetűek, hogy azokban a kunyhók igenis össze vagynak
135 X | konyhák annyibul is, mert azokbul a füst megjárván a háztető
136 V | majd a csõszökkel baltázni, azoktul az ökröket majd erõvel visszavenni,
137 II | rendszert gyakorlatba tenni; azonban a buger, avagy karpatusi
138 III | bitang helyeken nemcsak az a baj, hogy a birtok elszórtsága
139 I | az igen is nagy népesség bajába bukjunk, mely több tekintetben
140 I | járnunk, nehogy a néptelenség bajábul az igen is nagy népesség
141 V | a magyar ellenben nagy bajjal gyakran megszerzi az épületfát
142 III | gazda minden reggel annyi bajra kél, mennyi Attikának alig
143 II | néptelenségére nézve, nemcsak az bajunk, hogy földünk illendõ mûvelésére
144 III | elõtt az is, hogy e részben Balásházy János úr ily címû munkájában: „
145 V | fia a szûrt, tarisznyát és baltát elbírja, ökrésszé teszi
146 V | sütni-fõzni, majd a csõszökkel baltázni, azoktul az ökröket majd
147 VIII | kérdést nem szenved, hogy ezen balvéleményt is úgy kell tekintenünk,
148 VI | becsületérzés szüleményei?~Bámulva láttam, hogy a karpatusi
149 IX | IX.~DURVA BÁNÁS A JOBBÁGYOKKAL~Valamint
150 IX | popularitást, népeikkel való szép bánást mindenkor fontos dolognak
151 XIII | esztendõre a tõkét is; mert a bank csak négyet procentet számlál,
152 XIII | egész nemzeti erõ nemzeti bank- s egyéb szorgalmi egyesületek
153 XIII | Württembergben azok, kik a banktól fölvett pénzre öt procent
154 V | avagy lovász (mert éppen így bánnak a lovakkal is) már gyermekkorában
155 IX | sokan köztünk jobbágyaikkal bánni szoktak, éppen nem dajkája
156 IX | megadja a véle szeretettel bánó úrnak, de azt még ajándékozza
157 IX | is, hogy a véle rosszul bánót gyakran megbosszulja.~Igen
158 VI | attul van, hogy azokat senki bántani nem meri, tudván azt, hogy
159 IX | népben, ha azzal emberileg bánunk, s azáltal éreztetjük vele
160 VI | gonoszokkal jövén ösmeretségbe és barátságba, még inkább ott avattatik
161 V | adja; s megvallom, valami barbariest látok abban, midõn a német
162 IV(1) | hanem minden gazdasági barmokat a szárnyasokon kivül. (Berzsenyi
163 VIII | de még a magyar gazdasági barmokbul is, amit nemcsak a páratlan
164 I | mely a puszták birtokosait bátorságba tenné aziránt, hogy a gyarmatok
165 III | tagos proportionalis pör, bátran kimondom, hogy én ezen egész
166 I | falukkal és városokkal töltének be.~De tudnivaló az is, hogy
167 VIII | gazdaságnak, de a földnek egész becse a földmûvelõ nép mûveltségével,
168 XI | hol különben sem terem becses bor, s hol a szőlő többnyire
169 VI(3) | Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak;
170 IV | magyar nép igen idomos, becsületérzõ, sok erõvel és természetes
171 IX | alacsonyt még alacsonyabbá, a becsületérzõt pedig ellenséggé teszi.
172 VI(3) | Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak; de meg kell vallani,
173 V | nép charakterébe is, oly béfolyás, mely egy hadra nevelt népnél
174 IV | veszettség számtalan kártékony béfolyásait a mezei szorgalomra és egész
175 XII | mulatságait némelyek igen hasznos béfolyásúaknak tartják a nép csinosodására
176 II | leszándékozó munkás magát beíratná, s kikkel a magyar gazdák
177 III | paraszt, ki a maga csekély, de békerített s önszemeivel õrizett birtokán
178 XIII | minden háznak van valami bel- vagy külférge, mely azt
179 I | csehországi kaszásokat. Ha pedig belebb tekintünk hazánk szívébe,
180 IV | méltó külsõjükkel egész belsõjek szomorú állapotját, elannyira,
181 V | polgárnál.~Szép nemzeti bélyegre mutat az ugyan, hogy a magyar
182 IX | népmulatságok; de nagyon szép bélyegvonal a spanyol fõrendnél is az,
183 VIII | hajdúra sincs szüksége; hanem bémegy az öregbíró a tiszthez,
184 VI | tolvaj és egyéb gonosztévõ bémondójának és megfogójának nagy jutalmat
185 VII | elerõtleníti a nemességet; de ott a bennmaradó pénz majd gazdag árendások
186 VII | az a nagy rossz is nyom bennünket, hogy a külföldi csecsebecsét
187 III | gyakran elfárad az ökör és béres, míg a dolog helyére jut,
188 XI | iszik, a mezőt pedig vagy béresre, vagy Istenre bízza.~De
189 VI | uraival és bíráival még beszélni sem tud.~Ezen elõszámlált
190 I | áll, hogy egy-két zsíros betyár hurcolja a subát és lopott
191 V | romlottsággal teljes városokon betyárkodik, hol ahelyett, hogy az életre
192 V | gavallérok, a magyar legénységnek betyárpéldányait formálják: igen könnyû átallátni,
193 IV | a csinosság és büszkeség betyársággá, az okosság ravaszsággá,
194 VI | paraszt a maga uraival és bíráival még beszélni sem tud.~Ezen
195 VIII | helyeken lehetne aztán a sok bírói zárok nyitásárul gondolkodni;
196 XIII | az, midőn a mezei gazda birtoka egészen elkülönítve van
197 III | békerített s önszemeivel õrizett birtokán oly boldogul él és annyi
198 III | hazánk nagy része ily bitang birtokokbul áll; s hogy ez a pusztító
199 III | rendetlen helyekben majd minden birtokos bor- és húsáruló zsidókat
200 I | törvény, mely a puszták birtokosait bátorságba tenné aziránt,
201 III | rossz is megvan, hogy a birtokosok örökös viszálkodása és sok
202 XI | búzaföldeket csigertermésre bitanglunk még ott is, hol a néperő
203 III | dugadûlt falu annyi élõföldet bitangol, mennyi a perzsagyõzõ Attikának
204 I | látunk tatár nomádizmussal bitangoltatni; s hol számtalan faluk és
205 III | a közhatalomra szeretném bízni, olyformán, hogy az minden
206 X | tavaszi időben néhány napokon bizonyos számú téglát, válogot és
207 III | proportionalis törvényeinknek bizton elvei lehetnek, s melyekhez
208 I | úgy e részben is, csak a biztos középúton kell járnunk,
209 III | gyakran igen gyarló eszére van bízva, hanem ott, hol a törvény
210 Elo | több nagy íróink is minden bölcseséggel munkálódtak ugyan; de mivel
211 V | pásztorok meg számosabb bojtárokat tartanak; s meggondolván,
212 I | föntebb szorgalom áldásival boldogítani akarjuk, kétségkívül elsõ
213 I | hanem csak a boldog nép boldogítja az országot.~Ugyanazért
214 IX | társaságnak és szövetségnek boldogító lelke a szeretet, s ez teszi
215 IX | és szolgai viszonyokat is boldogítókká, s lehet tapasztalni, hogy
216 VI | idegennyelvû néptársainknak boldogságát nyilván gátolja, oly világos
217 Elo | annyiban leend egész nemzeti boldogságunk alapítva és biztosítva,
218 III | egész polgári életünkre és boldogságunkra; elhiszi ha mondom, hogy
219 III | önszemeivel õrizett birtokán oly boldogul él és annyi adót fizet,
220 XI | vagy örökre föld alatt kell borainkat hevertetnünk, vagy jobbágyainkkal
221 XI | élhetnek az emberek, kiknek borait olcsítja s ezáltal a szorgalmat
222 VIII | tartott marha haszon helyett bõrével, a sok rosszul munkált föld
223 XI | mondanunk, minthogy silány borkereskedésünk miatt vagy örökre föld alatt
224 XI | fölötte káros, mind magára a bortermesztőre nézve, ki a gazdaság ezen
225 XI | metszem, mégis mindig nagy bőséggel teremnek, úgyhogy a gazdaság
226 III | mintha azok által valamely bosszús istenség akarná mezeinket
227 VI | tömlõcbül kiszabadulnak, s akkor bosszút állanak; tehát úgy látszik,
228 Elo | melyekkel most egyesült nagyaink boszús isteninket engesztelik,
229 VI | Hogy pedig a tömlöc és bot, holmi csekély különbséggel
230 IV | gyermeknevelését s egyéb körülményeit bõvebben megtekintenünk.~ ~
231 VII | fényûzés még a módi szerekkel bõvelkedõ országokban is nagyon elerõtleníti
232 VI | gonoszoknak kedvez, a jókat bünteti.~ ~
233 VI | pedig szükség volna minden büntetõ törvényeinket és polgári
234 IV | többnyire a csinosság és büszkeség betyársággá, az okosság
235 I | is nagy népesség bajába bukjunk, mely több tekintetben még
236 VIII | sokan azt hiszik, hogy minél butább a nép, annál hasznosabb:
237 IV | szorgalmunknak, mint egyéb népeink butasága; tehát nem leszen fölöslegvaló
238 VIII | sok rosszul munkált föld búza helyett gazzal, s az egész
239 XI | nagy kárával. Számtalan búzaföldeket csigertermésre bitanglunk
240 VII | minekelõtte learatnánk a búzát, már annak ára London körül
241 V | nevelésben részesül, mint a buzgó tót és német népek.~Meggondolván
242 V | hogy a tótok és németek buzgóságát nemhogy követné, de azt
243 XII | Gondot adna akármely angol calculistának, csak nagyában is, kiszámlálni:
244 XIII | földmûvelõ népet valami célirányosb egyesületekbe szerköztetnõk.~
245 III | elõmenetel, hanem csak ok- és céliránytalan vergõdés.~De nem hallgathatom
246 XIII | s a kultúrának legfõbb célja: azokat egyesíteni.~(1833)~.
247 XIII | meggyőzésére s a szorgalom minden céljaira megkívántatnak; az ily erők
248 V | föntebb kultúra és szorgalom céljaival igen ellenkezõ, tehát ezen
249 III | is oly, minden józanabb céllal ellenkezõknek kell látnunk,
250 V | igen ellenkezõ, tehát ezen célokra nézve csakugyan hibásnak
251 II | néposzlatás nemcsak a néperõnek célosb használatát eszközlené,
252 VI | szereztetni egészen emberibb és célravivõbb fenyíték, mint azokat összefogdosni,
253 VIII | munkálni gyõznének. Mely nagy céltalanságnak elég gyakran is tapasztaljuk
254 V | abban egyebet különféle céltalanságoknál? Ugyanis a nemes ifjú éppen
255 XI | félnomádizmusra sem elegendő.~Mely céltalanságot annyival inkább is kártékonynak
256 VII | de az ily cicomák csak Centaurus ruhái Herkulesen.~A barbarus
257 V | ennek béfolyása van a nép charakterébe is, oly béfolyás, mely egy
258 VI | rendtartásainkat jobban a nép charakteréhez szabni, p. o. minden legkisebb
259 VII | cicomálják föl néha; de az ily cicomák csak Centaurus ruhái Herkulesen.~
260 VII | fölpiperézi ugyan magát külföldi cicomákkal, de annak gyomrát az erõtlenségi
261 VII | csak a legmódibb uzsorák cicomálják föl néha; de az ily cicomák
262 III | részben Balásházy János úr ily címû munkájában: „Észrevételek
263 XIII | szegény nemeseink, kik ámbár a civilizált világnak legszabadabb emberei,
264 VIII | ezen bölcs intése: „Exiguum colito”, tán semmi nemzetnél annyira
265 VIII | kisülni.~Innét van, hogy a Columellának ezen bölcs intése: „Exiguum
266 III | nagy akadályának egyedül a commassatio, azaz, tagos avagy tömeges
267 VII | gazdaságra; nálunk ellenben csaknem az egész mezei gazdaság
268 VI | zsiványokat nemcsak minden csárdán, tanyán és faluban terített
269 V | egyedül maga hegyen-völgyön csatangolni, majd több ökrészekkel és
270 VII | bennünket, hogy a külföldi csecsebecsét nagyon is szeretjük, melyekbül
271 II | miatt csak messzünnen hozott cseh és német cselédekkel lehetett
272 I | Kõszög tövében is láttam csehországi kaszásokat. Ha pedig belebb
273 II | messzünnen hozott cseh és német cselédekkel lehetett a föntebb fogású
274 III | és sok gyülevész korhely cselédje miatt a fenyíték és egész
275 Elo | nyomozatimmal fölöslegvalót cselekedtem; sõt úgy hiszem, óhajtanunk
276 V | német hölgyével és leányával csépeltet, kaszáltat, szántat stb.,
277 I | horvátok pergetik a sarlót és csépet, s még Kõszög tövében is
278 XII | azonkívül minden parasztkalyibát cserép alá vehetnénk.~És vajon
279 X | házak, kőbül vagy mórbul és cserépfödélre legyenek? Mert ha ezt a
280 X | számú téglát, válogot és cserépzsindelt közerővel vetni, s az ifjak
281 XI | Számtalan búzaföldeket csigertermésre bitanglunk még ott is, hol
282 V | melyet sem maga nem tud csinálni, sem pénzért nem kap, vagy
283 VI | könyvekben szintoly csinos vagy csinosabb, mint a magyar; elég itt
284 XII | béfolyásúaknak tartják a nép csinosodására nézve, tagadni nem lehet,
285 IV | úgyhogy annál többnyire a csinosság és büszkeség betyársággá,
286 XIII | láták az újzeelandi nagy csinosságú földmûvelést, hol a nép
287 VI | az embernek kezét-lábát csókolja, s minden csekély ember
288 II | földesúr, mindjárt csak buger csoportot hozata, ki ha rendezettebb,
289 V | stb. sütni-fõzni, majd a csõszökkel baltázni, azoktul az ökröket
290 IX | lehuzatják stb., éppen nem lehet csudálnunk, ha ily durva bánásmód mellett
291 XIII | földet; s a legújabb utazók csudálva láták az újzeelandi nagy
292 Elo | gyakorlatba hozni tudjuk.~Ne csüggedjünk el pedig azon, hogy mindenben
293 VI | másként pedig, mikor a csúf gúnyában magát váznak látja
294 V | követné, de azt még nyilván csúfolja. Mely hidegségnek okát pedig
295 IX | bánni szoktak, éppen nem dajkája ezen jóltévõ ösztönnek.~
296 VII | olyan, mint egy sápadt cifra dáma, ki fölpiperézi ugyan magát
297 VI(3) | zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy
298 VI | a romlott emberek örökre deportáltatnának, mert míg azokat a néptül
299 IV | kultúrában részesül, igen derék nép; de mivel a kultúra
300 V | mesterségnek, de egyszersmind derékségnek is nézi; s mivel ily ökrész
301 IV | telepedett német gyarmatok minden dícséretre méltó erkölcsöt és szorgalmat
302 VI | úgynevezett zsivány-céhbe és diplomatikus emberek közé2 Mely szerint
303 VIII | sima, fejér, kanyult fülû disznó is nyilván mutat.~Így nézze
304 IV | ember lop ökröt, lovat, disznót, nem pedig aprólékot.”~Ez,
305 VII | ára London körül jár.~A divat és fényûzés még a módi szerekkel
306 XIII | feleség, egy otromba fiú, dög, tűz, víz, zsivány stb.~
307 III | gyakran egész nyájak rakásra döglenek s azáltal sokezer közbirtokosok
308 IV | mivel azok többnyire bor- és dohánytermesztésre adák magokat, korántsem
309 V | a magyar teletszaka csak dohányzik és furulyál, addig a német
310 IX | is az, hogy ott a cseléd, dolgát végezvén, az urakkal szabadon
311 V | pedig csak az erõt kívánó dolgokat adja; s megvallom, valami
312 I | hogy valamint minden emberi dolgokban, úgy e részben is, csak
313 XII | lehet, hogy van igazság a dologban; mert az ily összeseregléseken
314 V | számtalan esetekben nem csekély dologmulasztással és hátramaradással szokott
315 V | azt, mely következetû a dologtalan élet még a mûvelt embernél
316 V | legénykorában az örökös tekergést és dologtalanságot megszokván, nemcsak soha
317 V | férfimunkába keveredni; mely dologválogatás számtalan esetekben nem
318 VII | mesterségek szûke miatt mindent drágán s többnyire mindig rosszat
319 II | másutt a magyarnak gazdasága dugába dûl amiatt, mivel sem kaszást,
320 III | tájainkrul, hol egy-két dugadûlt falu annyi élõföldet bitangol,
321 II | magyarnak gazdasága dugába dûl amiatt, mivel sem kaszást,
322 V | tájékain s legjelesebb népén dúlni fájdalommal tapasztalunk.~
323 XIII(4)| Szerközni és szerkőzni dunai szólás, mint férkőzni, vetkőzni,
324 V | olyanokat is látni, kik holmi durvább faragáshoz értenének; pedig
325 V | gyakran sokkal jobb templomi éa oskolai nevelésben részesül,
326 I | kell pedig értenünk, mert ebben áll a nemzeti erõ legfõbb
327 XIII | biztosítva és mentve lenne sok eddigi inségeitül.~Szorosabb népegyesület
328 V | szalonnát eszik, nyáron az ég alatt és földön, télen pedig
329 Elo | észrevételei által alakulhat valami egésszé; s mivel az ügy oly szorgos,
330 VI | terjedését és azáltal nemcsak az egésznek, de leginkább számos idegennyelvû
331 X | meleg füstös konyha igen egészséges téli szobául is szolgál.~ ~
332 I | fõ nemzettel minél elõbb eggyé legyenek.~Egyébiránt pedig
333 X | sűrűsége miatt sok falu porrá égvén, a közjó nagy kárával számtalan
334 XIII | egészen elkülönítve van egyebekétül; mert így legalább szorgalma
335 V | nemcsak téli idõben, hanem egyébkor is elég oly ideje van a
336 V | két nem minden munkában egyenlõen résztvesz, s míg a magyar
337 XIII | megoszlik, magát és erejét nem egyesíti, hanem inkább minden ember
338 XIII | megkívántatnak; az ily erők egyesülését pedig nem egyes emberben,
339 XIII | legcivilizáltabb népeknek, melyek egyesületekben éltek s közerõvel munkálták
340 XIII | szerközetekben; p. o. tágabb egyesületi szerközet lenne az: midõn
341 XIII | az: midõn a nép annyira egyesülne, hogy az egész gazdaságot
342 IV | népéletre fejtegetnem; csak az egyet jegyzem itt meg, hogy egész
343 XIII | között is van valami kis egyetértés.~Az ily oszlott érdekű társaság
344 XIII | lenne a nép ereje, ha az egyítve s mindenkor cél szerint
345 I | szemlélet elõttem nagyon is egyoldalúnak látszik.~Mert ámbár fõdolog
346 VII | legyünk, elég volna nekünk, ha egyszer csak azt tehetnénk is, hogy
347 X | község egyesült erővel, egyszerre fölépíti annak házát, a
348 I | tapasztalhatni, hogy az együgyû és szegény, de jó erkölcsû
349 Elo | egyszersmind ösztönt is az együttmunkálkodásra, igen kedves kötelességemnek
350 VIII | szegénysége miatt minden tavasszal éhség van, s a legnagyobb dolog
351 II | pusztáink mellett gyakran éhséggel küszködnek és vesznek; minden
352 V | apja vagy gazdája ökreit éjjel-nappal szanaszét legelteti, s mikor
353 V | gyermekkorában hozzászokik egész éjjelenként majd egyedül maga hegyen-völgyön
354 V | háromszor meleg ételt és éjjelre meleg párnát ád, addig a
355 VI | gondolkodó részénél, hogy az éjszakamerikai statusok fenyítõ rendszerét
356 IX | mind a nyeregben, mind az eke mellett érzi a maga méltóságát,
357 VII | gyorsítója; de midõn az ekeszarvon kívül alig van egyéb a nemzet
358 V | szûrt, tarisznyát és baltát elbírja, ökrésszé teszi azt. Az
359 VI | lehetetlen az embert annyira elbutítani, hogy ezt ne látná s ne
360 V | történni, amikor már az éledni kezdõ gazdaságot újra elkezdi
361 VII | legények is már mast nem elégednek meg az elõbbi férfias öltözettel,
362 VI | rendtartásaink közel sem elegendõk, sõt úgy látszik, azok mellett
363 XI | melynek egész munkája tavasz elején végződvén, a mezei gazdaság
364 I | szaporításárul, hanem csak annak élelmérül kell aggódni; mely szemlélet
365 XI | ágai elegendő munkát és élelmet nem adhatnak. Hol ellenben
366 II | mindazokat, kiknek otthon illendõ élelmök nincs, magyarok közé szállítanánk.
367 VI | életre szoktatni, s utóbbi élelmökre valót vélek szereztetni
368 IX | ösztön csak úgy munkálhat élénk erõvel a népben, ha azzal
369 IV | nélkül, azokat is egyrészrül élénkíti, idomítja s erõsíti, másrészrül
370 VI | összefogdosni, összekínozni s úgy elereszteni, hogy még az úton kénytelenek
371 VIII | gyakran zsarolni s azáltal elerõtleníteni és aljasítani.~Pedig minden
372 VII | bõvelkedõ országokban is nagyon elerõtleníti a nemességet; de ott a bennmaradó
373 VI | közmondásokkal, melyekben nagy életbölcseség van szõve, mely minden bizonnyal
374 XIII | figyelme alatt folyó nyájas életbül oly patriarchalis világ
375 V | parasztlegény mint ökrész-lovász, életének nagy részében hever, pásztorkodik,
376 I | tájokat is, hol a könnyû élethez szokott magyar élni sem
377 III | erkölcsének egész polgári életünkre és boldogságunkra; elhiszi
378 XI | félteni kellene.~Ami a lugasok elfagyását illeti, még az 1829. esztendő
379 XI | épen maradtak. De az ily elfagyást is hamar helyrehozza a jó
380 III | mert már itt is gyakran elfárad az ökör és béres, míg a
381 IX | abban minden becsületérzés elfojlik, s végre a gyávább nép önmagát
382 IX | néperény legszebb nemeit elfojtva látjuk.~Holott igen természetes
383 Elo | ELŐSZÓ~Elgondolván, mennyire függ nemzetünk
384 IX | önmagát is megveti és egészen elhagyja, amit szegény tót népeink
385 III | legtermékenyebb oka, oly ok, melynek elhárítása nélkül minden elõmenetelünk
386 III | proportionalis osztály lenne elhárítója; s hogy eziránt a nemzet
387 III | kigondolható nemei annyira elhatalmaznak, hogy végre a szegény gazda
388 VI | romlottság nálunk annyira elhatalmazott, hogy a zsiványokat nemcsak
389 V | annyit, melybül illendõen élhetne, de egyébiránt is tudjuk
390 XI | leginkább csak szőlőgazdaságbul élhetnek az emberek, kiknek borait
391 II | hozzánk szállók könnyebben élhetnének, jobban szaporodnának és
392 III | gazdaságokra kárhoztatott, sõt elhiszik velem együtt, hogy a magyar
393 V | éledni kezdõ gazdaságot újra elkezdi a nagy költséggel járó gyermeknevelés
394 VI | a kaposvári határ körül elkezdtek lopni és rabolni. Hogy pedig
395 XIII | mezei gazda birtoka egészen elkülönítve van egyebekétül; mert így
396 V | mint a kényes nevelés által ellágyult; de mivel a kemény nevelés
397 XI | fontosabb ágaival legkevesebb ellenkezetbe sem jön, holott annak egész
398 XIII | egyéb, mint az egymással ellenkező érdekek örökös harca, úgyhogy
399 III | minden józanabb céllal ellenkezõknek kell látnunk, mintha azok
400 XIII | szomszédok leggyakoribb ellenségek, kik ahelyett, hogy egymásnak
401 IX | alacsonyabbá, a becsületérzõt pedig ellenséggé teszi. Az ember mind a nyeregben,
402 XI | vehetjük a földnek.~Azon ellenvetés, hogy a lugas nem ád oly
403 VI | lehetnek. Nem szükség itt azon ellenvetésre ügyelnünk, hogy a német
404 Elo | azon, hogy mindenben igen elmaradtunk, s nagy gátokat kell vívnunk;
405 VI | rendtartási kötelességeik elmulasztásáért nemcsak szokásunk szerint
406 IV | mint ezrenkint dolog nélkül élnek, a tömlöcök és pandurok
407 I | könnyû élethez szokott magyar élni sem tudott, gazdag falukkal
408 II | szokott, s azáltal jobban élõ magyar. A magyar tehát legalkalmasabb,
409 VI | meri, tudván azt, hogy azok elõbb- utóbb a tömlõcbül kiszabadulnak,
410 XI | hosszabbakat pedig egyik élőfárul a másikra eregetjük, vagy
411 III | egy-két dugadûlt falu annyi élõföldet bitangol, mennyi a perzsagyõzõ
412 XII | mikor ellenben a vásárok előjőnek, szeszereg a gőbölös. -
413 I | szaporábbak, mint a könnyen élõk, de erkölcstelenek; s elég
414 XIII | emez előszámlált és még sok elől nem számlált akadályai között
415 I | Ugyanazért e részben a józan elõlátás kívánja és parancsolja,
416 VI | szorítani, s valamint a faluk elõljáróit, úgy egyéb tisztviselõket
417 IX | szabadon gorombálkodnak, még az elõljárókat is tézik, lehuzatják stb.,
418 III | minden elõmenetelünk nem elõmenetel, hanem csak ok- és céliránytalan
419 I | hogy mezei szorgalmunk elõmenetelének egyik fõ s igen szembetûnõ
420 III | elhárítása nélkül minden elõmenetelünk nem elõmenetel, hanem csak
421 I | kétségkívül nálunk is nagyon elõmozdítanák a népszaporodást az oly
422 I | gondolkodni akarunk, önként ötlik előnkbe ezen kérdés:~Van-é földünk
423 XIII | és népboldogságnak emez előszámlált és még sok elől nem számlált
424 VI | még beszélni sem tud.~Ezen elõszámlált igazságokat érzik az okos
425 Elo | ELŐSZÓ~Elgondolván, mennyire függ
426 XI | olcsón megitatnunk. Ami sokak előtt sok hasznot látszik ugyan
427 I | aggódni; mely szemlélet elõttem nagyon is egyoldalúnak látszik.~
428 III | is nagy részét a kártevõk elprédálják. Mert az ilyen bitang helyeken
429 VI | hasznosabb, mint az ily jól elrendelt munkaházak által kézmûveink
430 IV | kívül, az erdõsebb tájaktul elrettentenek.~Nem szükség okos ember
431 XI | által vész el, vagy éretlen elrohad, még bort is gyakran jobbat
432 X | rendelni? s ha a milliókat elseprő tűzi veszedelmeket el tudnánk
433 I | a házas embereknek holmi elsõséget adnának s a többgyermekûeket
434 XIII | izzadásaik mellett is, inkább elszegényednek, s ha megvénülnek, vagy
435 IV | számtalan gazdákat örökre elszegényítenek; mely nagy károkhoz járul
436 III | az a baj, hogy a birtok elszórtsága a gazdasági munkát fölötte
437 XIII | népeknek, melyek egyesületekben éltek s közerõvel munkálták a
438 VI | gyanús embert a pásztorságtul eltiltani, minden tolvaj és egyéb
439 III | kártékonyok, hogy azoknak eltörlését, ha nemzetünk önjavát alapítani
440 V | épületfát és azt utóbb ismét eltüzeli, mivel építõ embert nem
441 V | asszonyi és férfimunkák annyira elválasztatnak, hogy valamint a férfi pirul
442 III | proportionalis törvényeinknek bizton elvei lehetnek, s melyekhez én
443 III | ángol és német szorgalom elveirûl aggódni, s elég jó gazdának
444 VI | VI.~NÉPKÉPZETI ELVEK~Hogy hazánk népeinek soknyelvûsége
445 VII | mely a nemzettül örökre elvész; s nem elég, hogy a nemzet
446 VIII | józan és hasznos gazdasági elvet igazán értené és követné.
447 VII | magárul gondolkodna, s ha az ember- és pénzszûke miatt gyárokat
448 XIII | egyesülését pedig nem egyes emberben, hanem csak több emberek
449 XIII | civilizált világnak legszabadabb emberei, mégis szintoly szegények,
450 IV | Mert ezek a mi jóravaló embereink nemcsak ökröt, lovat szoktak
451 VI | vélek szereztetni egészen emberibb és célravivõbb fenyíték,
452 IX | erõvel a népben, ha azzal emberileg bánunk, s azáltal éreztetjük
453 VI | egyik legnagyobb veszélye az emberiségnek a hamis emberszeretet, mely
454 VIII | hivatal ugyan a legszebb emberiségre; de gazdasági tekintetben,
455 V | dologtalan élet még a mûvelt embernél is, hát egy félvadnál?~Meggondolván
456 V | igen célirányos ugyan hadi emberre nézve, mert az így nevelt
457 VI | az emberiségnek a hamis emberszeretet, mely mldõn a gonoszoknak
458 XIII | vesződsége van a gazdának embertársaival, mint a gazdasággal. Jobb
459 VIII | hogy egyedül az ily nép emelheti mind az egyes, mind az egész
460 III | egész népképzést legfölebb emelhetné s legtovább terjeszthetné;
461 Elo | virágzásátul, s mennyire emelhetnénk nemzeti erõnket, ha valami
462 VII | mezei gazdasága is csak úgy emelkedik illendő tökélyre, ha azt
463 XII | mennyi temérdek néperőt emésztenek meg nálunk, csak magok a
464 XI | legcsalókább s legtöbb munkát emésztő ága miatt annak szükségesb
465 XIII | szorgalomnak és népboldogságnak emez előszámlált és még sok elől
466 I | ezt féltik legtöbben, s emiatt hever sok drága föld.~ ~
467 Elo | eléggé és elégszer a nemzetet emlékeztetni; nem gondolnám, hogy még
468 III | vesszük annak hasznát, hogy említést alig érdemel; s így fog
469 V | mondanom, amit az imént említettre mondék, azt tudniillik,
470 VI | ezek és a magyarok nem is engedik magokat annyira nyomni,
471 Elo | nagyaink boszús isteninket engesztelik, áldást hozandnak mezeinkre,
472 V | hajlandó vagyok hinni, hogy ennek béfolyása van a nép charakterébe
473 V | tudjuk, hogy a magyarnak elég ennivalója van, párnája pedig semmi
474 II | temérdek néperõnk használatlan enyészik népeink céltalan oszlata
475 IX | éppen azért erõsítik, mivel enyhítik. Lehet az embernek parancsolni,
476 VI | magyar népnyelv ellenben oly ép és csinos, valamint az írásnyelv;
477 V | gyarapodni, s oly házakat építenek, milyenrül a magyar álmadni
478 X | meghatározott forma és ár szerint építenék a parasztházakat, melyekre
479 X | ifjak nagyobb részét az építéshez kívántató mesterségekre
480 V | gazdasághoz megkívántató faragást, építést, mórozást stb. majd mindenik
481 XIII | az aratórészbül templomot építettek.~Végtelen lenne a nép ereje,
482 V | utóbb ismét eltüzeli, mivel építõ embert nem talál: ami természet
483 X | kamatolna. Mert így nemcsak az építők gazdaságai sokat nyernének;
484 X | tenni, hogy minden ezután épülendő falubeli házak, kőbül vagy
485 V | bajjal gyakran megszerzi az épületfát és azt utóbb ismét eltüzeli,
486 X | de a kisebb uraknak is épületi oly romlékonyak, hogy azokat
487 V | másrészrül pedig, mint legdelibb erdei gavallérok, a magyar legénységnek
488 XIII | de az emberek megoszlott érdekeik miatt, mégis nagyon távul
489 XIII | mint az egymással ellenkező érdekek örökös harca, úgyhogy itt
490 XIII | egyetértés.~Az ily oszlott érdekű társaság nem egyéb, mint
491 III | hasznát, hogy említést alig érdemel; s így fog a dolog menni
492 III | ahol elég legelésre való erdõ van; de itt még az a nagy
493 VIII | azon fonák okoskodásbul is ered, mely szerint sokan azt
494 XI | egyik élőfárul a másikra eregetjük, vagy a két fárul összeérő
495 XIII | építettek.~Végtelen lenne a nép ereje, ha az egyítve s mindenkor
496 XIII | igen megoszlik, magát és erejét nem egyesíti, hanem inkább
497 X | nem pénzzel, hanem maga erejével kénytelen építeni.~De azonkívül
498 IV | rossznak, hanem férfidísznek és erénynek nézi; a tömlöcöt és derest
499 XI | dér által vész el, vagy éretlen elrohad, még bort is gyakran
500 VI | Mert bizony egészen másként érez az ember maga iránt, mikor
|