1829-erez | erezn-isten | iszik-metsz | mezei-sorsa | spany-zsiva
Fejezet
501 VI | hogy ezt ne látná s ne érezné; s ha érzi, várhatunk-é
502 VI | népeknek; amit magok is igen éreznek, mert örömest magyarokká
503 IX | emberileg bánunk, s azáltal éreztetjük vele emberi méltóságát és
504 XI | azon egész késő fagyig érhetik a szőlő, anélkül, hogy azt
505 I | népszaporítás némely módjait röviden érintenünk.~Hogy néptelen tartományokat
506 V | szolgáló tudományokba vagy jobb erkölcsbe avattatnék, többnyire olyakat
507 IV | idomítja s erõsíti, másrészrül erkölcseikben rontja; s mivel azok többnyire
508 IV | hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy
509 IV | minden dícséretre méltó erkölcsöt és szorgalmat mutatnak ugyan,
510 V | a népnél a religiónak az erkölcsre s az erkölcs által az egész
511 I | mint a könnyen élõk, de erkölcstelenek; s elég élelme volt a római
512 I | az egészen el ne fogyjon erkölcstelenség miatt. Így kétségkívül nálunk
513 I | együgyû és szegény, de jó erkölcsû népek többnyire szaporábbak,
514 XIII | pedig öregszik, hibázik az erő, s ami ezek között van,
515 XII | és oláh népeink egymást érő henyenapjait, s hogy egy
516 IV | erõtlenségbõl, hanem egyenest erõbül folyván, a lélekösmerõ elhiszi,
517 VIII | szegénységgel fizet.~De az ily erõltetett, hamis nagy gazdaság nemcsak
518 Elo | mennyire emelhetnénk nemzeti erõnket, ha valami föntebb mezei
519 X | azokat majd romolhatatlanokká erősíti, a hélat legjobb hús-, hal-
520 IV | egyrészrül élénkíti, idomítja s erõsíti, másrészrül erkölcseikben
521 V | a férfinak pedig csak az erõt kívánó dolgokat adja; s
522 II | szükség nemcsak fogyasztja, de erõtleníti, lelketleníti is a népet;
523 IV | szorgalmunk.~Ezen néphiba nem erõtlenségbõl, hanem egyenest erõbül folyván,
524 VII | cicomákkal, de annak gyomrát az erõtlenségi nyavalák minden nemei fojtogatják.~
525 VII | nyernek, csak felét magyar erszényekbe rakhatnánk is, minden bizonnyal
526 VII | tekintetben fontosabb az erszénynél.~Ha pedig a nemzet sem kereskedni,
527 VII | arcot venne magára mind erszényünk, mind mezei szorgalmunk,
528 VII | nemcsak nemeseink többnyire értékeiken felül pompáznak, de még
529 II | levél által annakidején értekezhetnének.~De kétségkívül még sokkal
530 V | annak erkölcsét, s egyedül értelmének és erkölcsének tisztaságábul
531 IV | nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy céljaihoz képzett
532 V | vakbuzgóság megzavarja a nép értelmét, úgy a religiótlanság is
533 VIII | hasznos gazdasági elvet igazán értené és követné. Sõt igen gyakran
534 V | holmi durvább faragáshoz értenének; pedig nemcsak téli idõben,
535 I | legyen, ezt kell pedig értenünk, mert ebben áll a nemzeti
536 IX | gyakran megbosszulja.~Igen érti a nép, hogy nem lehet mindenki
537 V | építeni, talál elég ahhoz értõket rokonai és szomszédai között,
538 VII | minden bizonnyal meg van érve, csak kezdõ legyen.~Való
539 VI | béfolyása lévén az emberi érzelmekre, kérdést nem szenved, hogy
540 Elo | igen kedves kötelességemnek érzém én is, mezei gazdaságunknak,
541 VI | elõszámlált igazságokat érzik az okos svábok; mert tapasztaljuk
542 V | legrosszabb lábon áll, s leginkább esak ott láthatunk holmi rendesb
543 X | tartatik, mely szerint tűz esetében a gazdának csak rajtavalója
544 XI | ád a lugas, melynek sem eső, sem dér nem ártván, azon
545 VIII | fantasztához, s ha legtisztább ésszel s legnyugodtabb lélekkel
546 XIII | s mindenik a maga gyarló esze, vagy többnyire esztelensége
547 V | csak kenyeret és szalonnát eszik, nyáron az ég alatt és földön,
548 IV | az ily nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak,
549 II | néperõnek célosb használatát eszközlené, de egyszersmind a szorgalom
550 I | törvények által kellett eszközleni, hogy az egészen el ne fogyjon
551 IV | ellenben örökre csak annak lesz eszközlője, aminek eddig volt, tudniillik:
552 Elo | óhajtanunk kell, hogy még több eszmélkedõink is e köz- és nagyérdekû
553 Elo | ösmerete csak több figyelmezõk észrevételei által alakulhat valami egésszé;
554 Elo | iránt tapasztalásaikat és észrevételeiket közleni se fölöslegvalónak,
555 III | úr ily címû munkájában: „Észrevételek a honni gazdaságbeli szorgalomnak
556 XIII | viszontagságokkal jár, annyi észt, pénzt, szorgalmat, tapasztalást,
557 XIII | gyarló esze, vagy többnyire esztelensége szerint üti-véti az emberiség
558 VIII | szorgalmas jobbágy annyi esztendei árendát ád a földért, mennyit
559 XI | elfagyását illeti, még az 1829. esztendő példátlan telében is csak
560 VI | ízben láttuk hogy a több esztendõkig raboskodók, kiszabadulván
561 X | falunak kötelessége legyen esztendőkint az üresebb tavaszi időben
562 XII | egy-két naptul függ az egész esztendőnek szerencséje, megvallom,
563 V | naponkint háromszor meleg ételt és éjjelre meleg párnát
564 II | emberek hétszámra szanaszét étlen kujtorgatnak, míg helyet
565 II | azért az, mert azt több száz év óta rendezgették.~Így lévén
566 X | munkálatlan hever, hogy évenként ezer meg ezer polgár vagyona
567 XII | hiszem, hogy ennyi erővel évenkint megregulázhatnánk minden
568 VIII | Columellának ezen bölcs intése: „Exiguum colito”, tán semmi nemzetnél
569 III | lenne elhárítója; s hogy eziránt a nemzet józanabb része
570 XI | összeérő vesszőket a két fa között összekötjük, mely
571 X | X.~FALUSI FAÉPÜLETEK ÉS AZOK SŰRŰSÉGE~Tudván
572 XI | ártván, azon egész késő fagyig érhetik a szőlő, anélkül,
573 XI | telében is csak kerti lugasaim fagytak el, a hegyiek ellenben épen
574 X | megjárván a háztető minden fáit, azokat majd romolhatatlanokká
575 IV | természetes okossággal bíró faj ugyan, de annak szép hajlományai
576 XIII | zselléreivé nyomorodnak, fájdalom, nem keveset láthatunk!~
577 V | legjelesebb népén dúlni fájdalommal tapasztalunk.~Így továbbá
578 IV | becsületérzés pedig zsiványsággá fajul, elannyira, hogy vagynak
579 V | ellenben hamar minden rosszra fakasztja.~De éppen ily tekintetben
580 VII | ablakait, de minden léptét és falatját török adó alá vetik, s ezáltal
581 X | hogy minden ezután épülendő falubeli házak, kőbül vagy mórbul
582 I | élni sem tudott, gazdag falukkal és városokkal töltének be.~
583 X | szokás is többnyire megvan a falukon, hogy minden takarmány és
584 XIII | úgyhogy ha végigtekintünk egy falun, csak azt látjuk, hogy egyik
585 X | olyformán, hogy minden falunak kötelessége legyen esztendőkint
586 VIII | csakugyan gyakran közelít a fantasztához, s ha legtisztább ésszel
587 VIII | latolgató lenni, mint a fantáziátlan.~Innét van, hogy a hidegebb
588 XI | fölfut az új sarjadék a fára, következő esztendőn pedig
589 V | látni, kik holmi durvább faragáshoz értenének; pedig nemcsak
590 V | gazdasághoz megkívántató faragást, építést, mórozást stb.
591 XI | másikra eregetjük, vagy a két fárul összeérő vesszőket a két
592 V | olyan, kinek vagy marhája ne fáznék, vagy takarmánya ne áznék.
593 V | asszonyi munkát tenni, úgy a fehérnép is illetlenségnek nézi a
594 III | mellett nem koplal.~Ezt ugyan fejcsóválva hallaná egy oly boldog német
595 VIII | magyar juh és hosszú, sima, fejér, kanyult fülû disznó is
596 I | áll a nemzeti erõ legfõbb fejlete, s ez a legfõbb nemzeti
597 I | mezei szorgalmunk legfõbb fejletén nemcsak azt akarjuk érteni,
598 I | mezei szorgalom föntebb fejletének legáltalányosb föltételei
599 XIII | oly patriarchalis világ fejlõdne, melynél szebbet és jobbat
600 Elo | mennyiben mezei filozófiánkat fejteni, emelni és gyakorlatba hozni
601 V | istállóban hál, és csak akkor fekszik párnán, mikor megházasodik;
602 II | bõség, mert ez ismét csak félannyit kaszál, mint egy Rába- és
603 III | és szorgalomnak általános felbontói.~Nem szólok azon tájainkrul,
604 V | ilyen gazda aztán ha valami félcsuda által gyarapodni kezd is,
605 Elo | fogjuk, egy igen szép jövendõ felé leend az útmutatónk.~ ~
606 III | a legiparkodóbb gazda is felejt az ángol és német szorgalom
607 X | veszedelmeket el tudnánk is felejteni, nem elegendő ok-é csak
608 IX | vele emberi méltóságát és felejtetjük szolgaságát; nagyon szükség
609 VII | kezdenek? Valóban, könnyû a felelet.~A fényûzés hasznos lehet
610 I | népességét ösmerõ csak így fog felelni: Ha mezei szorgalmunk legfõbb
611 XIII | hamar elrontja egy hitvány feleség, egy otromba fiú, dög, tűz,
612 VII | is rajtunk nyernek, csak felét magyar erszényekbe rakhatnánk
613 XI | abban áll, hogy az élőfára felfutott szőlőtőkének hibás vagy
614 III | vesztegetõi.~Aki tehát csak félig meg tudja is gondolni, mely
615 VI(3) | az orgazdaságra, s lehet félni hogy így azok naprul napra
616 XI | szorgalomra, de még a magyar félnomádizmusra sem elegendő.~Mely céltalanságot
617 V | nem lesz, de sok egészen félreteszi a gazdaságot, s abból él,
618 XI | anélkül, hogy azt a rohadástul félteni kellene.~Ami a lugasok elfagyását
619 I | természetöket; mert ezt féltik legtöbben, s emiatt hever
620 VII | nemeseink többnyire értékeiken felül pompáznak, de még a magyar
621 V | mûvelt embernél is, hát egy félvadnál?~Meggondolván tehát, hogy
622 IX | összeférnek a legszigorúbb fenyítékkel, de azt némüleg még erõsítik
623 V | annak a szülõi figyelemre és fenyítékre legnagyobb szüksége volna,
624 VI | éjszakamerikai statusok fenyítõ rendszerét hazánk is minél
625 VII | szellemébûl önkint foly a fényûzésre való nagy hajlandóság, mely
626 VII | tud, akkor szükség annak a fényûzést határokba szorítani: mert
627 V | elválasztatnak, hogy valamint a férfi pirul és alacsonyságnak
628 IV | rútnak és rossznak, hanem férfidísznek és erénynek nézi; a tömlöcöt
629 V | is illetlenségnek nézi a férfimunkába keveredni; mely dologválogatás
630 V | hogy abban az asszonyi és férfimunkák annyira elválasztatnak,
631 V | csak a könnyebb munkákat, a férfinak pedig csak az erõt kívánó
632 XIII(4)| szerkőzni dunai szólás, mint férkőzni, vetkőzni, mérkőzni, kendőzni
633 V | párnát ád, addig a magyar fi többnyire csak kenyeret
634 V | magyar mezei polgár, mihelyt fia a szûrt, tarisznyát és baltát
635 V | úgyhogy míg a német a maga fiának naponkint háromszor meleg
636 XIII | viszontagság alá van vetve? - Míg fiatal a gazda, hibázik az ész,
637 VIII | magyar többnyire, kivált fiatalságában, majd gazdaságát felejtve
638 I | gyarmatszállítás országos figyelem alatt menjen, s fõgond legyen
639 V | korában, midõn annak a szülõi figyelemre és fenyítékre legnagyobb
640 XIII | azt is, hogy így az öregek figyelme alatt folyó nyájas életbül
641 Elo | annak ösmerete csak több figyelmezõk észrevételei által alakulhat
642 V | nevelésben az is, hogy a figyermek igen keményen neveltetik,
643 Elo | biztosítva, mennyiben mezei filozófiánkat fejteni, emelni és gyakorlatba
644 XII | gyakran többezer marha között fitymálódhatnak, valamint a nép is olcsóbban
645 XIII | hitvány feleség, egy otromba fiú, dög, tűz, víz, zsivány
646 X | közpénzéhez adná, vagy ha le nem fizethetné, arrul annak kamatolna.
647 XIII | fölvett pénzre öt procent fizetnek, egyszersmind lehajtják
648 XIII | kinél minden megvan, ami egy főbb tökélyű szorgalomhoz megkívántatik?
649 I | egyoldalúnak látszik.~Mert ámbár fõdolog az ugyan, hogy legyen a
650 VII | legmódibb uzsorák cicomálják föl néha; de az ily cicomák
651 Elo | fölöslegvalónak, se csekély föladásnak ne véljék; hanem inkább
652 IV | földművelésre elegendő nép helyes föld- és néposzlat legyen; hanem
653 VIII | Mert az ily gazda minden földeit maga akarván munkálni, nemcsak
654 XI | mivel a szőlő honunk áldott földének egyik legnemesebb terménye,
655 VIII | annyi esztendei árendát ád a földért, mennyit azért másutt még
656 II | hanem ha megharagvék a nagy földesúr, mindjárt csak buger csoportot
657 IV | s legfõbb mestersége, a földmûvelés, valamint az emberiség legnagyobb
658 IV | még közel sem elég, hogy a földművelésre elegendő nép helyes föld-
659 XIII | újzeelandi nagy csinosságú földmûvelést, hol a nép hasonlóképpen
660 X | közé tartozik az is, hogy földművelőink épületei fölötte rosszak
661 XIII | teszi, hogy annyi millió földmûvelõk között alig látunk olyakat,
662 III | a többszáz holdú magyart földönfutóvá tenné; de tudom, nem veszik
663 III | III.~CÉLTALAN FÖLDOSZTÁLY~Valamint általános tekintetben
664 XI | olaszoknak ezen nagy hasznú és földszebbítő szorgalmát honunkba divatba
665 Elo | szorgalom terjesztené gazdag földünkre áldásait; szívemelõ örömmel
666 XI | pusztáit ily szőlőkoszorúkkal fölékesítenénk.~ ~
667 X | egyesült erővel, egyszerre fölépíti annak házát, a magyarok
668 XIII | tehetetlenkedik.~Amerika fölfedezésekor azok találtattak ott legcivilizáltabb
669 VII | rejtezik gyógyerõ, csak azt fölfedezni és munkáltatni kell; különben
670 IX | az egész becsületérzést fölfordítja, meghamisítja és gonoszítja,
671 XI | már azon esztendőn ismét fölfut az új sarjadék a fára, következő
672 XI | ellenben vagy elég, vagy fölösleg is van mező a néperőhöz
673 IV | butasága; tehát nem leszen fölöslegvaló ezen fõnépünk gyermeknevelését
674 Elo | észrevételeiket közleni se fölöslegvalónak, se csekély föladásnak ne
675 Elo | e részbeli nyomozatimmal fölöslegvalót cselekedtem; sõt úgy hiszem,
676 VII | egy sápadt cifra dáma, ki fölpiperézi ugyan magát külföldi cicomákkal,
677 I | akarjuk, kétségkívül elsõ föltétel az, hogy a földmûvelõ népet
678 I | fejletének legáltalányosb föltételei a földnek és földművelő
679 XIII | magoknak templomot építeni, fölvállalták valamely uraság aratását,
680 XIII | Württembergben azok, kik a banktól fölvett pénzre öt procent fizetnek,
681 V | szilaj nép között a rend fönntartására elegendõ hajdúkat tarthat.
682 XIII | természetes gyógyszere a köztünk förtelmeskedõ uzsoráknak s más gyógytalan
683 VI | rendszerét hazánk is minél elõbb fogadná el. Mert ki nem látja azt,
684 VI | különbséggel mindeniknél csak ily foganatú, igen jól tudják, kik ezen
685 II | cselédekkel lehetett a föntebb fogású gazdasági rendszert gyakorlatba
686 VII | kezünkkel, de még szemünkkel sem foghatjuk meg, s gyakran minekelõtte
687 Elo | megjelent geniust követni fogjuk, egy igen szép jövendõ felé
688 I | figyelem alatt menjen, s fõgond legyen arra is, hogy az
689 III | önjavát alapítani akarja, fõgondjának illik tekintenie.~Hogy mezei
690 VII | kereskedés egymással kezet fogva gyámolítják.~Mikor ellenben
691 VIII | gazdaságával együtt nõl és fogy; s bizonyítják, hogy egyedül
692 VI | pásztorozást minden lehetõ módon fogyasztani, minden gyanús embert a
693 I | eszközleni, hogy az egészen el ne fogyjon erkölcstelenség miatt. Így
694 VII | erõtlenségi nyavalák minden nemei fojtogatják.~Ilyen pedig a mi egész
695 V | költséggel járó gyermeknevelés fojtogatni; ilyenkor pedig már elég
696 VIII | szépnek nemei között pedig fõként a férfias és pompás szépre
697 X | korona tagjai sem tudnak fokhagymát termeszteni?~Ami pedig a
698 III | proportionalis törvénynek folyamata minden lehetõ módon megrövidíttetnék
699 XIII | az öregek figyelme alatt folyó nyájas életbül oly patriarchalis
700 XII | megregulázhatnánk minden tavainkat, folyóinkat, s azonkívül minden parasztkalyibát
701 XIII | egyes emberek soha jól nem folytathatják, vagy legalább úgy nem,
702 XIII | kormánya alatt egyesült erõvel folytatná, melynek minden jövedelmeibül
703 XIII | hanem oly népegyesületek folytatnák, melyekben mindenkor megvolna
704 IV | erõtlenségbõl, hanem egyenest erõbül folyván, a lélekösmerõ elhiszi,
705 V | német az asszonyokkal együtt fon, köt, varr stb., ami igen
706 VIII | népveszély másrészrül azon fonák okoskodásbul is ered, mely
707 X | számtalan nyomorúságokat okozó fonákság az embereket úgy összebujatni,
708 VI | idegennyelvû népeinket hazánk fõnépével nyelvben és ruhában egyesíteni.~
709 IV | leszen fölöslegvaló ezen fõnépünk gyermeknevelését s egyéb
710 XII | hogy ily tekintetben nagyon fontosak és szükségesek a népmulatságok;
711 IX | népszorgalomnak is egyik fõösztöne és rugója a becsületérzés.
712 XII | napokat népünk szegénységnek főokai közé számlálni.~Igaz ugyan,
713 XIII | földmûvelõ nép szegénységének fõokait leginkább a mondottakban
714 IV | gabona- marhagazdaságra fordítanák szorgalmokat, holott természet
715 XIII | minden asszonyt munkára fordíthatna s ezáltal az egész néperõt
716 III | esztendõnkint közlegelõnek fordíttatik még ott is, ahol elég legelésre
717 IV | gyakran nagyon rosszra vagynak fordítva; úgyhogy annál többnyire
718 VII | pénzetlenek voltunk, míg csak a fõrend pompázott, vajon mik leszünk
719 IX | szép bélyegvonal a spanyol fõrendnél is az, hogy ott a cseléd,
720 IV | esztendõnkint több százezer forintokra menõ károkat tesznek, s
721 X | törvényhatóságok által meghatározott forma és ár szerint építenék a
722 VI | természet szerint csak úgy formálhatjuk különféle nyelvû népeinket
723 V | legénységnek betyárpéldányait formálják: igen könnyû átallátni,
724 XIII | magábul egy nagy háznépet formálna. Az ily egyesület nemcsak
725 XIII | egyes emberek gyarlóságaitul függvén, természet szerint igen
726 VIII | hosszú, sima, fejér, kanyult fülû disznó is nyilván mutat.~
727 X | annyibul is, mert azokbul a füst megjárván a háztető minden
728 X | kárával számtalan javak füstbemennek, számtalan jó gazdák utolsó
729 V | teletszaka csak dohányzik és furulyál, addig a német az asszonyokkal
730 V | más következetû, mint a furulyaszó.~Ilyforma hiba a magyar
731 XI | termékenységet tapasztalok az élőfára futott szőlőben.~Ugyanazért mindazon
732 V | azaz mások rétjében és gabonájában ökreit jóltartja.~Ez elsõ
733 IV | romlottsága még nagyobb gátja szorgalmunknak, mint egyéb
734 Elo | igen elmaradtunk, s nagy gátokat kell vívnunk; sõt legyünk
735 V | pedig, mint legdelibb erdei gavallérok, a magyar legénységnek betyárpéldányait
736 X | tudják tenni, miért nem a gazdagabb földön lakó magyar? De mivel
737 V | hogy a gyermek az apja vagy gazdája ökreit éjjel-nappal szanaszét
738 V | szalonnát kap apjátul avagy gazdájátul, s ha néha a kártételért
739 X | vendégséget ád a helybeli gazdáknak, s az egész község egyesült
740 X | Mert így nemcsak az építők gazdaságai sokat nyernének; de idővel
741 XIII | ily gazda, mely rövid az ő gazdaságának virágkora, s mennyi viszontagság
742 VIII | földmûvelõ nép mûveltségével, gazdaságával együtt nõl és fogy; s bizonyítják,
743 V | még úgy sem áll, mint a gazdaságban nevelkedett paraszté.~ ~
744 III | munkájában: „Észrevételek a honni gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól
745 XIII | gazdának embertársaival, mint a gazdasággal. Jobb az ily céltalan szerközetnél
746 V | láthatunk holmi rendesb gazdaságokat, hol a nagybirtok mind a
747 III | kiket a sors ily bitang gazdaságokra kárhoztatott, sõt elhiszik
748 Elo | kötelességemnek érzém én is, mezei gazdaságunknak, ezen mi köztáplálónknak
749 VII | kezekbe megy, melyekbül mezei gazdaságunkra soha semmi vissza nem szivárog;
750 XIII | körülményeitül, mint magátul a gazdátul. Mert hányszor látjuk azt,
751 IV | föld rossz munkával legtöbb gazt terem, úgy a legélénkebb
752 VIII | munkált föld búza helyett gazzal, s az egész nagy gazdaság
753 Elo | s ha a köztünk megjelent geniust követni fogjuk, egy igen
754 XII | vásárok előjőnek, szeszereg a gőbölös. - Attila reáparancsolt
755 XII | volna vásárokat tartani a görögök kedvéért, arra nem gondolnám,
756 XII | Attila reáparancsolt a hódolt görögökre, hogy a magyarok kedvéért
757 XII | karavánoktul, hanem a bölcs görögöktül kellene tanulnunk.~ ~
758 Elo | adhatok, tudniillik: holmi gondolatokat annak akadályairul és segédmódjairul.~
759 IX | avagy gyûlöl, s nagyon balul gondolkodik, ki többet vár a gyûlölettül,
760 XI | terménye, illik hogy oly módrul gondolkodjunk, mely szerint azt mezei
761 VII | nemesség e részben magárul gondolkodna, s ha az ember- és pénzszûke
762 I | vagynak olyanok is, kik úgy gondolkodnak, van már hazánkban annyi
763 VI | már a nemzet józanabban gondolkodó részénél, hogy az éjszakamerikai
764 VI | népélet létszereirül soha nem gondolkodott, sem a mi aljasodott népeinket
765 VI | az erkölcs jobbulásárul gondoskodni sem lehet.~Egyébiránt pedig
766 XII | VÁSÁROK ÉS EGYÉB HENYENAPOK~Gondot adna akármely angol calculistának,
767 VI | részeltetni akarjuk, elsõ gondunknak kell lenni: minden idegennyelvû
768 IX | fölfordítja, meghamisítja és gonoszítja, elannyira, hogy az ily
769 VI | tömlöcben száz meg száz gonoszokkal jövén ösmeretségbe és barátságba,
770 VI | emberszeretet, mely mldõn a gonoszoknak kedvez, a jókat bünteti.~ ~
771 V | összeállva, együtt minden gonoszságot kigondolni, s lopott szalonnát,
772 VI | minden tolvaj és egyéb gonosztévõ bémondójának és megfogójának
773 VI | ki nem látja azt, hogy a gonosztévõket így magok munkája által
774 IX | hanem azokkal szabadon gorombálkodnak, még az elõljárókat is tézik,
775 IX | hogy a szegényt megvetni és gorombasággal illetni senkinek oka nincs.
776 II | közelebbrõl ismerik.~Somogyban gr. Hunyadyak jószágain a korhely,
777 VI | másként pedig, mikor a csúf gúnyában magát váznak látja és érzi;
778 IV | az aprólékos lopást érzi gyalázatnak, mert úgymond: „Jóravaló
779 X | összetartásra s egymásnak gyámolására szoknék.~Így az épületek
780 VII | kereskedés egymással kezet fogva gyámolítják.~Mikor ellenben a mesterségi
781 II | célirányos rendezettel nem gyámolítjuk, korántsem lehet oly hasznos,
782 VII | szorgalmak vagy eléggé nem gyámolják, vagy tán nyomják is a mezei
783 I | többgyermekûeket közsegedelemmel gyámolnák, leginkább pedig a sokgyermekû
784 XIII | volna ily jóltevõ intézet gyámoltalan nemzetünknek, s mely természetes
785 VI | módon fogyasztani, minden gyanús embert a pásztorságtul eltiltani,
786 VII | nemzet sem kereskedni, sem gyárakat állítani nem tud, akkor
787 XIII | az idõrül idõre mindenkor gyarapodna; mely szerint az ily köztár
788 XIII | szerencséje is, csak egyes emberek gyarlóságaitul függvén, természet szerint
789 I | tapasztalánk számos német gyarmatainkon, melyek hozzánk nemcsak
790 I | tartományokat legkönnyebb külföldi gyarmatokkal népesíteni, eléggé tapasztalánk
791 I | minden nagyobb külföldi gyarmatszállítás országos figyelem alatt
792 VII | ember- és pénzszûke miatt gyárokat nem állíthat, legalább alakítana
793 IX | becsületérzés elfojlik, s végre a gyávább nép önmagát is megveti és
794 V | hogy a szegénység csak a gyávákat csüggeszti, a szilaj magyart
795 V | az ugyan, hogy a magyar a gyengébb nemnek csak a könnyebb munkákat,
796 V | hogy az ily ökrészgyermek gyerkõce- s legénykorában az örökös
797 III | törvény apa, s parancsol gyermekeinek.~ ~
798 V | oly nemesek, kiknek több gyermeket kell városon taníttatni,
799 V | bánnak a lovakkal is) már gyermekkorában hozzászokik egész éjjelenként
800 IV | fölöslegvaló ezen fõnépünk gyermeknevelését s egyéb körülményeit bõvebben
801 IV | egyszersmind rabolnak és gyilkolnak is, elannyira, hogy csak
802 VII | minden testben rejtezik gyógyerõ, csak azt fölfedezni és
803 XIII | förtelmeskedõ uzsoráknak s más gyógytalan magyar nyavaláknak, tudják
804 VII | külföldi cicomákkal, de annak gyomrát az erõtlenségi nyavalák
805 VII | valójában a pénzforgás oly gyors, hogy azt nem kezünkkel,
806 VII | egyéb az, mint a pénzforgás gyorsítója; de midõn az ekeszarvon
807 I | csak olyan, hogy ott sem gyõzi a magyar a maga gazdaságát,
808 VIII | illendõ szorgalommal munkálni gyõznének. Mely nagy céltalanságnak
809 Elo | vívnunk; sõt legyünk aziránt gyõzõdve, hogy azon nagyszerû áldozatok,
810 III | örökös viszálkodása és sok gyülevész korhely cselédje miatt a
811 XI | és azonkívül ád még egyéb gyümölcsöt és tűzrevaló rőzsét is;
812 IX | pedig, mihelyt szeret avagy gyûlöl, s nagyon balul gondolkodik,
813 IX | gondolkodik, ki többet vár a gyûlölettül, mint a szeretettül.~Minden
814 VIII | de gazdasági tekintetben, hacsak különös okossággal nem párosul,
815 V | oly béfolyás, mely egy hadra nevelt népnél hasznos lehet
816 XIII | emberek különválva s magokra hagyatva majd leggyámoltalanabb állatjai
817 I | csak azon állítást nem hagyhatom e részben szó nélkül, mely
818 II | szokásunk szerint - csak magára hagyjuk, semmi célirányos rendezettel
819 V | rend fönntartására elegendõ hajdúkat tarthat. Mivel pedig a nemesség
820 VIII | faluink, hol az uraságnak nem hajdúkra, de még hajdúra sincs szüksége;
821 VIII | csak üres hasát mutatja a hajdúnak.~Mivel pedig az ily népveszély
822 V | falurul-falura, majd erdõrül-erdõre hajhássza, majd pedig magát hivatalra
823 V | erdõrül-erdõre nem kell hitelezõket hajhásznia, holott elégszer tapasztaljuk
824 VII | foly a fényûzésre való nagy hajlandóság, mely nálunk oly nagy is,
825 IV | faj ugyan, de annak szép hajlományai gyakran nagyon rosszra vagynak
826 XI | sok hasznot látszik ugyan hajtani; de én úgy hiszem, az ily
827 VIII | egyéb nemzetek ügyetlen hajtásaikkal, látni fogja e részben is
828 V | télen pedig az istállóban hál, és csak akkor fekszik párnán,
829 X | erősíti, a hélat legjobb hús-, hal- és sajtfüstölővé teszi,
830 III | az minden közbirtokokat haladék nélkül szabályoztatna. Mert
831 IX | Ez teszi a vitéz elõtt a halált könnyûvé, az izzadó munkás
832 XII | összeseregléseken csakugyan sokat hall, lát és tanul egymástul
833 III | koplal.~Ezt ugyan fejcsóválva hallaná egy oly boldog német paraszt,
834 III | céliránytalan vergõdés.~De nem hallgathatom el még azt is, hogy az ily
835 XIII | Somogyban több példát is hallottam arra, hogy a szegény helységek
836 VIII | a tiszthez, s megkérdi, hány embert állítson.~Ily helyeken
837 XIII | változékony alapon áll.~Hányadik az oly boldog gazda, kinél
838 XIII | magátul a gazdátul. Mert hányszor látjuk azt, hogy a legjobb
839 XIII | ellenkező érdekek örökös harca, úgyhogy itt gyakran több
840 XIII | gazda, másikban az asszony, harmadikban pedig mindenik hibás; a
841 X | egyik méhház a másikhoz háromszáz ölnél közelebb ne legyen.
842 V | a maga fiának naponkint háromszor meleg ételt és éjjelre meleg
843 VIII | idejében a jobbágy csak üres hasát mutatja a hajdúnak.~Mivel
844 XIII | földmûvelést, hol a nép hasonlóképpen egyesülve él, s közerõvel
845 II | nemcsak a néperõnek célosb használatát eszközlené, de egyszersmind
846 II | bizonnyal temérdek néperõnk használatlan enyészik népeink céltalan
847 VII | kereskedjék, különben mások használják azt.~Használni kell tehát
848 XIII | segítené, s az egész tárt úgy használná, hogy az idõrül idõre mindenkor
849 XIII | s mindenkor cél szerint használtatnék, és végtelen annak következménye
850 XII | a nagy kár mellett vajon hasznos-é? Somogyban egész télen alig
851 X | nagyon is gyakran. De nagyon hasznosak a füstös konyhák annyibul
852 XI | miatt annak szükségesb és hasznosb ágait illendő szorgalommal
853 VIII | mindenben nem annyira a hasznosra, mint inkább a szépre, s
854 XI | megitatnunk. Ami sokak előtt sok hasznot látszik ugyan hajtani; de
855 XI | az olaszoknak ezen nagy hasznú és földszebbítő szorgalmát
856 III | azáltal az egész gazdaságot haszontalanná teszi; de többnyire az a
857 VIII | milyent a magyarok között hasztalan keresnénk. Mert a magyar
858 III | állításom igaz voltát csak hat-hétezer holdú határokban is; mert
859 VI | tömlöcbül, már a kaposvári határ körül elkezdtek lopni és
860 III | büntetni.~Mert akár számtalan határaink temérdek nagyságát, akár
861 VII | szükség annak a fényûzést határokba szorítani: mert nemzetünk
862 III | voltát csak hat-hétezer holdú határokban is; mert már itt is gyakran
863 X | ügyelt a törvény, s meg volt határozva, hogy egyik méhház a másikhoz
864 XIII | szántó, de nincs ökör; a hatodikban pedig van ugyan mind ökör,
865 X | mindenkor a gazdaság nagy hátramaradásával szokott történni, annyival
866 V | csekély dologmulasztással és hátramaradással szokott járni, s azonkívül
867 III | szorgalombeli szertelen hátramaradásunknak, de számtalan egyéb nemzeti
868 II | dolgot némüképpen orvosolja a havasiak azon szokása, mely szerint
869 II | hogy néhol a legmeddõbb havasokon, munka és föld nélkül sorvad
870 IV | ugyan, s ha elõbbi szigorú hazájokbul hozott holmi hibáikat nálunk
871 V | nálunk gyarapodni, s oly házakat építenek, milyenrül a magyar
872 X | volna-é méltóbb ok legalább a házakra ügyelni, s azoknak illendő
873 I | természet szerint minden, hazánkat és annak népességét ösmerõ
874 II | már annyi századok alatt hazánknak szolgáltak, mintsem a külföldiek,
875 I | erkölcsét megtisztítanák, a házas embereknek holmi elsõséget
876 X | egyszerre fölépíti annak házát, a magyarok között is törvény
877 XIII | csak azt látjuk, hogy egyik házban a gazda, másikban az asszony,
878 V | mindenki; de hogy a magyar nép házi nevelése is több tekintetben
879 XIII | hibáznak.~Így majd minden háznak van valami bel- vagy külférge,
880 XIII | között gyakran látunk oly háznépeket, melyekben önkint nagyszámú
881 XIII | azáltal magábul egy nagy háznépet formálna. Az ily egyesület
882 X | azokbul a füst megjárván a háztető minden fáit, azokat majd
883 V | éjjelenként majd egyedül maga hegyen-völgyön csatangolni, majd több ökrészekkel
884 I | maga gazdaságát, ott is hegyi hencek és horvátok pergetik
885 XI | kerti lugasaim fagytak el, a hegyiek ellenben épen maradtak.
886 X | romolhatatlanokká erősíti, a hélat legjobb hús-, hal- és sajtfüstölővé
887 III | úgy megromlik, hogy az ily hely gyakran csupa zsiványbarlanggá
888 X | építeni akar, vendégséget ád a helybeli gazdáknak, s az egész község
889 III | is, hogy az ily rendetlen helyekben majd minden birtokos bor-
890 I | leszen itt, úgy reménylem, helyén kívül, a népszaporítás némely
891 III | ökör és béres, míg a dolog helyére jut, s az egész szorgalom
892 XI | az ily elfagyást is hamar helyrehozza a jó tőke; mert már azon
893 XIII | hallottam arra, hogy a szegény helységek nem tudván magoknak templomot
894 II | még ezen kevés nép is oly helytelenül oszla, hogy néhol a legmeddõbb
895 I | gazdaságát, ott is hegyi hencek és horvátok pergetik a sarlót
896 V | továbbá tudván azt, hogy a henye élet legtöbb erkölcsi rossznak
897 V | melyben ahelyett, hogy mast henyél, vagy korhelykedik, holmi
898 XII | oláh népeink egymást érő henyenapjait, s hogy egy földművelő népnél
899 XII | XII.~VÁSÁROK ÉS EGYÉB HENYENAPOK~Gondot adna akármely angol
900 VII | cicomák csak Centaurus ruhái Herkulesen.~A barbarus módi és luxus
901 XII | vásárok, hanem három s négy hetekig; s meggondolom rác és oláh
902 IV | százankint dolog nélkül hevernek tömlöcökben, több mint ezrenkint
903 XI | föld alatt kell borainkat hevertetnünk, vagy jobbágyainkkal olcsón
904 VII | MESTERSÉGI ÉS KERESKEDÉSI HIÁNYOK~Valamint a mi svábaink leginkább
905 IV | hazájokbul hozott holmi hibáikat nálunk lerázhatják, igen
906 VI | Ami pedig magyar népünk hibáit illeti, bõven tapasztaljuk,
907 V | erkölcsi rossznak nemzõje, nagy hibának kell látnunk a magyar parasztnevelésben
908 V | célokra nézve csakugyan hibásnak kell mondanunk a kemény
909 XIII | mert más számtalan-félék hibáznak.~Így majd minden háznak
910 VIII | fantáziátlan.~Innét van, hogy a hidegebb s gyakran nagyon is tajbász
911 V | még nyilván csúfolja. Mely hidegségnek okát pedig ismét a nevelésnek
912 V | szûk a mesterember, ott a himpellér is kapós.~Ez teszi, hogy
913 XIII | szerint is, újra csak azt kell hinnem és mondanom, hogy a mezei
914 V | azonkívül igen hajlandó vagyok hinni, hogy ennek béfolyása van
915 VIII | mely szerint sokan azt hiszik, hogy minél butább a nép,
916 V | erdõrül-erdõre nem kell hitelezõket hajhásznia, holott elégszer
917 XIII | mely hamar elrontja egy hitvány feleség, egy otromba fiú,
918 XIII | olyakat ellenben, kik minden hív izzadásaik mellett is, inkább
919 VIII | nemzeti tulajdonság nagy hivatal ugyan a legszebb emberiségre;
920 V | hajhássza, majd pedig magát hivatalra adja, s mind így, mind amúgy
921 V | él, hogy marháit lopatva hizlalgatja, s azokon vásárokrul-vásárokra
922 XII | Attila reáparancsolt a hódolt görögökre, hogy a magyarok
923 V | látok abban, midõn a német hölgyével és leányával csépeltet,
924 XI | Olaszországban egy körüllugasozott hold föld, a gabona- vagy szénatermésen
925 III | nézheti magát, ha többszáz holdjai mellett nem koplal.~Ezt
926 V | megakad gazdasága, midõn holmije meg pusztul, melyet sem
927 III | munkájában: „Észrevételek a honni gazdaságbeli szorgalomnak
928 I | néptelensége; s ugyanazért, ha honunkat valami föntebb szorgalom
929 XI | földszebbítő szorgalmát honunkba divatba ne hozzuk; sőt ha
930 I | azt akarjuk érteni, hogy honunkban a föntebb mezei szorgalom
931 IV | megvetve van.~A mi számtalan hornyák, szoták, oláh stb. népeink
932 I | ott is hegyi hencek és horvátok pergetik a sarlót és csépet,
933 XI | vesszeit tavasszal leszedjük, a hosszabbakat pedig egyik élőfárul a másikra
934 IV | Nem szükség, reménylem, hosszasan fejtegetnem, hogy a mezei
935 VIII | villásszarvú magyar juh és hosszú, sima, fejér, kanyult fülû
936 I | hasznos mesterségeket is hozának, s oly meddõ tájokat is,
937 Elo | isteninket engesztelik, áldást hozandnak mezeinkre, s ha a köztünk
938 II | mindjárt csak buger csoportot hozata, ki ha rendezettebb, azért
939 III | közbirtokossági barbariesünk is hozzájárul; akkor minden bizonnyal
940 V | lovakkal is) már gyermekkorában hozzászokik egész éjjelenként majd egyedül
941 V | mulatságokhoz ellenben nagyon is hozzászokván, azokat majd falurul-falura,
942 XI | szorgalmát honunkba divatba ne hozzuk; sőt ha meggondolom, hogy
943 II | közelebbrõl ismerik.~Somogyban gr. Hunyadyak jószágain a korhely, a makacs
944 I | hogy egy-két zsíros betyár hurcolja a subát és lopott marhát.~
945 X | erősíti, a hélat legjobb hús-, hal- és sajtfüstölővé teszi,
946 III | legeltetést, mind a bor- és húsárulást reguláztathatnánk, mégis
947 III | minden birtokos bor- és húsáruló zsidókat tartván, a sok
948 Elo | szorgalom ügyét a legszentebb hûséggel ápolják, midazon bölcs útmutatásokat,
949 VIII | lélekkel van is, mégsem tud oly huzamos, oly hideg és pontos latolgató
950 I | I.~NÉPTELENSÉG~Minden mezei
951 XIII | úgy, mint legfőbb mezei ideált, vagy legalább számtalan
952 VII | azon pénznek, melyet az idegenek minden vámaink mellett is
953 VI | szállanak egy helyre, igen rövid idõ alatt tiszta magyarokká
954 V | értenének; pedig nemcsak téli idõben, hanem egyébkor is elég
955 VI | magyar nyelv és ruha már nagy idomítás, nagy kultúra lenne ezen
956 IV | is egyrészrül élénkíti, idomítja s erõsíti, másrészrül erkölcseikben
957 IV | ágait.~A magyar nép igen idomos, becsületérzõ, sok erõvel
958 VI | és hasznos polgárokká nem idomulnak, s ez lenne aztán Mohács
959 VII | minden bizonnyal rövid idõn más arcot venne magára mind
960 Elo | intézeteket, melyek által idõnkben nemeslelkû nagyaink a mezei
961 II | lenne a dolognak az, ha idõrõl idõre azon népek közül mindazokat,
962 XIII | tárt úgy használná, hogy az idõrül idõre mindenkor gyarapodna;
963 X | mint Londonban.~Sok drága időt és erőt megemészt az nálunk,
964 X | gazdaságai sokat nyernének; de idővel a falusi köztárok is úgy
965 XIII | mely szerint az ily köztár idõvel annyira nevelkedhetne, hogy
966 X | cserépzsindelt közerővel vetni, s az ifjak nagyobb részét az építéshez
967 IV | magyarabb tájaink, hol a magyar ifjúság a zsiványságot, azaz a tolvajságnak,
968 VI | valók, megházasítani, az ifjúságot rontó asszonyokat és zsidókat3
969 XI | gondolni nem lehet, vagy igazábban szólván, még ott sem, hol
970 VIII | hasznos gazdasági elvet igazán értené és követné. Sõt igen
971 III | költeni és veszõdni kell az igazságért, akkor inkább szenved tovább
972 VI | sem tud.~Ezen elõszámlált igazságokat érzik az okos svábok; mert
973 III | azt, hogy ész, pénz, és igazságszeretet nem minden szegény faluban
974 XIII | hogy azokban a kunyhók igenis össze vagynak ugyan tömve;
975 II | II.~CÉLTALAN NÉPOSZLAT~Honunk
976 III | III.~CÉLTALAN FÖLDOSZTÁLY~Valamint
977 V | nyerhet annyit, melybül illendõen élhetne, de egyébiránt is
978 VIII | marhát tartanak, mint amit illendõn tudnának tartani; s majd
979 V | tenni, úgy a fehérnép is illetlenségnek nézi a férfimunkába keveredni;
980 IX | megvetni és gorombasággal illetni senkinek oka nincs. Nem
981 III | mint eddig; pedig leginkább ilyeneken kellene segíteni.~Innét
982 V | visszalopni, majd pedig ilyenekért tömlöcöt és derest próbálgatni;
983 V | gyermeknevelés fojtogatni; ilyenkor pedig már elég boldog a
984 V | következetû, mint a furulyaszó.~Ilyforma hiba a magyar nevelésben
985 V | azt kell mondanom, amit az imént említettre mondék, azt tudniillik,
986 III | és szertelen költségekkel imígy-amúgy meg tud is munkáltatni az
987 XIII | mentve lenne sok eddigi inségeitül.~Szorosabb népegyesület
988 VIII | Columellának ezen bölcs intése: „Exiguum colito”, tán semmi
989 XIII | áldás volna ily jóltevõ intézet gyámoltalan nemzetünknek,
990 VI | népesb helyeken országos intézetek és segedelmek által oly
991 Elo | kell látnunk mindazon bölcs intézeteket, melyek által idõnkben nemeslelkû
992 X | még jóltévőbbé lehetne intézni olyformán, ha az építő a
993 I | lehetõ módon szaporítani iparkodjunk. Melyre nézve nem leszen
994 IV | eszköze minden józanabb irányzatoknak, a nem ilyen nép ellenben
995 VI | ép és csinos, valamint az írásnyelv; és egyébiránt is teljes
996 II | gazdaságunk terheit közelebbrõl ismerik.~Somogyban gr. Hunyadyak
997 VII | barbarus zsarnokok cifra ispánya.~ ~
998 V | gazdaságot vagy egy korhely ispányra, vagy egy zsivány hajdúra
999 V | és földön, télen pedig az istállóban hál, és csak akkor fekszik
1000 Elo | egyesült nagyaink boszús isteninket engesztelik, áldást hozandnak
1001 XI | pedig vagy béresre, vagy Istenre bízza.~De mivel a szőlő
1002 III | azok által valamely bosszús istenség akarná mezeinket büntetni.~
|