1829-erez | erezn-isten | iszik-metsz | mezei-sorsa | spany-zsiva
Fejezet
1003 XI | is szőlőjében pepecsel és iszik, a mezőt pedig vagy béresre,
1004 IV | IV.~MŰVELETLEN NÉP~Nem szükség,
1005 IX | IX.~DURVA BÁNÁS A JOBBÁGYOKKAL~
1006 VI | ellenben csak Somogyban is több ízben láttuk hogy a több esztendõkig
1007 XIII | ellenben, kik minden hív izzadásaik mellett is, inkább elszegényednek,
1008 IX | elõtt a halált könnyûvé, az izzadó munkás elõtt a nehéz dolgot
1009 III | hogy e részben Balásházy János úr ily címû munkájában: „
1010 I | a biztos középúton kell járnunk, nehogy a néptelenség bajábul
1011 V | gazdaság nagy tudományában jártas tiszteket, mind pedig a
1012 IV | elszegényítenek; mely nagy károkhoz járul még az is, hogy egy megyében
1013 IX | munkás elõtt a nehéz dolgot játékká, s ez teszi, hogy az, minden
1014 I | boldogsága, úgy jövevény népeink java is nyilván azt kívánja,
1015 IV | azokon honunk testi-lelki javainak legkisebb árnyékai sem látszanak.~
1016 X | közjó nagy kárával számtalan javak füstbemennek, számtalan
1017 X | azt e részben is a maga javára szorítani és segíteni, olyformán,
1018 Elo | útmutatásokat, melyek szerint több jeles íróink a legfõbb nemzeti
1019 IX | hogy az ily ember nem a jóban, hanem a rosszban keres
1020 IX | mód, mellyel sokan köztünk jobbágyaikkal bánni szoktak, éppen nem
1021 XI | borainkat hevertetnünk, vagy jobbágyainkkal olcsón megitatnunk. Ami
1022 VIII | akarván munkálni, nemcsak jobbágyinak elegendõ földet nem ád,
1023 VIII | hanem sokszor megrontja a jobbágyokat is. Mert az ily gazda minden
1024 IX | IX.~DURVA BÁNÁS A JOBBÁGYOKKAL~Valamint többnyire minden
1025 XIII | Egyesülhetne pedig továbbá a jobbágyság és szegény nemesség különféle
1026 VI | tömlöc és kínzás nemhogy jobbítaná, hanem inkább rosszabbítja.
1027 VI | választjuk, addig az erkölcs jobbulásárul gondoskodni sem lehet.~Egyébiránt
1028 I | még valami nagyobb divatba jöjjön, hanem még azt is, hogy
1029 XI | legkevesebb ellenkezetbe sem jön, holott annak egész munkája
1030 VII | azt, hogy földünk legtöbb jövedelme külföldi portékákra kél,
1031 XIII | folytatná, melynek minden jövedelmeibül minden ember a maga közreadott
1032 VI | száz meg száz gonoszokkal jövén ösmeretségbe és barátságba,
1033 Elo | követni fogjuk, egy igen szép jövendõ felé leend az útmutatónk.~ ~
1034 I | valamint hazánk boldogsága, úgy jövevény népeink java is nyilván
1035 VI | a gonoszoknak kedvez, a jókat bünteti.~ ~
1036 I | természetes föltétele a jólétnek.~Ezért tapasztalhatni, hogy
1037 Elo | mennyire függ nemzetünk egész jólléte mezei gazdaságunk virágzásátul,
1038 V | rétjében és gabonájában ökreit jóltartja.~Ez elsõ magva és oskolája
1039 X | szokást, úgy hiszem, még jóltévőbbé lehetne intézni olyformán,
1040 VI | bizonnyal a nép egész szellemét jóltévõleg intézi.~Így a ruhának is
1041 IX | minden emberi szépnek és jónak, úgy a népszorgalomnak is
1042 II | Somogyban gr. Hunyadyak jószágain a korhely, a makacs magyar
1043 III | oka.~Az ily szerencsétlen jószágokban nem elég az, hogy a birtok
1044 II | derekabb emberek lennének; mely jótéteményre méltóbbak is azon népek,
1045 VI | közóhajtás az már a nemzet józanabban gondolkodó részénél, hogy
1046 VIII | nagy villásszarvú magyar juh és hosszú, sima, fejér,
1047 III | béres, míg a dolog helyére jut, s az egész szorgalom csak
1048 VI | bémondójának és megfogójának nagy jutalmat adni, a népet célirányos
1049 III | szokott törvénykedésünk által juthatunk.~Mely szerint mindezeket
1050 XIII | lehetne legfõbb tökélyre juttatni, ha a földmûvelõ népet valami
1051 VIII | gazdaságát felejtve másutt kalandoz, majd ha gazda akar lenni,
1052 XIII | szükségben lévõket, illendõ kamat mellett segítené, s az egész
1053 X | fizethetné, arrul annak kamatolna. Mert így nemcsak az építők
1054 VIII | és hosszú, sima, fejér, kanyult fülû disznó is nyilván mutat.~
1055 V | mesterember, ott a himpellér is kapós.~Ez teszi, hogy alig találkozik
1056 VI | kiszabadulván a tömlöcbül, már a kaposvári határ körül elkezdtek lopni
1057 X | építeni akaró pénzen sem kapván építő mesterembert, csak
1058 XII | egy kis hasznocska a nagy kár mellett vajon hasznos-é?
1059 XI | szerint azt mezei gazdaságunk kára nélkül is bőven termeszthessük.
1060 V | mely szerint nemcsak másnak kárára él, de gyakran magát is
1061 XII | népmulatságokat nem afrikai karavánoktul, hanem a bölcs görögöktül
1062 III | ily bitang gazdaságokra kárhoztatott, sõt elhiszik velem együtt,
1063 IV | százezer forintokra menõ károkat tesznek, s számtalan gazdákat
1064 IV | elszegényítenek; mely nagy károkhoz járul még az is, hogy egy
1065 XI | több tekintetben fölötte káros, mind magára a bortermesztőre
1066 XI | hasznocska még korántsem elegendő kárpótlása annak, hogy a korhelységre
1067 III | reménylett haszon helyett kárral fizet a gazdának. Mert az
1068 XI | céltalanságot annyival inkább is kártékonynak kell mondanunk, minthogy
1069 III | egész nemzetre nézve oly kártékonyok, hogy azoknak eltörlését,
1070 III | helyeken a marhákkal való kártételek s a lopásnak és rablásnak
1071 V | gazdájátul, s ha néha a kártételért megpálcáltatik, akkor még
1072 III | annak is nagy részét a kártevõk elprédálják. Mert az ilyen
1073 II | ez ismét csak félannyit kaszál, mint egy Rába- és Répcemelléki,
1074 II | ezrenkint le szoktak járni kaszálás és aratás végett a magyarokhoz,
1075 II | három buger tud csak annyit kaszálni, mint egy somogyi magyar;
1076 V | és leányával csépeltet, kaszáltat, szántat stb., noha másrészrül
1077 I | tövében is láttam csehországi kaszásokat. Ha pedig belebb tekintünk
1078 II | dugába dûl amiatt, mivel sem kaszást, sem aratót nem kap. Mi
1079 Elo | együttmunkálkodásra, igen kedves kötelességemnek érzém én
1080 VI | mely mldõn a gonoszoknak kedvez, a jókat bünteti.~ ~
1081 V | megpálcáltatik, akkor még nagyobb kedvezésekkel kérlelik azt.~Mely szerint
1082 VII | kereskedésünk körülményei nem igen kedvezõk; de nem is azt akarom én
1083 I | idejében, mégis törvények által kellett eszközleni, hogy az egészen
1084 V | is, hogy a figyermek igen keményen neveltetik, úgyhogy míg
1085 X | azt jegyzem meg, hogy a kéményes konyhákat koránt sem kell
1086 X | történik tűzi veszedelem, a kéményesek által pedig nagyon is gyakran.
1087 V | a kemény nevelés nemcsak keményíti, hanem egyszersmind vadítja
1088 VI | legkisebb lopást a legnagyobb keménységgel büntetni, a pásztorozást
1089 X | mutatja, hogy a füstös avagy kéménytelen konyhák által igen ritkán
1090 XIII(4)| férkőzni, vetkőzni, mérkőzni, kendőzni stb., mely szólás minden
1091 XIII | mind szántó, de még sincs kenyér, mert más számtalan-félék
1092 V | magyar fi többnyire csak kenyeret és szalonnát eszik, nyáron
1093 V | hadi élet terheit, mint a kényes nevelés által ellágyult;
1094 XIII | nyerné, hogy minden költsége képzelhetetlenül megkevesedne; nemcsak azt,
1095 XIII | melynél szebbet és jobbat képzelni sem lehet.~Hogy pedig az
1096 XIII | emberek szövetségében lehet képzelnünk.~A mi népegyesületeink avagy
1097 IV | értelmére nézve nagy céljaihoz képzett legyen; mert egyedül az
1098 I | önként ötlik előnkbe ezen kérdés:~Van-é földünk terjedelméhez
1099 I | földmûvelõ népünk?~Mely kérdésre természet szerint minden,
1100 IX | jóban, hanem a rosszban keres becsületet, mint ezt magyaraink
1101 V | rablást nemcsak természetes keresetnek és mesterségnek, de egyszersmind
1102 VII | gazdaságot holmi mesterséggel és kereskedéssel kötik össze; úgy az egész
1103 VII | elég, hogy a nemzet maga kereskedést nem ûz, és a rajtunk nyert
1104 VII | szükség, hogy a nemzet maga kereskedjék, különben mások használják
1105 VII | erszénynél.~Ha pedig a nemzet sem kereskedni, sem gyárakat állítani nem
1106 IV | s majd minden pénzesebb kereskedõket, a zsidókon kívül, az erdõsebb
1107 XII | számlálni.~Igaz ugyan, hogy a kereskedőknek hasznos az, mikor gyakran
1108 VII | alakítana magábul holmi kereskedõtársaságokat, amihez minden bizonnyal
1109 VII | az angolé, ha magunk nem kereskedünk, csak azok maradunk, amik
1110 VIII | magyarok között hasztalan keresnénk. Mert a magyar többnyire,
1111 XIII | leginkább a mondottakban kell keresnünk, mutatják számtalan szegény
1112 V | még nagyobb kedvezésekkel kérlelik azt.~Mely szerint az ily
1113 III | az egész szorgalom csak a kertek aljáig szól. Ha pedig az
1114 XI | példátlan telében is csak kerti lugasaim fagytak el, a hegyiek
1115 X | helyeken az embereknek még kis kertjek sincs, úgyhogy nem csak
1116 XI | dér nem ártván, azon egész késő fagyig érhetik a szőlő,
1117 V | eladásra valót nem mindenki készít is, de a gazdasághoz megkívántató
1118 V | olyanokért, amiket maga is készíthetne, de néha hétszámra is megakad
1119 III | tanácslatokat ada, melyek valaha készülendõ proportionalis törvényeinknek
1120 VII | tarka és erõtlen szövetekbõl készült mellényeket stb. kezdenek
1121 V | illetlenségnek nézi a férfimunkába keveredni; mely dologválogatás számtalan
1122 VI(3) | napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal azokat még
1123 XIII | gazdaság szerencséje nem kevésbé függ a gazda számtalan körülményeitül,
1124 XIII | nyomorodnak, fájdalom, nem keveset láthatunk!~Hogy pedig a
1125 V | félcsuda által gyarapodni kezd is, csak akkor szokott az
1126 II | ügyesebb lett volna, régibben kezdett nevelés, szoktatás után,
1127 III | gazdasági rendszert nem kezdhet; hanem még az a szörnyû
1128 V | szerint az ily gyermek így kezdvén életét, a lopást, rablást
1129 VII | rajtunk nyert pénz oly idegen kezekbe megy, melyekbül mezei gazdaságunkra
1130 VII | mesterségek, kereskedés egymással kezet fogva gyámolítják.~Mikor
1131 VI | még mast is az embernek kezét-lábát csókolja, s minden csekély
1132 VI | elrendelt munkaházak által kézmûveink szûkét némüleg pótolni?
1133 VII | oly gyors, hogy azt nem kezünkkel, de még szemünkkel sem foghatjuk
1134 V | nemcsak sok pénzt kénytelen kiadni olyanokért, amiket maga
1135 V | legény kétségkívül könnyebben kiállja a hadi élet terheit, mint
1136 III | meggondolván mennyi prókátori kifogásokra nyújthat alkalmat egy tagos
1137 III | lopásnak és rablásnak minden kigondolható nemei annyira elhatalmaznak,
1138 V | együtt minden gonoszságot kigondolni, s lopott szalonnát, húst
1139 XIII | azon nyomorult millióktul, kiken nincs is mit rontani? Ily
1140 III | nagyításnak szavaimat azok, kiket a sors ily bitang gazdaságokra
1141 II | munkás magát beíratná, s kikkel a magyar gazdák levél által
1142 II | oly embereket rendelni, kiknél a leszándékozó munkás magát
1143 IX | szolgaságát; nagyon szükség kimondanunk, hogy az a mód, mellyel
1144 III | proportionalis pör, bátran kimondom, hogy én ezen egész ügyet
1145 XIII | Hányadik az oly boldog gazda, kinél minden megvan, ami egy főbb
1146 XIII | melyekben egy-két ember kínlódik és tehetetlenkedik.~Amerika
1147 VII | gazdaságát örökös pénztelenséggel kínozzák még ott is, hol a honi szorgalom
1148 VI | szilaj magyart a tömlöc és kínzás nemhogy jobbítaná, hanem
1149 XIII | jutnak, vagy durva gyermekeik kínzott zselléreivé nyomorodnak,
1150 X | nemcsak a parasztoknak, de a kisebb uraknak is épületi oly romlékonyak,
1151 VIII | nagyon is ellenkezõ szokott kisülni.~Innét van, hogy a Columellának
1152 VI | elõbb- utóbb a tömlõcbül kiszabadulnak, s akkor bosszút állanak;
1153 VI | esztendõkig raboskodók, kiszabadulván a tömlöcbül, már a kaposvári
1154 XII | calculistának, csak nagyában is, kiszámlálni: mennyi temérdek néperőt
1155 V | atyai gazdaságot még inkább kiürítik.~Mert az ily ifjú a gazdasághoz
1156 V | melyek a terhes nevelés által kiürült atyai gazdaságot még inkább
1157 V | férfinak pedig csak az erõt kívánó dolgokat adja; s megvallom,
1158 X | nagyobb részét az építéshez kívántató mesterségekre nagyában megtaníttatni,
1159 III | mindenki lehetségig használni kívánván, azt annyira megterhelik,
1160 XIII | körülmények által a szegénységbül kivergõdnek; olyakat ellenben, kik minden
1161 IV | hogy azokon, holmi kevés kivétel mellett, alig látunk egyebet
1162 IV(1) | barmokat a szárnyasokon kivül. (Berzsenyi jegyzete.)~
1163 X | épülendő falubeli házak, kőbül vagy mórbul és cserépfödélre
1164 III | ha a pénztelen nemesnek költeni és veszõdni kell az igazságért,
1165 XIII | azt nyerné, hogy minden költsége képzelhetetlenül megkevesedne;
1166 IV | pandurok tartása miatt végtelen költségeket okoznak, s majd minden pénzesebb
1167 III | nehézségekkel és szertelen költségekkel imígy-amúgy meg tud is munkáltatni
1168 V | gazdaságot újra elkezdi a nagy költséggel járó gyermeknevelés fojtogatni;
1169 XIII | és takaros gazdaság nagy könnyebbséggel jár; de mégis az ily gazdaság
1170 XIII | legalább szorgalma nagyot könnyebbülvén, sokkal virágzóbb lehet
1171 III | módon megrövidíttetnék és könnyíttetnék.~Mert tudjuk azt, hogy ész,
1172 IX | teszi a vitéz elõtt a halált könnyûvé, az izzadó munkás elõtt
1173 VI | hogy a német és tót nyelv a könyvekben szintoly csinos vagy csinosabb,
1174 XI | hogy Olaszországban egy körüllugasozott hold föld, a gabona- vagy
1175 VII | ugyan, hogy kereskedésünk körülményei nem igen kedvezõk; de nem
1176 XI | CÉLTALAN SZŐLŐSZAPORÍTÁS~Minden körülményeink szerint a legnagyobb szőlőgazdaság
1177 IV | gyermeknevelését s egyéb körülményeit bõvebben megtekintenünk.~ ~
1178 XIII | kevésbé függ a gazda számtalan körülményeitül, mint magátul a gazdátul.
1179 XIII | olyakat, kik valami szerencsés körülmények által a szegénységbül kivergõdnek;
1180 V | asszonyokkal együtt fon, köt, varr stb., ami igen is
1181 X | olyformán, hogy minden falunak kötelessége legyen esztendőkint az üresebb
1182 VI | tisztviselõket is minden rendtartási kötelességeik elmulasztásáért nemcsak
1183 Elo | együttmunkálkodásra, igen kedves kötelességemnek érzém én is, mezei gazdaságunknak,
1184 VII | mesterséggel és kereskedéssel kötik össze; úgy az egész ország
1185 VIII | tapasztaljuk azon szomorú következéseit, hogy a sok rosszul tartott
1186 V | többnyire tönkredûlnek.~Ily okok következete az, hogy nemzetünk ezen
1187 II | korhelyíti. S hogy ezen néphibák következeteit érzi is egész mezei szorgalmunk,
1188 XIII | használtatnék, és végtelen annak következménye mind gazdasági, mind erkölcsi
1189 XI | fölfut az új sarjadék a fára, következő esztendőn pedig bőven terem
1190 Elo | köztünk megjelent geniust követni fogjuk, egy igen szép jövendõ
1191 XIII | közre tett munkákbul oly köz gabona- vagy pénztárt állítana,
1192 Elo | több eszmélkedõink is e köz- és nagyérdekû dolog iránt
1193 III | nagyságát, akár számtalan közbirtokaink minden oldalú rendetlenségét
1194 III | elhiszi ha mondom, hogy a közbirtokok nemcsak magokra, de az egész
1195 III | olyformán, hogy az minden közbirtokokat haladék nélkül szabályoztatna.
1196 III | nemcsak az a nyomorúság a közbirtokokban, hogy a gazda semmi józanabb
1197 III | döglenek s azáltal sokezer közbirtokosok s még több adófizetõk örökös
1198 III | gazdasághoz még a mi szokott közbirtokossági barbariesünk is hozzájárul;
1199 X | másikhoz háromszáz ölnél közelebb ne legyen. Hát nálunk nem
1200 II | mezei gazdaságunk terheit közelebbrõl ismerik.~Somogyban gr. Hunyadyak
1201 VI | tudják, kik ezen embereket közelebbrül ösmerik.~Ezért közóhajtás
1202 VIII | ember csakugyan gyakran közelít a fantasztához, s ha legtisztább
1203 I | részben is, csak a biztos középúton kell járnunk, nehogy a néptelenség
1204 X | válogot és cserépzsindelt közerővel vetni, s az ifjak nagyobb
1205 III | nem az ügyvédekre, hanem a közhatalomra szeretném bízni, olyformán,
1206 X | sok falu porrá égvén, a közjó nagy kárával számtalan javak
1207 III | nagyobb része esztendõnkint közlegelõnek fordíttatik még ott is,
1208 VI | soknyelvûsége valamint a szükséges közlekedést népeink között, úgy az egész
1209 Elo | tapasztalásaikat és észrevételeiket közleni se fölöslegvalónak, se csekély
1210 I | telepedjenek; hanem magyarokkal úgy közletve, hogy azok magyarokká váljanak,
1211 VI | lelkes tulajdonságokkal és közmondásokkal, melyekben nagy életbölcseség
1212 VII | pompáznak, de még a magyar köznép is annyira módiz sok tájakon,
1213 III | valamint tudva van az olvasó közönség elõtt az is, hogy e részben
1214 III | veszély is megvan, hogy az ily közös legelõt minden rend nélkül
1215 XIII | még konyhát és asztalt is közösen tartana, s azáltal magábul
1216 VI | közelebbrül ösmerik.~Ezért közóhajtás az már a nemzet józanabban
1217 X | község munkájának árát a falu közpénzéhez adná, vagy ha le nem fizethetné,
1218 V | egyrészrül a magyar zsiványságnak központját, másrészrül pedig, mint
1219 XIII | többféle összeadásokbul és közre tett munkákbul oly köz gabona-
1220 XIII | jövedelmeibül minden ember a maga közreadott pénze vagy munkája szerint
1221 I | adnának s a többgyermekûeket közsegedelemmel gyámolnák, leginkább pedig
1222 Elo | gazdaságunknak, ezen mi köztáplálónknak ügyében adni, amit adhatok,
1223 XIII | gyarapodna; mely szerint az ily köztár idõvel annyira nevelkedhetne,
1224 X | nyernének; de idővel a falusi köztárok is úgy megnőlnének, hogy
1225 II | idõrõl idõre azon népek közül mindazokat, kiknek otthon
1226 II | néha helyet sem találván, koldulva kujtorognak vissza; míg
1227 XIII | s ha megvénülnek, vagy koldusbotra jutnak, vagy durva gyermekeik
1228 V | midõn annak a mezei gazdaság komoly és nehéz mesterségére leginkább
1229 VI | szerint megpirongatni, hanem komolyan és szigorúan megbüntetni.
1230 X | azonkívül a meleg füstös konyha igen egészséges téli szobául
1231 X | jegyzem meg, hogy a kéményes konyhákat koránt sem kell szaporítani,
1232 XIII | gazdaságot közerõvel ûzné, de még konyhát és asztalt is közösen tartana,
1233 III | többszáz holdjai mellett nem koplal.~Ezt ugyan fejcsóválva hallaná
1234 V | a nemes ifjú éppen azon korában, midõn annak a szülõi figyelemre
1235 III | zsidókat tartván, a sok korcsma által a nép erkölcse fölötte
1236 I | gyarmatok által még zagyváltabbá korcsosítani. Mely véleményt én itt megperleni
1237 XI | bortermesztés által még korhelyebbé lesz, a legszorgosabb időben
1238 II | bõség ellenben tunyítja és korhelyíti. S hogy ezen néphibák következeteit
1239 V | hogy mast henyél, vagy korhelykedik, holmi gazdasághoz szükséges
1240 XI | kárpótlása annak, hogy a korhelységre egyébiránt is igen hajlandó
1241 XIII | egész gazdaságot a Vének kormánya alatt egyesült erõvel folytatná,
1242 X | helyen még a magyar szent korona tagjai sem tudnak fokhagymát
1243 I | sarlót és csépet, s még Kõszög tövében is láttam csehországi
1244 XIII | háznak van valami bel- vagy külférge, mely azt teszi, hogy annyi
1245 II | hazánknak szolgáltak, mintsem a külföldiek, s egyébiránt is azt hiszem,
1246 VII | nemzet kezében, s mégis külföldiskedik, akkor valójában a pénzforgás
1247 VII | leszünk akkor, ha a milliók is külföldiskedni kezdenek? Valóban, könnyû
1248 V | segíthetne.~Az teszi a nagy különbséget a magyar és német polgár
1249 VI | tömlöc és bot, holmi csekély különbséggel mindeniknél csak ily foganatú,
1250 VIII | gazdasági tekintetben, hacsak különös okossággal nem párosul,
1251 I | asszonyokat megjutalmaznák.~Különösen pedig pusztáinkat igen segítené
1252 XIII | hanem inkább minden ember különválik, mindenik magára hagyatik,
1253 XIII | tekintetben.~Az emberek különválva s magokra hagyatva majd
1254 IV | mutatják szánakodásra méltó külsõjükkel egész belsõjek szomorú állapotját,
1255 II | mellett gyakran éhséggel küszködnek és vesznek; minden bizonnyal
1256 VII | módival és pénzetlenséggel küszködõ nemesség kezében veszelõdvén,
1257 II | hétszámra szanaszét étlen kujtorgatnak, míg helyet találnak, de
1258 II | helyet sem találván, koldulva kujtorognak vissza; míg azalatt másutt
1259 IV | rendtartásban vagy holmi kis kultúrában részesül, igen derék nép;
1260 XIII | külön az embereket, s a kultúrának legfõbb célja: azokat egyesíteni.~(
1261 XIII | lakosai között, de ha csak egy kunyhó nyomorékai között is van
1262 XIII | szerközetűek, hogy azokban a kunyhók igenis össze vagynak ugyan
1263 XIII | sokkal virágzóbb, mint az oly kunyhóké, melyekben egy-két ember
1264 III | szegény faluban szokott lakni; s ha a pénztelen nemesnek
1265 XIII | szerencse, ha nem egy falu lakosai között, de ha csak egy kunyhó
1266 XI | szőlőben.~Ugyanazért mindazon laposabb helyeken, hol nemes bor
1267 XII | összeseregléseken csakugyan sokat hall, lát és tanul egymástul a nép,
1268 XIII | legújabb utazók csudálva láták az újzeelandi nagy csinosságú
1269 VI | elbutítani, hogy ezt ne látná s ne érezné; s ha érzi,
1270 V | tömlöcöt és derest próbálgatni; látnivaló, hogy az ily ökrészet és
1271 VIII | huzamos, oly hideg és pontos latolgató lenni, mint a fantáziátlan.~
1272 IV | javainak legkisebb árnyékai sem látszanak.~A köztünk telepedett német
1273 VI | Somogyban is több ízben láttuk hogy a több esztendõkig
1274 IX | a nép magát megvetettnek látván, abban minden becsületérzés
1275 IX | de nem azt megvetni és lealacsonyítani; mert a megvetés az alacsonyt
1276 II | lévén a dolog nagyszámú lealjasodott oláh népeinkkel is, melyek
1277 V | midõn a német hölgyével és leányával csépeltet, kaszáltat, szántat
1278 VII | hogy a paraszt asszonyok és leányok ruháját csak a szabás választja
1279 VII | meg, s gyakran minekelõtte learatnánk a búzát, már annak ára London
1280 XIII | számlál, s így az ötödik lefizeti az egész tõkepénzt száz
1281 XIII | között egyik legbelsőbb, legágazatosb veszély az, hogy a nép igen
1282 II | élõ magyar. A magyar tehát legalkalmasabb, ügyesebb lett volna, régibben
1283 I | szorgalom föntebb fejletének legáltalányosb föltételei a földnek és
1284 XIII | számlált akadályai között egyik legbelsőbb, legágazatosb veszély az,
1285 V | veszélyeket, melyeket hazánk legboldogabb tájékain s legjelesebb népén
1286 XIII | fölfedezésekor azok találtattak ott legcivilizáltabb népeknek, melyek egyesületekben
1287 XI | nézve, ki a gazdaság ezen legcsalókább s legtöbb munkát emésztő
1288 IX | meggondoljuk, hogy néhol a legcsekélyebb tisztviselõk vagy uracskák
1289 V | másrészrül pedig, mint legdelibb erdei gavallérok, a magyar
1290 IV | legtöbb gazt terem, úgy a legélénkebb nép is kultúra nélkül legtöbb
1291 III | fordíttatik még ott is, ahol elég legelésre való erdõ van; de itt még
1292 III | megvan, hogy az ily közös legelõt minden rend nélkül mindenki
1293 III | törvényünk, mely szerint mind a legeltetést, mind a bor- és húsárulást
1294 V | ökreit éjjel-nappal szanaszét legelteti, s mikor csak szerét teheti,
1295 V | nézve, mert az így nevelt legény kétségkívül könnyebben kiállja
1296 VII | asszonyokétul; valamint a legények is már mast nem elégednek
1297 VI | kultúra által szelidíteni, a legényeket, mihelyt arra valók, megházasítani,
1298 V | ökrészgyermek gyerkõce- s legénykorában az örökös tekergést és dologtalanságot
1299 IV | próbálta azokat, annál derekabb legénynek tartja magát, s legfölebb
1300 V | erdei gavallérok, a magyar legénységnek betyárpéldányait formálják:
1301 XIII | szerint üti-véti az emberiség legfontosabb és legnehezebb mesterségét,
1302 II | nélkül sorvad a sok nép; leggazdagabb rónáinkon pedig munkás nélkül
1303 XIII | legközelebbi szomszédok leggyakoribb ellenségek, kik ahelyett,
1304 XIII | s magokra hagyatva majd leggyámoltalanabb állatjai a természetnek;
1305 IV | emberiség legnagyobb és leghasznosabb osztálya, a földmûvelõ nép
1306 III | hol természet szerint a legiparkodóbb gazda is felejt az ángol
1307 V | legboldogabb tájékain s legjelesebb népén dúlni fájdalommal
1308 XII | és éppen akkor megy ott legjobban a marhaeladás; mikor ellenben
1309 VIII | nemzeti szorgalmunk egyik legkártékonyabb pusztítóját.~ ~
1310 XI | gazdaság fontosabb ágaival legkevesebb ellenkezetbe sem jön, holott
1311 I | Hogy néptelen tartományokat legkönnyebb külföldi gyarmatokkal népesíteni,
1312 XIII | egymástul, s többnyire a legközelebbi szomszédok leggyakoribb
1313 X | ha ezt a szegény svábok a legmeddőbb helyeken is meg tudják tenni,
1314 II | helytelenül oszla, hogy néhol a legmeddõbb havasokon, munka és föld
1315 VII | veszelõdvén, azt csak a legmódibb uzsorák cicomálják föl néha;
1316 XIII | emberiség legfontosabb és legnehezebb mesterségét, a mezei gazdaságot.~
1317 XI | honunk áldott földének egyik legnemesebb terménye, illik hogy oly
1318 I | tájékaink között alkalmasint legnépesebbek Soprony és Vas vármegyék
1319 VIII | ha legtisztább ésszel s legnyugodtabb lélekkel van is, mégsem
1320 V | fontos osztályának gazdasága legrosszabb lábon áll, s leginkább esak
1321 XIII | ámbár a civilizált világnak legszabadabb emberei, mégis szintoly
1322 I | egyik legszükségesebb és legszembetűnőbb lévén az, hogy a földnek
1323 Elo | mezei szorgalom ügyét a legszentebb hûséggel ápolják, midazon
1324 IX | ezek nemcsak összeférnek a legszigorúbb fenyítékkel, de azt némüleg
1325 XI | még korhelyebbé lesz, a legszorgosabb időben is szőlőjében pepecsel
1326 XIII | szerint venné ki részét.~Legszorosabb és legjobb egyesület lenne
1327 I | föltételek között pedig egyik legszükségesebb és legszembetűnőbb lévén
1328 VIII | közelít a fantasztához, s ha legtisztább ésszel s legnyugodtabb lélekkel
1329 I | természetöket; mert ezt féltik legtöbben, s emiatt hever sok drága
1330 III | népképzést legfölebb emelhetné s legtovább terjeszthetné; nem kétlem
1331 XIII | munkálták a földet; s a legújabb utazók csudálva láták az
1332 V | lovászat minden tekintetben a legvakmerõbb tolvajság és zsiványság
1333 III | csak orgazdák s a népnek legveszedelmesebb vesztegetõi.~Aki tehát csak
1334 IV | fizet nemzetünk, mint a legzsaroltabb nép a maga zsarnokának.~
1335 XIII | procent fizetnek, egyszersmind lehajtják száz esztendõre a tõkét
1336 VI | pedig, mert úgy hiszem, lehetetlen az embert annyira elbutítani,
1337 II | cseh és német cselédekkel lehetett a föntebb fogású gazdasági
1338 III | minden rend nélkül mindenki lehetségig használni kívánván, azt
1339 IX | az elõljárókat is tézik, lehuzatják stb., éppen nem lehet csudálnunk,
1340 VIII | legtisztább ésszel s legnyugodtabb lélekkel van is, mégsem tud oly huzamos,
1341 IV | egyenest erõbül folyván, a lélekösmerõ elhiszi, ha mondom, hogy
1342 VI | egyébiránt is teljes oly lelkes tulajdonságokkal és közmondásokkal,
1343 II | fogyasztja, de erõtleníti, lelketleníti is a népet; a nagy bõség
1344 III | népe között lakó s mûvelt lelkû nemesség volna éppen azon
1345 VIII | szalmaszálra ügyelõ gazdákat lelünk, milyent a magyarok között
1346 II | szaporodnának és derekabb emberek lennének; mely jótéteményre méltóbbak
1347 VII | azt tehetnénk is, hogy ne lennénk egészen a zsidók zsebjében;
1348 VII | megtehetnénk mihelyt egyesületekbe lépnénk, mert minden testben rejtezik
1349 IX | mind ott, mind itt minden lépten-nyomon használni és ártani, mihelyt
1350 VII | ajtait és ablakait, de minden léptét és falatját török adó alá
1351 IV | hozott holmi hibáikat nálunk lerázhatják, igen is hasznos népekké
1352 II | embereket rendelni, kiknél a leszándékozó munkás magát beíratná, s
1353 XI | szükségtelen vesszeit tavasszal leszedjük, a hosszabbakat pedig egyik
1354 VI | mert örömest magyarokká lesznek, ha lehetnek. Nem szükség
1355 VII | fõrend pompázott, vajon mik leszünk akkor, ha a milliók is külföldiskedni
1356 VII | akkor az egész nemzeti lét csak olyan, mint egy sápadt
1357 VI | tagadhatna, ki sem a népélet létszereirül soha nem gondolkodott, sem
1358 II | legalkalmasabb, ügyesebb lett volna, régibben kezdett
1359 III | által számtalan lopott marha levágatik; holott eléggé tapasztaljuk
1360 II | s kikkel a magyar gazdák levél által annakidején értekezhetnének.~
1361 VI | azoknak mind a két nemen levõ gyermekeik, csinos magyar
1362 XIII | állítana, melybül a szükségben lévõket, illendõ kamat mellett segítené,
1363 VIII | pompájú szarvasmarha és szép ló, de még a nagy villásszarvú
1364 VIII | akárki a magyarnak ökör- és lóhajtását, összehasonlítva egyéb nemzetek
1365 VII | learatnánk a búzát, már annak ára London körül jár.~A divat és fényûzés
1366 X | szűk és drága volna, mint Londonban.~Sok drága időt és erőt
1367 IV | úgymond: „Jóravaló ember lop ökröt, lovat, disznót, nem
1368 III | marhákkal való kártételek s a lopásnak és rablásnak minden kigondolható
1369 V | csak szerét teheti, azokkal lopat, azaz mások rétjében és
1370 V | ökrészgyermek mentül jobb lopató, annál derekabb pásztornak
1371 V | s abból él, hogy marháit lopatva hizlalgatja, s azokon vásárokrul-vásárokra
1372 V | mert éppen így bánnak a lovakkal is) már gyermekkorában hozzászokik
1373 V | s mivel ily ökrész avagy lovász (mert éppen így bánnak a
1374 V | hogy az ily ökrészet és lovászat minden tekintetben a legvakmerõbb
1375 V | majd több ökrészekkel és lovászokkal összeállva, együtt minden
1376 XI | példátlan telében is csak kerti lugasaim fagytak el, a hegyiek ellenben
1377 XI | tenni, s mondhatom, hogy én lugasaimat néha meg sem metszem, mégis
1378 XI | mód pedig az olaszországi lugasozat, melynek egész munkája tavasz
1379 XI | semmi jobbat az olaszországi lugasozatnál gondolni nem lehet, vagy
1380 VII | Herkulesen.~A barbarus módi és luxus oly zsarnokai a nemességnek,
1381 XIII | éppen nem. Mert ámbár az ily magányos és takaros gazdaság nagy
1382 VII | szegényedõ nemesség e részben magárul gondolkodna, s ha az ember-
1383 XIII | számtalan körülményeitül, mint magátul a gazdátul. Mert hányszor
1384 XIII | szegény helységek nem tudván magoknak templomot építeni, fölvállalták
1385 V | és zsiványság természetes magtára.~De van a dolognak más oldala
1386 VII | kereskedésünk, mint az angolé, ha magunk nem kereskedünk, csak azok
1387 V | ökreit jóltartja.~Ez elsõ magva és oskolája a magyar tolvajságnak
1388 IV | vagynak némely erdõsebb és magyarabb tájaink, hol a magyar ifjúság
1389 IX | keres becsületet, mint ezt magyaraink között bõven tapasztalhatni.~
1390 I | váljanak, vagy pedig azoknak magyarítására minden szükséges rendelet
1391 I | népünk még koránt sincs.~A magyarlakta jobb tájékaink között alkalmasint
1392 II | kaszálás és aratás végett a magyarokhoz, de mivel ezen jó szokást
1393 I | tömegben ne telepedjenek; hanem magyarokkal úgy közletve, hogy azok
1394 XII | vásárokat tartsanak; de hogy a magyarokra parancsolt volna vásárokat
1395 VI | mihelyt magyarosodna; amit a magyarosabb tótokon nyilván láthatunk,
1396 VI | korántsem vetemedne mihelyt magyarosodna; amit a magyarosabb tótokon
1397 II | Hunyadyak jószágain a korhely, a makacs magyar cseléd miatt csak
1398 II | Így aztán mind az otthon maradók, mind a hozzánk szállók
1399 XI | a hegyiek ellenben épen maradtak. De az ily elfagyást is
1400 VII | nem kereskedünk, csak azok maradunk, amik voltunk, mert nem
1401 XII | akkor megy ott legjobban a marhaeladás; mikor ellenben a vásárok
1402 IV | aki tudja, mely része a marhagazdaság az egész mezei gazdaságnak,
1403 IV | használnak annyit, mintha gabona- marhagazdaságra fordítanák szorgalmokat,
1404 IV | jegyzem itt meg, hogy egész marhagazdaságunk1 ezen veszedelmes emberek
1405 V | gazdaságot, s abból él, hogy marháit lopatva hizlalgatja, s azokon
1406 V | találkozik olyan, kinek vagy marhája ne fáznék, vagy takarmánya
1407 III | ilyen bitang helyeken a marhákkal való kártételek s a lopásnak
1408 IV(1) | A marhán nemcsak szarvasmarhát kell
1409 III | szegénységre jutnak.~Így a dolog másik oldalát tekintve, nemcsak
1410 XIII | hogy egyik házban a gazda, másikban az asszony, harmadikban
1411 X | határozva, hogy egyik méhház a másikhoz háromszáz ölnél közelebb
1412 XI | hosszabbakat pedig egyik élőfárul a másikra eregetjük, vagy a két fárul
1413 V | nyerekedik; mely szerint nemcsak másnak kárára él, de gyakran magát
1414 III | gazda magát csupa africai maurusok között látja nyomorogni.~
1415 I | mesterségeket is hozának, s oly meddõ tájokat is, hol a könnyû
1416 IX | tartozásait nemcsak örömest megadja a véle szeretettel bánó
1417 V | készíthetne, de néha hétszámra is megakad gazdasága, midõn holmije
1418 IX | véle rosszul bánót gyakran megbosszulja.~Igen érti a nép, hogy nem
1419 VI | hanem komolyan és szigorúan megbüntetni. Mert bizony egyik legnagyobb
1420 X | Sok drága időt és erőt megemészt az nálunk, hogy nemcsak
1421 VI | gonosztévõ bémondójának és megfogójának nagy jutalmat adni, a népet
1422 XIII | én azt hiszem, s teljes megfontolás után hiszem, hogy mind a
1423 III | minden oldalú rendetlenségét megfontoljuk, által kell látnunk, hogy
1424 IX | jóltévõ ösztönnek.~Mert ha meggondoljuk, hogy néhol a legcsekélyebb
1425 I | pusztáinkat igen segítené meggyarmatosítani egy oly törvény, mely a
1426 XIII | nehézségek és viszontagságok meggyőzésére s a szorgalom minden céljaira
1427 IX | becsületérzést fölfordítja, meghamisítja és gonoszítja, elannyira,
1428 II | szoktatás után, hanem ha megharagvék a nagy földesúr, mindjárt
1429 X | a törvényhatóságok által meghatározott forma és ár szerint építenék
1430 VI | legényeket, mihelyt arra valók, megházasítani, az ifjúságot rontó asszonyokat
1431 V | akkor fekszik párnán, mikor megházasodik; amit pedig korántsem szegénységnek
1432 XI | vagy jobbágyainkkal olcsón megitatnunk. Ami sokak előtt sok hasznot
1433 X | is, mert azokbul a füst megjárván a háztető minden fáit, azokat
1434 Elo | mezeinkre, s ha a köztünk megjelent geniust követni fogjuk,
1435 VI | arra, hogy az ily emberek megjobbulnának; azt ellenben csak Somogyban
1436 I | sokgyermekû asszonyokat megjutalmaznák.~Különösen pedig pusztáinkat
1437 VIII | az öregbíró a tiszthez, s megkérdi, hány embert állítson.~Ily
1438 XIII | ezáltal az egész néperõt megkettõztetné; de nyerné még azt is, hogy
1439 XIII | költsége képzelhetetlenül megkevesedne; nemcsak azt, hogy így majd
1440 XIII | szorgalom minden céljaira megkívántatnak; az ily erők egyesülését
1441 X | a falusi köztárok is úgy megnőlnének, hogy azokkal a község több
1442 XIII | veszély az, hogy a nép igen megoszlik, magát és erejét nem egyesíti,
1443 XIII | ugyan tömve; de az emberek megoszlott érdekeik miatt, mégis nagyon
1444 V | s ha néha a kártételért megpálcáltatik, akkor még nagyobb kedvezésekkel
1445 I | korcsosítani. Mely véleményt én itt megperleni nem akarván, csak azon állítást
1446 VI | nemcsak szokásunk szerint megpirongatni, hanem komolyan és szigorúan
1447 XII | hogy ennyi erővel évenkint megregulázhatnánk minden tavainkat, folyóinkat,
1448 III | folyamata minden lehetõ módon megrövidíttetnék és könnyíttetnék.~Mert tudjuk
1449 III | fenyíték és egész nép úgy megromlik, hogy az ily hely gyakran
1450 VIII | nemcsak a gazdát szokta megrontani, hanem sokszor megrontja
1451 VIII | legnyugodtabb lélekkel van is, mégsem tud oly huzamos, oly hideg
1452 I | hogy a nép önkint és hamar megszaporodik, csak annak élelme legyen,
1453 VI(3) | hogy azokat, a nép között megszenvedni, vagy még azokkal bort és
1454 V | ellenben nagy bajjal gyakran megszerzi az épületfát és azt utóbb
1455 V | tekergést és dologtalanságot megszokván, nemcsak soha jó gazda nem
1456 X | kívántató mesterségekre nagyában megtaníttatni, kik aztán a törvényhatóságok
1457 VII | zsidók zsebjében; amit pedig megtehetnénk mihelyt egyesületekbe lépnénk,
1458 IV | egyéb körülményeit bõvebben megtekintenünk.~ ~
1459 IV | tudniillik: az inségnek.~Megtekintvén pedig honunk különféle népeit,
1460 III | használni kívánván, azt annyira megterhelik, hogy az többnyire a reménylett
1461 III | gazdasági munkát fölötte megterhesíti, sokasítja, s azáltal az
1462 I | melyek a nép erkölcsét megtisztítanák, a házas embereknek holmi
1463 XIII | inkább elszegényednek, s ha megvénülnek, vagy koldusbotra jutnak,
1464 IX | lealacsonyítani; mert a megvetés az alacsonyt még alacsonyabbá,
1465 IX | bánásmód által a nép magát megvetettnek látván, abban minden becsületérzés
1466 IX | a gyávább nép önmagát is megveti és egészen elhagyja, amit
1467 IV | méltatlanul felejtve és megvetve van.~A mi számtalan hornyák,
1468 XIII | folytatnák, melyekben mindenkor megvolna minden, ami a mezei szorgalom
1469 IV | járul még az is, hogy egy megyében is több százankint dolog
1470 V | mert valamint a vakbuzgóság megzavarja a nép értelmét, úgy a religiótlanság
1471 X | volt határozva, hogy egyik méhház a másikhoz háromszáz ölnél
1472 X | A bölcs görögöknél még a méhházakra is ügyelt a törvény, s meg
1473 VII | erõtlen szövetekbõl készült mellényeket stb. kezdenek viselni.~Mely
1474 IX | kimondanunk, hogy az a mód, mellyel sokan köztünk jobbágyaikkal
1475 IV | osztálya, a földmûvelõ nép elég méltatlanul felejtve és megvetve van.~
1476 X | Hát nálunk nem volna-é méltóbb ok legalább a házakra ügyelni,
1477 II | lennének; mely jótéteményre méltóbbak is azon népek, melyek már
1478 V | mindazon erkölcsi veszélyeket, melyeket hazánk legboldogabb tájékain
1479 III | bizton elvei lehetnek, s melyekhez én még csak ezen óhajtásomat
1480 Elo | azon nagyszerû áldozatok, melyekkel most egyesült nagyaink boszús
1481 XIII | szorgalmi egyesületek által, melyeknek már elég példáit látjuk
1482 XIII | patriarchalis világ fejlõdne, melynél szebbet és jobbat képzelni
1483 III | érdemel; s így fog a dolog menni a tagos proportióval is,
1484 Elo | alapítva és biztosítva, mennyiben mezei filozófiánkat fejteni,
1485 VIII | esztendei árendát ád a földért, mennyit azért másutt még örökben
1486 IV | több százezer forintokra menõ károkat tesznek, s számtalan
1487 XIII | nép örökre biztosítva és mentve lenne sok eddigi inségeitül.~
1488 V | milyenrül a magyar álmadni sem mer; s innét van, hogy a magyar
1489 VI | azokat senki bántani nem meri, tudván azt, hogy azok elõbb-
1490 XIII(4)| mint férkőzni, vetkőzni, mérkőzni, kendőzni stb., mely szólás
1491 II | magyar cseléd miatt csak messzünnen hozott cseh és német cselédekkel
1492 V | drága, mert ahol szûk a mesterember, ott a himpellér is kapós.~
1493 X | pénzen sem kapván építő mesterembert, csak maga kénytelen utva-futva,
1494 IV | világ legnagyobb s legfõbb mestersége, a földmûvelés, valamint
1495 V | gazdaság komoly és nehéz mesterségére leginkább szoknia kellene,
1496 V | minden német tud valami kis mesterséget, melyet a gazdaság mellett
1497 XIII | legfontosabb és legnehezebb mesterségét, a mezei gazdaságot.~Pedig
1498 VII | a mezei gazdaságot holmi mesterséggel és kereskedéssel kötik össze;
1499 V | természetes keresetnek és mesterségnek, de egyszersmind derékségnek
1500 V | is, hogy a gyermek semmi mesterségre nem taníttatik, úgyhogy
1501 III | fölötte romlik, s az ily mészárosok által számtalan lopott marha
1502 XI | lugasaimat néha meg sem metszem, mégis mindig nagy bőséggel
|