1829-erez | erezn-isten | iszik-metsz | mezei-sorsa | spany-zsiva
Fejezet
1503 III | bosszús istenség akarná mezeinket büntetni.~Mert akár számtalan
1504 Elo | engesztelik, áldást hozandnak mezeinkre, s ha a köztünk megjelent
1505 III | meggondolván, hogy a maga mezején, a föld népe között lakó
1506 XI | szőlőjében pepecsel és iszik, a mezőt pedig vagy béresre, vagy
1507 Elo | legszentebb hûséggel ápolják, midazon bölcs útmutatásokat, melyek
1508 XIII | céltalan szerközetnél az, midőn a mezei gazda birtoka egészen
1509 VII | fõrend pompázott, vajon mik leszünk akkor, ha a milliók
1510 XIII | mely azt teszi, hogy annyi millió földmûvelõk között alig
1511 VII | mik leszünk akkor, ha a milliók is külföldiskedni kezdenek?
1512 X | illendő tért rendelni? s ha a milliókat elseprő tűzi veszedelmeket
1513 XIII | mit várjunk azon nyomorult millióktul, kiken nincs is mit rontani?
1514 VIII | ügyelõ gazdákat lelünk, milyent a magyarok között hasztalan
1515 VI | tudományokra és mesterségekre mindaddig taníttatnak míg tökéletes
1516 XIII | magyar nyavaláknak, tudják mindazok, kik nemzetünk sorsárul
1517 II | idõrõl idõre azon népek közül mindazokat, kiknek otthon illendõ élelmök
1518 XII | szükségesek a népmulatságok; de mindemellett mégis csak azt kell mondanom,
1519 VI | holmi csekély különbséggel mindeniknél csak ily foganatú, igen
1520 VII | gazdaság; mert valamint mindennek, úgy a mezei gazdaságnak
1521 VII | mesterségek szûke miatt mindent drágán s többnyire mindig
1522 XIII | a parasztok. Ugyanazért mindezek szerint is, újra csak azt
1523 III | juthatunk.~Mely szerint mindezeket jól meggondolván, s meggondolván
1524 II | megharagvék a nagy földesúr, mindjárt csak buger csoportot hozata,
1525 VII | foghatjuk meg, s gyakran minekelõtte learatnánk a búzát, már
1526 XI | kártékonynak kell mondanunk, minthogy silány borkereskedésünk
1527 II | alatt hazánknak szolgáltak, mintsem a külföldiek, s egyébiránt
1528 VI | hamis emberszeretet, mely mldõn a gonoszoknak kedvez, a
1529 VII | mezei gazdaság pompával, módival és pénzetlenséggel küszködõ
1530 VII | magyar köznép is annyira módiz sok tájakon, hogy a paraszt
1531 III | akadályairól s orvoslása módjairól”, oly józan tanácslatokat
1532 I | a népszaporítás némely módjait röviden érintenünk.~Hogy
1533 XI | terménye, illik hogy oly módrul gondolkodjunk, mely szerint
1534 VI | idomulnak, s ez lenne aztán Mohács gyógyszere.~Ami pedig magyar
1535 VII | de nem is azt akarom én mondani, hogy angolok legyünk, elég
1536 V | amit az imént említettre mondék, azt tudniillik, hogy az
1537 XI | egyiránt lehet tenni, s mondhatom, hogy én lugasaimat néha
1538 I | úgy szólunk jól, ha azt mondjuk, hogy a legbizonyosb népszaporítók
1539 XIII | szegénységének fõokait leginkább a mondottakban kell keresnünk, mutatják
1540 XIII(4)| minden bizonnyal jobb, mint a monotóniás szerkezni vagy éppen szerkeszni. (
1541 X | falubeli házak, kőbül vagy mórbul és cserépfödélre legyenek?
1542 V | megkívántató faragást, építést, mórozást stb. majd mindenik tudja.~
1543 Elo | nagyszerû áldozatok, melyekkel most egyesült nagyaink boszús
1544 XI | szorgalmunkon szebb és hasznosabb mozdítást tenni, mintha honunk perkelt
1545 XII | illeti, hogy az ily napok mulatságait némelyek igen hasznos béfolyásúaknak
1546 V | semmit sem tudván, a városi mulatságokhoz ellenben nagyon is hozzászokván,
1547 XIII | szerint igen gyarló, igen múlékony és változékony alapon áll.~
1548 I | elegendõ élelme; de szintoly múlhatatlan föltétele a népszaporodásnak
1549 IV | legyen; hanem még az is múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földművelő
1550 II | a legmeddõbb havasokon, munka és föld nélkül sorvad a
1551 V | hogy mind a két nem minden munkában egyenlõen résztvesz, s míg
1552 VI | úgy látszik, hogy nékünk a munkaházakon kívül még oly rabgyarmatokra
1553 III | Balásházy János úr ily címû munkájában: „Észrevételek a honni gazdaságbeli
1554 X | vendégség helyett a község munkájának árát a falu közpénzéhez
1555 XIII | összeadásokbul és közre tett munkákbul oly köz gabona- vagy pénztárt
1556 X | a földnek nagyobb része munkálatlan hever, hogy évenként ezer
1557 IX | jóltévõ ösztön csak úgy munkálhat élénk erõvel a népben, ha
1558 Elo | íróink is minden bölcseséggel munkálódtak ugyan; de mivel a tárgy
1559 VIII | helyett bõrével, a sok rosszul munkált föld búza helyett gazzal,
1560 XIII | egyesületekben éltek s közerõvel munkálták a földet; s a legújabb utazók
1561 XIII | így majd minden asszonyt munkára fordíthatna s ezáltal az
1562 IV | legtermékenyebb föld rossz munkával legtöbb gazt terem, úgy
1563 I | hogy a földnek szorgalmas művelésére legyen elegendő földművelő
1564 II | bajunk, hogy földünk illendõ mûvelésére igen kevés a nép, de azonkívül
1565 I | földünk legfõbb szorgalmú mûveletbe’ legyen, ezt kell pedig
1566 IV | IV.~MŰVELETLEN NÉP~Nem szükség, reménylem,
1567 II | oláh népeinkkel is, melyek mûveletlen pusztáink mellett gyakran
1568 I | még azt is, hogy minden mûveletre alkalmas földünk legfõbb
1569 XIII | egyesülve él, s közerõvel mûveli a földet.~Somogyban több
1570 VIII | egész becse a földmûvelõ nép mûveltségével, gazdaságával együtt nõl
1571 V | rendesb gazdaságokat, hol a nagybirtok mind a gazdaság nagy tudományában
1572 Elo | eszmélkedõink is e köz- és nagyérdekû dolog iránt tapasztalásaikat
1573 III | tenné; de tudom, nem veszik nagyításnak szavaimat azok, kiket a
1574 IV | helyeken a földmûvelõ nép nagyrészénél is; mely népmorálnak pedig
1575 III | számtalan határaink temérdek nagyságát, akár számtalan közbirtokaink
1576 Elo | aziránt gyõzõdve, hogy azon nagyszerû áldozatok, melyekkel most
1577 XII | azt illeti, hogy az ily napok mulatságait némelyek igen
1578 XII | igen hajlandó vagyok az ily napokat népünk szegénységnek főokai
1579 X | üresebb tavaszi időben néhány napokon bizonyos számú téglát, válogot
1580 VI(3) | félni hogy így azok naprul napra szorosabb szövetségbe keveredvén
1581 VI(3) | lehet félni hogy így azok naprul napra szorosabb szövetségbe
1582 XII | földművelő népnél gyakran egy-két naptul függ az egész esztendőnek
1583 XII | a vásárok, hanem három s négy hetekig; s meggondolom rác
1584 XIII | pedig mindenik hibás; a negyedikben van ökör, de nincs szántó;
1585 XIII | tõkét is; mert a bank csak négyet procentet számlál, s így
1586 XIII | mindazon erők, melyek minden nehézségek és viszontagságok meggyőzésére
1587 III | megvan, hogy amit számtalan nehézségekkel és szertelen költségekkel
1588 XIII | gazdaság annyi számtalan nehézséggekkel és viszontagságokkal jár,
1589 I | középúton kell járnunk, nehogy a néptelenség bajábul az
1590 VI(3) | így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra, s lehet
1591 VII | angolok legyünk, elég volna nekünk, ha egyszer csak azt tehetnénk
1592 VI | tehát úgy látszik, hogy nékünk a munkaházakon kívül még
1593 IV | egyebet a romlottság különféle nemeinél, s hogy valamint egyéb országokban,
1594 XII | az ily napok mulatságait némelyek igen hasznos béfolyásúaknak
1595 VI | melyekben azoknak mind a két nemen levõ gyermekeik, csinos
1596 V | tapasztaljuk azt, hogy az oly nemesek, kiknek több gyermeket kell
1597 V | szinte szemügyre vévén a nemesi nevelést, mit látunk abban
1598 Elo | intézeteket, melyek által idõnkben nemeslelkû nagyaink a mezei szorgalom
1599 III | lakni; s ha a pénztelen nemesnek költeni és veszõdni kell
1600 VII | is nagyon elerõtleníti a nemességet; de ott a bennmaradó pénz
1601 V | elannyira, hogy a tótok és németek buzgóságát nemhogy követné,
1602 V | hogy a magyar a gyengébb nemnek csak a könnyebb munkákat,
1603 I | hazánkban annyi nép, mely nemsokára önkint is könnyen elegendõre
1604 II | Igaz ugyan, hogy a dolgot némüképpen orvosolja a havasiak azon
1605 XIII | példáit látjuk más bölcs nemzeteknél. Csak a kis Württembergben
1606 Elo | lehet eléggé és elégszer a nemzetet emlékeztetni; nem gondolnám,
1607 V | van, párnája pedig semmi nemzetnek annyi nincs, mint a magyarnak.~
1608 VIII | Exiguum colito”, tán semmi nemzetnél annyira felejtve nincs,
1609 III | nemcsak magokra, de az egész nemzetre nézve oly kártékonyok, hogy
1610 I | kívánja, hogy azok a fõ nemzettel minél elõbb eggyé legyenek.~
1611 VII | külföldi portékákra kél, mely a nemzettül örökre elvész; s nem elég,
1612 V | legtöbb erkölcsi rossznak nemzõje, nagy hibának kell látnunk
1613 XIII | A mezei szorgalomnak és népboldogságnak emez előszámlált és még
1614 VI(3) | oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat,
1615 III | hogy a maga mezején, a föld népe között lakó s mûvelt lelkû
1616 XIII | eddigi inségeitül.~Szorosabb népegyesület lenne az: midõn a nép annyira
1617 XIII | szövetségében lehet képzelnünk.~A mi népegyesületeink avagy faluink, csak oly
1618 XIII | gyarló emberek, hanem oly népegyesületek folytatnák, melyekben mindenkor
1619 IX | vezérek a popularitást, népeikkel való szép bánást mindenkor
1620 VI | NÉPKÉPZETI ELVEK~Hogy hazánk népeinek soknyelvûsége valamint a
1621 II | nagyszámú lealjasodott oláh népeinkkel is, melyek mûveletlen pusztáink
1622 IV | Megtekintvén pedig honunk különféle népeit, nem lehet és nem szabad
1623 IV | lerázhatják, igen is hasznos népekké válhatnak; de mivel tapasztalni
1624 VI | tudatlan tagadhatna, ki sem a népélet létszereirül soha nem gondolkodott,
1625 V | összefolyása a nevelésben és egész népéletben önkint szüli mindazon erkölcsi
1626 X | bölcs törvény segéljen a népen; mert bizony számtalan nyomorúságokat
1627 V | legboldogabb tájékain s legjelesebb népén dúlni fájdalommal tapasztalunk.~
1628 III | általános tekintetben honunk népereje igen balul oszla; - úgy
1629 IX | becsületérzést, s azzal együtt a néperény legszebb nemeit elfojtva
1630 VI | érzi, várhatunk-é attul oly néperényeket, melyek egyenest az ön-
1631 VI | látszik, azok mellett a néperkölcs naponkint romlik; s tapasztaljuk,
1632 XI | bitanglunk még ott is, hol a néperő nem a mezei föntebb szorgalomra,
1633 II | haszon nélkül vész a drága néperõ; itt ellenben a nagy bõség
1634 XI | vagy fölösleg is van mező a néperőhöz képest, ott minden nagyobb
1635 II | ily néposzlatás nemcsak a néperõnek célosb használatát eszközlené,
1636 II | minden bizonnyal temérdek néperõnk használatlan enyészik népeink
1637 XII | kiszámlálni: mennyi temérdek néperőt emésztenek meg nálunk, csak
1638 XIII | fordíthatna s ezáltal az egész néperõt megkettõztetné; de nyerné
1639 VI | magyarokká, ha azoknak minden népesb helyeken országos intézetek
1640 I | legkönnyebb külföldi gyarmatokkal népesíteni, eléggé tapasztalánk számos
1641 I | minden, hazánkat és annak népességét ösmerõ csak így fog felelni:
1642 IV | mezei szorgalmunk.~Ezen néphiba nem erõtlenségbõl, hanem
1643 II | korhelyíti. S hogy ezen néphibák következeteit érzi is egész
1644 III | szorgalmat, de az egész népképzést legfölebb emelhetné s legtovább
1645 VI | VI.~NÉPKÉPZETI ELVEK~Hogy hazánk népeinek
1646 IV | aprólékot.”~Ez, mondom, a magyar népmorál nemcsak számtalan pásztorainknál,
1647 IV | nép nagyrészénél is; mely népmorálnak pedig több adót fizet nemzetünk,
1648 XII | azt kell mondanom, hogy népmulatságokat nem afrikai karavánoktul,
1649 VI | romlott zagyvalék, a magyar népnyelv ellenben oly ép és csinos,
1650 VI | és segedelmek által oly néposkolákat rendelünk, melyekben azoknak
1651 II | azt hiszem, hogy az ily néposzlatás nemcsak a néperõnek célosb
1652 I | reménylem, helyén kívül, a népszaporítás némely módjait röviden érintenünk.~
1653 I | mondjuk, hogy a legbizonyosb népszaporítók a jólét és jó erkölcs, mely
1654 I | múlhatatlan föltétele a népszaporodásnak az is, hogy legyen a népnek
1655 I | is nagyon elõmozdítanák a népszaporodást az oly törvények, melyek
1656 XIII | XIII.~HIÁNYOS NÉPSZERKÖZET4~A mezei szorgalomnak és
1657 IX | szépnek és jónak, úgy a népszorgalomnak is egyik fõösztöne és rugója
1658 VI | leginkább számos idegennyelvû néptársainknak boldogságát nyilván gátolja,
1659 I | röviden érintenünk.~Hogy néptelen tartományokat legkönnyebb
1660 I | hazánk termékenyebb tájainak néptelensége; s ugyanazért, ha honunkat
1661 II | CÉLTALAN NÉPOSZLAT~Honunk néptelenségére nézve, nemcsak az bajunk,
1662 VI | az ily általváltozás nagy néptömegeknél önkint nem mehet, természet
1663 VI | deportáltatnának, mert míg azokat a néptül egészen külön nem választjuk,
1664 VIII | hajdúnak.~Mivel pedig az ily népveszély másrészrül azon fonák okoskodásbul
1665 VI | magyar népeink a szép magyar népviselet által sokat nyernének. Mert
1666 V | de hogy a magyar nép házi nevelése is több tekintetben nagyon
1667 V | hidegségnek okát pedig ismét a nevelésnek kell tulajdonítanunk; mert
1668 V | áll, mint a gazdaságban nevelkedett paraszté.~ ~
1669 XIII | ily köztár idõvel annyira nevelkedhetne, hogy azáltal a nép örökre
1670 V | figyermek igen keményen neveltetik, úgyhogy míg a német a maga
1671 VI(2) | zsiványokat, pásztorokat nevezni. (Berzsenyi jegyzete.)~
1672 V | annál derekabb pásztornak nézetik, s annál több szalonnát
1673 III | aggódni, s elég jó gazdának nézheti magát, ha többszáz holdjai
1674 IX | mindenkor fontos dolognak nézték, mert ezek nemcsak összeférnek
1675 VIII | disznó is nyilván mutat.~Így nézze meg akárki a magyarnak ökör-
1676 VIII | mûveltségével, gazdaságával együtt nõl és fogy; s bizonyítják,
1677 I | tartományokat látunk tatár nomádizmussal bitangoltatni; s hol számtalan
1678 III | rendetlenség miatt gyakran egész nyájak rakásra döglenek s azáltal
1679 XIII | öregek figyelme alatt folyó nyájas életbül oly patriarchalis
1680 VII | öltözettel, hanem külföldi selyem nyakravalókat, külföldi tarka és erõtlen
1681 VI | csekély ember elõtt a földet nyalja; mely alacsonyságra korántsem
1682 V | kenyeret és szalonnát eszik, nyáron az ég alatt és földön, télen
1683 VII | annak gyomrát az erõtlenségi nyavalák minden nemei fojtogatják.~
1684 XIII | s más gyógytalan magyar nyavaláknak, tudják mindazok, kik nemzetünk
1685 III | számtalan egyéb nemzeti nyavalyáinknak is egyik legtermékenyebb
1686 VI | népeinket hazánk fõnépével nyelvben és ruhában egyesíteni.~A
1687 VI | az, hogy ezen mi népeink nyelve csak romlott zagyvalék,
1688 VI | magyar öltözetben, a magyar nyelvre, a gazdasághoz szükséges
1689 IX | ellenséggé teszi. Az ember mind a nyeregben, mind az eke mellett érzi
1690 V | azokon vásárokrul-vásárokra nyerekedik; mely szerint nemcsak másnak
1691 V | elrontja, holott ritkán nyerhet annyit, melybül illendõen
1692 VII | vámaink mellett is rajtunk nyernek, csak felét magyar erszényekbe
1693 VII | kereskedést nem ûz, és a rajtunk nyert pénz oly idegen kezekbe
1694 VIII | is a magyar szellem egész nyilatkozatát; s látni, hogy a magyar
1695 VIII | aztán a sok bírói zárok nyitásárul gondolkodni; nem pedig ott,
1696 VII | de még az a nagy rossz is nyom bennünket, hogy a külföldi
1697 XI | jobb szőlőhegyeinkre nézve nyomhat valamit; de az oly helyeken,
1698 III | nemesség igen fontos osztályát nyomja és rongálja; s meggondolván,
1699 VII | nem gyámolják, vagy tán nyomják is a mezei gazdaságot: akkor
1700 VI | engedik magokat annyira nyomni, mint amaz, mert természet
1701 XIII | nincs is mit rontani? Ily nyomorék pedig a népnek sokkal nagyobb
1702 XIII | között, de ha csak egy kunyhó nyomorékai között is van valami kis
1703 I | mint amaz; mert nem a sok nyomorgó nép, hanem csak a boldog
1704 XIII | gyermekeik kínzott zselléreivé nyomorodnak, fájdalom, nem keveset láthatunk!~
1705 III | africai maurusok között látja nyomorogni.~Meggondolván tehát, hogy
1706 XIII | szerencséje is, mit várjunk azon nyomorult millióktul, kiken nincs
1707 III | oldalát tekintve, nemcsak az a nyomorúság a közbirtokokban, hogy a
1708 VI | természet szerint nem csekély nyomorúságnak oka az, mikor a szegény
1709 X | népen; mert bizony számtalan nyomorúságokat okozó fonákság az embereket
1710 Elo | gondolnám, hogy még e részbeli nyomozatimmal fölöslegvalót cselekedtem;
1711 XII | azonkívül számtalan rosszra nyujtanak alkalmat: s ha meggondolom,
1712 III | mennyi prókátori kifogásokra nyújthat alkalmat egy tagos proportionalis
1713 VIII | nézze meg akárki a magyarnak ökör- és lóhajtását, összehasonlítva
1714 V | tarisznyát és baltát elbírja, ökrésszé teszi azt. Az ökrészség
1715 V | derékségnek is nézi; s mivel ily ökrész avagy lovász (mert éppen
1716 V | magyar parasztlegény mint ökrész-lovász, életének nagy részében
1717 V | hegyen-völgyön csatangolni, majd több ökrészekkel és lovászokkal összeállva,
1718 V | látnivaló, hogy az ily ökrészet és lovászat minden tekintetben
1719 V | ökrésszé teszi azt. Az ökrészség pedig abban áll, hogy a
1720 V | csõszökkel baltázni, azoktul az ökröket majd erõvel visszavenni,
1721 X | méhház a másikhoz háromszáz ölnél közelebb ne legyen. Hát
1722 VI | iránt, mikor magát csinos öltözékben csinos embernek látja, másként
1723 VI | gyermekeik, csinos magyar öltözetben, a magyar nyelvre, a gazdasághoz
1724 VII | elégednek meg az elõbbi férfias öltözettel, hanem külföldi selyem nyakravalókat,
1725 VI | néperényeket, melyek egyenest az ön- és becsületérzés szüleményei?~
1726 III | eltörlését, ha nemzetünk önjavát alapítani akarja, fõgondjának
1727 I | okairul gondolkodni akarunk, önként ötlik előnkbe ezen kérdés:~
1728 IX | elfojlik, s végre a gyávább nép önmagát is megveti és egészen elhagyja,
1729 III | csekély, de békerített s önszemeivel õrizett birtokán oly boldogul
1730 VIII | szüksége; hanem bémegy az öregbíró a tiszthez, s megkérdi,
1731 XIII | még azt is, hogy így az öregek figyelme alatt folyó nyájas
1732 XIII | hibázik az ész, mihelyt pedig öregszik, hibázik az erő, s ami ezek
1733 VIII | mennyit azért másutt még örökben sem adnának; s vagynak oly
1734 Elo | földünkre áldásait; szívemelõ örömmel és nagy reményekkel telve
1735 Elo | szép tünemények nemcsak örömöt és reményt adnak a jobb
1736 Elo | számtalan oldalú, hogy annak ösmerete csak több figyelmezõk észrevételei
1737 VI | meg száz gonoszokkal jövén ösmeretségbe és barátságba, még inkább
1738 VI | aljasodott népeinket nem ösmeri.~De ugyanazért szintoly
1739 VI | ezen embereket közelebbrül ösmerik.~Ezért közóhajtás az már
1740 I | hazánkat és annak népességét ösmerõ csak így fog felelni: Ha
1741 Elo | akadályait és védszereit ösmertetni ügyekeznek.~De mivel az
1742 XIII | midõn minden falu többféle összeadásokbul és közre tett munkákbul
1743 X | és úgy, amit tud, holmit összeáklálni; tehát fölötte hasznos volna
1744 V | ökrészekkel és lovászokkal összeállva, együtt minden gonoszságot
1745 X | fonákság az embereket úgy összebujatni, kivált oly országban, hol
1746 XI | eregetjük, vagy a két fárul összeérő vesszőket a két fa között
1747 IX | nézték, mert ezek nemcsak összeférnek a legszigorúbb fenyítékkel,
1748 VI | célravivõbb fenyíték, mint azokat összefogdosni, összekínozni s úgy elereszteni,
1749 V | átallátni, hogy ennyi rossznak összefolyása a nevelésben és egész népéletben
1750 VIII | magyarnak ökör- és lóhajtását, összehasonlítva egyéb nemzetek ügyetlen
1751 VI | mint azokat összefogdosni, összekínozni s úgy elereszteni, hogy
1752 XI | vesszőket a két fa között összekötjük, mely munkákat nemcsak tavasszal,
1753 XII | a dologban; mert az ily összeseregléseken csakugyan sokat hall, lát
1754 X | csak az is, hogy így a nép összetartásra s egymásnak gyámolására
1755 IX | törekedik.~De mivel e jóltévõ ösztön csak úgy munkálhat élénk
1756 IX | nem dajkája ezen jóltévõ ösztönnek.~Mert ha meggondoljuk, hogy
1757 Elo | embernek, hanem egyszersmind ösztönt is az együttmunkálkodásra,
1758 XIII | a banktól fölvett pénzre öt procent fizetnek, egyszersmind
1759 I | gondolkodni akarunk, önként ötlik előnkbe ezen kérdés:~Van-é
1760 XIII | procentet számlál, s így az ötödik lefizeti az egész tõkepénzt
1761 XIII | ökör, de nincs szántó; az ötödikben van szántó, de nincs ökör;
1762 XI | szénatermésen kívül csak bort ötven akót ád, és azonkívül ád
1763 III | nemzet józanabb része régolta óhajt valami célirányos törvényt,
1764 X | Egész szívbül kell tehát óhajtani, hogy e részben is valamely
1765 Elo | cselekedtem; sõt úgy hiszem, óhajtanunk kell, hogy még több eszmélkedõink
1766 III | melyekhez én még csak ezen óhajtásomat adom: vajha azon proportionalis
1767 III | nem elõmenetel, hanem csak ok- és céliránytalan vergõdés.~
1768 X | felejteni, nem elegendő ok-é csak az is, hogy számtalan
1769 X | szorgalmunk hátramaradásának okai közé tartozik az is, hogy
1770 I | szorgalmunk hátramaradásának okairul gondolkodni akarunk, önként
1771 V | csúfolja. Mely hidegségnek okát pedig ismét a nevelésnek
1772 V | többnyire tönkredûlnek.~Ily okok következete az, hogy nemzetünk
1773 VIII | népveszély másrészrül azon fonák okoskodásbul is ered, mely szerint sokan
1774 IV | büszkeség betyársággá, az okosság ravaszsággá, az erõ és hamis
1775 XI | is. Nem látok tehát semmi okot, hogy az olaszoknak ezen
1776 IV | miatt végtelen költségeket okoznak, s majd minden pénzesebb
1777 X | számtalan nyomorúságokat okozó fonákság az embereket úgy
1778 XI | tehát semmi okot, hogy az olaszoknak ezen nagy hasznú és földszebbítő
1779 XI | sőt ha meggondolom, hogy Olaszországban egy körüllugasozott hold
1780 XI | az emberek, kiknek borait olcsítja s ezáltal a szorgalmat ott
1781 XII | ártanak, mert a marhát nyilván olcsítják, s azonkívül számtalan rosszra
1782 XII | fitymálódhatnak, valamint a nép is olcsóbban kap holmit vásárokon; de
1783 XI | hevertetnünk, vagy jobbágyainkkal olcsón megitatnunk. Ami sokak előtt
1784 III | jutnak.~Így a dolog másik oldalát tekintve, nemcsak az a nyomorúság
1785 III | mindenki, valamint tudva van az olvasó közönség elõtt az is, hogy
1786 V | vagy ha részesül, csak olyanban részesül, melynek erkölcsi
1787 I | Egyébiránt pedig vagynak olyanok is, kik úgy gondolkodnak,
1788 V | polgárok között még csak olyanokat is látni, kik holmi durvább
1789 V | sok pénzt kénytelen kiadni olyanokért, amiket maga is készíthetne,
1790 X | illeti, mivel az leginkább onnét van, hogy magyarok között
1791 XIII | azokat egyesíteni.~(1833)~.oOo.~ ~
1792 XIII | hogy annak igen szövevényes óraműve tartósan jól menjen, s egyedül
1793 VI(3) | alkalmat adunk nekik az orgazdaságra, s lehet félni hogy így
1794 III | békerített s önszemeivel õrizett birtokán oly boldogul él
1795 VII | kötik össze; úgy az egész ország mezei gazdasága is csak
1796 X | összebujatni, kivált oly országban, hol a földnek nagyobb része
1797 I | boldog nép boldogítja az országot.~Ugyanazért e részben a
1798 III | szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól”, oly józan tanácslatokat
1799 VI | tapasztaljuk, hogy azoknak orvoslatára szokott törvényeink és rendtartásaink
1800 II | hogy a dolgot némüképpen orvosolja a havasiak azon szokása,
1801 V | jóltartja.~Ez elsõ magva és oskolája a magyar tolvajságnak és
1802 XI | munkákat nemcsak tavasszal, de ősszel és télen is egyiránt lehet
1803 VIII | nem pedig ott, hol a nép ostobasága és szegénysége miatt minden
1804 II | enyészik népeink céltalan oszlata miatt.~Igaz ugyan, hogy
1805 XIII | valami kis egyetértés.~Az ily oszlott érdekű társaság nem egyéb,
1806 IV | legnagyobb és leghasznosabb osztálya, a földmûvelõ nép elég méltatlanul
1807 III | úgy földünk részletes osztályait is oly, minden józanabb
1808 V | hogy nemzetünk ezen fontos osztályának gazdasága legrosszabb lábon
1809 III | egész nemesség igen fontos osztályát nyomja és rongálja; s meggondolván,
1810 II | az, mert azt több száz év óta rendezgették.~Így lévén
1811 XIII | egy hitvány feleség, egy otromba fiú, dög, tűz, víz, zsivány
1812 VIII | virágzatra, mint azt több pallérozott országokban látjuk, de látjuk
1813 IV | nélkül élnek, a tömlöcök és pandurok tartása miatt végtelen költségeket
1814 III | ott, hol a törvény apa, s parancsol gyermekeinek.~ ~
1815 I | józan elõlátás kívánja és parancsolja, hogy minden nagyobb külföldi
1816 IX | enyhítik. Lehet az embernek parancsolni, de nem azt megvetni és
1817 XII | tartsanak; de hogy a magyarokra parancsolt volna vásárokat tartani
1818 V | gazdaságban nevelkedett paraszté.~ ~
1819 V | is elég oly ideje van a parasztgazdának, melyben ahelyett, hogy
1820 V | GYERMEKNEVELÉS~Hogy a magyar parasztgyermek semmi oskolai nevelésben
1821 X | és ár szerint építenék a parasztházakat, melyekre nézve csak azt
1822 V | V.~MAGYAR PARASZTI GYERMEKNEVELÉS~Hogy a magyar
1823 XII | folyóinkat, s azonkívül minden parasztkalyibát cserép alá vehetnénk.~És
1824 V | hogy majd minden magyar parasztlegény mint ökrész-lovász, életének
1825 V | hibának kell látnunk a magyar parasztnevelésben azt is, hogy a gyermek semmi
1826 X | az nálunk, hogy nemcsak a parasztoknak, de a kisebb uraknak is
1827 VIII | barmokbul is, amit nemcsak a páratlan szépségû és pompájú szarvasmarha
1828 V | magyarnak elég ennivalója van, párnája pedig semmi nemzetnek annyi
1829 V | hál, és csak akkor fekszik párnán, mikor megházasodik; amit
1830 V | meleg ételt és éjjelre meleg párnát ád, addig a magyar fi többnyire
1831 VIII | hacsak különös okossággal nem párosul, gyakran kártékony szokott
1832 IV | népmorál nemcsak számtalan pásztorainknál, de sok romlottabb helyeken
1833 V | életének nagy részében hever, pásztorkodik, s azonkívül még minden
1834 V | jobb lopató, annál derekabb pásztornak nézetik, s annál több szalonnát
1835 VI | keménységgel büntetni, a pásztorozást minden lehetõ módon fogyasztani,
1836 VI | minden gyanús embert a pásztorságtul eltiltani, minden tolvaj
1837 XIII | folyó nyájas életbül oly patriarchalis világ fejlõdne, melynél
1838 VI | emberek közé2 Mely szerint példa sincs arra, hogy az ily
1839 VIII | aljasítani.~Pedig minden nemzetek példái bizonyítják, hogy nemcsak
1840 XIII | által, melyeknek már elég példáit látjuk más bölcs nemzeteknél.
1841 VI(3) | pedig nálunk már vagynak is példák. (Berzsenyi jegyzete.)~
1842 XIII | a földet.~Somogyban több példát is hallottam arra, hogy
1843 XIII | ember a maga közreadott pénze vagy munkája szerint venné
1844 X | között az építeni akaró pénzen sem kapván építő mesterembert,
1845 V | maga nem tud csinálni, sem pénzért nem kap, vagy ha mit kap,
1846 IV | költségeket okoznak, s majd minden pénzesebb kereskedõket, a zsidókon
1847 VII | Mely szerint ha addig is pénzetlenek voltunk, míg csak a fõrend
1848 VII | gazdaság pompával, módival és pénzetlenséggel küszködõ nemesség kezében
1849 VII | én úgy hiszem, hogy azon pénznek, melyet az idegenek minden
1850 XIII | azok, kik a banktól fölvett pénzre öt procent fizetnek, egyszersmind
1851 VII | gondolkodna, s ha az ember- és pénzszûke miatt gyárokat nem állíthat,
1852 XIII | munkákbul oly köz gabona- vagy pénztárt állítana, melybül a szükségben
1853 III | faluban szokott lakni; s ha a pénztelen nemesnek költeni és veszõdni
1854 VII | szerint önkint foly mind a pénztelenség, mind a rossz gazdaság;
1855 VII | életét és gazdaságát örökös pénztelenséggel kínozzák még ott is, hol
1856 X | inkább, mivel a gazda nem pénzzel, hanem maga erejével kénytelen
1857 XI | legszorgosabb időben is szőlőjében pepecsel és iszik, a mezőt pedig
1858 I | hegyi hencek és horvátok pergetik a sarlót és csépet, s még
1859 XI | mozdítást tenni, mintha honunk perkelt pusztáit ily szőlőkoszorúkkal
1860 III | élõföldet bitangol, mennyi a perzsagyõzõ Attikának alig volt; eléggé
1861 V | elválasztatnak, hogy valamint a férfi pirul és alacsonyságnak tartja
1862 III | egy tagos proportionalis pör, bátran kimondom, hogy én
1863 V | korántsem egy szorgalmas polgárnál.~Szép nemzeti bélyegre mutat
1864 V | úgyhogy ritkaság magyar polgárok között még csak olyanokat
1865 VI | tökéletes magyarokká és hasznos polgárokká nem idomulnak, s ez lenne
1866 I | nélkül, mely szerint némely politikusok azt állítják, hogy a nép
1867 VIII | nemcsak a páratlan szépségû és pompájú szarvasmarha és szép ló,
1868 VIII | pedig fõként a férfias és pompás szépre szokott ügyelni;
1869 VII | az egész mezei gazdaság pompával, módival és pénzetlenséggel
1870 VII | többnyire értékeiken felül pompáznak, de még a magyar köznép
1871 VII | voltunk, míg csak a fõrend pompázott, vajon mik leszünk akkor,
1872 IX | valamint minden nagy vezérek a popularitást, népeikkel való szép bánást
1873 X | sűrűsége miatt sok falu porrá égvén, a közjó nagy kárával
1874 VII | legtöbb jövedelme külföldi portékákra kél, mely a nemzettül örökre
1875 VI | kézmûveink szûkét némüleg pótolni? Az ily munkaházak szoktathatnák
1876 X | vagyona és szerencséje tűz prédája legyen. A bölcs görögöknél
1877 V | ilyenekért tömlöcöt és derest próbálgatni; látnivaló, hogy az ily
1878 VI(2) | nálunk tréfásan a tömlöcöt próbált zsiványokat, pásztorokat
1879 IV | szégyenlené, sõt mentül többet próbálta azokat, annál derekabb legénynek
1880 XIII | banktól fölvett pénzre öt procent fizetnek, egyszersmind lehajtják
1881 XIII | mert a bank csak négyet procentet számlál, s így az ötödik
1882 III | meggondolván, s meggondolván mennyi prókátori kifogásokra nyújthat alkalmat
1883 III | fog a dolog menni a tagos proportióval is, ha ahhoz csak szokott
1884 II | népeinkkel is, melyek mûveletlen pusztáink mellett gyakran éhséggel
1885 I | megjutalmaznák.~Különösen pedig pusztáinkat igen segítené meggyarmatosítani
1886 XI | tenni, mintha honunk perkelt pusztáit ily szőlőkoszorúkkal fölékesítenénk.~ ~
1887 VII | még az a nagy veszély is pusztítja azt, hogy földünk legtöbb
1888 III | birtokokbul áll; s hogy ez a pusztító rendetlenség nemcsak adózó
1889 VIII | szorgalmunk egyik legkártékonyabb pusztítóját.~ ~
1890 V | gazdasága, midõn holmije meg pusztul, melyet sem maga nem tud
1891 II | félannyit kaszál, mint egy Rába- és Répcemelléki, szorgalomhoz
1892 VI | munkaházakon kívül még oly rabgyarmatokra is volna szükségünk, melyekben
1893 VI(3) | zsiványainkkal azokat még oly rablásra is vezetik, milyenrül azok
1894 V | kezdvén életét, a lopást, rablást nemcsak természetes keresetnek
1895 IV | szoktak lopni; de egyszersmind rabolnak és gyilkolnak is, elannyira,
1896 VI | körül elkezdtek lopni és rabolni. Hogy pedig a tömlöc és
1897 VI | hogy a több esztendõkig raboskodók, kiszabadulván a tömlöcbül,
1898 XII | négy hetekig; s meggondolom rác és oláh népeink egymást
1899 V | és szomszédai között, kik rajta örömest segítnek; a magyar
1900 X | esetében a gazdának csak rajtavalója marad.~Egész szívbül kell
1901 III | miatt gyakran egész nyájak rakásra döglenek s azáltal sokezer
1902 VII | felét magyar erszényekbe rakhatnánk is, minden bizonnyal rövid
1903 IV | betyársággá, az okosság ravaszsággá, az erõ és hamis becsületérzés
1904 V | ha ez nem megy, különféle ravaszsággal visszalopni, majd pedig
1905 XII | szeszereg a gőbölös. - Attila reáparancsolt a hódolt görögökre, hogy
1906 III | bizonnyal a szegény gazda minden reggel annyi bajra kél, mennyi
1907 XIII | földnek. Vadság szaggatta és reggette külön az embereket, s a
1908 V | tulajdonítani, hanem csak valami régi szokásnak, mert tudjuk,
1909 II | legalkalmasabb, ügyesebb lett volna, régibben kezdett nevelés, szoktatás
1910 III | a nemzet józanabb része régolta óhajt valami célirányos
1911 III | mind a bor- és húsárulást reguláztathatnánk, mégis oly igen ritkán vesszük
1912 VII | lépnénk, mert minden testben rejtezik gyógyerõ, csak azt fölfedezni
1913 V | is, hogy a magyar nép a religiójában fölötte hideg, elannyira,
1914 V | Meggondolván pedig, hogy a népnél a religiónak az erkölcsre s az erkölcs
1915 V | megzavarja a nép értelmét, úgy a religiótlanság is megrontja annak erkölcsét,
1916 Elo | szívemelõ örömmel és nagy reményekkel telve kell látnunk mindazon
1917 III | megterhelik, hogy az többnyire a reménylett haszon helyett kárral fizet
1918 Elo | tünemények nemcsak örömöt és reményt adnak a jobb embernek, hanem
1919 I | magyarítására minden szükséges rendelet meg legyen téve. Mert valamint
1920 VI | segedelmek által oly néposkolákat rendelünk, melyekben azoknak mind
1921 VI | tartani, szorgalomra és rendes életre szoktatni, s utóbbi
1922 V | esak ott láthatunk holmi rendesb gazdaságokat, hol a nagybirtok
1923 III | közbirtokaink minden oldalú rendetlenségét megfontoljuk, által kell
1924 II | csoportot hozata, ki ha rendezettebb, azért az, mert azt több
1925 II | hagyjuk, semmi célirányos rendezettel nem gyámolítjuk, korántsem
1926 II | mert azt több száz év óta rendezgették.~Így lévén a dolog nagyszámú
1927 III | minden józanabb gazdasági rendnek és szorgalomnak általános
1928 VI | éjszakamerikai statusok fenyítõ rendszerét hazánk is minél elõbb fogadná
1929 VI | orvoslatára szokott törvényeink és rendtartásaink közel sem elegendõk, sõt
1930 VI | törvényeinket és polgári rendtartásainkat jobban a nép charakteréhez
1931 IV | helyeken, hol az valami jobb rendtartásban vagy holmi kis kultúrában
1932 VI | tisztviselõket is minden rendtartási kötelességeik elmulasztásáért
1933 II | kaszál, mint egy Rába- és Répcemelléki, szorgalomhoz szokott, s
1934 Elo | nem gondolnám, hogy még e részbeli nyomozatimmal fölöslegvalót
1935 V | ökrész-lovász, életének nagy részében hever, pásztorkodik, s azonkívül
1936 VI | valami kultúra áldásaiban részeltetni akarjuk, elsõ gondunknak
1937 VI | nemzet józanabban gondolkodó részénél, hogy az éjszakamerikai
1938 III | balul oszla; - úgy földünk részletes osztályait is oly, minden
1939 V | minden munkában egyenlõen résztvesz, s míg a magyar teletszaka
1940 V | azokkal lopat, azaz mások rétjében és gabonájában ökreit jóltartja.~
1941 XIII | inkább egymást rongálják, s ritka szerencse, ha nem egy falu
1942 V | nem taníttatik, úgyhogy ritkaság magyar polgárok között még
1943 I | népszaporítás némely módjait röviden érintenünk.~Hogy néptelen
1944 XI | szőlő, anélkül, hogy azt a rohadástul félteni kellene.~Ami a lugasok
1945 V | talál elég ahhoz értõket rokonai és szomszédai között, kik
1946 XIII | melyekben önkint nagyszámú rokonság egyesülve él és az ily egyesületek
1947 I | erkölcstelenek; s elég élelme volt a római nemességnek Augustus idejében,
1948 IX | voltak tiszteletben a bölcs rómaiaknál a Saturnaliák, valamint
1949 X | kisebb uraknak is épületi oly romlékonyak, hogy azokat szünet nélkül
1950 X | szoknék.~Így az épületek romlékonyságára nézve, miért nem lehetne
1951 X | pedig a falusi épületek romlékonyságát illeti, mivel az leginkább
1952 IV | számtalan pásztorainknál, de sok romlottabb helyeken a földmûvelõ nép
1953 IV | magyar népnek ezen erkölcsi romlottsága még nagyobb gátja szorgalmunknak,
1954 V | kellene, távul szülõitõl romlottsággal teljes városokon betyárkodik,
1955 IV | nélkül legtöbb erkölcsi romlottságra hajlandó.~Mivel pedig én
1956 X | minden fáit, azokat majd romolhatatlanokká erősíti, a hélat legjobb
1957 I | Soprony és Vas vármegyék rónái; de ez a népesség is csak
1958 II | a sok nép; leggazdagabb rónáinkon pedig munkás nélkül sorvad
1959 III | fontos osztályát nyomja és rongálja; s meggondolván, hogy a
1960 XIII | volnának, inkább egymást rongálják, s ritka szerencse, ha nem
1961 XIII | millióktul, kiken nincs is mit rontani? Ily nyomorék pedig a népnek
1962 VI | megházasítani, az ifjúságot rontó asszonyokat és zsidókat3
1963 VI | jobbítaná, hanem inkább rosszabbítja. Mert a tömlöcben száz meg
1964 X | földművelőink épületei fölötte rosszak és úgy össze vagynak tömve,
1965 VII | drágán s többnyire mindig rosszat kénytelen venni; de még
1966 IX | ember nem a jóban, hanem a rosszban keres becsületet, mint ezt
1967 X | szegénységre jutnak; mert még az a rosz szokás is többnyire megvan
1968 XI | gyümölcsöt és tűzrevaló rőzsét is; úgy hiszem, alig tudnánk
1969 IX | népszorgalomnak is egyik fõösztöne és rugója a becsületérzés. Ez teszi
1970 VI | A csinos magyar nyelv és ruha már nagy idomítás, nagy
1971 VI | hazánk fõnépével nyelvben és ruhában egyesíteni.~A csinos magyar
1972 VII | ily cicomák csak Centaurus ruhái Herkulesen.~A barbarus módi
1973 VII | paraszt asszonyok és leányok ruháját csak a szabás választja
1974 VI | jóltévõleg intézi.~Így a ruhának is nagy béfolyása lévén
1975 IV | szilajságnak minden nemeit nem rútnak és rossznak, hanem férfidísznek
1976 X | hélat legjobb hús-, hal- és sajtfüstölővé teszi, s azonkívül a meleg
1977 VII | lét csak olyan, mint egy sápadt cifra dáma, ki fölpiperézi
1978 XI | esztendőn ismét fölfut az új sarjadék a fára, következő esztendőn
1979 I | hencek és horvátok pergetik a sarlót és csépet, s még Kõszög
1980 IX | tiszteletben a bölcs rómaiaknál a Saturnaliák, valamint a görögöknél a
1981 VI | helyeken országos intézetek és segedelmek által oly néposkolákat rendelünk,
1982 Elo | gondolatokat annak akadályairul és segédmódjairul.~Mely tárgyban már több
1983 XIII | ahelyett, hogy egymásnak segédtársai volnának, inkább egymást
1984 X | is valamely bölcs törvény segéljen a népen; mert bizony számtalan
1985 V | között, kik rajta örömest segítnek; a magyar ellenben nagy
1986 VII | öltözettel, hanem külföldi selyem nyakravalókat, külföldi
1987 VI | ez attul van, hogy azokat senki bántani nem meri, tudván
1988 IX | és gorombasággal illetni senkinek oka nincs. Nem ok nélkül
1989 I | szívébe, legtermékenyebb síkjain egész tartományokat látunk
1990 XI | kell mondanunk, minthogy silány borkereskedésünk miatt vagy
1991 VIII | villásszarvú magyar juh és hosszú, sima, fejér, kanyult fülû disznó
1992 XII | s ha meggondolom, hogy Slavoniában nemcsak úgy, mint nálunk,
1993 XI | olcsón megitatnunk. Ami sokak előtt sok hasznot látszik
1994 III | munkát fölötte megterhesíti, sokasítja, s azáltal az egész gazdaságot
1995 III | rakásra döglenek s azáltal sokezer közbirtokosok s még több
1996 I | gyámolnák, leginkább pedig a sokgyermekû asszonyokat megjutalmaznák.~
1997 VI | ELVEK~Hogy hazánk népeinek soknyelvûsége valamint a szükséges közlekedést
1998 VIII | szokta megrontani, hanem sokszor megrontja a jobbágyokat
1999 II | annyit kaszálni, mint egy somogyi magyar; noha már ezt is
2000 I | alkalmasint legnépesebbek Soprony és Vas vármegyék rónái;
2001 III | szavaimat azok, kiket a sors ily bitang gazdaságokra
2002 XIII | mindazok, kik nemzetünk sorsárul gondolkodni szoktak.~Egyesülhetne
|