1829-erez | erezn-isten | iszik-metsz | mezei-sorsa | spany-zsiva
Fejezet
2003 IX | nagyon szép bélyegvonal a spanyol fõrendnél is az, hogy ott
2004 VI | hogy az éjszakamerikai statusok fenyítõ rendszerét hazánk
2005 I | zsíros betyár hurcolja a subát és lopott marhát.~Ez így
2006 V | lopott szalonnát, húst stb. sütni-fõzni, majd a csõszökkel baltázni,
2007 VII | KERESKEDÉSI HIÁNYOK~Valamint a mi svábaink leginkább csak azért jobb
2008 III | közbirtokokat haladék nélkül szabályoztatna. Mert nem ott az igazság,
2009 VII | és leányok ruháját csak a szabás választja meg az úri asszonyokétul;
2010 VI | jobban a nép charakteréhez szabni, p. o. minden legkisebb
2011 XIII | pedig urai a földnek. Vadság szaggatta és reggette külön az embereket,
2012 VI | igen nagy tömegekben nem szállanak egy helyre, igen rövid idõ
2013 II | élelmök nincs, magyarok közé szállítanánk. Így aztán mind az otthon
2014 II | maradók, mind a hozzánk szállók könnyebben élhetnének, jobban
2015 VIII | minden legkisebb szegre és szalmaszálra ügyelõ gazdákat lelünk,
2016 XIII | bank csak négyet procentet számlál, s így az ötödik lefizeti
2017 XII | szegénységnek főokai közé számlálni.~Igaz ugyan, hogy a kereskedőknek
2018 XIII | előszámlált és még sok elől nem számlált akadályai között egyik legbelsőbb,
2019 VIII | magyar inkább fantáziás, mint számolgató nemzet. Mely nemzeti tulajdonság
2020 V | pásztorokat, a pásztorok meg számosabb bojtárokat tartanak; s meggondolván,
2021 XIII | még sincs kenyér, mert más számtalan-félék hibáznak.~Így majd minden
2022 VIII | kíván lenni, amibül aztán számtalanszor nagyon is ellenkezõ szokott
2023 X | néhány napokon bizonyos számú téglát, válogot és cserépzsindelt
2024 IV | népeink nyilván mutatják szánakodásra méltó külsõjükkel egész
2025 V | leányával csépeltet, kaszáltat, szántat stb., noha másrészrül meg
2026 I | erkölcsû népek többnyire szaporábbak, mint a könnyen élõk, de
2027 II | népünket könnyen elegendõre szaporítaná.~ ~
2028 I | legyen, s hogy nem a nép szaporításárul, hanem csak annak élelmérül
2029 I | szaporodik, s hogy az ily szaporodás reánk nézve hasznosabb,
2030 I | önkint is könnyen elegendõre szaporodik, s hogy az ily szaporodás
2031 II | könnyebben élhetnének, jobban szaporodnának és derekabb emberek lennének;
2032 IV(1) | minden gazdasági barmokat a szárnyasokon kivül. (Berzsenyi jegyzete.)~
2033 VIII | páratlan szépségû és pompájú szarvasmarha és szép ló, de még a nagy
2034 IV(1) | A marhán nemcsak szarvasmarhát kell érteni, mint néhol
2035 III | nem veszik nagyításnak szavaimat azok, kiket a sors ily bitang
2036 II | népek, melyek már annyi századok alatt hazánknak szolgáltak,
2037 IV | hogy egy megyében is több százankint dolog nélkül hevernek tömlöcökben,
2038 IV | vármegyében is esztendõnkint több százezer forintokra menõ károkat
2039 XI | tudnánk mezei szorgalmunkon szebb és hasznosabb mozdítást
2040 XIII | világ fejlõdne, melynél szebbet és jobbat képzelni sem lehet.~
2041 VII | volna, hogy a naponkint szegényedõ nemesség e részben magárul
2042 XIII | emberei, mégis szintoly szegények, valamint a parasztok. Ugyanazért
2043 X | ami a földművelő népet szegényíti, az egyszersmind az egész
2044 V | holott tudjuk azt, hogy a szegénység csak a gyávákat csüggeszti,
2045 XIII | szerencsés körülmények által a szegénységbül kivergõdnek; olyakat ellenben,
2046 VIII | hol a nép ostobasága és szegénysége miatt minden tavasszal éhség
2047 VIII | egész nagy gazdaság nagy szegénységgel fizet.~De az ily erõltetett,
2048 IX | de érzi azt is, hogy a szegényt megvetni és gorombasággal
2049 VIII | pontos, minden legkisebb szegre és szalmaszálra ügyelõ gazdákat
2050 IV | tömlöcöt és derest nem hogy szégyenlené, sõt mentül többet próbálta
2051 X | fölötte hasznos volna a székelyeknek azon bölcs szokását, mely
2052 VI | célirányos kultúra által szelidíteni, a legényeket, mihelyt arra
2053 VIII | szépre szokott ügyelni; mely szellembélyeg igen nyilván szól nemcsak
2054 VIII | mindenkor egyik fõ és igen szép szellembélyege volt az, hogy mindenben
2055 VII | mert nemzetünk fantáziás szellemébûl önkint foly a fényûzésre
2056 VI | minden bizonnyal a nép egész szellemét jóltévõleg intézi.~Így a
2057 VII | szorgalmunk, de még egész szellemünk is, ami pedig ily tekintetben
2058 Elo | hanem inkább szünet nélkül szemeik elõtt tartsák, hogy nemzetünknek,
2059 I | élelmérül kell aggódni; mely szemlélet elõttem nagyon is egyoldalúnak
2060 V | emberi boldogsága.~Így szinte szemügyre vévén a nemesi nevelést,
2061 VII | azt nem kezünkkel, de még szemünkkel sem foghatjuk meg, s gyakran
2062 XI | hold föld, a gabona- vagy szénatermésen kívül csak bort ötven akót
2063 X | sok helyen még a magyar szent korona tagjai sem tudnak
2064 VIII | amit nemcsak a páratlan szépségû és pompájú szarvasmarha
2065 VII | divat és fényûzés még a módi szerekkel bõvelkedõ országokban is
2066 XIII | egymást rongálják, s ritka szerencse, ha nem egy falu lakosai
2067 XIII | látunk olyakat, kik valami szerencsés körülmények által a szegénységbül
2068 III | rendetlenség egyik fõ oka.~Az ily szerencsétlen jószágokban nem elég az,
2069 IX | akar, akar pedig, mihelyt szeret avagy gyûlöl, s nagyon balul
2070 V | legelteti, s mikor csak szerét teheti, azokkal lopat, azaz
2071 IX | szövetségnek boldogító lelke a szeretet, s ez teszi még az úri és
2072 IX | nemcsak örömest megadja a véle szeretettel bánó úrnak, de azt még ajándékozza
2073 IX | vár a gyûlölettül, mint a szeretettül.~Minden emberi társaságnak
2074 VII | külföldi csecsebecsét nagyon is szeretjük, melyekbül természet szerint
2075 III | ügyvédekre, hanem a közhatalomra szeretném bízni, olyformán, hogy az
2076 VI | utóbbi élelmökre valót vélek szereztetni egészen emberibb és célravivõbb
2077 XIII(4)| monotóniás szerkezni vagy éppen szerkeszni. (Berzsenyi jegyzete.)~
2078 XIII(4)| jobb, mint a monotóniás szerkezni vagy éppen szerkeszni. (
2079 XIII | p. o. tágabb egyesületi szerközet lenne az: midõn minden falu
2080 XIII | különféle tágabb és szorosabb szerközetekben; p. o. tágabb egyesületi
2081 XIII | gazdasággal. Jobb az ily céltalan szerközetnél az, midőn a mezei gazda
2082 XIII | faluink, csak oly hiányos szerközetűek, hogy azokban a kunyhók
2083 XIII(4)| Szerközni és szerkőzni dunai szólás,
2084 XIII | célirányosb egyesületekbe szerköztetnõk.~Egyesülhetne némüleg az
2085 XIII(4)| Szerközni és szerkőzni dunai szólás, mint férkőzni,
2086 VII | nagyobb részben honi szorgalom szerzi; mert itt nem egyéb az,
2087 XII | ellenben a vásárok előjőnek, szeszereg a gőbölös. - Attila reáparancsolt
2088 IV | mutatnak ugyan, s ha elõbbi szigorú hazájokbul hozott holmi
2089 VI | megpirongatni, hanem komolyan és szigorúan megbüntetni. Mert bizony
2090 IX | mutatnak; ha pedig a nép szilajabb, akkor abban az ily bánásmód
2091 V | vadítja is az embert, a szilajság pedig a föntebb kultúra
2092 IV | tolvajságnak, rablásnak és szilajságnak minden nemeit nem rútnak
2093 VII | gazdaságunkra soha semmi vissza nem szivárog; de még az a nagy rossz
2094 X | rajtavalója marad.~Egész szívbül kell tehát óhajtani, hogy
2095 I | belebb tekintünk hazánk szívébe, legtermékenyebb síkjain
2096 Elo | gazdag földünkre áldásait; szívemelõ örömmel és nagy reményekkel
2097 I | nem hagyhatom e részben szó nélkül, mely szerint némely
2098 X | konyha igen egészséges téli szobául is szolgál.~ ~
2099 III | kezdhet; hanem még az a szörnyû vadság is megvan, hogy amit
2100 VII | külföldi tarka és erõtlen szövetekbõl készült mellényeket stb.
2101 VI(3) | azok naprul napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal
2102 XIII | hanem csak több emberek szövetségében lehet képzelnünk.~A mi népegyesületeink
2103 IX | Minden emberi társaságnak és szövetségnek boldogító lelke a szeretet,
2104 XIII | úgy nem, hogy annak igen szövevényes óraműve tartósan jól menjen,
2105 X | jutnak; mert még az a rosz szokás is többnyire megvan a falukon,
2106 II | orvosolja a havasiak azon szokása, mely szerint azok ezrenkint
2107 X | mivel a nép annyira függ szokásaitul, hogy az, ha magára hagyatik,
2108 X | székelyeknek azon bölcs szokását, mely szerint ott a gazda,
2109 V | hanem csak valami régi szokásnak, mert tudjuk, hogy a magyarnak
2110 V | magyarnak.~Egyébiránt ezen szokásra szinte azt kell mondanom,
2111 X | s egymásnak gyámolására szoknék.~Így az épületek romlékonyságára
2112 V | nehéz mesterségére leginkább szoknia kellene, távul szülõitõl
2113 VIII | gazdaság nemcsak a gazdát szokta megrontani, hanem sokszor
2114 VI(2) | Így szokták nálunk tréfásan a tömlöcöt
2115 II | régibben kezdett nevelés, szoktatás után, hanem ha megharagvék
2116 VI | pótolni? Az ily munkaházak szoktathatnák népünket különféle hasznos
2117 VI | szorgalomra és rendes életre szoktatni, s utóbbi élelmökre valót
2118 IX | s ez teszi még az úri és szolgai viszonyokat is boldogítókká,
2119 X | egészséges téli szobául is szolgál.~ ~
2120 V | az életre és gazdaságra szolgáló tudományokba vagy jobb erkölcsbe
2121 II | századok alatt hazánknak szolgáltak, mintsem a külföldiek, s
2122 IX | méltóságát és felejtetjük szolgaságát; nagyon szükség kimondanunk,
2123 XI | tapasztalok az élőfára futott szőlőben.~Ugyanazért mindazon laposabb
2124 XI | nézve, hol leginkább csak szőlőgazdaságbul élhetnek az emberek, kiknek
2125 XI | a törpe tőke, csak jobb szőlőhegyeinkre nézve nyomhat valamit; de
2126 XI | legszorgosabb időben is szőlőjében pepecsel és iszik, a mezőt
2127 III | általános felbontói.~Nem szólok azon tájainkrul, hol egy-két
2128 XI | honunk perkelt pusztáit ily szőlőkoszorúkkal fölékesítenénk.~ ~
2129 XI | XI.~CÉLTALAN SZŐLŐSZAPORÍTÁS~Minden körülményeink szerint
2130 XI | hogy az élőfára felfutott szőlőtőkének hibás vagy szükségtelen
2131 I | tiszta erkölcse; s csak úgy szólunk jól, ha azt mondjuk, hogy
2132 XI | nem lehet, vagy igazábban szólván, még ott sem, hol a mező
2133 V | ahhoz értõket rokonai és szomszédai között, kik rajta örömest
2134 XIII | többnyire a legközelebbi szomszédok leggyakoribb ellenségek,
2135 XIII | egyebekétül; mert így legalább szorgalma nagyot könnyebbülvén, sokkal
2136 VII | mesterségi és kereskedési szorgalmak vagy eléggé nem gyámolják,
2137 XI | nagy hasznú és földszebbítő szorgalmát honunkba divatba ne hozzuk;
2138 XIII | erõ nemzeti bank- s egyéb szorgalmi egyesületek által, melyeknek
2139 IV | marhagazdaságra fordítanák szorgalmokat, holott természet szerint
2140 I | alkalmas földünk legfõbb szorgalmú mûveletbe’ legyen, ezt kell
2141 IV | romlottsága még nagyobb gátja szorgalmunknak, mint egyéb népeink butasága;
2142 XI | hiszem, alig tudnánk mezei szorgalmunkon szebb és hasznosabb mozdítást
2143 III | példátlan barbariesünk nemcsak szorgalombeli szertelen hátramaradásunknak,
2144 Elo | egésszé; s mivel az ügy oly szorgos, hogy annak védelmére alig
2145 IV | A mi számtalan hornyák, szoták, oláh stb. népeink nyilván
2146 VI | melyekben nagy életbölcseség van szõve, mely minden bizonnyal a
2147 XIII | pénztárt állítana, melybül a szükségben lévõket, illendõ kamat mellett
2148 VII | hasznos lehet ott, hol annak szükségeit vagy egészen, vagy legalább
2149 XI | emésztő ága miatt annak szükségesb és hasznosb ágait illendő
2150 XII | tekintetben nagyon fontosak és szükségesek a népmulatságok; de mindemellett
2151 IX | mellett is, nem elégszik meg a szükségessel, hanem szünet nélkül többre
2152 XI | szőlőtőkének hibás vagy szükségtelen vesszeit tavasszal leszedjük,
2153 VI | rabgyarmatokra is volna szükségünk, melyekben a romlott emberek
2154 VI | az ön- és becsületérzés szüleményei?~Bámulva láttam, hogy a
2155 V | egész népéletben önkint szüli mindazon erkölcsi veszélyeket,
2156 V | azon korában, midõn annak a szülõi figyelemre és fenyítékre
2157 V | leginkább szoknia kellene, távul szülõitõl romlottsággal teljes városokon
2158 V | rossz és drága, mert ahol szûk a mesterember, ott a himpellér
2159 VII | mezei gazda a mesterségek szûke miatt mindent drágán s többnyire
2160 IV | mivel a kultúra nálunk igen szûken adatik, a rendetlenség pedig
2161 VI | munkaházak által kézmûveink szûkét némüleg pótolni? Az ily
2162 V | mezei polgár, mihelyt fia a szûrt, tarisznyát és baltát elbírja,
2163 VI | melyet csak oly tudatlan tagadhatna, ki sem a népélet létszereirül
2164 XII | nép csinosodására nézve, tagadni nem lehet, hogy van igazság
2165 X | még a magyar szent korona tagjai sem tudnak fokhagymát termeszteni?~
2166 I | akadálya hazánk termékenyebb tájainak néptelensége; s ugyanazért,
2167 III | felbontói.~Nem szólok azon tájainkrul, hol egy-két dugadûlt falu
2168 VII | köznép is annyira módiz sok tájakon, hogy a paraszt asszonyok
2169 XI | mind azon jobb bort termő tájakra nézve, hol leginkább csak
2170 IV | zsidókon kívül, az erdõsebb tájaktul elrettentenek.~Nem szükség
2171 VIII | hidegebb s gyakran nagyon is tajbász svábok között oly sok takaros,
2172 V | melyeket hazánk legboldogabb tájékain s legjelesebb népén dúlni
2173 I | sincs.~A magyarlakta jobb tájékaink között alkalmasint legnépesebbek
2174 I | is hozának, s oly meddõ tájokat is, hol a könnyû élethez
2175 X | megvan a falukon, hogy minden takarmány és marha házak tövében tartatik,
2176 V | marhája ne fáznék, vagy takarmánya ne áznék. Mert ha a sváb
2177 II | kujtorgatnak, míg helyet találnak, de megesik az is, hogy
2178 XIII | Amerika fölfedezésekor azok találtattak ott legcivilizáltabb népeknek,
2179 II | is, hogy néha helyet sem találván, koldulva kujtorognak vissza;
2180 III | orvoslása módjairól”, oly józan tanácslatokat ada, melyek valaha készülendõ
2181 V | gyermek semmi mesterségre nem taníttatik, úgyhogy ritkaság magyar
2182 VI | mesterségekre mindaddig taníttatnak míg tökéletes magyarokká
2183 V | több gyermeket kell városon taníttatni, többnyire tönkredûlnek.~
2184 XII | bölcs görögöktül kellene tanulnunk.~ ~
2185 VI | nemcsak minden csárdán, tanyán és faluban terített asztal
2186 I | gyarmatokkal népesíteni, eléggé tapasztalánk számos német gyarmatainkon,
2187 X | kell szaporítani, mert a tapasztalás mutatja, hogy a füstös avagy
2188 Elo | és nagyérdekû dolog iránt tapasztalásaikat és észrevételeiket közleni
2189 XIII | pedig igen jóltevõ, látjuk tapasztalásbul is. A tót parasztok között
2190 XIII | észt, pénzt, szorgalmat, tapasztalást, erőt és tudalmat kíván,
2191 II | szorgalmunk, elég bõven tapasztalják, kik népeinket s mezei gazdaságunk
2192 XI | legnagyobb termékenységet tapasztalok az élőfára futott szőlőben.~
2193 V | népén dúlni fájdalommal tapasztalunk.~Így továbbá tudván azt,
2194 Elo | szorgalom lévén legfõbb táplálója, örökre csak annyiban leend
2195 Elo | munkálódtak ugyan; de mivel a tárgy oly temérdek terjedelmû
2196 Elo | és segédmódjairul.~Mely tárgyban már több nagy íróink is
2197 V | polgár, mihelyt fia a szûrt, tarisznyát és baltát elbírja, ökrésszé
2198 VII | nyakravalókat, külföldi tarka és erõtlen szövetekbõl készült
2199 IX | végezvén, az urakkal szabadon társalkodik.~ ~
2200 XIII | egyetértés.~Az ily oszlott érdekű társaság nem egyéb, mint az egymással
2201 IX | szeretettül.~Minden emberi társaságnak és szövetségnek boldogító
2202 XIII | mellett segítené, s az egész tárt úgy használná, hogy az idõrül
2203 XIII | konyhát és asztalt is közösen tartana, s azáltal magábul egy nagy
2204 IV | a tömlöcök és pandurok tartása miatt végtelen költségeket
2205 XI | illendő haszonnal járó, hol tartásra és eladásra való jó bor
2206 X | takarmány és marha házak tövében tartatik, mely szerint tűz esetében
2207 V | fönntartására elegendõ hajdúkat tarthat. Mivel pedig a nemesség
2208 XII | igen hasznos béfolyásúaknak tartják a nép csinosodására nézve,
2209 VIII | következéseit, hogy a sok rosszul tartott marha haszon helyett bõrével,
2210 IX | tapasztalni, hogy a jobbágy a maga tartozásait nemcsak örömest megadja
2211 X | hátramaradásának okai közé tartozik az is, hogy földművelőink
2212 Elo | szünet nélkül szemeik elõtt tartsák, hogy nemzetünknek, valamint
2213 XII | magyarok kedvéért vásárokat tartsanak; de hogy a magyarokra parancsolt
2214 III | bor- és húsáruló zsidókat tartván, a sok korcsma által a nép
2215 I | egész tartományokat látunk tatár nomádizmussal bitangoltatni;
2216 X | hogy azokat szünet nélkül tatarozni s újra meg újra építeni
2217 XII | megregulázhatnánk minden tavainkat, folyóinkat, s azonkívül
2218 XI | lugasozat, melynek egész munkája tavasz elején végződvén, a mezei
2219 X | esztendőkint az üresebb tavaszi időben néhány napokon bizonyos
2220 X | néhány napokon bizonyos számú téglát, válogot és cserépzsindelt
2221 XIII | egy-két ember kínlódik és tehetetlenkedik.~Amerika fölfedezésekor
2222 VII | nekünk, ha egyszer csak azt tehetnénk is, hogy ne lennénk egészen
2223 V | legénykorában az örökös tekergést és dologtalanságot megszokván,
2224 III | akarja, fõgondjának illik tekintenie.~Hogy mezei szorgalmunk
2225 VIII | balvéleményt is úgy kell tekintenünk, mint nemzeti szorgalmunk
2226 XIII | ezen jobb rendszert sem tekinthetem úgy, mint legfőbb mezei
2227 I | kaszásokat. Ha pedig belebb tekintünk hazánk szívébe, legtermékenyebb
2228 III | Így a dolog másik oldalát tekintve, nemcsak az a nyomorúság
2229 XI | 1829. esztendő példátlan telében is csak kerti lugasaim fagytak
2230 IV | sem látszanak.~A köztünk telepedett német gyarmatok minden dícséretre
2231 I | helyre nagy tömegben ne telepedjenek; hanem magyarokkal úgy közletve,
2232 V | résztvesz, s míg a magyar teletszaka csak dohányzik és furulyál,
2233 Elo | örömmel és nagy reményekkel telve kell látnunk mindazon bölcs
2234 V | vagy gyakran sokkal jobb templomi éa oskolai nevelésben részesül,
2235 XI | mégis mindig nagy bőséggel teremnek, úgyhogy a gazdaság minden
2236 IX | teszi, hogy az, minden nagy terhei mellett is, nem elégszik
2237 V | többnyire olyakat tanul melyek a terhes nevelés által kiürült atyai
2238 VI | csárdán, tanyán és faluban terített asztal várja, de gyakran
2239 I | ezen kérdés:~Van-é földünk terjedelméhez és termékenységéhez képest
2240 Elo | mivel a tárgy oly temérdek terjedelmû s oly számtalan oldalú,
2241 VI | között, úgy az egész kultúra terjedését és azáltal nemcsak az egésznek,
2242 Elo | föntebb mezei szorgalom terjesztené gazdag földünkre áldásait;
2243 II | egyszersmind a szorgalom és jólét terjesztése által népünket könnyen elegendõre
2244 III | legfölebb emelhetné s legtovább terjeszthetné; nem kétlem állítani, hogy
2245 I | szembetûnõ akadálya hazánk termékenyebb tájainak néptelensége; s
2246 I | földünk terjedelméhez és termékenységéhez képest a föntebb mezei szorgalomra
2247 XI | legbizonyosb és legnagyobb termékenységet tapasztalok az élőfára futott
2248 XI | földének egyik legnemesebb terménye, illik hogy oly módrul gondolkodjunk,
2249 XI | úgyhogy a gazdaság minden terményei között legbizonyosb és legnagyobb
2250 III | velem együtt, hogy a magyar természetlen szegénységének épen ez a
2251 XIII | leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve pedig urai a
2252 I | elõbbi szabad allodialis természetöket; mert ezt féltik legtöbben,
2253 X | tagjai sem tudnak fokhagymát termeszteni?~Ami pedig a falusi épületek
2254 XI | gazdaságunk kára nélkül is bőven termeszthessük. Ily mód pedig az olaszországi
2255 XI | űzheti; mind azon jobb bort termő tájakra nézve, hol leginkább
2256 X | ügyelni, s azoknak illendő tért rendelni? s ha a milliókat
2257 VII | egyesületekbe lépnénk, mert minden testben rejtezik gyógyerõ, csak
2258 IV | elannyira, hogy azokon honunk testi-lelki javainak legkisebb árnyékai
2259 IV | holott természet szerint ezek teszik mezei gazdaságunk legfõbb
2260 IV | forintokra menõ károkat tesznek, s számtalan gazdákat örökre
2261 XIII | csak úgy lehetne legfőbb tetőre emelni, ha a mezei gazdaságot
2262 XIII | összeadásokbul és közre tett munkákbul oly köz gabona-
2263 I | szükséges rendelet meg legyen téve. Mert valamint hazánk boldogsága,
2264 IX | gorombálkodnak, még az elõljárókat is tézik, lehuzatják stb., éppen
2265 V | értelmének és erkölcsének tisztaságábul foly annak egész polgári
2266 V | nagy tudományában jártas tiszteket, mind pedig a szilaj nép
2267 VI(3) | Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak;
2268 IX | nincs. Nem ok nélkül voltak tiszteletben a bölcs rómaiaknál a Saturnaliák,
2269 VIII | hanem bémegy az öregbíró a tiszthez, s megkérdi, hány embert
2270 IX | hogy néhol a legcsekélyebb tisztviselõk vagy uracskák is a népnek
2271 VI | faluk elõljáróit, úgy egyéb tisztviselõket is minden rendtartási kötelességeik
2272 IV | nem lehet és nem szabad titkolnunk, hogy azokon, holmi kevés
2273 XII | hasznos az, mikor gyakran többezer marha között fitymálódhatnak,
2274 XIII | lenne az: midõn minden falu többféle összeadásokbul és közre
2275 I | holmi elsõséget adnának s a többgyermekûeket közsegedelemmel gyámolnák,
2276 IX | szükségessel, hanem szünet nélkül többre törekedik.~De mivel e jóltévõ
2277 VI | mindaddig taníttatnak míg tökéletes magyarokká és hasznos polgárokká
2278 V | foly annak egész polgári tökélye és emberi boldogsága.~Így
2279 XIII | minden megvan, ami egy főbb tökélyű szorgalomhoz megkívántatik?
2280 I | gazdag falukkal és városokkal töltének be.~De tudnivaló az is,
2281 VI | hogy ha azok igen nagy tömegekben nem szállanak egy helyre,
2282 III | commassatio, azaz, tagos avagy tömeges proportionalis osztály lenne
2283 VI | hogy azok elõbb- utóbb a tömlõcbül kiszabadulnak, s akkor bosszút
2284 VI | inkább rosszabbítja. Mert a tömlöcben száz meg száz gonoszokkal
2285 VI | raboskodók, kiszabadulván a tömlöcbül, már a kaposvári határ körül
2286 IV | ezrenkint dolog nélkül élnek, a tömlöcök és pandurok tartása miatt
2287 IV | százankint dolog nélkül hevernek tömlöcökben, több mint ezrenkint dolog
2288 V | városon taníttatni, többnyire tönkredûlnek.~Ily okok következete az,
2289 IX | hanem szünet nélkül többre törekedik.~De mivel e jóltévõ ösztön
2290 VII | minden léptét és falatját török adó alá vetik, s ezáltal
2291 XI | nem ád oly jó bort, mint a törpe tőke, csak jobb szőlőhegyeinkre
2292 X | konyhák által igen ritkán történik tűzi veszedelem, a kéményesek
2293 X | nézve, miért nem lehetne azt törvénnyé tenni, hogy minden ezután
2294 VI | azoknak orvoslatára szokott törvényeink és rendtartásaink közel
2295 VI | szükség volna minden büntetõ törvényeinket és polgári rendtartásainkat
2296 III | készülendõ proportionalis törvényeinknek bizton elvei lehetnek, s
2297 X | megtaníttatni, kik aztán a törvényhatóságok által meghatározott forma
2298 III | is, ha ahhoz csak szokott törvénykedésünk által juthatunk.~Mely szerint
2299 III | vajha azon proportionalis törvénynek folyamata minden lehetõ
2300 III | óhajt valami célirányos törvényt, tudja mindenki, valamint
2301 III | van, hogy ámbár van olyan törvényünk, mely szerint mind a legeltetést,
2302 XIII | ötödik lefizeti az egész tõkepénzt száz esztendõre.~Mely nagy
2303 XIII | lehajtják száz esztendõre a tõkét is; mert a bank csak négyet
2304 VI | pásztorságtul eltiltani, minden tolvaj és egyéb gonosztévõ bémondójának
2305 V | tekintetben a legvakmerõbb tolvajság és zsiványság természetes
2306 VI | magyarosodna; amit a magyarosabb tótokon nyilván láthatunk, valamint
2307 III | igazságért, akkor inkább szenved tovább is, mint eddig; pedig leginkább
2308 VI(2) | Így szokták nálunk tréfásan a tömlöcöt próbált zsiványokat,
2309 XIII | szorgalmat, tapasztalást, erőt és tudalmat kíván, hogy azt egyes emberek
2310 VI | igazság, melyet csak oly tudatlan tagadhatna, ki sem a népélet
2311 VIII | tartanak, mint amit illendõn tudnának tartani; s majd mindig több
2312 I | városokkal töltének be.~De tudnivaló az is, hogy valamint minden
2313 V | nagyon hibás, illik azt is tudnunk.~A magyar mezei polgár,
2314 III | magyart földönfutóvá tenné; de tudom, nem veszik nagyításnak
2315 V | teheti, sem maga a gazdaság tudományába avatva nincs; természet
2316 V | nagybirtok mind a gazdaság nagy tudományában jártas tiszteket, mind pedig
2317 VII | illendő tökélyre, ha azt tudományok, mesterségek, kereskedés
2318 V | életre és gazdaságra szolgáló tudományokba vagy jobb erkölcsbe avattatnék,
2319 VI | a gazdasághoz szükséges tudományokra és mesterségekre mindaddig
2320 I | szokott magyar élni sem tudott, gazdag falukkal és városokkal
2321 VI(3) | milyenrül azok gondolkodni sem tudtak volna, melyre pedig nálunk
2322 III | tudja mindenki, valamint tudva van az olvasó közönség elõtt
2323 Elo | ügyekeznek.~De mivel az ily szép tünemények nemcsak örömöt és reményt
2324 V | korántsem szegénységnek kell tulajdonítani, hanem csak valami régi
2325 V | ismét a nevelésnek kell tulajdonítanunk; mert tudjuk azt, hogy a
2326 VIII | számolgató nemzet. Mely nemzeti tulajdonság nagy hivatal ugyan a legszebb
2327 V | kétlem a magyarnak ezen tulajdonságát is fölötte ártalmasnak állítani;
2328 VI | egyébiránt is teljes oly lelkes tulajdonságokkal és közmondásokkal, melyekben
2329 II | népet; a nagy bõség ellenben tunyítja és korhelyíti. S hogy ezen
2330 XI | még egyéb gyümölcsöt és tűzrevaló rőzsét is; úgy hiszem, alig
2331 Elo | valami egésszé; s mivel az ügy oly szorgos, hogy annak
2332 Elo | ezen mi köztáplálónknak ügyében adni, amit adhatok, tudniillik:
2333 Elo | és védszereit ösmertetni ügyekeznek.~De mivel az ily szép tünemények
2334 VI | szükség itt azon ellenvetésre ügyelnünk, hogy a német és tót nyelv
2335 VIII | legkisebb szegre és szalmaszálra ügyelõ gazdákat lelünk, milyent
2336 X | görögöknél még a méhházakra is ügyelt a törvény, s meg volt határozva,
2337 II | magyar tehát legalkalmasabb, ügyesebb lett volna, régibben kezdett
2338 III | kimondom, hogy én ezen egész ügyet nem az ügyvédekre, hanem
2339 Elo | nagyaink a mezei szorgalom ügyét a legszentebb hûséggel ápolják,
2340 VIII | összehasonlítva egyéb nemzetek ügyetlen hajtásaikkal, látni fogja
2341 Elo | íróink a legfõbb nemzeti ügynek különféle akadályait és
2342 III | ezen egész ügyet nem az ügyvédekre, hanem a közhatalomra szeretném
2343 VIII | idejében a jobbágy csak üres hasát mutatja a hajdúnak.~
2344 X | kötelessége legyen esztendőkint az üresebb tavaszi időben néhány napokon
2345 XIII | többnyire esztelensége szerint üti-véti az emberiség legfontosabb
2346 VII | gazdaságnak is pénz a lelke.~Ugyanezért ideje volna, hogy a naponkint
2347 V | különféle céltalanságoknál? Ugyanis a nemes ifjú éppen azon
2348 I | nézve hasznosabb, mint a már úgyis igen zagyvált népet az idegen
2349 IV | lopást érzi gyalázatnak, mert úgymond: „Jóravaló ember lop ökröt,
2350 VI | ott avattatik egészen az úgynevezett zsivány-céhbe és diplomatikus
2351 XI | esztendőn ismét fölfut az új sarjadék a fára, következő
2352 XIII | utazók csudálva láták az újzeelandi nagy csinosságú földmûvelést,
2353 V | mind így, mind amúgy az unalmas gazdaságot vagy egy korhely
2354 IX | legcsekélyebb tisztviselõk vagy uracskák is a népnek semmi becsületet
2355 XIII | természetnek; egyesülve pedig urai a földnek. Vadság szaggatta
2356 VI | a szegény paraszt a maga uraival és bíráival még beszélni
2357 IX | cseléd, dolgát végezvén, az urakkal szabadon társalkodik.~ ~
2358 X | parasztoknak, de a kisebb uraknak is épületi oly romlékonyak,
2359 IV | pedig nagyon is sok helyen uralkodik: természet szerint ily helyeken,
2360 XIII | építeni, fölvállalták valamely uraság aratását, s néhány nap alatt
2361 VIII | oly sváb faluink, hol az uraságnak nem hajdúkra, de még hajdúra
2362 IX | a véle szeretettel bánó úrnak, de azt még ajándékozza
2363 VII | árendások által, majd más utakon visszaszivárog a mezei gazdaságra;
2364 XIII | munkálták a földet; s a legújabb utazók csudálva láták az újzeelandi
2365 Elo | hûséggel ápolják, midazon bölcs útmutatásokat, melyek szerint több jeles
2366 Elo | szép jövendõ felé leend az útmutatónk.~ ~
2367 VI | rendes életre szoktatni, s utóbbi élelmökre valót vélek szereztetni
2368 X | füstbemennek, számtalan jó gazdák utolsó szegénységre jutnak; mert
2369 VI | elereszteni, hogy még az úton kénytelenek legyenek lopni.
2370 X | mesterembert, csak maga kénytelen utva-futva, és úgy, amit tud, holmit
2371 XI | illendő szorgalommal nem űzheti; mind azon jobb bort termő
2372 V | szükséges mesterségeket ûzhetne, ami által minden bizonnyal
2373 XIII | egész gazdaságot közerõvel ûzné, de még konyhát és asztalt
2374 VII | veszelõdvén, azt csak a legmódibb uzsorák cicomálják föl néha; de
2375 XIII | a köztünk förtelmeskedõ uzsoráknak s más gyógytalan magyar
2376 V | V.~MAGYAR PARASZTI GYERMEKNEVELÉS~
2377 V | keményíti, hanem egyszersmind vadítja is az embert, a szilajság
2378 X | évenként ezer meg ezer polgár vagyona és szerencséje tűz prédája
2379 III | csak ezen óhajtásomat adom: vajha azon proportionalis törvénynek
2380 V | állítani; mert valamint a vakbuzgóság megzavarja a nép értelmét,
2381 III | tanácslatokat ada, melyek valaha készülendõ proportionalis
2382 XII | Somogyban egész télen alig van valamirevaló vásár, és éppen akkor megy
2383 XI | szőlőhegyeinkre nézve nyomhat valamit; de az oly helyeken, hol
2384 VII | leányok ruháját csak a szabás választja meg az úri asszonyokétul;
2385 VI | néptül egészen külön nem választjuk, addig az erkölcs jobbulásárul
2386 IV | igen is hasznos népekké válhatnak; de mivel tapasztalni lehet,
2387 III | gyakran csupa zsiványbarlanggá válik, hol természet szerint a
2388 I | közletve, hogy azok magyarokká váljanak, vagy pedig azoknak magyarítására
2389 VI(3) | becsületes zsidóknak; de meg kell vallani, hogy a szegény falusi zsidók
2390 V | másrészrül meg kell azt is vallanom, hogy a német szorgalom
2391 VII | külföldiskedni kezdenek? Valóban, könnyû a felelet.~A fényûzés
2392 X | napokon bizonyos számú téglát, válogot és cserépzsindelt közerővel
2393 VII | mégis külföldiskedik, akkor valójában a pénzforgás oly gyors,
2394 VI | legényeket, mihelyt arra valók, megházasítani, az ifjúságot
2395 XIII | pedig az ily egyesület mind valósítható, mind pedig igen jóltevõ,
2396 XIII | gyarló, igen múlékony és változékony alapon áll.~Hányadik az
2397 VI | alatt tiszta magyarokká változtatják magokat. De mivel az ily
2398 VII | melyet az idegenek minden vámaink mellett is rajtunk nyernek,
2399 I | ötlik előnkbe ezen kérdés:~Van-é földünk terjedelméhez és
2400 IX | balul gondolkodik, ki többet vár a gyûlölettül, mint a szeretettül.~
2401 VI | s ne érezné; s ha érzi, várhatunk-é attul oly néperényeket,
2402 VI | faluban terített asztal várja, de gyakran még az urak
2403 XIII | gazda szerencséje is, mit várjunk azon nyomorult millióktul,
2404 IV | elannyira, hogy csak egy vármegyében is esztendõnkint több százezer
2405 I | legnépesebbek Soprony és Vas vármegyék rónái; de ez a népesség
2406 V | gazdasághoz semmit sem tudván, a városi mulatságokhoz ellenben nagyon
2407 I | s hol számtalan faluk és városok virágozhatnának, az egész
2408 VI | asszonyokat és zsidókat3 városokba szorítani, s valamint a
2409 I | tudott, gazdag falukkal és városokkal töltének be.~De tudnivaló
2410 V | szülõitõl romlottsággal teljes városokon betyárkodik, hol ahelyett,
2411 V | kiknek több gyermeket kell városon taníttatni, többnyire tönkredûlnek.~
2412 V | asszonyokkal együtt fon, köt, varr stb., ami igen is egészen
2413 I | legnépesebbek Soprony és Vas vármegyék rónái; de ez a
2414 XII | télen alig van valamirevaló vásár, és éppen akkor megy ott
2415 XII | csak magok a mi számtalan vásáraink. Én legalább azt hiszem,
2416 XII | is olcsóbban kap holmit vásárokon; de egy kis hasznocska a
2417 V | lopatva hizlalgatja, s azokon vásárokrul-vásárokra nyerekedik; mely szerint
2418 VI | mikor a csúf gúnyában magát váznak látja és érzi; érzi pedig,
2419 Elo | oly szorgos, hogy annak védelmére alig lehet eléggé és elégszer
2420 Elo | különféle akadályait és védszereit ösmertetni ügyekeznek.~De
2421 II | járni kaszálás és aratás végett a magyarokhoz, de mivel
2422 IX | hogy ott a cseléd, dolgát végezvén, az urakkal szabadon társalkodik.~ ~
2423 XIII | nagyobb része, úgyhogy ha végigtekintünk egy falun, csak azt látjuk,
2424 XI | egész munkája tavasz elején végződvén, a mezei gazdaság fontosabb
2425 XI | minden egyéb hasznát is vehetjük a földnek.~Azon ellenvetés,
2426 XII | parasztkalyibát cserép alá vehetnénk.~És vajon mit használnak
2427 IX | bánunk, s azáltal éreztetjük vele emberi méltóságát és felejtetjük
2428 VI | s utóbbi élelmökre valót vélek szereztetni egészen emberibb
2429 III | kárhoztatott, sõt elhiszik velem együtt, hogy a magyar természetlen
2430 I | zagyváltabbá korcsosítani. Mely véleményt én itt megperleni nem akarván,
2431 Elo | se csekély föladásnak ne véljék; hanem inkább szünet nélkül
2432 X | olyformán, ha az építő a vendégség helyett a község munkájának
2433 X | gazda, ha építeni akar, vendégséget ád a helybeli gazdáknak,
2434 XIII | hogy az egész gazdaságot a Vének kormánya alatt egyesült
2435 VII | bizonnyal rövid idõn más arcot venne magára mind erszényünk,
2436 XIII | pénze vagy munkája szerint venné ki részét.~Legszorosabb
2437 VII | mindig rosszat kénytelen venni; de még az a nagy veszély
2438 III | csak ok- és céliránytalan vergõdés.~De nem hallgathatom el
2439 XI | hibás vagy szükségtelen vesszeit tavasszal leszedjük, a hosszabbakat
2440 XI | vagy a két fárul összeérő vesszőket a két fa között összekötjük,
2441 III | reguláztathatnánk, mégis oly igen ritkán vesszük annak hasznát, hogy említést
2442 X | a milliókat elseprő tűzi veszedelmeket el tudnánk is felejteni,
2443 IV | egész marhagazdaságunk1 ezen veszedelmes emberek kezében van; s reménylem,
2444 VII | küszködõ nemesség kezében veszelõdvén, azt csak a legmódibb uzsorák
2445 VI | bizony egyik legnagyobb veszélye az emberiségnek a hamis
2446 V | szüli mindazon erkölcsi veszélyeket, melyeket hazánk legboldogabb
2447 X | építeni.~De azonkívül sok veszélynek és inségnek oka az is, hogy
2448 VII | hol a honi szorgalom a veszélyt enyhíti; hol pedig az sem
2449 IV | okos ember elõtt az ily veszettség számtalan kártékony béfolyásait
2450 V | vagy semmi hasznát nem veszi, azt tudja mindenki; de
2451 III | földönfutóvá tenné; de tudom, nem veszik nagyításnak szavaimat azok,
2452 II | gyakran éhséggel küszködnek és vesznek; minden bizonnyal temérdek
2453 III | pénztelen nemesnek költeni és veszõdni kell az igazságért, akkor
2454 XIII | úgyhogy itt gyakran több vesződsége van a gazdának embertársaival,
2455 III | népnek legveszedelmesebb vesztegetõi.~Aki tehát csak félig meg
2456 I | hogy a gyarmatok miatt nem vesztenék el a puszták elõbbi szabad
2457 VI | alacsonyságra korántsem vetemedne mihelyt magyarosodna; amit
2458 VII | és falatját török adó alá vetik, s ezáltal egész életét
2459 XIII(4)| dunai szólás, mint férkőzni, vetkőzni, mérkőzni, kendőzni stb.,
2460 X | cserépzsindelt közerővel vetni, s az ifjak nagyobb részét
2461 XIII | mennyi viszontagság alá van vetve? - Míg fiatal a gazda, hibázik
2462 V | boldogsága.~Így szinte szemügyre vévén a nemesi nevelést, mit látunk
2463 IX | gazdák, valamint minden nagy vezérek a popularitást, népeikkel
2464 VI(3) | azokat még oly rablásra is vezetik, milyenrül azok gondolkodni
2465 VI | VI.~NÉPKÉPZETI ELVEK~Hogy hazánk
2466 VII | VII.~MESTERSÉGI ÉS KERESKEDÉSI
2467 VIII | VIII.~HAMIS GAZDASÁGI SZELLEM~
2468 XIII | kik ámbár a civilizált világnak legszabadabb emberei, mégis
2469 VIII | és szép ló, de még a nagy villásszarvú magyar juh és hosszú, sima,
2470 XIII | rövid az ő gazdaságának virágkora, s mennyi viszontagság alá
2471 I | számtalan faluk és városok virágozhatnának, az egész nemzeti szorgalom
2472 Elo | jólléte mezei gazdaságunk virágzásátul, s mennyire emelhetnénk
2473 IV | hogy a mezei szorgalom virágzatához még közel sem elég, hogy
2474 VIII | nemzeti gazdaságot oly föntebb virágzatra, mint azt több pallérozott
2475 VIII | nemcsak az egész nemzeti viseletbül, de még a magyar gazdasági
2476 VII | mellényeket stb. kezdenek viselni.~Mely szerint ha addig is
2477 V | különféle ravaszsággal visszalopni, majd pedig ilyenekért tömlöcöt
2478 VII | árendások által, majd más utakon visszaszivárog a mezei gazdaságra; nálunk
2479 V | azoktul az ökröket majd erõvel visszavenni, s ha ez nem megy, különféle
2480 III | hogy a birtokosok örökös viszálkodása és sok gyülevész korhely
2481 XIII | gazdaságának virágkora, s mennyi viszontagság alá van vetve? - Míg fiatal
2482 XIII | melyek minden nehézségek és viszontagságok meggyőzésére s a szorgalom
2483 XIII | számtalan nehézséggekkel és viszontagságokkal jár, annyi észt, pénzt,
2484 I | földművelő népnek helyes viszonyaiban állván, mely viszonyok és
2485 I | viszonyaiban állván, mely viszonyok és föltételek között pedig
2486 IX | teszi még az úri és szolgai viszonyokat is boldogítókká, s lehet
2487 IX | becsületérzés. Ez teszi a vitéz elõtt a halált könnyûvé,
2488 Elo | elmaradtunk, s nagy gátokat kell vívnunk; sõt legyünk aziránt gyõzõdve,
2489 XIII | egy otromba fiú, dög, tűz, víz, zsivány stb.~Ha pedig oly
2490 X | ne legyen. Hát nálunk nem volna-é méltóbb ok legalább a házakra
2491 IX | oka nincs. Nem ok nélkül voltak tiszteletben a bölcs rómaiaknál
2492 III | tapasztaljuk állításom igaz voltát csak hat-hétezer holdú határokban
2493 XIII | nemzeteknél. Csak a kis Württembergben azok, kik a banktól fölvett
2494 X | X.~FALUSI FAÉPÜLETEK ÉS AZOK
2495 XI | XI.~CÉLTALAN SZŐLŐSZAPORÍTÁS~
2496 XII | XII.~VÁSÁROK ÉS EGYÉB HENYENAPOK~
2497 XIII | XIII.~HIÁNYOS NÉPSZERKÖZET4~A
2498 VI | népeink nyelve csak romlott zagyvalék, a magyar népnyelv ellenben
2499 I | hasznosabb, mint a már úgyis igen zagyvált népet az idegen gyarmatok
2500 I | idegen gyarmatok által még zagyváltabbá korcsosítani. Mely véleményt
2501 VIII | lehetne aztán a sok bírói zárok nyitásárul gondolkodni;
2502 VII | barbarus módi és luxus oly zsarnokai a nemességnek, melyek annak
2503 IV | legzsaroltabb nép a maga zsarnokának.~Mert ezek a mi jóravaló
2504 VII | egyéb, mint azon barbarus zsarnokok cifra ispánya.~ ~
2505 VIII | azokat kénytelen gyakran zsarolni s azáltal elerõtleníteni
2506 VII | lennénk egészen a zsidók zsebjében; amit pedig megtehetnénk
2507 XIII | durva gyermekeik kínzott zselléreivé nyomorodnak, fájdalom, nem
2508 VI(3) | Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak; de meg kell vallani, hogy
2509 IV | pénzesebb kereskedõket, a zsidókon kívül, az erdõsebb tájaktul
2510 I | abban áll, hogy egy-két zsíros betyár hurcolja a subát
2511 VI | avattatik egészen az úgynevezett zsivány-céhbe és diplomatikus emberek
2512 VI(3) | szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal azokat még oly rablásra
2513 III | az ily hely gyakran csupa zsiványbarlanggá válik, hol természet szerint
2514 V | legvakmerõbb tolvajság és zsiványság természetes magtára.~De
2515 IV | hamis becsületérzés pedig zsiványsággá fajul, elannyira, hogy vagynak
2516 V | pásztorok egyrészrül a magyar zsiványságnak központját, másrészrül pedig,
2517 IV | hol a magyar ifjúság a zsiványságot, azaz a tolvajságnak, rablásnak
|