|
Tudván azt, hogy minden, ami a
földművelő népet szegényíti, az egyszersmind az egész mezei
szorgalmat gátolja; tehát kétségkívül gazdasági szorgalmunk hátramaradásának
okai közé tartozik az is, hogy földművelőink épületei fölötte rosszak
és úgy össze vagynak tömve, mintha nálunk a föld oly szűk és drága volna,
mint Londonban.
Sok drága időt és erőt megemészt
az nálunk, hogy nemcsak a parasztoknak, de a kisebb uraknak is épületi oly romlékonyak,
hogy azokat szünet nélkül tatarozni s újra meg újra építeni kell, ami mindenkor
a gazdaság nagy hátramaradásával szokott történni, annyival is inkább, mivel a
gazda nem pénzzel, hanem maga erejével kénytelen építeni.
De azonkívül sok veszélynek és inségnek
oka az is, hogy az épületek sűrűsége miatt sok falu porrá égvén, a
közjó nagy kárával számtalan javak füstbemennek, számtalan jó gazdák utolsó
szegénységre jutnak; mert még az a rosz szokás is többnyire megvan a falukon,
hogy minden takarmány és marha házak tövében tartatik, mely szerint tűz
esetében a gazdának csak rajtavalója marad.
Egész szívbül kell tehát óhajtani, hogy e
részben is valamely bölcs törvény segéljen a népen; mert bizony számtalan
nyomorúságokat okozó fonákság az embereket úgy összebujatni, kivált oly
országban, hol a földnek nagyobb része munkálatlan hever, hogy évenként ezer
meg ezer polgár vagyona és szerencséje tűz prédája legyen. A bölcs
görögöknél még a méhházakra is ügyelt a törvény, s meg volt határozva, hogy
egyik méhház a másikhoz háromszáz ölnél közelebb ne legyen. Hát nálunk nem
volna-é méltóbb ok legalább a házakra ügyelni, s azoknak illendő tért
rendelni? s ha a milliókat elseprő tűzi veszedelmeket el tudnánk is
felejteni, nem elegendő ok-é csak az is, hogy számtalan helyeken az
embereknek még kis kertjek sincs, úgyhogy nem csak a parasztok, de sok helyen
még a magyar szent korona tagjai sem tudnak fokhagymát termeszteni?
Ami pedig a falusi épületek romlékonyságát
illeti, mivel az leginkább onnét van, hogy magyarok között az építeni akaró
pénzen sem kapván építő mesterembert, csak maga kénytelen utva-futva, és
úgy, amit tud, holmit összeáklálni; tehát fölötte hasznos volna a székelyeknek
azon bölcs szokását, mely szerint ott a gazda, ha építeni akar, vendégséget ád
a helybeli gazdáknak, s az egész község egyesült erővel, egyszerre
fölépíti annak házát, a magyarok között is törvény által divatba hozni.
Mely jó szokást, úgy hiszem, még
jóltévőbbé lehetne intézni olyformán, ha az építő a vendégség helyett
a község munkájának árát a falu közpénzéhez adná, vagy ha le nem fizethetné,
arrul annak kamatolna. Mert így nemcsak az építők gazdaságai sokat
nyernének; de idővel a falusi köztárok is úgy megnőlnének, hogy
azokkal a község több esetekben nagyot segíthetne magán, s haszon volna csak az
is, hogy így a nép összetartásra s egymásnak gyámolására szoknék.
Így az épületek romlékonyságára nézve,
miért nem lehetne azt törvénnyé tenni, hogy minden ezután épülendő
falubeli házak, kőbül vagy mórbul és cserépfödélre legyenek? Mert ha ezt a
szegény svábok a legmeddőbb helyeken is meg tudják tenni, miért nem a
gazdagabb földön lakó magyar? De mivel a nép annyira függ szokásaitul, hogy az,
ha magára hagyatik, örökre csak az marad, ami volt; tehát szükség azt e részben
is a maga javára szorítani és segíteni, olyformán, hogy minden falunak
kötelessége legyen esztendőkint az üresebb tavaszi időben néhány
napokon bizonyos számú téglát, válogot és cserépzsindelt közerővel vetni,
s az ifjak nagyobb részét az építéshez kívántató mesterségekre nagyában
megtaníttatni, kik aztán a törvényhatóságok által meghatározott forma és ár
szerint építenék a parasztházakat, melyekre nézve csak azt jegyzem meg, hogy a
kéményes konyhákat koránt sem kell szaporítani, mert a tapasztalás mutatja,
hogy a füstös avagy kéménytelen konyhák által igen ritkán történik tűzi
veszedelem, a kéményesek által pedig nagyon is gyakran. De nagyon hasznosak a
füstös konyhák annyibul is, mert azokbul a füst megjárván a háztető minden
fáit, azokat majd romolhatatlanokká erősíti, a hélat legjobb hús-, hal- és
sajtfüstölővé teszi, s azonkívül a meleg füstös konyha igen egészséges
téli szobául is szolgál.
|