Év

  1 1835|             pályánkra visszatekintünk s a jövendő eleibe sóhajtunk,
  2 1835|                 eleibe sóhajtunk, talán a legérdekesebbek az esztendő
  3 1835|            hirtelen ellebbenés közt is, a múltnak képei, - és mintha
  4 1835|                 sóhajtásokkal tekintünk a jövő esztendő eleibe.~Ily
  5 1835|             helyhezeteimen s elmerülten a múltnak boncolgatásában.
  6 1835|                 restségem miatt magam s a közönség iránti sok kötelességim
  7 1835|              való sok aggodalmimra, - s a sorsnak azon csudálatos
  8 1835|         találtam múlt évi történetimben a szív vesztesége fájdalminak
  9 1835|            felsajdulva dúlák keblemet s a fojlódott bánat egész súlyával
 10 1835|                    Kiszakasztá mellőlem a sors, ki szívemnek legkedvesebb
 11 1835|      súlyosította utolsó óráit, s talán a történetek különös szövődése
 12 1835|          Lelkemnek ily hánykódásai közt a múltnak képeiben, végre
 13 1835|            vigasztalna: „Megengedtettek a te hibáid ennyi szenvedésid
 14 1835|               Néhány nap múlt el, mióta a fennebbi sorokat írám s
 15 1835|              nyomának le! - Érzem, hogy a vállalat valóban nagy, mert
 16 1835|             mert tudom én azt már, hogy a léleknek egész erejét kívánja
 17 1835|       érzelmeink s gondolatainkot, hogy a józanabb órákban lelkiesmeretünk
 18 1835|          igyekezni fogok e naptól fogva a velem történt nevezetesebbeket
 19 1835|           JANUÁR 10KÉN~Amint jövék haza a Casinóból, bizonyos írást
 20 1835|                bizonyos írást lengetett a szél a kapun alig odaragasztva.
 21 1835|         bizonyos írást lengetett a szél a kapun alig odaragasztva.
 22 1835|             Szobámba lépve siettem csak a tűzvilágnál átaltekinteni
 23 1835|             11KÉN~Olvasám az ujságokban a hivatalos jelentést, hogy
 24 1835|               hivatalos jelentést, hogy a magyar tudós társaság engem
 25 1835|              ujjal fognak mutatni: „Íme a tudós!” Szegénységem büszkesége
 26 1835|              büszkesége meg van alázva.~A céhot és monopóliumot minden
 27 1835|             miért van terhemre nekem ez a megtiszteltetés. Úgy tetszik,
 28 1835|                 leköteleztetik az ember a közvéleménynek s jusst ád
 29 1835|               közvéleménynek s jusst ád a közönségnek tudós várakozásra.
 30 1835|                 és kijelentés ellensége a csendes örömeknek.~Döbrentei
 31 1835|               voltak.~Sokat tûnõdöm, ha a diplomát elfogadjam-e? Ha
 32 1835|     gorombaságnak s kevélységnek veszik a választók s tudós bolondnak
 33 1835|                 mindinkább bonyolódnak. A legszebb indítványok elhullnak.
 34 1835|         legszebb indítványok elhullnak. A szabadelvûeket üldözés s
 35 1835|                 pontra térjenek vissza. A nagyobb rész, még csak módiból,
 36 1835|           Kevesen gondolkodtak komolyul a szabadságról, annak szelleme
 37 1835|            nemzet soha nem fog elémenni a rendes reform útján! Külsõ
 38 1835|               tenni - nem nekünk, hanem a jövõ generatióknak -, mint
 39 1835|           személyesen és elveinek, s ez a história szerint igen természetes.
 40 1835|                Neki egy nagy hibája van a politikai pályán. Azt hiszi,
 41 1835|                  s van is oka azt hinni a momentum behatásai után.
 42 1835|                zivatarok s elborulsz és a zsarnokságnak újonnan kigondolt
 43 1835|              valóban fárasztó élet, ez, a reménytelen szerelmesnek
 44 1835|        gyötrelmes élete.~ ~JANUÁR 18KÁN~A reggel Wesselényi Miklós
 45 1835|             szállásomon maradjak. Mivel a Közép Szolnok vármegye Casino
 46 1835|     megtisztelésül. De engemet illetvén a dolog, szégyelltem tovább
 47 1835|            tovább kérdezõsködni iránta. A levél meghozója azt is mondá,
 48 1835|            meghozója azt is mondá, hogy a követség számos tagokból
 49 1835|                s õ fog beszédet tartani a billikom általadásakor.~
 50 1835|                határozám, hogy elbúvjak a követség elõl vagy szekeret
 51 1835|            midõn csak én vagyok kitûzve a figyelemnek, s minden ember
 52 1835|             valahonnan. És íme közelget a csoport szállásom felé tartva,
 53 1835|            tartva, úgy tetszett, mintha a kalpagokon ingó tollakon
 54 1835|                kalpagokon ingó tollakon a tenger hullámait látnám
 55 1835|           magamot. Wesselényi elöl jött a billikom hozóval. Megtölt
 56 1835|               foglalatoskodtam, s midõn a rám halmozott dicséretek
 57 1835|                 indulatok.~Rám jött már a sor felelni. Hihetõleg,
 58 1835|             barátomot látom benne, s ez a pillanat annyira megzavart,
 59 1835|                szakasztanom beszédemet.~A követség elmente után egészen
 60 1835|               vacsorát adott Wesselényi a követség tagjainak, hol
 61 1835|              hol megint én valék kitéve a pohár köszönések tárgyául. -
 62 1835|            pohár köszönések tárgyául. - A követség beszédeinket írásba
 63 1835|               jovaslatinkból, mik éppen a Casino fenntartása érdekét,
 64 1835|                 felemelését tárgyalták. A magyar nemes emberek nagy
 65 1835|           szörnyû csalfa megfogatja van a szabadságról. A törvénynek
 66 1835|          megfogatja van a szabadságról. A törvénynek azon philosophiája,
 67 1835|                  éppen nem fér fejökbe. A magyar a társasági viszonyokbeli
 68 1835|               nem fér fejökbe. A magyar a társasági viszonyokbeli
 69 1835|                 mivel törvényei szerint a közönségnek semmit nem tartozik
 70 1835|              igazságtalan elvnél fogva, a közintézetekre sem könnyen
 71 1835|              könnyen fizet. Õ szégyelli a takarékosság elveit is;
 72 1835|           déprécáltam, mert érzem, hogy a Casino hanyatlani kezdett
 73 1835|               vagyok képes helyrehozni. A Casino nekem soká kedvenc
 74 1835|            nyeltem el. Azt hittem, csak a kezdet bajos, de practicai
 75 1835|       következésû indítványával. Miután a napló nyomtatását betiltották
 76 1835|                betiltották s hiába volt a nemzet jussaira hivatkozás
 77 1835|        lytographiai köveket hozatott, s a napló nyomtatását január
 78 1835|            megindította. Mely nagy volt a meglepetés, midõn beszéde
 79 1835|                beszéde közben kitakarta a napló már kinyomtatott elsõ
 80 1835|                 elsõ ívét, s felmutatta a gyûlésnek. Határtalan öröm
 81 1835|               Határtalan öröm lepte meg a gyûlés nagyobb részét s
 82 1835|                részét s halálos remegés a szolgalelkûeket. Az indítvány
 83 1835|            indítvány elfogadtatott, s õ a sajtót a nemzetnek adta.
 84 1835|             elfogadtatott, s õ a sajtót a nemzetnek adta. A legelsõ
 85 1835|                sajtót a nemzetnek adta. A legelsõ próbaívet én is
 86 1835|             Gyulai Lajos ívet bocsátott a Casinóban, hogy Wesselényinek
 87 1835|        nyújtsunk.~ ~FEBRUÁR 1SŐJÉN 1835~A viadaliskola nagygyûlését
 88 1835|            leszen. Azt rebesgetik, hogy a gyûlést eloszlatják s Ausnahms-Regierung
 89 1835| Ausnahms-Regierung leszen. Ez nem újság a világ históriájában s az
 90 1835|                 ismeretes nevek nékünk. A Coup d’État, kedvetlen ugyan
 91 1835|                 d’État, kedvetlen ugyan a jelenkornak, de a jövendõ
 92 1835|                 ugyan a jelenkornak, de a jövendõ mindig szokta áldani.~ ~
 93 1835|     országházára rukkolni. - Felgyûltek a rendek tíz órakor, olvassák
 94 1835|             rendek tíz órakor, olvassák a jegyzõkönyvet, utána az
 95 1835|            eloszlatás módja.~Ugyanekkor a Gubernium is egybegyûlt,
 96 1835|           cselekedhetni, mit jónak lát. A marchalis székek betiltatnak,
 97 1835|              betiltatnak, s minden csak a biztostól függ. - A katonák
 98 1835|                csak a biztostól függ. - A katonák még mind foglalva
 99 1835|               még mind foglalva tartják a város kapuit körösded. Rémülés
100 1835|           önkényû igazgatás állott fel. A követek egy része azonnal
101 1835|               azonnal készül elindulni. A többek protestátióról gondolkodnak,
102 1835|            szélnek fordítja köpenyegét. A módi, a ravasz s a kétszín
103 1835|            fordítja köpenyegét. A módi, a ravasz s a kétszín liberálisok
104 1835|          köpenyegét. A módi, a ravasz s a kétszín liberálisok rohannak
105 1835|           jelenteni tetteik megbánását. A servilisek triumphussal
106 1835|                 megtartotta eszméletét. A história senkinek nem jut
107 1835|               ismerõsimmel találkozni s a dolgok folyamát figyelmezni.
108 1835|         Párizsban és Belgiumban; láttam a Júliusi revolutió következéseinek
109 1835|              magamot; dúlva van belsõm, a jövendõ minden kedvetlenségeivel
110 1835|            vannak leginkább felbõszülve a servilisek. Figyelmeztem
111 1835|                 pillanatban várni lehet a rárohanást. Jovaltam neki
112 1835|           Délben egész pompával felment a királyi biztos a Guberniumba.
113 1835|                felment a királyi biztos a Guberniumba. Az utcán s
114 1835|                 Guberniumba. Az utcán s a Gubernium körül sok nézõ
115 1835|               körül sok nézõ állongott. A tanácsosok eleibe jöttek
116 1835|                tanácsosok eleibe jöttek a grádics aljáig, ott hódolni
117 1835|                volt téve, hogy mindenki a tornácokon álljon a pompa
118 1835|            mindenki a tornácokon álljon a pompa nevelésére. A tanácsban
119 1835|              álljon a pompa nevelésére. A tanácsban felolvastatott
120 1835|                tanácsban felolvastatott a biztos rescriptuma, melynek
121 1835|            arculatokat nem láttam, mint a biztos felmente és lejöttekor!
122 1835|           rejtett öröm sugárzott arcán; a más bánatja mélységét látszott
123 1835|         látszott boncolgatni, és megint a más rész, a Homerosz Achileséhez
124 1835|      boncolgatni, és megint a más rész, a Homerosz Achileséhez hasonlított,
125 1835|                ifjútól, ki legelsõ volt a lesújtásra kiszánva. Neki
126 1835|               éjjen menni kellett, mert a városi tanácsnak ki volt
127 1835|           városi tanácsnak ki volt adva a rendelés elfogatása iránt.
128 1835|                vele, kellemes, könnyû s a legegyszerûbb társalkodási
129 1835|               társalkodási módja mindig a franciákra emlékeztetett.
130 1835|                  Azokot elébb egyenként a törvény szoros értelme szerinti
131 1835|              hivatalbeli s mint író.~De a megítéltetésig tenger aggódtatáson
132 1835|           belékacsintgatni papirosamba. A legközönségesebb kifejezésimnek
133 1835|           mindenütt elõttem. Elnémultam a társaságban, mert mindenikben
134 1835|               érzetében menteni magamot a vádak ellen, de a vádló
135 1835|               magamot a vádak ellen, de a vádló nem volt seholt, a
136 1835|                a vádló nem volt seholt, a vádat senki nem közölte
137 1835|               volt vágva, - s így éltem a bizonytalanságnak legkínosabb
138 1835|               legkínosabb életét.~Végre a zsarnok palotájába idéztettem,
139 1835|                 hivatkoztak ellenem, de a vádat senki fel nem olvasta,
140 1835|         Oltalmazásnak nem adatott hely; a büntetés kimondatott, s
141 1835|            ártatlanságom, hiában kértem a törvény és igazság kiszolgáltatását,
142 1835|           életben, meggyalázva, elzárva a szabadságtól s a zsarnok
143 1835|                elzárva a szabadságtól s a zsarnok által kigondolt
144 1835|                láttam végre magam elõtt a büntetéseknek legrettenetesebbikét
145 1835|               tett tapasztalataim után, a józan észen s a természet
146 1835|    tapasztalataim után, a józan észen s a természet törvényein alapult
147 1835|                kormányt óhajtottam, hol a király is csak elsõ tisztviselõ
148 1835|               népe zsarnoka legyen, hol a törvény minden lakost egyformán
149 1835|           egyformán büntessen, hol csak a törvény uralkodjék kérlelhetlen
150 1835|          nevetségessé tettem. Gyûlöltem a büreaucratia pedantságát,
151 1835|               büreaucratia pedantságát, a tisztviselõk kevély zsarnokságát,
152 1835|            democratiai elvet. Elszórtam a külföldrõl hozott minden
153 1835|         nyomatásán, mellettök harcoltam a feudalizmus ellen, s az
154 1835|             lenni óhajtottam. Gyûlöltem a hideg cosmopolitizmust,
155 1835|            hideg cosmopolitizmust, mely a nemzetiségnek legnagyobb
156 1835|       nemzetiségnek legnagyobb mételye. A túlságig megvetettem azokat,
157 1835|        cudaroknak tartottam, kiknek nem a nemzeti nyelv volt szívök
158 1835|        legundokabb fajzatának tartottam a vallásos bigottakot, bármely
159 1835|               kívántam tenni. Gyûlöltem a papságnak azon faját minden
160 1835|            faját minden vallásban, mely a polgári élettõl különvált
161 1835|        különvált státust akar formálni; a józan philosophiát, az elmének
162 1835|                 elmének szabad reptét s a polgári szabadságot örökösön
163 1835|             eset által magamra vonhatom a rágalom s önkény figyelmét,
164 1835|          figyelmét, s bé leszek sodorva a megbélyegzettek közé. De
165 1835|                s koldusnak taszíthat ki a világra? De nem foszthat
166 1835|            eddig is kenyeremet, ismerem a sanyarúság s szükség szigorú
167 1835|            emelõ öntudatomot, hogy csak a jót és igazat, csak a közjót
168 1835|              csak a jót és igazat, csak a közjót és hazám boldogságát
169 1835|             mondottak le, és még többen a vármegyéken. Mely lelki
170 1835|            lelki erõ! Mely szép hatalma a közvéleménynek. A ti példátok,
171 1835|               hatalma a közvéleménynek. A ti példátok, lelkes emberek,
172 1835|                erkölcsi tanúsága leszen a maradéknak. Több tisztviselõk
173 1835|                 elkezdetett az esketés. A servilisek rohannak, csúsznak,
174 1835|           valamely kegyelmet nyerni. Ez a valóságos halászat a zavarosban.~ ~
175 1835|                 Ez a valóságos halászat a zavarosban.~ ~FEBRUÁR 11KÉN~
176 1835|              pirul-e soha szebb hajnala a magyarnak? hiába dobogott-e
177 1835|               ennyi buzgó igyekezet? és a még tiszta lelkû ifjúságnak
178 1835|               zsámolyod eleibe! Mi csak a te örök törvényeidet, a
179 1835|                 a te örök törvényeidet, a természetnek szent törvényit
180 1835|           szabadok akartunk lenni, hogy a szabad embernek tiszta hálája
181 1835|            megcsüggedve ingadoz hitünk. A mi türelmünk lankadoz, s
182 1835|             szenvedése alatt elfáradva, a kétségbeesettnek elkeseredett
183 1835|              FEBRUÁR~Mondák nekem, hogy a Nagyenyedi Casino Gr. Széchenyi
184 1835|                mindig sok erõt mutattak a Constitutió fenntartása
185 1835|            Olvasám az újságban is, hogy a N. enyedi Casino tagnak
186 1835|                ily nagy lármát csinálni a dologból? Mostanság annyit
187 1835|       elprédikáltattak már, hogy szinte a közönséges ember is tudja,
188 1835|            munkákot olvasni, s mivel én a sokaktól mondottakot egybesummáztam
189 1835|             valamely írásban megvallani a publicum elõtt, hogy az
190 1835|               hogy az egész munkát csak a szemrehányástól való félelmem
191 1835|                 Mármost beléhozám magam a kelepcébe, s gondolám, minden
192 1835|         szemedbe lobbantani, hogy te is a szóvitézek közé tartozol! -
193 1835|              írtam, bizony nagy részént a számadás félelme miatt.
194 1835|            rajta s nem rosszul ütött ki a dolog. Sok emberismeretet
195 1835|       elfelejtenem. Legnagyobb részének a hajótörés s tengeri veszedelmek
196 1835|              mely nekem legérdekesebb s a többi csak ráma e körül.~ ~
197 1835|               Wesselényit évocálták már a jövõ periódusra a tábla
198 1835|         évocálták már a jövõ periódusra a tábla eleibe, személyes
199 1835|    megbékülnének fájdalmuk múltával, de a fricskát azért szégyellik,
200 1835|           legalább bégazolni õtet, mint a liliputiak Gulivert.~ ~FEBRUÁR
201 1835|          nyomorú az ily létezés!~Te, ki a menedékért esdeklõ szabadságot
202 1835|               örömeit megmérgesítetted! A hazáért dobogó szíveket
203 1835|                vad zsarnok! Káromkodjék a magyar, midõn nevedet említi -
204 1835|              következõt válaszoltam: Ha a közjónak buzgó óhajtása
205 1835|               közjónak buzgó óhajtása s a haza boldogabb léte olykori
206 1835|               akadályoknak kitéve, mint a köztárgyak iránti vonzalom.
207 1835|                 Szûk kört szabott nekem a végzés e pályán s csak a
208 1835|                a végzés e pályán s csak a tiszta szándék s buzgó óhajtásig
209 1835|                 835~Elfutott híre, hogy a császár megholt. Furcsa
210 1835|        embereket ezen hírre! Mint midõn a tündéres-varázslatos játékszíni
211 1835|             forma jeleneteket láthatni. A szerepek merõben meg vannak
212 1835|              azt is hallám, hogy mintha a nap is visszakapta volna
213 1835|                 felemelt fõvel, lenézve a megvertekre, megdöbbenve
214 1835|              megalázkodott képpel, mint a római triumphator szekere
215 1835|         szerepek megcserélõdése? Ha nem a rabnak szabadságróli rövid
216 1835|               nagy lotteria vonás napja a nemzeteknek!~Azt mondják,
217 1835|             siettette volna halálát.~De a históriának minõ pálya az
218 1835|          idõkora? mely nem elégszik meg a negativus erényekkel s a
219 1835|                a negativus erényekkel s a positivusok hiányát égõ
220 1835|          Therézia halála után kezdette. A közbeesett 12 esztendõ,
221 1835|             semmi nyoma nem maradt meg, a József szobrán kívül. Szegény
222 1835|          Szegény József! Korán éltél te a magyar nemzetnek! Most a
223 1835|                a magyar nemzetnek! Most a sírból is kiásnók kezeinkkel
224 1835|           tartják nekünk.~Nem emlékezem a históriából, ha a biblia
225 1835|             emlékezem a históriából, ha a biblia elterjedése elõtt
226 1835|                 állott-e azon elv: hogy a királyokat az isten rendeli,
227 1835|                 kérdés nem állott, s ez a pápa istentõl küldetésével
228 1835|              tettök Isten munkája volt.~A régiek gondolkodása volt-e
229 1835|                  ki legérdemesebb? vagy a miénk-e bolondság: hogy
230 1835|              magyarázatja szerint, hogy a keresztény vallás porban
231 1835|  magamegtagadást, vak engedelmességet s a kérkedékeny ész megvetését
232 1835|               ész megvetését kívánja, s a boldogság pontját csak a
233 1835|                a boldogság pontját csak a síron túl tûzi ki, - akkor
234 1835|              síron túl tûzi ki, - akkor a határtalan monarchia legközelebb
235 1835|               monarchia legközelebb áll a keresztény vallás kívánatihoz.
236 1835|      értekeznünk bajonette nélkül. Mert a míveltebb észnek más megfogatja
237 1835|             észnek más megfogatja lehet a vallásról s igazgatásról
238 1835|             mert kétszínkedni nem akar. A philosophia és vizsgálódó
239 1835|                 volt egészen oka, hanem a monarchia rendszere. Az
240 1835|            tisztviselõre s katonára, le a bakterig. És eszerint vala
241 1835|             alatt is valakinek lelkében a józan szabadság érzelme
242 1835|              fojtogatnia kell kebelében a titkos szép lángot, - éspedig
243 1835|           reménye nélkül, minden lépten a lealacsonító szolgai nyomatást
244 1835|           sóhajt, és keseredve kérdezni a jövendõt: ha az emberiség
245 1835|                az emberiség sorsa végig a leszen-e, hogy a népek,
246 1835|            sorsa végig a leszen-e, hogy a népek, mint a portéka és
247 1835|            leszen-e, hogy a népek, mint a portéka és a mezõnek csordái,
248 1835|                népek, mint a portéka és a mezõnek csordái, mindig
249 1835|                örökségképpen szálljanak a monarchákra?~ ~MÁRCIUS 10KÉN~
250 1835|                Megparancsoltatott, hogy a megholt császárért hat hónap
251 1835|               fátyolt viseljünk. Utálom a kétszínkedést, s mármost
252 1835|            hónapig magamot. Eszembe jut a Gessler kalapja.~ ~MÁRCIUS
253 1835|           engemet. Ez nagyon fáj nekem!~A télen megszólítottam vala
254 1835|               keserû fájdalom az, midõn a hosszas barátságnak ily
255 1835|     megbántottam, miért nem szólít meg? A gyanú marcangoló indulat.
256 1835|                 Wesselényit convincálta a tábla per non venit. Szolnokhoz
257 1835|                venit. Szolnokhoz kiment a rendelés, hogy személyes
258 1835|        stafétával küldöztetnek egyiktõl a máshoz, s titkos consiliumokban
259 1835|                 határozatok. Az õ sorsa a nemzet sorsa lett. Ha elfogják
260 1835|             ítéletnél fogva, pasquillus a magyar Constitutio.~ ~MÁRCIUS
261 1835|                Új kinevezések történnek a fõbb hivatalokra, s oly
262 1835|             tõle, minden sorban látszik a megbántott tudós. Haragszik
263 1835|              Mégis gyalázatos mesterség a tudósság, hogy legjobb barátinkot
264 1835|               barátinkot is feláldozzuk a celebritásért. Nem hiában
265 1835|               MÁRCIUS 28KÁN~Sokat kínoz a Döbrenteinek írt válaszomra
266 1835|                 az akadémia diplomáját, a hideg hivatalos levéllel
267 1835|              levéllel együtt. Felbontám a cifra ládát. Sokért nem
268 1835|                 léptél, de õ mégsem fog a kereszthez mászni elõtökbe,
269 1835|               rútul recenseálva vagyok.~A „rútul recenseálva” kitételt
270 1835|               sokat, kik kevésbe veszik a bántást, csak azért, mert
271 1835|             tudnak felelni. Aljas dolog a piszkálódás, gondolám, de
272 1835|       elhallgatnom s becsületem kívánja a felszólalást? Már ez kedvetlen
273 1835|             Reggel korán elküldé Burján a könyvet. Mohón nekiestem
274 1835|  megkönnyebbedtem. Azután elõl kezdtem, a velem együtt megrecenseált
275 1835|                társaim sorsát is látni. A mostani írók, mûvészek,
276 1835|                 pontosan calculálja. Ez a legnagyobb bosszúsága! A
277 1835|                a legnagyobb bosszúsága! A celebritást nyert íróknak
278 1835|          kifigurázni akarás, és hogy~1° A pályára most lépett ifjú
279 1835|             illetõ kifigurázás pontjait a következendõkben koncentrálhattam:~
280 1835|                 sokat tart magáról, míg a gyékényt elrántják alóla.~
281 1835|            könyv igen kapós, pedig csak a jónak kellene kapósnak lenni.~
282 1835|              megint bosszúsága.)~no. 4° A közönség azt hiszi, hogy
283 1835|             pedig nem ért hozzá.~no. 6° A recenzens Farkas egész munkájából
284 1835|               ha kínozzák.~no. 7° és 8° A többi mysticus allusiók
285 1835|              Tréfából esküdtem volt fel a cancelláriára, hogy név
286 1835|              Kolozsvárt leszek, - s íme a tréfa örökös sorsomot elhatározta.~
287 1835|                 ban tanulásomot végezve a világba léptem, és a mostani
288 1835|            végezve a világba léptem, és a mostani közt! Azon kor valóságos
289 1835|             adósságrakásban, éhel halás a köznép közt, pazérlás a
290 1835|                 a köznép közt, pazérlás a nagyok asztalánál, románok
291 1835|          eszeskedés, apró pletykaságok, a nemzetiség nevetségessé
292 1835|               német nyelv mindenütt, ki a míveltek közé akart tartozni,
293 1835|                 ki az iskolából, mentem a táblára 1816-ban, és jöttem
294 1835|              szép ideálok nimbuszai is. A nagy tettek után álmodozó,
295 1835|              nagy tettek után álmodozó, a nemzetiségért égõ s az egész
296 1835|             ekként sodródám mind tovább a világba s levék észrevétlenül
297 1835|           mentem Bécsbe az ausztriai és a katonai törvények tanulására,
298 1835|              vagyok. Végre igen megtölt a keserû pohár. Nem tûrhettem
299 1835|    kancellistává, s örökre ideragadtam.~A reggel végiggondolám 18
300 1835|                 feláldozott vagyonomot, a képzelõdés és lelkesedésnek
301 1835|             átkozódásra fakadtam volna.~A kínlódásig igyekeztem lephilosophálni
302 1835|               pontosnak, igazságosnak s a legszorgalmasabbnak lenni;
303 1835|        hátratételével, esztendõkig csak a hivatalnak éltem. S mit
304 1835|                De e kegyelmet többnyire a character megtagadásával
305 1835|                 elvetettem néha magamot a kenyér- és dicsõségkeresés
306 1835|               bolondságokkal tölt fejû, a liberálisokkal titkon tartó,
307 1835|               nevem az újságokban s ezt a kalmári kénálkodást. Tilsch
308 1835|              kiadja. Unalmas örökké ezt a tárgyat hallanom.~ ~MÁJUS
309 1835|             bujdostam elõle s küzdöttem a sophizmáknak éles fegyverével
310 1835|                Életemnek legszebb kora, a képzelõdés viruló ideje,
311 1835|            ideje, elmémnek fejledezése, a lángoló tiszta tele szív
312 1835|            szemrehányás közt lök vissza a legboldogabb reáemlékezés
313 1835|             lángoló fullánkja; ismerlek a sötét éjben, a napnak ragyogó
314 1835|                 ismerlek a sötét éjben, a napnak ragyogó világánál;
315 1835|          ismerlek felrebbenõ álmaimban, a nappalnak minden foglalatosságiban;
316 1835|               az észnek elmerüléseiben, a képzelõdés felreppenései
317 1835|              nem elégled szenvedésimet.~A történetek különös szövõdése
318 1835|                tele szív, e férfias ész a házi élet csendes örömeivel
319 1835|         áldozatokkal miattam. Bujdosott a szabad lelkûek, a büszke
320 1835|             Bujdosott a szabad lelkûek, a büszke érzelmûek hazájába,
321 1835|                 e kép után, mint akinek a sírba leereszkedõ kedveltje
322 1835|           magyarázok, nem hihetem, hogy a halál örökre tartson; rendkívüli
323 1835|                 álomnak képzelek lenni. A szerelem még soha ki nem
324 1835|                ki nem magyarázott mese. A vizsgálódó komoly ész elõtt?
325 1835|            vizsgálódó komoly ész elõtt? a buzgó imádságnak? a szív
326 1835|              elõtt? a buzgó imádságnak? a szív forró érzelmeinek?
327 1835|                 forró érzelmeinek? vagy a képzelõdés lebegéseinek
328 1835|                 titka?~Ha nem hal-e meg a lélek egészen? ha látandjuk-e
329 1835|            segedelmet elmémben, keresek a szívnek minden érzelmeiben,
330 1835|               érzelmeiben, és vizsgálom a bölcsek munkáit. Ah, s azok
331 1835|             munkáit. Ah, s azok engemet a természet törvényeire, az
332 1835|                 az elhervadó virágra és a sírnak mélységére utasítnak.
333 1835|                enyhületet leljen e szív a vallásnak sugallatiban!~
334 1835|               karjait? Vagy oly nehéz-e a végsõ megdöbbentõ óra, hogy
335 1835|                is kitûnhetett emlékébõl a mulandóság több tárgyaival?
336 1835|         elfásítva szakasztani ki minket a szeretet ölelései elõl.~
337 1835|              szívemben áradozó örömet s a reménynek szép derengéseit,
338 1835|             szép derengéseit, de vittem a te emlékedet is, örökös
339 1835|                haza áradozó örömekkel s a reménynek minden tobzódásaiban,
340 1835|           megfosztja az embert, - s még a bizodalom mennyei balzsamától
341 1835|                viruló gabonái felett, s a szegénynek verejtékét s
342 1835|             vallok. Mikor kerül reám is a sor? Testi és lelki fájdalmimhoz
343 1835|               és lelki fájdalmimhoz még a rágalom s erkölcsi életem
344 1835|               volt sírom, - és mindazok a titkos ijesztgetés s a bizonytalanság
345 1835|         mindazok a titkos ijesztgetés s a bizonytalanság hosszason
346 1835|           megint megírtam. Úgy képzelem a testamentum dolgát, mint
347 1835|                  Bánffi Józseffel engem a hivatal hozott volt egybe,
348 1835|            lelkû, kímélõ társalkodású s a szó igazi értelmében egy
349 1835|            mulatni. Akkor ismeretségünk a legforróbb ponton állott,
350 1835|          legforróbb ponton állott, s ez a nap oly tele volt érzelmekkel,
351 1835|               2KÁN BONCHIDÁN~Künn valék a kertben, tizednapi kínos
352 1835|         tizednapi kínos fájdalmim után. A betegség hamar ágyba teve
353 1835|          fájdalom különbözõ osztályait. A gróf oly résztvéve járatott
354 1835|                   JÚNIUS 3KÁN~Mely szép a természet! mely boldogság
355 1835|                 ama bibliai szép hely: „A mezõnek liliomai nem fonnak
356 1835|    dicsekedhetik azon pompával, mellyel a virágokat felékesítém?”~ ~
357 1835|             Kolozsvárra jöttem, s vevém a Döbrentei levelét. Remegõ
358 1835|                 s nyitottam fel. Bár ez a levél engesztelõdést hozna,
359 1835|                  Neki sok ellensége van a tudóskodás miatt. Nem bánom.
360 1835|           látszik. Nem vált vérré benne a szabadság. Azt mondja, más
361 1835|              Azt mondja, más hozta belé a dologba. Bár ezt ne mondá
362 1835|            többé nekem ezen ember. Csak a módi szellem ragadta volt
363 1835|             ragadta volt el. Belõle még a legveszedelmesebb renegatus
364 1835|         renegatus lehet.~ ~JÚNIUS 22KÉN~A királyi biztos Bécsbe indult,
365 1835|              Benne kezd már vérbe menni a szabadság érzete. Prédikációját
366 1835|              monarchia jussait. Mindent a bibliából citál. Különben
367 1835|                volna. De nálunk? Nálunk a józan ész minden vizsgálata,
368 1835|              idõ, midõn csudálkozni fog a maradék a nyilvános igazság
369 1835|               csudálkozni fog a maradék a nyilvános igazság ily vakmerõ
370 1835|                egy szobában s élék vele a legközelebbi viszonyokban.
371 1835|                 valami igazabb, mint az a mindennapi példabeszéd,
372 1835|               egy kompliment sincs, mit a hiúság oly kedvesen venne.
373 1835|               fedi fel s vigyázva. Õtet a többszeri együttlétel teszi
374 1835|             tudományos szófüzér; õ csak a józan ész sugallata után
375 1835|                s mindig egyformán bánt. A practicai életrõl sokat
376 1835|                érzelmekkel éldelem most a szép természetet. Minden
377 1835|           körülmények közt, gond nélkül a mindennapi iránt, s nem
378 1835|                 zavarja néha örömeimet, a hivatalra emlékezés s annak
379 1835|             olvasok, sokat írok s járok a szép kertben. Ezer új gondolat,
380 1835|            hittem volna.~ ~JÚLIUS 19KÉN~A kérõi feredõn valék, s vasárnap
381 1835|                 curiozitásból, elmentem a várba is, megnézni a status
382 1835|           elmentem a várba is, megnézni a status rabjait. Mely más
383 1835|             ezelõtt Anglia s Amerikában a foglyokot! Hazajöttöm után
384 1835|                nélkül lézengnek széjjel a rabok. Rongyosok, szennyesek,
385 1835|                szemtelenül koldulnak, s a közeli korcsmában dorbézolnak. -
386 1835|                 szolgáltattak; bementem a templomba is. Nem sokan
387 1835|                vagy gúnyoló megtagadása a gondviselésnek s belsõ harc
388 1835|               emberek s istenség ellen.~A több lézengõ közt megpillantám
389 1835|             közt megpillantám Mikót is, a volt királybírót, a híres
390 1835|                 is, a volt királybírót, a híres feleséggyilkost. Huszárosan
391 1835|             lánca csinosabb munka, mint a többié; ha nem hibázom,
392 1835|             gondosan kifényesítve, hogy a nap sugárai csillámlottak
393 1835|               csillámlottak benne. Íme, a rabok közt is aristocratia
394 1835|                 formálhatja magát.~Mint a nagykapu felé kiindultam,
395 1835|                 el. Szegény Julie volt, a szép Julie, atyámfia s gyermeki
396 1835|              mely nehéz leszen nekem is a meglátás. Szörnyen bántam,
397 1835|           idejövék, s hirtelen kimentem a más udvarra, még fontolgatni
398 1835|                udvarra, még fontolgatni a dolgot; de nem érzék erõt
399 1835|         elhalada ablakod alatt! Ha õtet a természet szép külsõvel
400 1835|          rabságot. De annyi hízelkedése a férfiaknak, oly kedvezõ
401 1835|             csuda-e, ha megtántorgatják a sokaktól imádottat? Míg
402 1835|                 törpe szomszédnéja csak a zsoltárral tölté idejét,
403 1835|                zsoltárral tölté idejét, a világ hiúságait megveti,
404 1835|                lelkiesméreted, míg majd a bánat s vénség ráncaival
405 1835|            lakhelybõl. Körültekintgetém a vár falait, s üldözõleg
406 1835|                 De ki felelhet sorsáról a vélekedések ily habzása
407 1835|            lenne-e könnyebb leszámlálni a fájdalom napjait, vagy egy
408 1835|               Szörnyû hidegség kezdõdik a közintézetek iránt, mindenki
409 1835|              Bizonyos pontig mulatságos a vele létel. Õ egy igen tudákos
410 1835|                életében, hogy egy ideig a teológiát is tanította a
411 1835|                a teológiát is tanította a clericusoknak, mint helyettes
412 1835|               históriát beszél el nekem a mártírokról, szentek életébõl,
413 1835|               nevet rajta, míg beszéli. A világnak egyéb története
414 1835|         története mind semmi elõtte, ha a biblia s szentek életével
415 1835|            elmenõknek jó reggelt kíván, a kávét sürgeti, szobáját
416 1835|               kárhozatjára okoskodik. Õ a világ s emberek történeteibõl
417 1835|              emberek történeteibõl csak a maga élete históriáját tudja,
418 1835|              élete históriáját tudja, s a többi mind semmi és kárhozatos.~
419 1835|                 hazugság, mert különben a Noé bárkája a legmagasabban
420 1835|             mert különben a Noé bárkája a legmagasabban állott volna
421 1835|                 engem is megbolondított a sok szabados könyv olvasása.
422 1835|               tartott nekem, megmutatta a szentírás sok helyeibõl
423 1835|                 Ily életnemet vagy csak a legvastagabb ostobaság,
424 1835|            legvastagabb ostobaság, vagy a vallásos ábrándozásnak szüntelen
425 1835|                s ily elvû emberek közt, a teremtõ vizsgálódó józan
426 1835|            embernek hiszi magát, s mint a leghatártalanabb monarcha,
427 1835|                 találom. Õ egészen csak a magyar literatúrának él,
428 1835|      literatúrának él, s amint látszik, a nyelvészet ágaiban igen
429 1835|         nyelvészet ágaiban igen jártas. A tudósokot s munkáikot is
430 1835|                  mint amma sadduceusban a bibliában, t.i.: „Én Istenem,
431 1835|      érzelmekkel vala teli nekem e nap. A reggel olvasám az ujságból,
432 1835|               olvasám az ujságból, hogy a tudós társaság nagygyûlése
433 1835|          Megpirultam, midõn végigmentem a sorokon, s szívem nagyon
434 1835|                 csendes magányban élve, a ragyogás boldogságait nem
435 1835|              ismerve, legelõször hallja a szót: szép vagy leányka.
436 1835|               ember ekként kijelentetik a nemzet tudományos képviselõi
437 1835|           képzelt szép szakát. És égeté a nyert koszorú homlokomot.
438 1835|          gondolat ragada ki. Midõn néha a gazdagság gondolatja is
439 1835|               alapítványt teszek, s ezt a társaság tõkéihez ajánlom
440 1835|             SZEPTEMBER 23KÁN~Megérkezék a Guberniumhoz a tiltott könyvek
441 1835|               Megérkezék a Guberniumhoz a tiltott könyvek katalógusa,
442 1835|                 már, azt hiszem, hatott a méreg, s a tiltással csak
443 1835|               hiszem, hatott a méreg, s a tiltással csak ingereltetik.~ ~
444 1835|                bolondnak neveznek, hogy a nyert 200 aranyból fundatiót
445 1835|            létemre így ellököm magamtól a segedelmet. Ily konyhalelkûek
446 1835|              Restellem magyarázni nekik a dolgot. Hanem ha a társaság
447 1835|                nekik a dolgot. Hanem ha a társaság maga nem találná
448 1835|           nagyon megérzékenyíte levele. A megelégedés érzelmének ezen
449 1835|         szobámban, gondolat és érzelem, a szív és ész minden munkálatja
450 1835|             megbocsáttattak volna, mert a hazának tehetém e kevés
451 1835|                örömet szerezhet magának a gazdag!~ ~OKTÓBER 6KÁN~Porba
452 1835|             szokott népe, s vetélkedjék a szolgaiság hívségében! Eloszlasz-e
453 1835|                 hét múlt el, mióta csak a hivatalnak élek, mint a
454 1835|                 a hivatalnak élek, mint a napszámos. Vigyáznom kell
455 1835|    gondolatimmal oly formán állok, mint a tolvaj lopott portékáival.
456 1835|                 vitassanak, nem érdekel a dolognak erre vagy arra
457 1835|             Vagy ha felszólítva vagyok, a mesebeli náthás rókaként
458 1835|      kétségbeesés elõjele, vagyis, hogy a politia szagát mindenütt
459 1835|       bosszúságot csinál nekem. Azt írá a minap, hogy könyvem németre
460 1835|                meggyûjti bajomot, mivel a munka meg van már tiltva.
461 1835|                 nagylelkûségbõl, lemond a munka kiadásáról, ha 50
462 1835|              Úgy tetszik, hogy ő megint a régi nyíltszívű ember. Azon
463 1835|              Miklós napját illuminálták a deákok. A két iskola titkos
464 1835|           napját illuminálták a deákok. A két iskola titkos egyezségben
465 1835|              ezen tiszteletet megtegye. A reformátusok egyszerre 7
466 1835|                 7 órakor gyújtották meg a gyertyákot. De a professorok
467 1835|         gyújtották meg a gyertyákot. De a professorok hamar észrevették
468 1835|           professorok hamar észrevették a dolgot, s kicsapás büntetése
469 1835|                hogy hamarább kiolthassa a gyertyákot, kezével verte
470 1835|             tapasztalatlan e nemzet még a politikai taktikákra, és
471 1835|                hallék ily forma ideát s a kegyelem útját. Mint hallom,
472 1835|        Előbbször valami bántót találtam a dologban, de aztán bizonyos
473 1835|               DECEMBER 31KÉN 835~Vannak a szívnek oly babonái, melyeket
474 1835|                 meg nekem, számot kérni a múlt évről, és mintha a
475 1835|                 a múlt évről, és mintha a jövő évnek roppant mezejét
476 1835|             számadás pontjai. És osztán a jövendő képei elibe sóhajtás,
477 1835|        számadásom - soha ily nyugodtan, a barátság ily érzelmeivel
478 1835|                 Kitártam szívemet, mint a szerelemnek első vallomásában,
479 1835|                 vártam ítéletemet, s az a felsóhajtás, melynek kifejezésére
480 1835|              még nem talált szót, és az a benn repeső öröm, mely szent
481 1835|         borzadás közt könnyet ragyogtat a szemben, kimondák nekem
482 1835|             ember soha nem voltál, mint a múlt esztendõben.” És valóban
483 1835|                 merészen, bizodalommal, a barátság tekintetével járulhatok
484 1835|           Szörnyû különbséget találtam, a virtus theoriája s igazi
485 1835|              embergyûlölõvé tehet, vagy a vétkekbe az elvetemedettségig
486 1835|                 tántorgék is. Midõn nem a mennyország jutalmáért kívánunk
487 1835|             minden reményünket s nem is a vallás köpenyege alatt keresünk
488 1835|              ereje kell egyedül küzdeni a harcot.~Ezen esztendõ hozott
489 1835|                az ész is megnyughassék. A bûntõl minket nem az imádság,
490 1835|              minket nem az imádság, nem a Jézus vére, sõt maga az
491 1835|                 erkölcsi törekedésnek s a lélekismeret tisztában tartásának,
492 1835|              tisztában tartásának, mint a vallásnak amaz igen is önkényesen,
493 1835|       elfacsarva magyarázott elve: hogy a Jézus a mi bûneinkért szenvedvén,
494 1835|          magyarázott elve: hogy a Jézus a mi bûneinkért szenvedvén,
495 1835|               szorgalmason imádkozunk s a vallásos ceremóniákot megtartjuk.
496 1835|            ceremóniákot megtartjuk. Egy a legveszedelmesebb elvek
497 1835|               szorgalmason trombitálják a papok, catechésisek és theológiák.
498 1835|          catechésisek és theológiák. Ez a rosszul magyarázott elv
499 1835|                magyarázott elv az, mely a lélekismeret józan, de komoly
500 1835|               elõl széles asilumot nyit a vétkesnek. Nincs oly rossz