Év
1 1835| rossz orátor vagyok? s éppen most, midõn csak én vagyok kitûzve
2 1835| arccal, mintha õ nem volna most az én gyermekkori barátom,
3 1835| vala, mint biztosok, s azok most vétettek fel. Sok elhullott
4 1835| tele találtam szobáját, s most alig egy-két ember néha!~
5 1835| szerencsésen elmehetett.~És most már magam sorsáról kezdék
6 1835| ember is tudja, s elõttem is most éppen mindennapiak. Úgy
7 1835| fájdalom vonásival járdalának, most felemelt fõvel, sugárzóbb
8 1835| megvertekre, megdöbbenve vonulnak most egybe s járnak rémült megalázkodott
9 1835| éltél te a magyar nemzetnek! Most a sírból is kiásnók kezeinkkel
10 1835| kárhozatosnak tartók, s most erõvel fel akarjuk venni,
11 1835| szerettem vele lenni. És most mely változás lépe közinkbe
12 1835| néhány hónap óta! - Megfordul most is gyakran Kolozsváron,
13 1835| akarás, és hogy~1° A pályára most lépett ifjú lehet.~2° Magyar
14 1835| s itt ültömben pirulok most is, midõn eszembe jut, mely
15 1835| tisztán és lélekismerettel. És most haszonvehetetlen lettem
16 1835| s minden ülést ki tudok most is mutatni, hol mentünk,
17 1835| más érzelmekkel éldelem most a szép természetet. Minden
18 1835| figyelmezés azt mutaták, hogy õ most is jóféle famíliájú magyar
19 1835| külsõvel meg nem áldja, most nem szenvedne rabságot.
20 1835| literatúránk állapotja is, s most gyõzõdém meg tisztán arról,
21 1835| alapítványképpen. S már most könnyebben lélegzeltem,
22 1835| munka meg van már tiltva. Most azt írja, hogy barátim közbevetésökre,
23 1835| ezerszer bukni! És íme, most legelõször merészen, bizodalommal,
24 1836| feltűnének. Sokat találék, mikről most másként vélekedem, megint
25 1836| s tanúsággal olvasgatnám most! Ez valóságos thermomentruma
26 1836| visszaléptének.~Az olvasás alatt most leginkább unám azon helyeket,
27 1836| nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú gondolatok
28 1836| Meglehet, későbbre elégetem, de most sajnálom megválni tőle,
|