Év
1 1835| szívembe rejtve hordoznom, s úgy tetszett, mintha egy sugallat
2 1835| szállásom felé haladtam, úgy tetszett, mintha jólesnék
3 1835| De amint végigolvastam, úgy tetszett, hogy szánom őtet.
4 1835| nekem ez a megtiszteltetés. Úgy tetszik, hogy ez által leköteleztetik
5 1835| csoport szállásom felé tartva, úgy tetszett, mintha a kalpagokon
6 1835| ragyogni láttam szemét. Úgy tetszett, hogy megint gyermekkori
7 1835| érvén ezen megtiszteltetés, úgy tetszik nekem, mintha úgy
8 1835| úgy tetszik nekem, mintha úgy állanék ezen nagy ember
9 1835| most éppen mindennapiak. Úgy látom, kevés magyarnak volt
10 1835| megtisztelni méltóztatott, úgy életemnek legkedvesebb örömei
11 1835| földön az isten helytartói? Úgy tudom, hogy legalább mint
12 1835| kötelességének vélte éppen úgy fenntartani s hátrahagyni.
13 1835| tökéletesen megbékültem vele.~Úgy látszik, hogy munkája nem
14 1835| semmit sem hiszen, csak úgy hiszi, ha kínozzák.~no.
15 1835| az asszonyi szövevények úgy oda gyökereztettek, hogy
16 1835| idén minden történetim, úgy szövõdtek, hogy azok éppen
17 1835| érzem belsõmet. Gyakran úgy tetszik nekem, mintha látnám
18 1835| végrendeletem megint megírtam. Úgy képzelem a testamentum dolgát,
19 1835| ijedve. Könnyen capitulálna, úgy látszik. Nem vált vérré
20 1835| amint mondják, rövid idõre. Úgy tetszik, mintha egy nagy
21 1835| s annak emberei, melyet úgy nézek innen, mint egy sötét
22 1835| öröm áradozása volt nekem. Úgy tetszett, mintha minden
23 1835| senki meg ne támadhasson. Úgy érzem, hogy egy idõ óta
24 1835| Néhány percet mulata nálam. Úgy tetszik, hogy ő megint a
25 1835| sem oszlathatnak el. És úgy tetszik, hogy ezektől nemhogy
26 1835| magát a más mívelõdésû kor. Úgy látszik, hogy a positív
27 1836| meghatározám, hogy azokat úgy hagyom, mint vannak. Bánom,
|