Év

 1 1835|  generatióknak -, mint József tett. Neki vak ellenségi vannak és
 2 1835|            kit minden szerethessen. Neki egy nagy hibája van a politikai
 3 1835|        lehet a rárohanást. Jovaltam neki teljes szívembõl, hogy menjen,
 4 1835|         volt a lesújtásra kiszánva. Neki még az éjjen menni kellett,
 5 1835|           Istenemtõl nem rettegtem, neki nem hízelkedtem, elõtte
 6 1835|         hidegsége.~De mit véthettem neki? Mivel bánthattam meg? Fájdalommal
 7 1835|             miért küldöttem könyvet neki. Mégis gyalázatos mesterség
 8 1835|        válaszolni, de tartozom vele neki s becsületem érzésének.
 9 1835|            fájdalommal elnémulni, s neki soha nem felelek. De arról
10 1835|              hogy ily gorombán írék neki. Mégis õ nem érdemelt ily
11 1835|     begyógyítaná azon sebet, melyet neki és magamnak is okoztam minapi
12 1835| magyarázatjával, azonnal válaszolék neki, s felfedtem, mely igen
13 1835|         szerettem volna megtartani. Neki sok ellensége van a tudóskodás
14 1835|             Különben veszni kellene neki. Azok oly ideák, melyek
15 1835|           eltitkolom. Megírom tehát neki az egész dolgot, s kérni
16 1835|           50 ezüst forintot fizetek neki s még valami dissertátiót
17 1835|          Tilschnél; félve köszöntem neki, ha talán hidegségével megint
18 1835|            csalóka asilumot mutatja neki a pap és cathekizmus, s