Év

 1 1835|       vállalat valóban nagy, mert tudom én azt már, hogy a léleknek
 2 1835|           tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni, miért van
 3 1835|         nagyon fáraszt, s azt sem tudom, ha írok-e még valamit kiadás
 4 1835|         Mit mondjak nekik, ki nem tudom feltalálni magamot közhelyen?
 5 1835|      nyugtató érzelem nekem. Mert tudom, hogy ez az én igyekezetem
 6 1835|          az isten helytartói? Úgy tudom, hogy legalább mint juris
 7 1835| lephilosophálni nyugtalanságomot, tudom Horatz jegyzését, hogy minden
 8 1835|         elégedetlen sorsával, jól tudom, s nem is disputálok vele.
 9 1835|  Egyszóval nem tetszem nekik. Nem tudom, meddig tart, de így nagyon
10 1835|    reáemlékezés küszöbétõl is? Ó, tudom, jól tudom! ismerlek tégedet
11 1835|      küszöbétõl is? Ó, tudom, jól tudom! ismerlek tégedet lelkiesméretnek
12 1835|          zavarva jönnek, hogy nem tudom rendbeszedni.~Érzem, szívemnek
13 1835|    befordultam Szamosújvárra. Nem tudom, mely csudálatos curiozitásból,
14 1835|     keveset ismerek, de mégis nem tudom miért, jólesik, hogy megszólított,
15 1835|        egész hosszú ítéletét.~Nem tudom, mással szokott-e történni?
16 1836|        búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó