Év
1 1835| esztendejébe lépém. Érzem, nem sok van még hátra, s mely
2 1835| lelkemet! Találtam, hogy nem tisztán járék el minden
3 1835| árnyéklatikkal még egyszer nem hozhatom elé.~Ezen helyhezetem
4 1835| van-e elég erejök szégyenben nem hagyni engemet önmagam előtt?
5 1835| azután e tettemről, s le nem írható csendes örömüvé tevé
6 1835| céhbeli tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni, miért
7 1835| el rólam, s mégis ők azt nem tették, s talán éppen ők
8 1835| valamit kiadás végett! Ha el nem fogadom, hihetõleg gorombaságnak
9 1835| szabadságról, annak szelleme nem vált még vérré bennök, s
10 1835| állásában? E nemzet soha nem fog elémenni a rendes reform
11 1835| oly hasznokat fog tenni - nem nekünk, hanem a jövõ generatióknak -,
12 1835| szerint igen természetes. Õ nem azok közül való s nem is
13 1835| Õ nem azok közül való s nem is akar az lenni, kit minden
14 1835| momentum behatásai után. De nem akarja elhinni, hogy ravasz
15 1835| nevetéssel teszi semmivé. Nem akarja hinni, hogy ellensége,
16 1835| billikom általadásakor.~Soha nem tudnám leírni azon különbözõ
17 1835| eleibe? Mit mondjak nekik, ki nem tudom feltalálni magamot
18 1835| innepélyes arccal, mintha õ nem volna most az én gyermekkori
19 1835| volt, de tartalma fonalát nem tudtam fenntartani, hogy
20 1835| figyelemmel hallgatták, nem találhattak abban igen sok
21 1835| miket azon renddel soha nem tudnék elmondani. Beszédem
22 1835| megint egyedül lehetek, hogy nem kell tovább küzdenem indulatim
23 1835| nagy baj volt nekem, mert nem voltam képes oly renddel
24 1835| lekötelezzük egymás szabadságát nem sérteni, éppen nem fér fejökbe.
25 1835| szabadságát nem sérteni, éppen nem fér fejökbe. A magyar a
26 1835| szerint a közönségnek semmit nem tartozik fizetni, ezen törvényes
27 1835| nagylelkûsködni akar, de nem szeret fizetni. Szabad akar
28 1835| meg igazgatónak; de azt nem volt kedvem vállalni s déprécáltam,
29 1835| sok kedvetlenség nélkül nem vagyok képes helyrehozni.
30 1835| semmi társasági viszony nem genierozott; köszöntem,
31 1835| búcsúztam, vagy senkitõl észre nem véve eljöttem, az mindegy
32 1835| hozott, mikbõl én sokat nem tehettem volna nála nélkül.~ ~
33 1835| FEBRUÁR 4KÉN~Nehány nap óta nem akarnak országgyûlést tartani.
34 1835| vonulnak, remegnek, s senki nem tudja, mi leszen. Azt rebesgetik,
35 1835| Ausnahms-Regierung leszen. Ez nem újság a világ históriájában
36 1835| cassáltatik s eloszlatják; ha nem akarnak oszlani, katonaság
37 1835| protestátióról gondolkodnak, de nem lehet egybegyûjteni õket.
38 1835| eszméletét. A história senkinek nem jut eszébe. Mindenekben
39 1835| következéseinek habzásait, de azok nem érdekelvén engem, hideg
40 1835| nyugtalannak látszott õ is, de nem elcsüggedve. Drága reá nézve
41 1835| ellenkezõbb arculatokat nem láttam, mint a biztos felmente
42 1835| bódulva forgatta könnyezni nem tudó szemeit, - és megint
43 1835| Elindult Wesselényi. Akaratból nem mentem hozzája búcsúzni;
44 1835| kifakadásra lobbantam, - de nem volt ki ellen. Kívántam
45 1835| megvívni ellenségeimmel, de az nem állott elé seholt. Kívántam
46 1835| vádak ellen, de a vádló nem volt seholt, a vádat senki
47 1835| volt seholt, a vádat senki nem közölte velem. Rágalom harapdosta
48 1835| büntetése ijesztgetett és senki nem tudta származásuk kútfejét.
49 1835| ellenem, de a vádat senki fel nem olvasta, s vádló senki nem
50 1835| nem olvasta, s vádló senki nem volt. Oltalmazásnak nem
51 1835| nem volt. Oltalmazásnak nem adatott hely; a büntetés
52 1835| büntetés kimondatott, s nem volt kihez appelálni. Hiában
53 1835| kiszolgáltatását, arra senki nem figyelmezett. Megfosztva
54 1835| csak elsõ tisztviselõ s nem népe zsarnoka legyen, hol
55 1835| kérlelhetlen keménységgel, s nem senkinek önkénye? Vétkem-e:
56 1835| cudaroknak tartottam, kiknek nem a nemzeti nyelv volt szívök
57 1835| letapodni. És istenemet nem imádtam vakon, s nem azoknak
58 1835| istenemet nem imádtam vakon, s nem azoknak írásuk és tanítmányok
59 1835| tehetetlenek, mint én. Istenemtõl nem rettegtem, neki nem hízelkedtem,
60 1835| Istenemtõl nem rettegtem, neki nem hízelkedtem, elõtte nem
61 1835| nem hízelkedtem, elõtte nem mászkáltam, gyermekkorom
62 1835| formába öntött imádsággal soha nem folyamodtam hozzája, hanem
63 1835| summáson. És bármely ki nem tetszõ pályán, bármely szûk
64 1835| taszíthat ki a világra? De nem foszthat meg lelkem erejétõl
65 1835| szabadságom s életemet is? De nem veheti el lelkem ismerete
66 1835| és lelkiismeretem elõtt. Nem akarom szégyenleni magamot
67 1835| önmagam elõtt, és soha meg nem tagadom eddigi érzésem s
68 1835| ily törvénytelen állásában nem akarnak szolgálni. Fõispányok:
69 1835| zavarosban.~ ~FEBRUÁR 11KÉN~Nem pirul-e soha szebb hajnala
70 1835| olvasom vagy más említi, s nem merek az újságokról szólni,
71 1835| újságokról szólni, míg más posta nem érkezik.~Gondolkozám, mi
72 1835| való félelmem szülte. Míg nem utaztam volt, mindig szitkozódtam
73 1835| keresztül estem rajta s nem rosszul ütött ki a dolog.
74 1835| fricskát azért szégyellik, mert nem tudták visszaadni, s rejtett
75 1835| szerepek megcserélõdése? Ha nem a rabnak szabadságróli rövid
76 1835| õ élete s idõkora? mely nem elégszik meg a negativus
77 1835| azoknak lassanként semmi nyoma nem maradt meg, a József szobrán
78 1835| kárhozatosnak tartják nekünk.~Nem emlékezem a históriából,
79 1835| mint juris publici kérdés nem állott, s ez a pápa istentõl
80 1835| nagy kár, hogy e tárgyról nem lehet nyilvánosan értekeznünk
81 1835| igazgatásról is, s arról õ nem tehet, mert kétszínkedni
82 1835| tehet, mert kétszínkedni nem akar. A philosophia és vizsgálódó
83 1835| mert azoknak származásuk nem tõle eredtek, hanem sok
84 1835| megint mással keres dolgot. Nem jön szívbõl egy szava is,
85 1835| de oly hidegen s oly rá nem gondolással, mintha jeget
86 1835| Fájdalommal kérdezgetem magamtól s nem találhatom valóságos okát.
87 1835| hogy ha megbántottam, miért nem szólít meg? A gyanú marcangoló
88 1835| fájdalommal gyanítom, de nem merem hinni, mert õ tiszta
89 1835| barátom. Soha ily levelet nem vettem tõle, minden sorban
90 1835| rám, hogy Bajzára miért nem haragszom, s miért küldöttem
91 1835| feláldozzuk a celebritásért. Nem hiában irtóztam ezen fajú
92 1835| nekem! Barátommal soha perbe nem elegyedem. El fogok némulni,
93 1835| fájdalommal elnémulni, s neki soha nem felelek. De arról mindig
94 1835| gorombán írék neki. Mégis õ nem érdemelt ily kíméletlenséget
95 1835| Felbontám a cifra ládát. Sokért nem adnám, ha e megtiszteltetés
96 1835| De az õ lelkét leverni nem fogod, elveibõl meggyógyítani
97 1835| elveibõl meggyógyítani nem fogod! Meggyaláztad és nyakára
98 1835| rútul recenseálva” kitételt nem felejthettem. Vacsorán s
99 1835| bajlódám, s bármint akartam, nem tudtam menekedni az arra
100 1835| gondolkodástól. Az elvektõl nem féltem, mert azok önmagukban
101 1835| Az oly emberekrõl soha nem tartottam sokat, kik kevésbe
102 1835| oldalamról támadott meg, melyet nem szabad elhallgatnom s becsületem
103 1835| magyarázgattam, s amint valóban nem kevés fáradság után mysticus
104 1835| Úgy látszik, hogy munkája nem annyira recenzálás, mint
105 1835| 1° Némely író azt hiszi, nem tudják, honnan puskázik,
106 1835| ember reformot akar, pedig nem ért hozzá.~no. 6° A recenzens
107 1835| mysticus allusiók értelmét nem tudtam kitalálni.~Még soká
108 1835| és lebzselõ örökös semmit nem csinálás valának ezen idõkor
109 1835| oda gyökereztettek, hogy nem tudtam mozdulni. Végre 1821-
110 1835| megtölt a keserû pohár. Nem tûrhettem tovább. Egy fellobbanásomban
111 1835| elégedetlen sorsával, jól tudom, s nem is disputálok vele. Én is
112 1835| olyak elõtt, kiket lélekben nem becsülhettem. Helybe hagytam
113 1835| haszonlesésöket. És amit soha meg nem bocsáthatok magamnak - segítettem
114 1835| mindent, de senki kegyét nem koldulni. S viszem hivatalomat
115 1835| liberálisokkal titkon tartó, hivatalt nem szeretõ s gyanús characterû
116 1835| vagyok elõttök. Egyszóval nem tetszem nekik. Nem tudom,
117 1835| Egyszóval nem tetszem nekik. Nem tudom, meddig tart, de így
118 1835| igen-igen szánakodom magamon, s nem tudok segíteni.~Az idõ talán
119 1835| óriási letipró erõdet, s nem küzdöm ellened, míg meg
120 1835| küzdöm ellened, míg meg nem elégled szenvedésimet.~A
121 1835| én is siettettem halálát. Nem becsültem eléggé szerelmét,
122 1835| érettem élt. Sokat bántottam, nem kíméltem érzelmeit, s kíméletlen
123 1835| kimondhatlanul szerettem õtet. Soha nem láttam asszonyt, kiben nemének
124 1835| makacs érzelmû embernek nem adhat boldogságot, - és
125 1835| oly zavarva jönnek, hogy nem tudom rendbeszedni.~Érzem,
126 1835| lelek. Álmokat magyarázok, nem hihetem, hogy a halál örökre
127 1835| A szerelem még soha ki nem magyarázott mese. A vizsgálódó
128 1835| életünk örökös titka?~Ha nem hal-e meg a lélek egészen?
129 1835| halála óráján? ha vádolt-e? nem esdeklett-e engem láthatni?
130 1835| hosszason hurcoló rebegéseihez nem is hasonlítnak.~ ~MÁJUS
131 1835| szerelemtelen egész esztendõ elé nem teremthet. Minden ösvényt,
132 1835| hely: „A mezõnek liliomai nem fonnak és nem szõnek, s
133 1835| mezõnek liliomai nem fonnak és nem szõnek, s mégis mely király
134 1835| van a tudóskodás miatt. Nem bánom. Nekem nincs bajom
135 1835| tapasztaljak benne - s azt soha nem tapasztaltam -, el nem fogom
136 1835| soha nem tapasztaltam -, el nem fogom hagyni.~ ~JÚNIUS 16KÁN~
137 1835| capitulálna, úgy látszik. Nem vált vérré benne a szabadság.
138 1835| Bár ezt ne mondá vala! Nem kell többé nekem ezen ember.
139 1835| Ha megint visszajön? Én nem kívánom.~ ~JÚNIUS 28KÁN~
140 1835| õtet soha megtántorodni nem láttam characterében. S
141 1835| gyarlóságokra számláltam.~Õ nem azok közé tartozik, kik
142 1835| Az elsõ társalkodás vele nem francia könnyûségû, sõt
143 1835| sugallata után beszél. Érzésében nem enthüziasta, s barátságát
144 1835| enthüziasta, s barátságát nem könnyen ajánlja; de akinek
145 1835| tisztán számolhat reá. Õ éppen nem poétai character, hanem
146 1835| semmi mellékes érdek el nem mozdítja. Másfél esztendõ
147 1835| alatt soha haragra lobbanni nem láttam, s engem sokszor
148 1835| csendességével. Adott szavát soha meg nem szegte. Velem bámulásomig
149 1835| nélkül a mindennapi iránt, s nem megunt helyzetben, még egészséges,
150 1835| bennem létezésöket soha nem hittem volna.~ ~JÚLIUS 19KÉN~
151 1835| befordultam Szamosújvárra. Nem tudom, mely csudálatos curiozitásból,
152 1835| Hazajöttöm után mostanig nem jártam fogházban, s mely
153 1835| bementem a templomba is. Nem sokan jelentek meg imádkozni,
154 1835| gõgös járása s több társaira nem is figyelmezés azt mutaták,
155 1835| munka, mint a többié; ha nem hibázom, pallérozott acél
156 1835| arcáját. De megismerém, s nem léphettem tovább, oly bánat
157 1835| ha felmenjek-e hozzá? ha nem leszen-e terhére s szemrehányására
158 1835| lebegtek gondolatomban, nem mertem többé felpillantani
159 1835| fontolgatni a dolgot; de nem érzék erõt elérzékenyedés
160 1835| nélkül kiállhatni látását, s nem mentem vissza.~Szegény Julie,
161 1835| természet szép külsõvel meg nem áldja, most nem szenvedne
162 1835| külsõvel meg nem áldja, most nem szenvedne rabságot. De annyi
163 1835| hiúságait megveti, s senkitõl nem ostromolt virtusaival dicsekszik.
164 1835| egynehányan, s határozatokot nem teheténk. Szörnyû hidegség
165 1835| életnek bármely tárgya, nem tarthatja ki egy félórát,
166 1835| mindezen közbejöttek éppen nem botránkoztatják buzgóságában.
167 1835| discursokat tart s neheztel, ha nem hallgatják. Szóval, páter
168 1835| kábultságát - s mindezekre semmit nem tudék felelni.~Ily életnemet
169 1835| Istenem, jó, hogy mindezek nem rajtam történnek.” De mégis
170 1835| kérek személyesen, de õ nem fogadá el ajánlatom. Azt
171 1835| Bajzát, mint literatort, nem lehet hogy ne becsüljem.~ ~
172 1835| szívem nagyon dobogni érzém. Nem tudnám megnevezni az érzelem
173 1835| mely oly nagyon elfoga, de nem öröm érzelme volt. Siettem
174 1835| a ragyogás boldogságait nem ismerve, legelõször hallja
175 1835| leányka. És vajon miért nem örvendek e megtiszteltetésnek?
176 1835| örvendek e megtiszteltetésnek? Nem merném senkinek mondani,
177 1835| literatúránkra gondolok, nem lehet nem reszketni kezeimnek,
178 1835| literatúránkra gondolok, nem lehet nem reszketni kezeimnek, midõn
179 1835| tisztán arról, mit soká nem kívántam hinni: hogy valóban
180 1835| kívántam hinni: hogy valóban nem messze haladtunk még, midõn
181 1835| gondolatok könyve lehet. Valóban nem messze haladtunk! S sebes
182 1835| könyv egy egész év alatt nem teremhetett nálunk.~De micsoda
183 1835| mely soha többé nekem meg nem jelen. Meghatározám, hogy
184 1835| konyhalelkûek észrevétele nem búsít. Restellem magyarázni
185 1835| Hanem ha a társaság maga nem találná elfogadni fundációmat,
186 1835| érzelmének ezen nemét soha nem ismertem. Szívem dobogott,
187 1835| egy idõ óta talán semmit nem is gondolok, vagyis inkább
188 1835| tolvaj lopott portékáival. Nem kezd lenni vélekedésem is,
189 1835| is, s bármit vitassanak, nem érdekel a dolognak erre
190 1835| náthás rókaként felelek, hogy nem tudok ítélni, mert nincs
191 1835| szaglásom. Ez már rossz, ezt nem szeretem, mert jele, hogy
192 1835| feltételeit elfogadni, s többé nem is correspondálok ily kalmárlelkû
193 1835| keveset ismerek, de mégis nem tudom miért, jólesik, hogy
194 1835| hidegségével megint eltaszít. De nem látszott hidegnek lenni.
195 1835| Kérdém az imént magamtól, ha nem vagyok-e mégis bolond, hogy
196 1835| egyedül különcködöm? És nem felelék semmit magamnak.~ ~
197 1835| ily hitvány embert eddig nem tevének előmbe.~DECEMBER
198 1835| barátság ily érzelmeivel nem várám az angyalt, mint ma.
199 1835| imádság és hálálkozás még nem talált szót, és az a benn
200 1835| angyalnak egész hosszú ítéletét.~Nem tudom, mással szokott-e
201 1835| Ily becsületes ember soha nem voltál, mint a múlt esztendõben.”
202 1835| esztendõben.” És valóban soha nem is vihettem addig, minden
203 1835| élni kívánás közt. Valóban nem könnyû vállalat egészen
204 1835| néha tántorgék is. Midõn nem a mennyország jutalmáért
205 1835| helyhezzük minden reményünket s nem is a vallás köpenyege alatt
206 1835| megnyughassék. A bûntõl minket nem az imádság, nem a Jézus
207 1835| bûntõl minket nem az imádság, nem a Jézus vére, sõt maga az
208 1835| elveirõl is, lehetlen volt nem éreznie, hogy a vallásnak
209 1835| annyifelé elmagyaráztatott, nem ád nyugalmat az észnek.
210 1835| az észnek. A Jézus talán nem is akart az egész emberiségnek
211 1835| megfoghatóságán.~De ezen vallásban nem találja fel többé magát
212 1836| Bánom, hogy még ez előtt nem kezdettem ily naplót. Mely
213 1836| erőtelennek. Küzdeni meg nem győzhető akadályokkal; tűnődni
214 1836| akadályokkal; tűnődni soha el nem érhető boldogság után; örökösön
215 1836| világon, s soha eszembe nem jutna egy erkölcseiben megromlott
216 1836| erkölcsi erő nélküli nép nem méltó a philosophiai szabadságra.
217 1836| jövendőjének bár reménye nem enyhíti-e annyi kiállt néma
218 1836| üresen maradt hideg szívben nem foglaland-e a gyűlölség
219 1836| bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha
220 1836| s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó
|