Év

 1 1835|       kérdem szívemet és lelkemet, ha van-e elég erejök szégyenben
 2 1835| elémozdítói voltak.~Sokat tûnõdöm, ha a diplomát elfogadjam-e?
 3 1835|           a diplomát elfogadjam-e? Ha elfogadom, kicímerezett
 4 1835|          fáraszt, s azt sem tudom, ha írok-e még valamit kiadás
 5 1835|         még valamit kiadás végett! Ha el nem fogadom, hihetõleg
 6 1835|           biztosítva szabadságunk, ha magunkat lekötelezzük egymás
 7 1835|         cassáltatik s eloszlatják; ha nem akarnak oszlani, katonaság
 8 1835|       lankadoz, s hibáztathatsz-e, ha sújtolásidnak hosszas súlyos
 9 1835|         Veszteni fog õ bizonyosan, ha angyalok oltalmazzák is.
10 1835|      fricskát az országgyûlésén, s ha doronggal költ volna fel
11 1835|            következõt válaszoltam: Ha a közjónak buzgó óhajtása
12 1835|           szerepek megcserélõdése? Ha nem a rabnak szabadságróli
13 1835|           emlékezem a históriából, ha a biblia elterjedése elõtt
14 1835|     születik? Vallásos egy kérdés! Ha igaz, minden felekezetûek
15 1835|     keseredve kérdezni a jövendõt: ha az emberiség sorsa végig
16 1835|            vele, de õ mindig siet. Ha máshol találkozom vele,
17 1835|             s miként eshetik, hogy ha megbántottam, miért nem
18 1835|         sorsa a nemzet sorsa lett. Ha elfogják ily úton s ily
19 1835|         megbántásnak vették volna, ha azt mondják nekik, hogy
20 1835|            s becsületem érzésének. Ha tudósi szempontból fog válaszolni,
21 1835|           ládát. Sokért nem adnám, ha e megtiszteltetés ne érjen.
22 1835|         rettenetesen csalatkoznám, ha õ is így ne érezzen!~ ~ÁPRILIS
23 1835|   önmagukban oltalmazva vannak; de ha személyemet támadta meg?
24 1835|      piszkálódás, gondolám, de hát ha mégis oly oldalamról támadott
25 1835|            végre elhatározám, hogy ha nemtelen piszok leszen,
26 1835|            hiszen, csak úgy hiszi, ha kínozzák.~no. 7° és 8° A
27 1835|       Bolondnak nevezém magamot, s ha ne szégyelljem önmagamtól,
28 1835|      tudományt, de tehetek-e róla, ha az én betegségemnek csak
29 1835|       szebb érzelmeinek tanúja. És ha képes leszek-e valaha felejteni
30 1835|            bennem akkor e szívbõl, ha elfelejthetem, ha megtagadhatom,
31 1835|         szívbõl, ha elfelejthetem, ha megtagadhatom, ha kitörölhetem
32 1835|   elfelejthetem, ha megtagadhatom, ha kitörölhetem emlékét?~De
33 1835|        megrendített azon gondolat, ha vajon e tele szív, e férfias
34 1835|          te, életünk örökös titka?~Ha nem hal-e meg a lélek egészen?
35 1835|         hal-e meg a lélek egészen? ha látandjuk-e egymást? és
36 1835|            látandjuk-e egymást? és ha látlak-e tégedet? Keresek
37 1835|            vallásnak sugallatiban!~Ha vajon gondolt-e reám halála
38 1835|      gondolt-e reám halála óráján? ha vádolt-e? nem esdeklett-e
39 1835|        esdeklett-e engem láthatni? ha nyújtotta-e felém karjait?
40 1835|            mennyei balzsamától is. Ha kiönthetném, ha közölhetném
41 1835|    balzsamától is. Ha kiönthetném, ha közölhetném másokkal is,
42 1835|        ezen jelenetet másoknál is. Ha megint visszajön? Én nem
43 1835|    közönséges mindennapi dogmák, s ha ott mondja el, csak szokott
44 1835|    csinosabb munka, mint a többié; ha nem hibázom, pallérozott
45 1835|          gyermeki játszótársam; és ha jól vizsgálom emlékezetemet,
46 1835|     hozzájok. Tusakodtam magamban, ha felmenjek-e hozzá? ha nem
47 1835|    magamban, ha felmenjek-e hozzá? ha nem leszen-e terhére s szemrehányására
48 1835|      szemrehányására meglátásom? s ha vágy-e engem látni, midõn
49 1835|            elhalada ablakod alatt! Ha õtet a természet szép külsõvel
50 1835|   független vagyon hozzá, csuda-e, ha megtántorgatják a sokaktól
51 1835|       története mind semmi elõtte, ha a biblia s szentek életével
52 1835|       discursokat tart s neheztel, ha nem hallgatják. Szóval,
53 1835|           megpirultam, s gondolám, ha ezt megtudja Döbrentei,
54 1835|    megharagszik reám, s méltán is, ha ezt tõle eltitkolom. Megírom
55 1835|            tulajdonítsa fel nekem, ha Bajzának felelni fogok,
56 1835|         álmaim is felülhaladja. De ha literatúránkra gondolok,
57 1835|   magyarázni nekik a dolgot. Hanem ha a társaság maga nem találná
58 1835|        erre vagy arra dõlése. Vagy ha felszólítva vagyok, a mesebeli
59 1835|         lemond a munka kiadásáról, ha 50 ezüst forintot fizetek
60 1835|   Tilschnél; félve köszöntem neki, ha talán hidegségével megint
61 1835|          Kérdém az imént magamtól, ha nem vagyok-e mégis bolond,
62 1835|         magunk tehetjük s tesszük, ha megszûnünk bûnösnek lenni.~
63 1835|           bûneink megbocsáttatnak, ha szorgalmason imádkozunk
64 1836|         Barbaroux-nak ama szavai: „Ha még egyszer ujrakezdhetném
65 1836|            vére után szomjúhozni.”~Ha vajon az idén változnak-e
66 1836|        politicai borongós nézetim? Ha e haza szebb jövendőjének
67 1836| menekedhessem e szenvedelemtől? És ha legyőzhettem, az üresen
68 1836|         megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges
69 1836|         lepett vala meg. Haboztam, ha folytassam-e tovább, vagy
70 1836|           tovább folytatom, s majd ha érkezem, még egyszer leírom,
71 1836|           még egyszer leírom, hogy ha egyik vész, a más maradjon