Év
1 1835| életben, ki tíz esztendeig volt érzelmim s gondolatim örökös
2 1835| alig odaragasztva. Sötét volt már. Közelebb néztem, s
3 1835| átaltekinteni az írást. Tele volt ez az N. alacsony tettei
4 1835| reájok. Őket szívemből kértem volt, hogy megválasztásomot fordítsák
5 1835| születve, mint II. József volt. De mégis oly hasznokat
6 1835| néhány héttel hallottam volt annyit, hogy Közép Szolnokban
7 1835| elõttem. Beszéde hosszú volt, de tartalma fonalát nem
8 1835| logicai rendet. Eldúlva volt belsõm, s amit mondottam,
9 1835| megbízatásáról. Ez megint nagy baj volt nekem, mert nem voltam képes
10 1835| estve Casino közgyûlése volt. Gyergyaival törvényjovaslatokot
11 1835| igazgatónak; de azt nem volt kedvem vállalni s déprécáltam,
12 1835| nekem soká kedvenc ideám volt, attól igen sokat reméltem.
13 1835| jámbor, igyekezõ polgár volt, kinek boldogulásán szívembõl
14 1835| véve eljöttem, az mindegy volt köztünk. Így hullnak el
15 1835| nyomtatását betiltották s hiába volt a nemzet jussaira hivatkozás
16 1835| megindította. Mely nagy volt a meglepetés, midõn beszéde
17 1835| Egmontot. De nagy csudám volt, valahányszor Wesselényihez
18 1835| personálénak is rendelés volt téve, hogy mindenki a tornácokon
19 1835| lelkes ifjútól, ki legelsõ volt a lesújtásra kiszánva. Neki
20 1835| mert a városi tanácsnak ki volt adva a rendelés elfogatása
21 1835| kifakadásra lobbantam, - de nem volt ki ellen. Kívántam megvívni
22 1835| vádak ellen, de a vádló nem volt seholt, a vádat senki nem
23 1835| boldogságomra minden kinézés el volt vágva, - s így éltem a bizonytalanságnak
24 1835| olvasta, s vádló senki nem volt. Oltalmazásnak nem adatott
25 1835| büntetés kimondatott, s nem volt kihez appelálni. Hiában
26 1835| érzetem s gondolatom csak az volt, hogy e nemzet felemelkedjék. -
27 1835| kiknek nem a nemzeti nyelv volt szívök és társalkodások
28 1835| Úgy látom, kevés magyarnak volt módja vagy kedve Amerikára
29 1835| szülte. Míg nem utaztam volt, mindig szitkozódtam azok
30 1835| becsületes, jó privatus ember volt, s sok házi erényei voltak.
31 1835| egyforma elveibõl kicsapongás volt nekie. Azon évek az annalisokból
32 1835| minden tettök Isten munkája volt.~A régiek gondolkodása volt-e
33 1835| emberszeretõ és jóltévõ volt. De mégis egész uralkodása
34 1835| békókban tartásának nemcsak õ volt egészen oka, hanem a monarchia
35 1835| rendszere. Az õ személyében volt ugyan egyesülve az önkény
36 1835| hinni, mert õ tiszta ember volt. Megszólítom még egyszer,
37 1835| legyek. Tréfából esküdtem volt fel a cancelláriára, hogy
38 1835| elzsibbadás s meghidegülés kora volt. Puha érzelgés, betyár szilajkodás,
39 1835| mázának is birtokában, módom volt az idõ tarka játékát szemlélhetni,
40 1835| cura e szép philosophia?~Volt egy idõszak hivataloskodásomban,
41 1835| csak õ vala tanúja, érette volt s csak õ volt az egész szép
42 1835| tanúja, érette volt s csak õ volt az egész szép élet nekem,
43 1835| érzelmeit, s kíméletlen volt utolsó levelem is, - pedig
44 1835| megelégszik-e? s mérgesítve volt örömem. Igenis kitalálta,
45 1835| hogy õ talán már elhûlt volt irántam. Mindent igyekszem
46 1835| hol minden percben nyitva volt sírom, - és mindazok a titkos
47 1835| töltek itt. Enyhület menedéke volt e szép kert nekem, hideg,
48 1835| Józseffel engem a hivatal hozott volt egybe, kiben egy nemes lelkû,
49 1835| mindig egyforma részvéttel volt hozzám. Az õ háza, az õ
50 1835| éppen ezen idõ tájban jöttem volt e kertbe Josephinával és
51 1835| állott, s ez a nap oly tele volt érzelmekkel, szíveinknek
52 1835| levelemmel. Valóban engesztelõ is volt. Felfedi õszintén az okokot,
53 1835| felfedtem, mely igen megbántam volt minapi levelemet.~Újra visszanyertem
54 1835| Csak a módi szellem ragadta volt el. Belõle még a legveszedelmesebb
55 1835| megpillantám Mikót is, a volt királybírót, a híres feleséggyilkost.
56 1835| bánat foga el. Szegény Julie volt, a szép Julie, atyámfia
57 1835| virtus, ami tegnap vétek volt. Vetegetém magamban, hogyha
58 1835| iskolában grammatika professzora volt, egyikben retoricát is tanított.
59 1835| professor. Sokat is tart ám volt professorságairól, mert
60 1835| Midõn Döbrenteit megtámadta volt, nagyon haragudtam reá.
61 1835| találtam, mint képzeltem volt; azután írásaira mindinkább
62 1835| elfoga, de nem öröm érzelme volt. Siettem szobámba, hogy
63 1835| elválhatlan következményû gondolat volt, mely szép alapítványokat
64 1835| egy repesõ öröm áradozása volt nekem. Úgy tetszett, mintha
65 1835| iskola titkos egyezségben volt, hogy Wesselényinek ezen
66 1835| professor Sz oly dühbe volt, hogy hamarább kiolthassa
67 1835| vallástudomány elveirõl is, lehetlen volt nem éreznie, hogy a vallásnak
68 1835| tanítani, az mind felül volt a köznép megfoghatóságán.~
|