Év

 1 1835|        érzelmeim és történeteimből oly tárt gyűjtsek, hol az engemet
 2 1835|          megküzdeni hiúságinkkal s oly tisztán írni le érzelmeink
 3 1835|        szent ihlete? Te vagy-e ez, oly ritkán megjelenő sóhajtás
 4 1835|       történt nevezetesebbeket ide oly híven leírni, mintha azt
 5 1835|          II. József volt. De mégis oly hasznokat fog tenni - nem
 6 1835|     ellensége, amily ostoba, éppen oly ravasz is.~ ~JANUÁR 15KÉN~
 7 1835|         melyek e hírrel megleptek. Oly aggodalom s oly remegés
 8 1835|         megleptek. Oly aggodalom s oly remegés fogott el, hogy
 9 1835|   Elkezdett Wesselényi szólani, de oly innepélyes arccal, mintha
10 1835|       nekem, mert nem voltam képes oly renddel leírni, mint beszéltem.
11 1835|    beszéltem. Próbáltam tehát írni oly formát, mint homályosan
12 1835|     tanítmányok szerint, kik éppen oly tehetetlenek, mint én. Istenemtõl
13 1835|            magára vonta? mert azok oly mindennapi ideák Amerikában
14 1835|         Amerikában és Angliában, s oly sokaktól elprédikáltattak
15 1835|       emberiség jussai kihirdetése oly kevesek elõtt figyelmes!
16 1835|         együttörülés just adhatnak oly becses megkülönböztetést
17 1835|       változik hely és személyzet, oly forma jeleneteket láthatni.
18 1835|      beszédbe akarok elegyedni, de oly fanyalgólag ad nehány kurta
19 1835| búsongásának? Mentegette magát, de oly hidegen s oly rá nem gondolással,
20 1835|            magát, de oly hidegen s oly rá nem gondolással, mintha
21 1835|     engemet ezen kínos aggódásból. Oly keserû fájdalom az, midõn
22 1835|    történnek a fõbb hivatalokra, s oly személyek is neveztetnek
23 1835|            lelte ezen embert, hogy oly kíméletlenül szúr és bánt,
24 1835|            emberektõl; õk is éppen oly irigyek, féltékenyek s gyanakodók,
25 1835|          oltalmaznunk magunkot. Az oly emberekrõl soha nem tartottam
26 1835|          gondolám, de hát ha mégis oly oldalamról támadott meg,
27 1835|       becsülhettem. Helybe hagytam oly elveiket, melyeket kárhozatosnak
28 1835|           nemének annyi tulajdona, oly tele szív, oly merész határozatú
29 1835|          tulajdona, oly tele szív, oly merész határozatú lélek
30 1835|   Elfáradva érzem magamot, s mégis oly szívszakadva nézek e kép
31 1835|      kedvesnek tetszik. Gondolatim oly halmozva s oly zavarva jönnek,
32 1835|          Gondolatim oly halmozva s oly zavarva jönnek, hogy nem
33 1835|    nyújtotta-e felém karjait? Vagy oly nehéz-e a végsõ megdöbbentõ
34 1835|          ponton állott, s ez a nap oly tele volt érzelmekkel, szíveinknek
35 1835|       különbözõ osztályait. A gróf oly résztvéve járatott utánam
36 1835|          veszni kellene neki. Azok oly ideák, melyek Angliában
37 1835|     kompliment sincs, mit a hiúság oly kedvesen venne. Belsõjét
38 1835|           pallérozott acél vala, s oly gondosan kifényesítve, hogy
39 1835|            s nem léphettem tovább, oly bánat foga el. Szegény Julie
40 1835|          hízelkedése a férfiaknak, oly kedvezõ helyhezet, viruló
41 1835|         leghatártalanabb monarcha, oly istentõl adott jussokat
42 1835|  megnevezni az érzelem nemét, mely oly nagyon elfoga, de nem öröm
43 1835|        vagyis inkább gondolatimmal oly formán állok, mint a tolvaj
44 1835| eloltásukat. Mondják, professor Sz oly dühbe volt, hogy hamarább
45 1835|         31KÉN 835~Vannak a szívnek oly babonái, melyeket az észnek
46 1835|        legalább sok harcba került. Oly kényes vállalat, mely könnyen
47 1835|          sem elégséges az embernek oly tökéletes erkölcsi szabályokot
48 1835|            nyit a vétkesnek. Nincs oly rossz ember, kit néha meg
49 1836|           idegen munkáját olvasnám oly tárgyakról, mik nekem is
50 1836| elkeseredés bánatját fojtogatni, s oly nyugtalan életet élni, mint
51 1836|         sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja