Év

 1 1835|       Kiszakasztá mellőlem a sors, ki szívemnek legkedvesebb vala
 2 1835|      legkedvesebb vala ez életben, ki tíz esztendeig volt érzelmim
 3 1835|      erejében; alig van tíz ember, ki értené, mit kell tenni.
 4 1835|         eleibe? Mit mondjak nekik, ki nem tudom feltalálni magamot
 5 1835|      feltalálni magamot közhelyen? ki rossz orátor vagyok? s éppen
 6 1835|      hallani?~Aggódva tekintgettem ki az ablakon, segedelmet várva
 7 1835|         királyi biztos neveztetett ki, s ennek teljes hatalom
 8 1835|   fenyegetõdznek. Alig van nehány, ki megtartotta eszméletét.
 9 1835|        Stuler nevû lelkes ifjútól, ki legelsõ volt a lesújtásra
10 1835|            mert a városi tanácsnak ki volt adva a rendelés elfogatása
11 1835|           lobbantam, - de nem volt ki ellen. Kívántam megvívni
12 1835|       vétkeim summáson. És bármely ki nem tetszõ pályán, bármely
13 1835| mindenemtõl? s koldusnak taszíthat ki a világra? De nem foszthat
14 1835|             kik fiscalis actio alá ki vannak nézve. Wesselényi
15 1835|          rajta s nem rosszul ütött ki a dolog. Sok emberismeretet
16 1835|         mind zavar. Mintha egészen ki volnék merülve. Testem is
17 1835|        nyomorú az ily létezés!~Te, ki a menedékért esdeklõ szabadságot
18 1835|         jégkezeiddel marcangoltad! Ki az ifjúságnak poétai álmait
19 1835|      erényt ostorral üldözted! Te, ki az elnyomatásban nyögött
20 1835|  pórázoddal rángattad vissza, - és ki - még az imádság útját is
21 1835|      hiányát égõ ecsettel festendi ki. Ferenc 1792-ben lépett
22 1835|         hogy csak az lehet király, ki legérdemesebb? vagy a miénk-e
23 1835|         hogy csak az lehet király, ki annak születik? Vallásos
24 1835|      pontját csak a síron túl tûzi ki, - akkor a határtalan monarchia
25 1835|         szólítom fel, hogy mentsen ki engemet ezen kínos aggódásból.
26 1835|           személyek is neveztetnek ki, kik ezelõtt csak esztendõvel
27 1835|          bánt, s ellenem támadhat, ki 22 esztendõ óta barátom.
28 1835|           s mindenfelé hirdettetik ki. Gyõztél sötétségnek csoportja!
29 1835|         kivált az újságírókra önti ki mérgét, s jövedelmeiket
30 1835|             német nyelv mindenütt, ki a míveltek közé akart tartozni,
31 1835|            körülmények közt léptem ki az iskolából, mentem a táblára
32 1835|         lenni. A szerelem még soha ki nem magyarázott mese. A
33 1835|          ily elfásítva szakasztani ki minket a szeretet ölelései
34 1835|           már kivel örüljek, nincs ki felé lebegjenek reményim,
35 1835|        mindennapi beszéd tárgya?~*~Ki foghat meg tégedet, ó, teremtõ,
36 1835|           meg tégedet, ó, teremtõ, ki az égnek zivatarait elviszed
37 1835|             kínos éjszakákot állok ki hátam fájdalmával. Minden
38 1835|          minden fát s minden ülést ki tudok most is mutatni, hol
39 1835| együttlétel teszi becsessé s fejti ki belsõjét. Benne nincs csillámló
40 1835|      ablakából egy asszony tekinte ki, s hirtelen visszarántá
41 1835|         Leverõ érzelmek közt jövék ki e szomorú lakhelybõl. Körültekintgetém
42 1835|           én is ide kerülhetek. De ki felelhet sorsáról a vélekedések
43 1835|      bármely tárgya, nem tarthatja ki egy félórát, hogy professzorsága
44 1835|        szüntelen fellengése állhat ki. Mely kegyetlen kín lehet
45 1835|       olvastam. Hogy doronggal kél ki némely tudósok ellen, bizonyos
46 1835|       érezhette volna helyzetemet, ki csendes magányban élve,
47 1835|         vigasztaló gondolat ragada ki. Midõn néha a gazdagság
48 1835|            öröm könnye! Be boldog, ki adhat, ajándékozhat! Mennyi
49 1835|           fordíttatta, s Lipcsében ki akarja adatni. Megint színre
50 1835|        sietett nyílt mezőre állani ki. Ily kicsiny nemzetnek,
51 1835|        mostani állása. Azt hiszem, ki bár ritkán is, józanon elmélkedett