Év

 1 1835|            miattam halt el, mielőtt azt kérhettem volna tőle: „Bocsáss
 2 1835|         valóban nagy, mert tudom én azt már, hogy a léleknek egész
 3 1835|            oly híven leírni, mintha azt az Isten ítélőszéke előtt
 4 1835|      fordítsák el rólam, s mégis ők azt nem tették, s talán éppen
 5 1835|       conversatio nagyon fáraszt, s azt sem tudom, ha írok-e még
 6 1835|             van a politikai pályán. Azt hiszi, hogy az oratori tactikát
 7 1835|           nagyon érti, s van is oka azt hinni a momentum behatásai
 8 1835|           iránta. A levél meghozója azt is mondá, hogy a követség
 9 1835|        gondolkodni, mitévõs legyek. Azt határozám, hogy elbúvjak
10 1835|      választott meg igazgatónak; de azt nem volt kedvem vállalni
11 1835|            gorombaságot nyeltem el. Azt hittem, csak a kezdet bajos,
12 1835|         senki nem tudja, mi leszen. Azt rebesgetik, hogy a gyûlést
13 1835|      foglalt el töltött fegyverrel. Azt suttogják, hogy kemény rescriptumok
14 1835|            és még egy mást is, mely azt tartja: hogy mivel az ország
15 1835|           hideg nézõnek maradtam, s azt hittem, hogy hazámban is
16 1835| tisztviselõk kevély zsarnokságát, s azt felfedeztem s ellene szitkozódtam.
17 1835|          nyelvéért éltem, haltam, s azt, mások nyelve elnyomásával,
18 1835| tekintgetnek széjjel. Valamelyiktõl azt is hallám, hogy mintha a
19 1835|          vonás napja a nemzeteknek!~Azt mondják, Ferenc császár
20 1835|            sok házi erényei voltak. Azt mondják, hogy Erdély iránt
21 1835|             akartál tolni jovunkra, azt akkor kárhozatosnak tartók,
22 1835|         egész uralkodása históriája azt mutatja, hogy elõtte az
23 1835|             lelki nyugalommal tette azt: mert azoknak származásuk
24 1835|       megbántásnak vették volna, ha azt mondják nekik, hogy ezen
25 1835| koncentrálhattam:~no. 1° Némely író azt hiszi, nem tudják, honnan
26 1835|      bosszúsága.)~no. 4° A közönség azt hiszi, hogy Farkas utazása
27 1835|            engemet, s talán érzette azt is, hogy ily hánykodó indulatú,
28 1835|      gyötrelmim. De megengedhetné-e azt az õ árnyéka nekem? s meg-e
29 1835|    könyvemet egy asszonynál látván, azt hitte, hogy vele egyetértésben
30 1835|           Levelét elégettem, mert õ azt kívánta, ámbár szerettem
31 1835|           ne tapasztaljak benne - s azt soha nem tapasztaltam -,
32 1835|            vérré benne a szabadság. Azt mondja, más hozta belé a
33 1835|         társaira nem is figyelmezés azt mutaták, hogy õ most is
34 1835|            vele ne történt volna, s azt elé ne mondja. Igen szeret
35 1835|       becsületemet páter Sas elõtt. Azt találám mondani, hogy az
36 1835|     legmagasabban állott volna meg. Azt is hozzátevé, hogy eddig
37 1835|     illendõség is megkíván. Megírom azt is, hogy Bajzára egykor
38 1835|            nem fogadá el ajánlatom. Azt is megírom, hogy Bajzát,
39 1835|       merném senkinek mondani, mert azt kevés tudná megérteni. Ez
40 1835|         béhatást tett. De késõ már, azt hiszem, hatott a méreg,
41 1835|            kiadja az elfogadtatást. Azt írja, hogy új hivatala kezdetén
42 1835|           bosszúságot csinál nekem. Azt írá a minap, hogy könyvem
43 1835|            Szívesen kérém, ne tegye azt, mert meggyûjti bajomot,
44 1835|            meg van már tiltva. Most azt írja, hogy barátim közbevetésökre,
45 1835|        szereztek állásunkról. Paget azt állítja, hogy igen új s
46 1835|          megszûnünk bûnösnek lenni.~Azt hiszem s tapasztalom, hogy
47 1835|        vallás elvei mostani állása. Azt hiszem, ki bár ritkán is,