Év

 1 1835|       mindenkori tárgya! És talán az én hidegségem is súlyosította
 2 1835|             valóban nagy, mert tudom én azt már, hogy a léleknek
 3 1835|          felreppenteni! Érzem, te az én lelkem nyugalmát s erejét
 4 1835|             s éppen most, midõn csak én vagyok kitûzve a figyelemnek,
 5 1835|          Megtölt szobám emberekkel s én álltam elõttök, mint egy
 6 1835|           mintha õ nem volna most az én gyermekkori barátom, mintha
 7 1835|         aszerint felelhessek vissza. Én azalatt csak érzelmeimmel
 8 1835|            procentekkel fizettem meg én mindig elreppenõ kellemiteket!~
 9 1835|       követség tagjainak, hol megint én valék kitéve a pohár köszönések
10 1835|            adta. A legelsõ próbaívet én is bírom, melyet igen nagy
11 1835|               Mert tudom, hogy ez az én igyekezetem után létez,
12 1835|            igyekezetem után létez, s én eszközlém ennyire gyarapulását
13 1835|           sokat létre hozott, mikbõl én sokat nem tehettem volna
14 1835|         éppen oly tehetetlenek, mint én. Istenemtõl nem rettegtem,
15 1835| legmeghittebb barátomhoz.~És ezek az én politikai vétkeim summáson.
16 1835|              boldogságát óhajtottam. Én tisztán állok istenem és
17 1835|            munkákot olvasni, s mivel én a sokaktól mondottakot egybesummáztam
18 1835|             ágyánál állana az ember. Én õt tiszta embernek tartottam,
19 1835|          Levelek” hozta meg, melyben én is rútul recenseálva vagyok.~
20 1835|              nem is disputálok vele. Én is sokaknak prédikálom e
21 1835|             de tehetek-e róla, ha az én betegségemnek csak palliativ
22 1835|              szép élet nekem, s csak én valék az enyimeket felülmúlt
23 1835|        különös szövõdése által talán én is siettettem halálát. Nem
24 1835|         megdöbbentõ óra, hogy még az én képem is kitûnhetett emlékébõl
25 1835|         engemet: „hát ezt érdemlem-e én tõled?”~*~Az észnek sanyarú
26 1835|          azon ügy mellettiek, melyet én is lelkembõl hiszek és vallok.
27 1835|             is. Ha megint visszajön? Én nem kívánom.~ ~JÚNIUS 28KÁN~
28 1835|        utazás megpróbálja az embert. Én ezalatt õtet soha megtántorodni
29 1835|          gondolat, hogy egykor talán én is ide kerülhetek. De ki
30 1835|     sadduceusban a bibliában, t.i.: „Én Istenem, jó, hogy mindezek
31 1835|           esztendõ lefolyta alatt az én munkám lehetett legjobb;
32 1835|              abban meg van tiltva az én munkám is, s csak „Erga
33 1835|              egyedül maradok-e, vagy én is megadom-e magamot, hogy
34 1835|           valóban, meg is jelent, és én nyugodtan s mosolyogva tekinték
35 1835|            hogy megdicsérje önmagát? Én néha megpirongatom s meg