12-csend | csere-eszko | eszme-hazam | hazan-keves | kezde-megal | megba-oltal | olvas-szere | szerf-venit | venne-zuzod
Év
502 1835| szerepek merõben meg vannak cserélve. Kik nehány hetek óta búsongó
503 1835| lelkemrõl. - Dicsõségnek csiklandó örömei, nagy procentekkel
504 1835| akaratom ellen elkeseredve csikorognak. Bolondnak nevezém magamot,
505 1835| te emlékedet is, örökös csillagként ragyogva messze utaimon.
506 1835| kifényesítve, hogy a nap sugárai csillámlottak benne. Íme, a rabok közt
507 1835| Heckenast sok bosszúságot csinál nekem. Azt írá a minap,
508 1835| lebzselõ örökös semmit nem csinálás valának ezen idõkor valóságos
509 1835| nyert 200 aranyból fundatiót csinálék. Hogy szegény létemre így
510 1835| De mire ily nagy lármát csinálni a dologból? Mostanság annyit
511 1835| meglepõnek találtam, hogy lánca csinosabb munka, mint a többié; ha
512 1835| ki. Gyõztél sötétségnek csoportja! s kurjongatsz odvadból,
513 1835| mint a portéka és a mezõnek csordái, mindig örökségképpen szálljanak
514 1835| független vagyon hozzá, csuda-e, ha megtántorgatják a sokaktól
515 1835| Eljön talán az idõ, midõn csudálkozni fog a maradék a nyilvános
516 1835| játszodja Egmontot. De nagy csudám volt, valahányszor Wesselényihez
517 1835| elenyésztök, - s pirulás és csüggedés érzelmi nyomának le! - Érzem,
518 1835| practicai folyamatja mindinkább csüggeszt.~ ~JANUÁR 26KÁN~Eltemetõk
519 1835| nevét olvastam felülírva, csúfolódó epithetonokkal. Gondoltam,
520 1835| felekezetbõl is legyenek, s csúfság s megvetés tárgyává kívántam
521 1835| ezelõtt csak esztendõvel is csúfságnak és megbántásnak vették volna,
522 1835| Angliában és Amerikában csupán csak mindennapi gondolatok
523 1835| gazdag!~ ~OKTÓBER 6KÁN~Porba csúszás-mászásnak új napja! Megint meg kellett-e
524 1835| A servilisek rohannak, csúsznak, másznak az új igazgatásnál
525 1835| Utáltam az aristocratia cudar gõgjét, s ahol lehetett,
526 1835| hidegek voltak. Háládatlan cudaroknak tartottam, kiknek nem a
527 1835| betegségemnek csak palliativ cura e szép philosophia?~Volt
528 1835| Nem tudom, mely csudálatos curiozitásból, elmentem a várba is, megnézni
529 1835| ismeretes nevek nékünk. A Coup d’État, kedvetlen ugyan a
530 1835| tündéres-varázslatos játékszíni darabokban egy percben változik hely
531 1835| Miklós napját illuminálták a deákok. A két iskola titkos egyezségben
532 1835| Fõispányok: Haller, Ugron, Degenfeld, Bánffi László és Ádám s
533 1835| alig egy-két ember néha!~Délben egész pompával felment a
534 1835| írásimban terjesztettem minden democratiai elvet. Elszórtam a külföldrõl
535 1835| szemfényvesztései által, demoralizálta a népet, vakságban s szellemi
536 1835| nemzetemnek hátramaradta, demoralizáltsága, nyomatása s elmecsevészettsége?
537 1835| ápolhatná gyermekét. Dr. Demschick egy értelmes résztvévõ orvos.~ ~
538 1835| nem volt kedvem vállalni s déprécáltam, mert érzem, hogy a Casino
539 1835| pillantgatni az õ képét? Miért dereng bûn érzelme is e mennyei
540 1835| örömet s a reménynek szép derengéseit, de vittem a te emlékedet
541 1835| kínos aggódásnak miattad? Derengsz néha szép reményt, sugárzasz
542 1835| ezekbõl valóban egy szép dialógus gyûjtemény lenne. Próbálni
543 1835| szõnek, s mégis mely király dicsekedhetik azon pompával, mellyel a
544 1835| nem ostromolt virtusaival dicsekszik. Itt hervad le tehát ifjúságod,
545 1835| néha megpirongatom s meg is dicsérem magamot. Az imént ekként
546 1835| magamot. Az imént ekként dicsérém meg magamot: „Ily becsületes
547 1835| s midõn a rám halmozott dicséretek fordultak elé, akkor még
548 1835| szabad embernek tiszta hálája dicsõítsen tégedet. És íme, ó teremtõ,
549 1835| szilajkodás, aristocratiai gõg, dicsõség az adósságrakásban, éhel
550 1835| néha magamot a kenyér- és dicsõségkeresés miatt. És hajladoztam olyak
551 1835| raktam volna le lelkemrõl. - Dicsõségnek csiklandó örömei, nagy procentekkel
552 1835| meghozta nekem az akadémia diplomáját, a hideg hivatalos levéllel
553 1835| voltak.~Sokat tûnõdöm, ha a diplomát elfogadjam-e? Ha elfogadom,
554 1835| szörnyen genieroz, hogy már diplomatikus tudós vagyok.~ ~ÁPRILIS
555 1835| eszik, közbe préceptori discursokat tart s neheztel, ha nem
556 1835| sorsával, jól tudom, s nem is disputálok vele. Én is sokaknak prédikálom
557 1835| fizetek neki s még valami dissertátiót írok számára. Módom sincs,
558 1835| sorokon, s szívem nagyon dobogni érzém. Nem tudnám megnevezni
559 1835| megmérgesítetted! A hazáért dobogó szíveket jégkezeiddel marcangoltad!
560 1835| soha nem ismertem. Szívem dobogott, könny ragyogott szememben,
561 1835| hajnala a magyarnak? hiába dobogott-e érette ennyi szív? hasztalan
562 1835| rossz ember, kit néha meg ne döbbentene lélekismerete s jó utra
563 1835| MÁRCIUS 28KÁN~Sokat kínoz a Döbrenteinek írt válaszomra emlékezés.
564 1835| embernek tartottam. Midõn Döbrenteit megtámadta volt, nagyon
565 1835| kineveztetni.~ ~MÁRCIUS 26KÁN~Döbrenteitõl levelet vevék. Mi lelte
566 1835| illik-e, hogy te is hátmegett döfd őtet, mit benne kárhoztatsz?
567 1835| polgárnál közönséges mindennapi dogmák, s ha ott mondja el, csak
568 1835| dolognak erre vagy arra dõlése. Vagy ha felszólítva vagyok,
569 1835| írt nekem, hogy bizonyos dolgában szóljak mellette. K. igazi
570 1835| JANUÁR 13KÁN~Országgyûlésünk dolgai mindinkább bonyolódnak.
571 1835| adták. Lassanként kezdettek dolgaim elakadni, láthatlan erõ
572 1835| ismerõsimmel találkozni s a dolgok folyamát figyelmezni. De
573 1835| elakadni, láthatlan erõ dolgozott terveim ellen: elhidegült
574 1835| mondja, más hozta belé a dologba. Bár ezt ne mondá vala!
575 1835| ily nagy lármát csinálni a dologból? Mostanság annyit fordulgatván
576 1835| koldulnak, s a közeli korcsmában dorbézolnak. - Éppen misét szolgáltattak;
577 1835| Asszonyokkal érzelgés, dorbézoló hív barátok, városi krónikák,
578 1835| édesanya ápolhatná gyermekét. Dr. Demschick egy értelmes
579 1835| is, de nem elcsüggedve. Drága reá nézve minden pillanat,
580 1835| Mondják, professor Sz oly dühbe volt, hogy hamarább kiolthassa
581 1835| verte le lelkemet, s olykor dühös kifakadásra lobbantam, -
582 1835| melyek újra felsajdulva dúlák keblemet s a fojlódott bánat
583 1835| fellegid. És megint új robajjal dúlnak feletted zivatarok s elborulsz
584 1835| tapasztalom itthon magamot; dúlva van belsõm, a jövendõ minden
585 1835| áldozatomba került. Kendeffi vala ebben nekem nagy segédem, s nála
586 1835| megint sokat sétál, hogy az ebéd jobban essék. Megint jól
587 1835| 6KÁN~Az angolokkal valék ebéden. Mint látszik, sok ismeretet
588 1835| tõle, s valami olyforma ébredt fel mindig bennem, mint
589 1835| titkos irigységét s rágalmát ébresztettem fel. Ezzel sem gondoltam,
590 1835| positivusok hiányát égõ ecsettel festendi ki. Ferenc 1792-
591 1835| ápoltatott, amiként egy édesanya ápolhatná gyermekét. Dr.
592 1835| hazában, melyért annyit égek, annyit szenvedek, boldogságomra
593 1835| esztendeje, száz fáklyák égének tiszteletedre, hosszú sorú
594 1835| elfoglalva, s mint egy közönséges égéskor, csak arról gondolkodik,
595 1835| természet! mely boldogság az egészség! Minden fa, minden fûszál
596 1835| sorsomot, elmecsevészett egészségemet, hanyatló korom, feláldozott
597 1835| képzelt szép szakát. És égeté a nyert koszorú homlokomot.
598 1835| egy ideig, s ne játszodja Egmontot. De nagy csudám volt, valahányszor
599 1835| tégedet, ó, teremtõ, ki az égnek zivatarait elviszed az áldott
600 1835| találtam szobáját, s most alig egy-két ember néha!~Délben egész
601 1835| gondolkodnak, de nem lehet egybegyûjteni õket. Minden ember csak
602 1835| Ugyanekkor a Gubernium is egybegyûlt, ott is olvassák ezen rescriptumot
603 1835| én a sokaktól mondottakot egybesummáztam magyarul, ez teszi az érdeket.
604 1835| állott, semmisége érzetében egybezsugorodva, bárminõ sorsnak jobbágyi
605 1835| míg beszéli. A világnak egyéb története mind semmi elõtte,
606 1835| kiásnók kezeinkkel elveidet, egyen kívül! Amit te erõvel ránk
607 1836| titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában,
608 1835| megvizsgálhassam. Azokot elébb egyenként a törvény szoros értelme
609 1835| õ személyében volt ugyan egyesülve az önkény egész hatalma,
610 1835| látván, azt hitte, hogy vele egyetértésben élek, s így írá elkeseredve
611 1835| hazámban uralkodóra emelni, egyetlenné tenni igyekeztem, s minden
612 1835| deákok. A két iskola titkos egyezségben volt, hogy Wesselényinek
613 1835| életrõl sokat tanultam tõle. Egyformasága s csendessége észrevétlenül
614 1835| grammatika professzora volt, egyikben retoricát is tanított. De
615 1835| stafétával küldöztetnek egyiktõl a máshoz, s titkos consiliumokban
616 1835| egészen? ha látandjuk-e egymást? és ha látlak-e tégedet?
617 1835| tartani, de alig jelentek meg egynehányan, s határozatokot nem teheténk.
618 1835| characterû vagyok elõttök. Egyszóval nem tetszem nekik. Nem tudom,
619 1835| vigyázva. Õtet a többszeri együttlétel teszi becsessé s fejti ki
620 1835| léte olykori felsugárzásán együttörülés just adhatnak oly becses
621 1835| dicsõség az adósságrakásban, éhel halás a köznép közt, pazérlás
622 1835| fullánkja; ismerlek a sötét éjben, a napnak ragyogó világánál;
623 1835| foglalatossága, tíz esztendeig éjjeleimnek álma s vágyaim mindenkori
624 1835| lesújtásra kiszánva. Neki még az éjjen menni kellett, mert a városi
625 1835| rosszabbul vagyok, kínos éjszakákot állok ki hátam fájdalmával.
626 1835| csak a magyar literatúrának él, s amint látszik, a nyelvészet
627 1835| érzelminket, gondolatinknak minden elágazásait s annyiszor áradozó fellobbanásait
628 1835| Lassanként kezdettek dolgaim elakadni, láthatlan erõ dolgozott
629 1835| érdekét, pénztára alapulását s elaljasodásából felemelését tárgyalták.
630 1835| még az imádság útját is elállottad! Átok legyen emlékeden,
631 1835| fegyverével lenyomni ez engemet elárasztó képeket. És íme, mintha
632 1835| ítélőszéke előtt kellene elbeszélnem. Próbálok küzdeni hiúságimmal,
633 1835| maradéknak. Több tisztviselõk elbocsáttatását hírlelik. Többeket neveznek,
634 1835| dúlnak feletted zivatarok s elborulsz és a zsarnokságnak újonnan
635 1835| 10KÉN~Akármerre menyek, elborult arcokot s magukba vonult
636 1835| boncolgatása. Több lelkes hazafik elbúcsúztak hivatalaiktól; az ország
637 1835| meghajtani nyakát.~Estve elbúcsúztam Stuler nevû lelkes ifjútól,
638 1835| legyek. Azt határozám, hogy elbúvjak a követség elõl vagy szekeret
639 1835| nyugtalannak látszott õ is, de nem elcsüggedve. Drága reá nézve minden
640 1835| reménytelenül. Mely kesergetõ kín s elcsüggesztõ létezés azon büszke lélek
641 1835| s mely más érzelmekkel éldelem most a szép természetet.
642 1835| igen sok logicai rendet. Eldúlva volt belsõm, s amit mondottam,
643 1835| megvizsgálhassam. Azokot elébb egyenként a törvény szoros
644 1836| változásainak s mívelődésünk elébb- vagy visszaléptének.~Az
645 1835| ceremóniákot, megint tovább halad elébbi pályáján.~A philosophia
646 1835| iránt, melyek utazásomban eléfordulnak; ezekbõl valóban egy szép
647 1835| jegyzését, hogy minden ember elégedetlen sorsával, jól tudom, s nem
648 1836| vessem? Meglehet, későbbre elégetem, de most sajnálom megválni
649 1835| örvendek rajta. Levelét elégettem, mert õ azt kívánta, ámbár
650 1835| siettettem halálát. Nem becsültem eléggé szerelmét, pedig õ csak
651 1835| küzdöm ellened, míg meg nem elégled szenvedésimet.~A történetek
652 1835| hogy egy positív vallás sem elégséges az embernek oly tökéletes
653 1835| élete s idõkora? mely nem elégszik meg a negativus erényekkel
654 1835| megsértõjétõl, férfihez illõ elégtételt kérek személyesen, de õ
655 1835| Barátommal soha perbe nem elegyedem. El fogok némulni, mélyen
656 1835| azon különbözõ érzelmek elegyedését, melyek e hírrel megleptek.
657 1835| találkozom vele, beszédbe akarok elegyedni, de oly fanyalgólag ad nehány
658 1835| emlékét?~De miért keserûvel elegyes nekem mégis e visszaemlékezet?
659 1835| sorsnak azon csudálatos elegyítékére, hogy múlt esztendei pályám
660 1835| gyûlöltem, kik nemzetem eléhaladtát, mívelõdését és nyelvét
661 1835| szekérben, lakám egy szobában s élék vele a legközelebbi viszonyokban.
662 1835| leszek kitéve? S mely új élelem ez hivatalbeli elöljáróimnak
663 1835| egészségem tart, akárhol kivívom élelmemet. Tõszurdalásokkal kínozhat?
664 1835| állásában? E nemzet soha nem fog elémenni a rendes reform útján! Külsõ
665 1835| tették, s talán éppen ők is elémozdítói voltak.~Sokat tûnõdöm, ha
666 1835| azoknak munkátlanságom miatti elenyésztök, - s pirulás és csüggedés
667 1835| dolgot; de nem érzék erõt elérzékenyedés nélkül kiállhatni látását,
668 1835| küzdöttem a sophizmáknak éles fegyverével lenyomni ez
669 1835| számot vetni magammal. Mind elésorolám politikai bûneimet. Megfeszítettem
670 1835| tele van törvénytelenségek elészámlálásával s fenyegetõdzésekkel. Az
671 1835| ráncaival visszatérsz az életbe. Akkor már meggyilkoltatott
672 1835| helyhezetben, kitaszítva az életbõl s társaságból, szemrehányás
673 1835| De legnevezetesebb pont életében, hogy egy ideig a teológiát
674 1835| nekem a mártírokról, szentek életébõl, papok történeteibõl. Lutherrõl,
675 1835| bizonytalanságnak legkínosabb életét.~Végre a zsarnok palotájába
676 1835| elõtte, ha a biblia s szentek életével ellenkezik.~Páter Sas szorgalmatosan
677 1835| semmit nem tudék felelni.~Ily életnemet vagy csak a legvastagabb
678 1835| egyformán bánt. A practicai életrõl sokat tanultam tõle. Egyformasága
679 1835| vallásban, mely a polgári élettõl különvált státust akar formálni;
680 1835| lebegéseinek nyílsz-e meg te, életünk örökös titka?~Ha nem hal-e
681 1835| is önkényesen, ravaszul s elfacsarva magyarázott elve: hogy a
682 1835| folyamát figyelmezni. De elfajlódott, elkeseredett érzéssel jártam.
683 1835| lenne tõled, természet, ily elfásítva szakasztani ki minket a
684 1835| belõle, mert némelyeket kár elfelejtenem. Legnagyobb részének a hajótörés
685 1835| bennem akkor e szívbõl, ha elfelejthetem, ha megtagadhatom, ha kitörölhetem
686 1835| érzelem nemét, mely oly nagyon elfoga, de nem öröm érzelme volt.
687 1835| becses megkülönböztetést elfogadhatni, mellyel engem e nemes gyülekezet
688 1835| Sokat tûnõdöm, ha a diplomát elfogadjam-e? Ha elfogadom, kicímerezett
689 1835| annyiféle gratulációt kelle elfogadnom. És neheztelés nélkül szenvedék
690 1835| diplomát elfogadjam-e? Ha elfogadom, kicímerezett tudósnak néznek
691 1835| hamarább hivatalosan kiadja az elfogadtatást. Azt írja, hogy új hivatala
692 1835| szolgalelkûeket. Az indítvány elfogadtatott, s õ a sajtót a nemzetnek
693 1835| ki volt adva a rendelés elfogatása iránt. Ittléte alatt gyakron
694 1835| ÁPRILIS 22KÉN~Wesselényi elfogattatása meghatároztatott titkos
695 1835| a nemzet sorsa lett. Ha elfogják ily úton s ily ítéletnél
696 1835| rendetlenség mindenütt! Elfoglalás nélkül lézengnek széjjel
697 1835| volna szívemre, s megint elfordult s azolta is mind nevekedik
698 1835| sebes hervadással érzém elfoszlani szép reményeimet, hogy életemben
699 1835| Fogadja el.~ ~MÁRCIUS 6KÁN 835~Elfutott híre, hogy a császár megholt.
700 1835| tudóssal. Gyávaság lenne õtet elhagynom, mivel annyin elhagyták.
701 1835| elhagynom, mivel annyin elhagyták. Csak erkölcsi hibát ne
702 1835| is így megvete, s hidegen elhalada ablakod alatt! Ha õtet a
703 1835| támadott meg, melyet nem szabad elhallgatnom s becsületem kívánja a felszólalást?
704 1835| melyeket kárhozatosnak hittem. Elhallgattam hibáikot. Elnéztem haszonlesésöket.
705 1835| megkülönböztetett, jóságaival elhalmozott, pártfogolt s mindig egyforma
706 1835| a tréfa örökös sorsomot elhatározta.~Szerfelett nagy különbséget
707 1835| s levetettem az álorcát. Elhatároztam, hogy inkább szegény és
708 1835| természet törvényeire, az elhervadó virágra és a sírnak mélységére
709 1835| dolgozott terveim ellen: elhidegült s gyanakodó arc állott mindenütt
710 1835| behatásai után. De nem akarja elhinni, hogy ravasz ellenséggel
711 1835| vádolni, hivtelennek festeni s elhitetni, hogy õ talán már elhûlt
712 1835| A legszebb indítványok elhullnak. A szabadelvûeket üldözés
713 1835| azok most vétettek fel. Sok elhullott jovaslatinkból, mik éppen
714 1835| És osztán a jövendő képei elibe sóhajtás, hol talán halálom
715 1835| egy része azonnal készül elindulni. A többek protestátióról
716 1835| nemsokára.~ ~FEBRUÁR 8KÁN~Elindult Wesselényi. Akaratból nem
717 1835| hatalmason számot kért idõmrõl, s elírtóztam semmiségem érzetétõl. Vívtam
718 1835| homályban és szegénységben éljek is, valamely eset által
719 1835| körül, mind tiltott portéka. Eljön talán az idõ, midõn csudálkozni
720 1835| senkitõl észre nem véve eljöttem, az mindegy volt köztünk.
721 1835| látszott hidegnek lenni. Eljöttünkben próbálám magamhoz hívni,
722 1835| nézve. Wesselényi ellen elkezdetett az esketés. A servilisek
723 1835| mint egy megítéltetett.~Elkezdett Wesselényi szólani, de oly
724 1835| vetni vele.~Reggel korán elküldé Burján a könyvet. Mohón
725 1835| meglepnek, habár hirtelen ellebbenés közt is, a múltnak képei, -
726 1835| keserûsége mellett is, olykor ellenállhatatlanul vonzódom e búsongó képen
727 1835| sokat hagynak remélni; sõt ellenben, aristocratiai feszesség
728 1835| letipró erõdet, s nem küzdöm ellened, míg meg nem elégled szenvedésimet.~
729 1835| leírását küldje bé. Minden ellenei mozdulatok stafétával küldöztetnek
730 1835| biblia s szentek életével ellenkezik.~Páter Sas szorgalmatosan
731 1835| képzeltem lenni; de éppen ellenkezõ. Igen szerény s nyíltnak
732 1835| határtalanul rábízatik. Soha ellenkezõbb arculatokat nem láttam,
733 1835| vele Pesten. Akkor egészen ellenkezõnek találtam, mint képzeltem
734 1835| akármihez, mintha egy titkos ellenség követne minden lépten. Nincs
735 1835| Fegyver van ugyan kezedben ellenséged ellen, mondám magamban,
736 1835| ellen. Kívántam megvívni ellenségeimmel, de az nem állott elé seholt.
737 1835| társaságban, mert mindenikben ellenségem lappanghat. Olykor szolgai
738 1835| szemben töltött pisztolyú ellenségemmel, és kiálltam az óceánnak
739 1835| eszembe, s hogy Bajzával ellenségeskedésbe élnek. Érzém, hogy megpirultam,
740 1835| akarja elhinni, hogy ravasz ellenséggel áll szembe, mely minden
741 1835| mint József tett. Neki vak ellenségi vannak és lesznek, személyesen
742 1835| Hogy szegény létemre így ellököm magamtól a segedelmet. Ily
743 1835| mint a Jézus után annyifelé elmagyaráztatott, nem ád nyugalmat az észnek.
744 1835| következéseit, szenvedtem az elme nyavalyáinak kétségbeejtésig
745 1835| mind rosszabbuló sorsomot, elmecsevészett egészségemet, hanyatló korom,
746 1835| demoralizáltsága, nyomatása s elmecsevészettsége? Igenis, gyermek korom óta
747 1835| Kolozsváron, de felém sem jön. Elmegyünk egy úton egymás mellett,
748 1835| megtudtam, hogy szerencsésen elmehetett.~És most már magam sorsáról
749 1835| tanítószékekben, társaságokban s az elmélkedés szinte minden tárgyaiban
750 1836| szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot,
751 1835| tégedet? Keresek segedelmet elmémben, keresek a szívnek minden
752 1835| helybe hagyja azokot.~Kérdem elmémet s kérdem szívemet és lelkemet,
753 1835| képzelõdés viruló ideje, elmémnek fejledezése, a lángoló tiszta
754 1835| a józan philosophiát, az elmének szabad reptét s a polgári
755 1835| veszekedik, az ablak alatt elmenõknek jó reggelt kíván, a kávét
756 1835| szakasztanom beszédemet.~A követség elmente után egészen kimerülve éreztem
757 1835| csudálatos curiozitásból, elmentem a várba is, megnézni a status
758 1835| állasz bosszúddal az észnek elmerüléseiben, a képzelõdés felreppenései
759 1835| érzelmeim s helyhezeteimen s elmerülten a múltnak boncolgatásában.
760 1835| belsõjét. Benne nincs csillámló elméskedés, tudományos szófüzér; õ
761 1835| teremtõ vizsgálódó józan elmét vagy lángoló szívet adott.
762 1835| renddel soha nem tudnék elmondani. Beszédem közben Wesselényire
763 1835| ideig, s sokat leróvtam az elmulasztottakból. De érzettem, hogy helyzetemet
764 1835| iránti sok kötelességim elmúlatám.~De találtam nehéz szenvedésim
765 1835| búsongó képen és e vele elmúlton andalogni.~Életemnek legszebb
766 1835| Bajzával ellenségeskedésbe élnek. Érzém, hogy megpirultam,
767 1835| némulni, mélyen és fájdalommal elnémulni, s neki soha nem felelek.
768 1835| állott mindenütt elõttem. Elnémultam a társaságban, mert mindenikben
769 1835| Elhallgattam hibáikot. Elnéztem haszonlesésöket. És amit
770 1835| olvasás bévégeztével az elnök odahagyja székét, hiábavalók
771 1835| haltam, s azt, mások nyelve elnyomásával, hazámban uralkodóra emelni,
772 1835| ostorral üldözted! Te, ki az elnyomatásban nyögött észnek felreppenését
773 1835| Az õ szemei elõtt csak elnyomatott hazája állott. Látta, hogy
774 1835| Látta nemzetének politikai elnyomattatását s semmiségét is; tudta,
775 1835| ma megint praetereáltak. Előbbször valami bántót találtam a
776 1835| tekintetével járulhatok elõdbe, s egész önérzetemmel!~De
777 1835| érzeném magamot. Wesselényi elöl jött a billikom hozóval.
778 1835| hangját a gyarló emberben elölik a vallásos ceremóniáknak
779 1835| új élelem ez hivatalbeli elöljáróimnak az engem megvetésre, hátratételre,
780 1835| kezd venni. Ez kétségbeesés elõjele, vagyis, hogy a politia
781 1835| napnak emlékét, bujdostam elõle s küzdöttem a sophizmáknak
782 1835| boldogságot, - és bujdosott elõlem, bujdosott utánam, örök
783 1835| büntetése alatt parancsolák eloltásukat. Mondják, professor Sz oly
784 1835| szabadság érzete. Prédikációját elolvasá nekem. Igazi magyar La Menais.
785 1835| Midõn levelét még egyszer elolvasám, Döbrentei juta eszembe,
786 1835| embert eddig nem tevének előmbe.~DECEMBER 31KÉN 835~Vannak
787 1835| árnyékai is feltűnnének előnkbe, s homályos érzelmekben,
788 1835| megalázhatni engemet! Ó, elõre látom, hogy e megtiszteltetést
789 1835| a szolgaiság hívségében! Eloszlasz-e tehát nekem végsugároddal
790 1835| felkiáltások, hogy ez törvénytelen eloszlatás módja.~Ugyanekkor a Gubernium
791 1835| jegyzõkönyvet, utána az eloszlató rescriptumot, mely tele
792 1835| fog a kereszthez mászni elõtökbe, hogy kegyelmet kolduljon.
793 1835| hogy feldicsekedhessem elõtted nehéz harcaimmal, leverõ
794 1835| megelégedés is, az angyal előtti számadás pontjai. És osztán
795 1835| Angliában, s oly sokaktól elprédikáltattak már, hogy szinte a közönséges
796 1835| magáról, míg a gyékényt elrántják alóla.~no. 2° Némely könyv
797 1835| procentekkel fizettem meg én mindig elreppenõ kellemiteket!~Estve nagy
798 1835| Meglehet, sokak csalódását elrontanám, s authorságom becse is
799 1835| szabadságot küszöbödrõl elrugdostad! Egy nemzetnek örömeit megmérgesítetted!
800 1835| szívemet, mint a szerelemnek első vallomásában, bémutattam
801 1835| ismeretségemnél fogva, nehány elsõbb házakkal s akkor tónust
802 1835| kívánna. Érzi a legmélyebb elsüllyedésében is, hogy mégiscsak szebb
803 1835| virtus theoriája s igazi elszánt annak élni kívánás közt.
804 1835| trágárság beszéde tárgya. Elszomorított ezen liberális-despoták,
805 1835| minden democratiai elvet. Elszórtam a külföldrõl hozott minden
806 1835| talán hidegségével megint eltaszít. De nem látszott hidegnek
807 1835| kívül. Szegény József! Korán éltél te a magyar nemzetnek! Most
808 1835| csüggeszt.~ ~JANUÁR 26KÁN~Eltemetõk Pap Gábort, kivel 22 esztendõ
809 1835| históriából, ha a biblia elterjedése elõtt állott-e azon elv:
810 1835| s méltán is, ha ezt tõle eltitkolom. Megírom tehát neki az egész
811 1835| tégedet megint láthatni! És te eltûntél, s nincs már kivel örüljek,
812 1835| ellenök, s gyalázatosan elüldöztettem. Hosszas fáradságom füstbe
813 1835| álmodozásimba, az is mindig elválhatlan következményû gondolat volt,
814 1835| s elfacsarva magyarázott elve: hogy a Jézus a mi bûneinkért
815 1835| Tõszurdalásokkal kínozhat? elveheti szabadságom s életemet is?
816 1835| az életnek, mint a vallás elvei mostani állása. Azt hiszem,
817 1835| sírból is kiásnók kezeinkkel elveidet, egyen kívül! Amit te erõvel
818 1835| becsülhettem. Helybe hagytam oly elveiket, melyeket kárhozatosnak
819 1835| utoljára csak egyedül maradok elveim mellett. Kérdém az imént
820 1835| lesznek, személyesen és elveinek, s ez a história szerint
821 1835| philosophia s vallástudomány elveirõl is, lehetlen volt nem éreznie,
822 1835| Egy a legveszedelmesebb elvek közül, s ezt igen is szorgalmason
823 1835| arra gondolkodástól. Az elvektõl nem féltem, mert azok önmagukban
824 1835| nemzetem gyalázatját! hogy elvesse magát, mint egy zsarnoknak
825 1836| megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy
826 1835| hogy egy barátomot megint elvesztém. Irtózom válaszolni, de
827 1835| Döbrentei barátságát is elvesztettem miatta, s szörnyen genieroz,
828 1835| tehet, vagy a vétkekbe az elvetemedettségig visszabuktathat. És e két
829 1835| midõn eszembe jut, mely igen elvetettem néha magamot a kenyér- és
830 1835| megmenekedni kívánunk, sőt élvezetet találunk bennök. Ily babonás
831 1835| ki az égnek zivatarait elviszed az áldott mezõk érésre viruló
832 1835| ezen törvényes igazságtalan elvnél fogva, a közintézetekre
833 1835| ezen szerzetben élve s ily elvû emberek közt, a teremtõ
834 1835| az életben, meggyalázva, elzárva a szabadságtól s a zsarnok
835 1835| közdolgok iránti tökéletes elzsibbadás s meghidegülés kora volt.
836 1835| megzendülõ hangját a gyarló emberben elölik a vallásos ceremóniáknak
837 1835| hivatalra emlékezés s annak emberei, melyet úgy nézek innen,
838 1835| azok mind ismerõseim s jó embereim. Legalább azon ügy mellettiek,
839 1835| hozóval. Megtölt szobám emberekkel s én álltam elõttök, mint
840 1835| mindenütt komor és nyugtalan emberekre találok. Írás, olvasás mind
841 1835| oltalmaznunk magunkot. Az oly emberekrõl soha nem tartottam sokat,
842 1835| hiában irtóztam ezen fajú emberektõl; õk is éppen oly irigyek,
843 1835| felkeresni ismeretlen jó emberemet, számot vetni vele.~Reggel
844 1835| kényes vállalat, mely könnyen embergyûlölõvé tehet, vagy a vétkekbe az
845 1835| nemzetiségért égõ s az egész emberiséget magába ölelõ szív lassanként
846 1835| talán nem is akart az egész emberiségnek s az emberek minden míveltségû
847 1835| rosszul ütött ki a dolog. Sok emberismeretet szereztem általa, nemigen
848 1835| egy valódi becsületes jó emberre találtam. Hivatalban, házánál,
849 1835| correspondálok ily kalmárlelkû emberrel. Tilschre bízom, hogy õ
850 1835| Ferenc császár jó keresztény, emberszeretõ és jóltévõ volt. De mégis
851 1835| Vérzett szívem hazámbeli embertársaim egy részének rabszolgai
852 1835| érzelmével jövök el ezen embertõl, s mindenkor nevekedik iránta
853 1835| felé kiindultam, az elsõ emelet egyik ablakából egy asszony
854 1835| hazát csak erkölcsi erõ emelheti fel. De akkor csak a vallás
855 1835| valóság felé s sóhajtás emelkedik lelkemből segedelemért,
856 1835| elnyomásával, hazámban uralkodóra emelni, egyetlenné tenni igyekeztem,
857 1835| tiszta és szívemet büszkén emelõ öntudatomot, hogy csak a
858 1835| sugároztat jövendõmre e tettem emléke! E sóhajtás, e könny, e
859 1835| én képem is kitûnhetett emlékébõl a mulandóság több tárgyaival?
860 1835| elállottad! Átok legyen emlékeden, vad zsarnok! Káromkodjék
861 1835| derengéseit, de vittem a te emlékedet is, örökös csillagként ragyogva
862 1835| gyertyácskát is meggyújtani emlékedre!~ ~DECEMBER 6KÁN~Az angolokkal
863 1835| betegen. E hely nekem ezer emlékekkel teljes. Tizenkét esztendõ
864 1835| érzelmim, fájdalmas minden emlékezetem, s mégis kedvesnek tetszik.
865 1835| hogy menekedjem ez üldözõ emlékezettõl. Ah, de megint szívemnek
866 1835| haragudtam érette, s amint emlékezhetik, ajánlottam is akkor, hogy
867 1835| formát, mint homályosan emlékezhettem az általam mondottakról.~ ~
868 1835| módja mindig a franciákra emlékeztetett. Midõn szekérbe ült, nagyon
869 1835| vagy istennek neveznek, engedd meg ezen hiúságomat, hogy
870 1835| uralkodónak, õ csak uralkodót s engedelmes szolgákot ismert. Örökségül
871 1835| alázkodást, magamegtagadást, vak engedelmességet s a kérkedékeny ész megvetését
872 1835| solide bánt velem, de mégsem engedem, hogy többszer kiadja. Unalmas
873 1835| homályos képeiből sejtegetni engedné, mik lesznek történendők
874 1835| írt levelemmel. Valóban engesztelõ is volt. Felfedi õszintén
875 1835| nyitottam fel. Bár ez a levél engesztelõdést hozna, óhajtám magamban,
876 1835| biztos neveztetett ki, s ennek teljes hatalom adatott letenni
877 1835| amerikainak mondani, hogy ennél jobb könyv egy egész év
878 1835| után beszél. Érzésében nem enthüziasta, s barátságát nem könnyen
879 1835| engemet is. Becsülöm az enyedieket s alsó-fejérbelieket, mert
880 1835| Wesselényinél. Az õ sorsa az enyém is. Õtet igen féltem, mert
881 1836| jövendőjének bár reménye nem enyhíti-e annyi kiállt néma gyötrelmimet?
882 1835| kedves napim töltek itt. Enyhület menedéke volt e szép kert
883 1835| fájdalom üldöz engemet, talán enyhülnének gyötrelmim. De megengedhetné-e
884 1835| nekem, s csak én valék az enyimeket felülmúlt szebb érzelmeinek
885 1835| az egészséges testnek s ép szívnek. Minden lépten jut
886 1835| szenvedelmei közt egyik sincs annyi epesztõ aggodalomnak s annyi lebágyasztó
887 1835| olvastam felülírva, csúfolódó epithetonokkal. Gondoltam, hogy pasqillusnak
888 1835| minden igyekezet semmit ér valamelyik hatalmasabb kegyelme
889 1835| mellett áll, semmi mellékes érdek el nem mozdítja. Másfél
890 1835| s bármit vitassanak, nem érdekel a dolognak erre vagy arra
891 1835| azok éppen érzelmim dolgát érdekeljék s szívemet keserítsék; és
892 1835| következéseinek habzásait, de azok nem érdekelvén engem, hideg nézõnek maradtam,
893 1835| egybesummáztam magyarul, ez teszi az érdeket. Meglehet, sokak csalódását
894 1835| éppen a Casino fenntartása érdekét, pénztára alapulását s elaljasodásából
895 1835| gyűjtsek, hol az engemet érdeklő múltat - legyen az jó vagy
896 1835| kitalálgathattam az engemet érdeklõket, egészen megkönnyebbedtem.
897 1835| voltak. Azt mondják, hogy Erdély iránt hozott kemény határozatit
898 1835| 30KÁN~Stancsics nálam vala. Erdélybe jött lakni mint nevelõ.
899 1835| világ históriájában s az Erdélyében sem. Básta, Heister, Caraffa
900 1835| gorombán írék neki. Mégis õ nem érdemelt ily kíméletlenséget tõlem.
901 1835| kérdezni engemet: „hát ezt érdemlem-e én tõled?”~*~Az észnek sanyarú
902 1835| azoknak származásuk nem tõle eredtek, hanem sok lefolyt századok
903 1835| Megcsalódtam hazám morális erejében; alig van tíz ember, ki
904 1835| biztos rescriptuma, melynek erejénél fogva az ország igazgatása
905 1835| nem foszthat meg lelkem erejétõl s szegénységem büszkeségétõl;
906 1835| lelkemet, ha van-e elég erejök szégyenben nem hagyni engemet
907 1835| reám.~De bármely sokszor érém eddig elé ezen babonás estvét
908 1835| privatus ember volt, s sok házi erényei voltak. Azt mondják, hogy
909 1835| elégszik meg a negativus erényekkel s a positivusok hiányát
910 1835| rablánczörgetéssel rebbentetted fel! Az erényt ostorral üldözted! Te, ki
911 1835| elviszed az áldott mezõk érésre viruló gabonái felett, s
912 1835| Lutherrõl, Calvinról s több eretnek társaikról sok trágár anekdotát
913 1835| szerelmét, pedig õ csak érettem élt. Sokat bántottam, nem
914 1835| azon leányka érthette s érezhette volna helyzetemet, ki csendes
915 1835| elveirõl is, lehetlen volt nem éreznie, hogy a vallásnak reform
916 1835| csalatkoznám, ha õ is így ne érezzen!~ ~ÁPRILIS 24KÉN~Az estve
917 1835| az én munkám is, s csak „Erga Schedam” lehet olvasni.
918 1836| akadályokkal; tűnődni soha el nem érhető boldogság után; örökösön
919 1835| minden tárgyaiban homályosan érintgetni látjuk és halljuk e nyilvánosodó
920 1835| ha e megtiszteltetés ne érjen. Szerettem volna tûzbe vetni
921 1836| tovább folytatom, s majd ha érkezem, még egyszer leírom, hogy
922 1835| szólni, míg más posta nem érkezik.~Gondolkozám, mi lehet utazásomban,
923 1835| hogy kemény rescriptumok érkeztek, az ország gyûlése minden
924 1836| soha eszembe nem jutna egy erkölcseiben megromlott nép szabadsága
925 1835| pályáján.~A philosophia s erkölcstudománynak ily harcában, szembe a pozitív
926 1835| napja! Megint meg kellett-e érnem nemzetem gyalázatját! hogy
927 1836| iránti törekedés. Az erkölcsi erő nélküli nép nem méltó a
928 1835| jól ismerem óriási letipró erõdet, s nem küzdöm ellened, míg
929 1835| tipró ezen hydrát egész erõmbõl kívánnám letapodni. És istenemet
930 1835| feltétemmel. És midőn lelki erőmet fontolgatám e szándék kivitelére,
931 1835| nemtelenebb indulatokkal erőmig megvívni. Próbálom érzelmeimet
932 1835| megvalósulása érzete: hogy nincs erõnk, gyengék vagyunk, és gyávák
933 1835| helyhezetem állandó feltétellé erősíté bennem azon régi szándékomot,
934 1835| erejét fogod meghozni s erősítendessz szándékomban.~Igenis, igyekezni
935 1835| lelkemből segedelemért, erősítésért s állandóságért esdekelni!
936 1836| politica! És kivált nekem, erőtelennek. Küzdeni meg nem győzhető
937 1835| fordítani figyelmét s az errõli munkákot olvasni, s mivel
938 1835| reformot akar, pedig nem ért hozzá.~no. 6° A recenzens
939 1835| közlelkeknek, hogy az legyen hideg értekezés, logicai száraz boncolgatás,
940 1835| tárgyról nem lehet nyilvánosan értekeznünk bajonette nélkül. Mert a
941 1835| egyenként a törvény szoros értelme szerinti bírálat alá vetettem,
942 1835| társalkodású s a szó igazi értelmében egy valódi becsületes jó
943 1835| gyermekét. Dr. Demschick egy értelmes résztvévõ orvos.~ ~JÚNIUS
944 1835| jussai lenyomásának, az értelmesedés gátlásának és az ész tökéletes
945 1835| Amerikában minden józan értelmû polgárnál közönséges mindennapi
946 1835| bujdosott utánam, örök harcban értem s szertelen áldozatokkal
947 1835| alig van tíz ember, ki értené, mit kell tenni. Nincsenek
948 1835| Talán csak azon leányka érthette s érezhette volna helyzetemet,
949 1835| oratori tactikát nagyon érti, s van is oka azt hinni
950 1835| mellett. Gr. Széchenyivel érvén ezen megtiszteltetés, úgy
951 1835| fontolgatni a dolgot; de nem érzék erõt elérzékenyedés nélkül
952 1835| búcsúzni; nagyon el voltam érzékenyülve. Mintha egy nagy teher esett
953 1835| legboldogabb szaka, minden érzelemnek visszatükrödzése, ah! ezek
954 1835| keresek a szívnek minden érzelmeiben, és vizsgálom a bölcsek
955 1835| vissza. Én azalatt csak érzelmeimmel foglalatoskodtam, s midõn
956 1835| hiúságinkkal s oly tisztán írni le érzelmeink s gondolatainkot, hogy a
957 1835| nyugodtan, a barátság ily érzelmeivel nem várám az angyalt, mint
958 1835| megérzékenyíte levele. A megelégedés érzelmének ezen nemét soha nem ismertem.
959 1835| scálára az emberek eszét és érzelmét kitalálni, mint azon kérdések,
960 1835| Bécsbe. Mindig tisztelet érzelmével jövök el ezen embertõl,
961 1835| s pirulás és csüggedés érzelmi nyomának le! - Érzem, hogy
962 1835| legtitkosabb s legboldogítóbb érzelminket, gondolatinknak minden elágazásait
963 1835| hánykodó indulatú, makacs érzelmû embernek nem adhat boldogságot, -
964 1835| szabad lelkûek, a büszke érzelmûek hazájába, nyomdokim után,
965 1835| hömpölyögni, s mintha süllyedni érzeném magamot. Wesselényi elöl
966 1835| mostanság, bizonyos bús érzés lep meg. Egyik õ legrégibb,
967 1835| ész sugallata után beszél. Érzésében nem enthüziasta, s barátságát
968 1835| soha meg nem tagadom eddigi érzésem s gondolkodásom módját.~ ~
969 1835| nagyon fájna, ez megalázná érzésemet.~ ~OKTÓBER 5KÉN~Vettem az
970 1835| tartozom vele neki s becsületem érzésének. Ha tudósi szempontból fog
971 1836| thermomentruma s barometruma érzésink s gondolatink változásainak
972 1835| elfajlódott, elkeseredett érzéssel jártam. Láttam népmozgásokot
973 1835| kézszorítás, melyek annyi temérdek érzést és gondolatot foglaltak
974 1835| törekedésem, álmom, minden érzetem s gondolatom csak az volt,
975 1835| s elírtóztam semmiségem érzetétõl. Vívtam akkor egy ideig,
976 1835| aggódtat engemet, s talán érzette azt is, hogy ily hánykodó
977 1835| az elmulasztottakból. De érzettem, hogy helyzetemet változtatnom
978 1835| erősítésért s állandóságért esdekelni! Te vagy-e ez imádságnak
979 1835| óráján? ha vádolt-e? nem esdeklett-e engem láthatni? ha nyújtotta-e
980 1835| létezés!~Te, ki a menedékért esdeklõ szabadságot küszöbödrõl
981 1835| szegénységben éljek is, valamely eset által magamra vonhatom a
982 1835| örökre tartson; rendkívüli esetek által õtet megláthatni hiszem,
983 1835| érzékenyülve. Mintha egy nagy teher esett volna le szívemrõl, midõn
984 1835| embernek tartottam, s miként eshetik, hogy ha megbántottam, miért
985 1835| Wesselényi ellen elkezdetett az esketés. A servilisek rohannak,
986 1835| dicasteriálista legyek. Tréfából esküdtem volt fel a cancelláriára,
987 1835| a titkos szép lángot, - éspedig reménytelenül. Mely kesergetõ
988 1835| sétál, hogy az ebéd jobban essék. Megint jól eszik, közbe
989 1835| semmi és kárhozatos.~Tegnap este nagyon letevém becsületemet
990 1835| Örvendek már, hogy keresztül estem rajta s nem rosszul ütött
991 1835| írható csendes örömüvé tevé estvémet, hogy bosszúmon győztem,
992 1835| érém eddig elé ezen babonás estvét s szinte mindig vérző szív
993 1835| história senkinek nem jut eszébe. Mindenekben közönséges
994 1835| szentírás sok helyeibõl eszem járása kábultságát - s mindezekre
995 1835| hogy eddig csak többet hitt eszemrõl, de látja, hogy engem is
996 1835| tapasztalataim után, a józan észen s a természet törvényein
997 1835| katonára, le a bakterig. És eszerint vala alatta minden tisztviselõ
998 1835| vett tudóskodás, csillámló eszeskedés, apró pletykaságok, a nemzetiség
999 1835| bizonyosabb scálára az emberek eszét és érzelmét kitalálni, mint
1000 1835| igyekezetem után létez, s én eszközlém ennyire gyarapulását s megalapítását.
1001 1835| megvesztegetés s minden nemtelen eszközök játékba vétettek. Megcsalódtam
|