12-csend | csere-eszko | eszme-hazam | hazan-keves | kezde-megal | megba-oltal | olvas-szere | szerf-venit | venne-zuzod
Év
1002 1835| van nehány, ki megtartotta eszméletét. A história senkinek nem
1003 1835| akkori körülményeikhez, eszökhez, balítéleteikhez s felfoghatóságokhoz
1004 1835| búcsúztam, vagy senkitõl észre nem véve eljöttem, az mindegy
1005 1835| segedelmet. Ily konyhalelkûek észrevétele nem búsít. Restellem magyarázni
1006 1835| És azonkívül mennyi ember észrevételeinek leszek kitéve? S mely új
1007 1835| De a professorok hamar észrevették a dolgot, s kicsapás büntetése
1008 1835| estvéje. Életemnek 40ik esztendejébe lépém. Érzem, nem sok van
1009 1836| fennebbieket, miket a múlt esztendőben írék a velem történtekről.
1010 1835| nem voltál, mint a múlt esztendõben.” És valóban soha nem is
1011 1835| tanított. Hiába akart volna észvallást, philosophiai míveltséget
1012 1835| ismeretes nevek nékünk. A Coup d’État, kedvetlen ugyan a jelenkornak,
1013 1835| Ma cancellistaságom 19ik évébe léptem. Tanulásom alatt,
1014 1835| kicsapongás volt nekie. Azon évek az annalisokból mintha kitöröltettek
1015 1835| magamra! - És találtam múlt évi történetimben a szív vesztesége
1016 1835| évről, és mintha a jövő évnek roppant mezejét láttatná
1017 1835| 19ÉN~Hallom, Wesselényit évocálták már a jövõ periódusra a
1018 1835| nekem, számot kérni a múlt évről, és mintha a jövő évnek
1019 1835| haragudtam reá. Ezelõtt 3 évvel találkozám vele Pesten.
1020 1835| megpróbálja az embert. Én ezalatt õtet soha megtántorodni
1021 1835| utazásomban eléfordulnak; ezekbõl valóban egy szép dialógus
1022 1835| lealáztatásom vonásira, s ezekhez hazánk kedvetlen sorsán
1023 1835| határozatit nagyon bánta volna, ezekkel képzelgett betegségében
1024 1835| és halva virultak nekem. Ezeknek csak õ vala tanúja, érette
1025 1835| el. És úgy tetszik, hogy ezektől nemhogy megmenekedni kívánunk,
1026 1835| zavarodottabbak lettek belsõmben az ezerféle indulatok.~Rám jött már
1027 1835| fogadkozni, törekedni s ezerszer bukni! És íme, most legelõször
1028 1835| munka kiadásáról, ha 50 ezüst forintot fizetek neki s
1029 1835| boldogság az egészség! Minden fa, minden fûszál életet mosolyog
1030 1835| szép kert nekem, hideg, fabrikai hivatalos életem után, s
1031 1835| nézek innen, mint egy sötét fábrikát, hová örök robotázásra vagyok
1032 1835| Gyûlöltem a papságnak azon faját minden vallásban, mely a
1033 1835| Érzem, szívemnek e hosszas fájdalma babonára hajlít; de abban
1034 1835| nyugtom, üldöznek érzelmim, fájdalmas minden emlékezetem, s mégis
1035 1835| által minden népeinél.~Nincs fájdalmasabb s szerencsétlenebb helyzet,
1036 1835| vissza.~Szegény Julie, mely fájdalmasan keseríthete tégedet, hogy
1037 1835| éjszakákot állok ki hátam fájdalmával. Minden dolog ingerel. Újabb
1038 1835| kertben, tizednapi kínos fájdalmim után. A betegség hamar ágyba
1039 1835| is a sor? Testi és lelki fájdalmimhoz még a rágalom s erkölcsi
1040 1835| történetimben a szív vesztesége fájdalminak azon vonásit is, melyek
1041 1835| azért még csak megbékülnének fájdalmuk múltával, de a fricskát
1042 1835| önkénye? Vétkem-e: hogy fájt nemzetemnek hátramaradta,
1043 1835| Nem hiában irtóztam ezen fajú emberektõl; õk is éppen
1044 1835| Az emberiség legundokabb fajzatának tartottam a vallásos bigottakot,
1045 1835| de megint szívemnek vére fakad utána, hogy ily nemtelenül
1046 1835| kétnemû vallásos érzelem fakadhat: vagy tökéletes megtörõdött
1047 1835| új gondolat, ezer érzelem fakadoz lelkemben, melyeknek bennem
1048 1835| önmagamtól, átkozódásra fakadtam volna.~A kínlódásig igyekeztem
1049 1835| Éppen ma esztendeje, száz fáklyák égének tiszteletedre, hosszú
1050 1835| Körültekintgetém a vár falait, s üldözõleg kínza azon
1051 1835| szekeret vegyek s mindjárt falura induljak, vagy megizenjem
1052 1835| mutaták, hogy õ most is jóféle famíliájú magyar nemes embernek érzi
1053 1835| akarok elegyedni, de oly fanyalgólag ad nehány kurta feleletet,
1054 1835| amint valóban nem kevés fáradság után mysticus stílusából
1055 1835| gyalázatosan elüldöztettem. Hosszas fáradságom füstbe ment, és megint lettem
1056 1835| Annak felállításán sokat fáradtam, sok rágalmat s gorombaságot
1057 1835| tudós conversatio nagyon fáraszt, s azt sem tudom, ha írok-e
1058 1835| álmunkból. Ah, ez valóban fárasztó élet, ez, a reménytelen
1059 1835| vala. Hivatalbeli feszes, fás s hideg társalkodású helyzetim
1060 1835| Minden ösvényt, minden fát s minden ülést ki tudok
1061 1835| képzelõdésnek szent ihletei, fátyolozzátok el elõttem az észnek sanyarú
1062 1835| gyászköntösben járjunk s kalapunkban fátyolt viseljünk. Utálom a kétszínkedést,
1063 1835| nemes gyülekezet közelebbi februárban tartott közgyûlése határozatánál
1064 1835| venne. Belsõjét bajosan fedi fel s vigyázva. Õtet a többszeri
1065 1835| gondolkoztam, mitévő legyek vele. Fegyver van ugyan kezedben ellenséged
1066 1835| küzdöttem a sophizmáknak éles fegyverével lenyomni ez engemet elárasztó
1067 1835| szólhasson.~ ~AUGUSZTUS 9KÉN~Fegyveriskola gyûlést akaránk tartani,
1068 1835| katonaság foglalt el töltött fegyverrel. Azt suttogják, hogy kemény
1069 1835| iránt, soha meg sem fordult fejemben annak gondolatja, hogy valaha
1070 1835| képzelõdés viruló ideje, elmémnek fejledezése, a lángoló tiszta tele szív
1071 1835| nem sérteni, éppen nem fér fejökbe. A magyar a társasági viszonyokbeli
1072 1835| magyar La Menais. Nyomósan fejtegeti az emberiség s constitutionalis
1073 1835| együttlétel teszi becsessé s fejti ki belsõjét. Benne nincs
1074 1835| amerikai bolondságokkal tölt fejû, a liberálisokkal titkon
1075 1835| egészségemet, hanyatló korom, feláldozott vagyonomot, a képzelõdés
1076 1835| Megfosztat hivatalomtól? melynek feláldoztam egészségem, vagyonom s ifjúságom
1077 1835| hogy legjobb barátinkot is feláldozzuk a celebritásért. Nem hiában
1078 1835| igen sokat reméltem. Annak felállításán sokat fáradtam, sok rágalmat
1079 1835| töredezett habozások közt, félbe kellett szakasztanom beszédemet.~
1080 1835| hivatalos levéllel együtt. Felbontám a cifra ládát. Sokért nem
1081 1835| ellene vannak leginkább felbõszülve a servilisek. Figyelmeztem
1082 1835| meg ezen hiúságomat, hogy feldicsekedhessem elõtted nehéz harcaimmal,
1083 1835| szabadság érzelme mégis felébredhet s kifejlõdhetik, s fojtogatnia
1084 1835| sanyargatás és ínség kell, hogy felébredjen bûnös henyeségébõl.~Wesselényi
1085 1835| Az õ háza, az õ társasága felejtette velem hivatalom unalmait
1086 1835| recenseálva” kitételt nem felejthettem. Vacsorán s egész estve
1087 1835| pompával, mellyel a virágokat felékesítém?”~ ~JÚNIUS 9 KOLOZSVÁR~Megint
1088 1835| vallásos bigottakot, bármely felekezetbõl is legyenek, s csúfság s
1089 1835| kérdés! Ha igaz, minden felekezetûek magyarázatja szerint, hogy
1090 1835| egyedül különcködöm? És nem felelék semmit magamnak.~ ~DECEMBER
1091 1835| fanyalgólag ad nehány kurta feleletet, s megint mással keres dolgot.
1092 1835| fenntartani, hogy aszerint felelhessek vissza. Én azalatt csak
1093 1835| is ide kerülhetek. De ki felelhet sorsáról a vélekedések ily
1094 1835| elhatározám, hogy semmit ne feleljek.~ ~ÁPRILIS 27KÉN~Ma cancellistaságom
1095 1835| személyemet támadta meg? feleljek-e? vagy ne? Nincs kedvetlenebb,
1096 1835| nagy részént a számadás félelme miatt. Örvendek már, hogy
1097 1835| csak a szemrehányástól való félelmem szülte. Míg nem utaztam
1098 1835| alapulását s elaljasodásából felemelését tárgyalták. A magyar nemes
1099 1835| királyokat az isten rendeli, felemeli s leteszi, s õk e földön
1100 1835| csak az volt, hogy e nemzet felemelkedjék. - Utáltam minden privilégiumot,
1101 1835| volt királybírót, a híres feleséggyilkost. Huszárosan kisodort bajusza,
1102 1835| mezõk érésre viruló gabonái felett, s a szegénynek verejtékét
1103 1835| megint új robajjal dúlnak feletted zivatarok s elborulsz és
1104 1835| nyomó bánatim közt szoktál felfakadni s ezer gondolatim s érzelmim
1105 1835| érzelmekkel, szíveinknek új felfedezésivel, mennyit egy hosszú szerelemtelen
1106 1835| kevély zsarnokságát, s azt felfedeztem s ellene szitkozódtam. Tettel,
1107 1835| annyiszor áradozó fellobbanásait felfedezzem közlelkeknek, hogy az legyen
1108 1835| Valóban engesztelõ is volt. Felfedi õszintén az okokot, melyek
1109 1835| azonnal válaszolék neki, s felfedtem, mely igen megbántam volt
1110 1835| eszökhez, balítéleteikhez s felfoghatóságokhoz képest szólt, cselekedett
1111 1835| poharának fenekén, az imádságnak felfohászkodásában, - és minden mozdulatomban,
1112 1835| teremtõ, imádságinknak buzgó felfohászkodásit sem bocsátottad-e zsámolyod
1113 1835| országházára rukkolni. - Felgyûltek a rendek tíz órakor, olvassák
1114 1835| irántam. Mindent igyekszem felhordani ellene, hogy menekedjem
1115 1835| ez az N. alacsony tettei felhordásával. Az usurpált nimbusz tépetett
1116 1835| Feltettem már sokszor, hogy míg felindulásom tart, ne írjak, kivált levelet.
1117 1835| Próbálni fogom majdég nehányat feljegyezni belõle, mert némelyeket
1118 1835| nevezetesebb történeteit feljegyezzem, s tetteim, érzelmeim és
1119 1835| akkor személyesen igyekezem felkeresni ismeretlen jó emberemet,
1120 1835| székét, hiábavalók különbözõ felkiáltások, hogy ez törvénytelen eloszlatás
1121 1835| jövendõt s oszlani látszanak fellegid. És megint új robajjal dúlnak
1122 1835| ábrándozásnak szüntelen fellengése állhat ki. Mely kegyetlen
1123 1835| JANUÁR 29KÉN~Wesselényi fellépe az országgyûlésen egy nagy
1124 1835| elágazásait s annyiszor áradozó fellobbanásait felfedezzem közlelkeknek,
1125 1835| Tusakodtam magamban, ha felmenjek-e hozzá? ha nem leszen-e terhére
1126 1835| néha!~Délben egész pompával felment a királyi biztos a Guberniumba.
1127 1835| nem láttam, mint a biztos felmente és lejöttekor! Mindenki
1128 1835| kinyomtatott elsõ ívét, s felmutatta a gyûlésnek. Határtalan
1129 1836| helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész
1130 1835| nevelésére. A tanácsban felolvastatott a biztos rescriptuma, melynek
1131 1835| tárgya, nem tarthatja ki egy félórát, hogy professzorsága idejébõl
1132 1835| gondolatomban, nem mertem többé felpillantani az ablakra. És érzém, mely
1133 1835| szívembõl, hogy menjen, vonja félre magát egy ideig, s ne játszodja
1134 1835| ragyogó világánál; ismerlek felrebbenõ álmaimban, a nappalnak minden
1135 1835| elmerüléseiben, a képzelõdés felreppenései közt, az öröm poharának
1136 1835| elnyomatásban nyögött észnek felreppenését pórázoddal rángattad vissza, -
1137 1835| ezer gondolatim s érzelmim felreppenteni! Érzem, te az én lelkem
1138 1835| észrevétlenül dicasteriálista.~Felrezzentett néha jobb géniuszom, hatalmason
1139 1835| vonásit is, melyek újra felsajdulva dúlák keblemet s a fojlódott
1140 1835| vártam ítéletemet, s az a felsóhajtás, melynek kifejezésére az
1141 1835| imádságok! Ennyi gazember felsóhajtása az egyetlen vigasztalóhoz!
1142 1835| önkéntes sugallás által jött, felsóhajtottam, lelkemet egészen kitártam
1143 1835| haza boldogabb léte olykori felsugárzásán együttörülés just adhatnak
1144 1835| elhallgatnom s becsületem kívánja a felszólalást? Már ez kedvetlen lenne!
1145 1835| vagy arra dõlése. Vagy ha felszólítva vagyok, a mesebeli náthás
1146 1835| mondjak nekik, ki nem tudom feltalálni magamot közhelyen? ki rossz
1147 1835| õtet megláthatni hiszem, feltámadni látom, beszélek vele, s
1148 1835| õk is éppen oly irigyek, féltékenyek s gyanakodók, mint akármely
1149 1835| magát. Haladtomban megint feltekinték az ablakra, s akkor még
1150 1835| Módom sincs, kedvem sincs feltételeit elfogadni, s többé nem is
1151 1835| megbosszultatnék nemtelen feltételem, hogy az õ emlékét ily gúnyoló
1152 1835| Ezen helyhezetem állandó feltétellé erősíté bennem azon régi
1153 1835| alatt sokat foglalatoskodtam feltétemmel. És midőn lelki erőmet fontolgatám
1154 1835| nagyon meg voltam keseredve. Feltettem már sokszor, hogy míg felindulásom
1155 1835| Talán gratulálni jöttek. Feltûnék elõttem literatúránk állapotja
1156 1835| akkor bűneinknek árnyékai is feltűnnének előnkbe, s homályos érzelmekben,
1157 1835| míveltséget tanítani, az mind felül volt a köznép megfoghatóságán.~
1158 1835| legmerészebb ifjúi álmaim is felülhaladja. De ha literatúránkra gondolok,
1159 1835| betűkkel az N. nevét olvastam felülírva, csúfolódó epithetonokkal.
1160 1835| csak én valék az enyimeket felülmúlt szebb érzelmeinek tanúja.
1161 1835| minden vonásit még egyszer felújítani. Sok vonás azokból már csak
1162 1835| Baloggal találkozám Tilschnél; félve köszöntem neki, ha talán
1163 1835| hatalom adatott letenni s felvenni minden tisztviselõket, s
1164 1835| és kiálltam az óceánnak felzúdult orkánjai veszedelmét, hol
1165 1835| közt, az öröm poharának fenekén, az imádságnak felfohászkodásában, -
1166 1835| Néhány nap múlt el, mióta a fennebbi sorokat írám s az alatt
1167 1836| még egyszer végigolvasám a fennebbieket, miket a múlt esztendőben
1168 1835| tudós várakozásra. Minden fény és kijelentés ellensége
1169 1835| Kacagtam az uralkodás kegye és fénye után alacsonyul mászókat.
1170 1835| bízom, hogy õ protestáljon s fenyegesse.~ ~NOVEMBER 13KÁN [Folytatás]~
1171 1835| szabadelvûeket üldözés s ijesztgetés fenyegeti. Árulás, visszavonás, rettentés,
1172 1835| törvénytelenségek elészámlálásával s fenyegetõdzésekkel. Az olvasás bévégeztével
1173 1835| servilisek triumphussal járnak s fenyegetõdznek. Alig van nehány, ki megtartotta
1174 1835| ezen liberális-despoták, fényes-szegények s szabad-betyárok vitatása.~
1175 1835| is visszakapta volna régi fényét. Kik pedig járának eddig
1176 1835| kor valóságos henyélés, fényûzés, hiúságokban merengés s
1177 1835| szabadságát nem sérteni, éppen nem fér fejökbe. A magyar a társasági
1178 1835| is közkereset alatt van Ferdinánd-napi prédikációjáért. Lelkes
1179 1835| JÚLIUS 19KÉN~A kérõi feredõn valék, s vasárnap lévén,
1180 1835| után Bánffi József és Béldi Ferencnek éltem legtöbb jótéteményével
1181 1835| reggel sokáig gróf Béldi Ferencnél valék. Õ menyen Bécsbe.
1182 1835| De annyi hízelkedése a férfiaknak, oly kedvezõ helyhezet,
1183 1835| ha vajon e tele szív, e férfias ész a házi élet csendes
1184 1835| mint barátom megsértõjétõl, férfihez illõ elégtételt kérek személyesen,
1185 1835| Akkor már meggyilkoltatott férjed is rég porrá vált.~Leverõ
1186 1835| positivusok hiányát égõ ecsettel festendi ki. Ferenc 1792-ben lépett
1187 1835| vagyunk. Mely képek ezek egy festõnek s psychologusnak.~Egész
1188 1835| ellenben, aristocratiai feszesség látszik benne. Az elsõ társalkodás
1189 1836| valának. Néhol nevettem feszült érzelmeimet, megint sóhajtottam,
1190 1835| nyomatásán, mellettök harcoltam a feudalizmus ellen, s az egész nemzetet
1191 1835| csak én vagyok kitûzve a figyelemnek, s minden ember csak tõlem
1192 1835| kihirdetése oly kevesek elõtt figyelmes! mely nekem legérdekesebb
1193 1835| járása s több társaira nem is figyelmezés azt mutaták, hogy õ most
1194 1835| kiszolgáltatását, arra senki nem figyelmezett. Megfosztva álltam mindentõl
1195 1835| találkozni s a dolgok folyamát figyelmezni. De elfajlódott, elkeseredett
1196 1835| közintézetekre sem könnyen fizet. Õ szégyelli a takarékosság
1197 1835| kiadásáról, ha 50 ezüst forintot fizetek neki s még valami dissertátiót
1198 1835| örömei, nagy procentekkel fizettem meg én mindig elreppenõ
1199 1835| kinevezések történnek a fõbb hivatalokra, s oly személyek
1200 1835| felemeli s leteszi, s õk e földön az isten helytartói? Úgy
1201 1835| léphettem tovább, oly bánat foga el. Szegény Julie volt,
1202 1835| kérek személyesen, de õ nem fogadá el ajánlatom. Azt is megírom,
1203 1835| ily hazafiak figyelmét.~Fogadja el.~ ~MÁRCIUS 6KÁN 835~Elfutott
1204 1835| nálunk.~De micsoda lélekkel fogadjam el hát e summát? Költhetek-e
1205 1835| vérző szív s megtörődött fogadkozás vala számadásom - soha ily
1206 1835| engem sok esztendõ alatt fogadkozni, törekedni s ezerszer bukni!
1207 1835| kiadás végett! Ha el nem fogadom, hihetõleg gorombaságnak
1208 1835| Schedel levelét. Melegen fogadta fundáció tételemet, írt
1209 1835| végiggondolám, s érzém, hogy fogaim akaratom ellen elkeseredve
1210 1835| számtalan ilynemű hajdoni fogatkozásim s azoknak munkátlanságom
1211 1835| mindennapi beszéd tárgya?~*~Ki foghat meg tégedet, ó, teremtõ,
1212 1836| lelkemet csak ezen tárgy foglalá el. Azok mind elkeseredés
1213 1836| maradt hideg szívben nem foglaland-e a gyűlölség s részvétlenség
1214 1836| is naplóm nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú
1215 1835| érzelmim s gondolatim örökös foglalatossága, tíz esztendeig éjjeleimnek
1216 1835| álmaimban, a nappalnak minden foglalatosságiban; ott állasz bosszúddal az
1217 1835| lebzselés levének lassanként foglalatosságim. És ekként sodródám mind
1218 1835| kivánt, pedig untam lélekölõ foglalatosságom, s szívembõl utáltam azon
1219 1836| oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak
1220 1835| 6KÁN~Minden kaput katonaság foglalt el töltött fegyverrel. Azt
1221 1835| temérdek érzést és gondolatot foglaltak magukban. Ah, de mire megint
1222 1835| függ. - A katonák még mind foglalva tartják a város kapuit körösded.
1223 1835| ezelõtt Anglia s Amerikában a foglyokot! Hazajöttöm után mostanig
1224 1835| haboztak gondolatim; el voltam fogódva. Átkoztam az autorságot.
1225 1835| aggodalom s oly remegés fogott el, hogy hirtelen bezártam
1226 1835| keresztény megalázkodás fohászkodása lehet; mert ily helyhezetben,
1227 1835| állásában nem akarnak szolgálni. Fõispányok: Haller, Ugron, Degenfeld,
1228 1835| felsajdulva dúlák keblemet s a fojlódott bánat egész súlyával borítának
1229 1836| örökösön elkeseredés bánatját fojtogatni, s oly nyugtalan életet
1230 1835| felébredhet s kifejlõdhetik, s fojtogatnia kell kebelében a titkos
1231 1835| ismerõsimmel találkozni s a dolgok folyamát figyelmezni. De elfajlódott,
1232 1835| kezdet bajos, de practicai folyamatja mindinkább csüggeszt.~ ~
1233 1836| lepett vala meg. Haboztam, ha folytassam-e tovább, vagy ezt is tűzbe
1234 1835| fenyegesse.~ ~NOVEMBER 13KÁN [Folytatás]~K. írt nekem, hogy bizonyos
1235 1835| ismét nyugodtan tovább folytatja a bûnt. Mert a megtörõdés,
1236 1836| megválni tőle, s tovább folytatom, s majd ha érkezem, még
1237 1835| hosszú volt, de tartalma fonalát nem tudtam fenntartani,
1238 1835| A mezõnek liliomai nem fonnak és nem szõnek, s mégis mely
1239 1835| Késõn határoz és sokat fontolgat, de oztán mozdíthatatlan
1240 1835| feltétemmel. És midőn lelki erőmet fontolgatám e szándék kivitelére, feltűnének
1241 1835| kimentem a más udvarra, még fontolgatni a dolgot; de nem érzék erõt
1242 1835| studíroztam, minden szó értelmét fontolgattam; megint elõl kezdtem, boncoltam,
1243 1835| módja vagy kedve Amerikára fordítani figyelmét s az errõli munkákot
1244 1835| summának hová és miként léendõ fordításáról.~ ~SZEPTEMBER 23KÁN~Megérkezék
1245 1835| leveti az álorcát, s szélnek fordítja köpenyegét. A módi, a ravasz
1246 1835| volt, hogy megválasztásomot fordítsák el rólam, s mégis ők azt
1247 1835| minap, hogy könyvem németre fordíttatta, s Lipcsében ki akarja adatni.
1248 1836| azon helyeket, hol politica fordul elé, s akkor pedig egész
1249 1835| dologból? Mostanság annyit fordulgatván elé nevem az újságokban,
1250 1835| professorságairól, mert forduljon elé az életnek bármely tárgya,
1251 1835| sorsom iránt, soha meg sem fordult fejemben annak gondolatja,
1252 1835| rám halmozott dicséretek fordultak elé, akkor még zavarodottabbak
1253 1835| tudtam kitalálni.~Még soká forgatám e könyvet, mindinkább békéltem
1254 1835| megöletése után bódulva forgatta könnyezni nem tudó szemeit, -
1255 1835| munkája jól kél, pedig 2 forint az ára. (Ez megint bosszúsága.)~
1256 1835| kiadásáról, ha 50 ezüst forintot fizetek neki s még valami
1257 1835| mászkáltam, gyermekkorom óta formába öntött imádsággal soha nem
1258 1835| rabok közt is aristocratia formálhatja magát.~Mint a nagykapu felé
1259 1835| élettõl különvált státust akar formálni; a józan philosophiát, az
1260 1835| inkább gondolatimmal oly formán állok, mint a tolvaj lopott
1261 1835| Próbáltam tehát írni oly formát, mint homályosan emlékezhettem
1262 1835| principiumaik, melyek körül forogjanak s mégis örökre azon egy
1263 1835| buzgó imádságnak? a szív forró érzelmeinek? vagy a képzelõdés
1264 1835| zsarnokságnak újonnan kigondolt fortélya riaszt fel álmunkból. Ah,
1265 1835| De kezdettek lassanként foszlani az iskolában ápolgatott
1266 1835| taszíthat ki a világra? De nem foszthat meg lelkem erejétõl s szegénységem
1267 1835| elsõ társalkodás vele nem francia könnyûségû, sõt tartózkodó
1268 1835| görögök és rómaiak, angolok és franciák, és ti makacs amerikaiak,
1269 1836| philosophiai szabadságra. Láttam a franciákat tegnap lángolni a legnemesebb
1270 1835| társalkodási módja mindig a franciákra emlékeztetett. Midõn szekérbe
1271 1835| igen tudákos ember, nehány franciskánus klastromi iskolában grammatika
1272 1835| minden csak a biztostól függ. - A katonák még mind foglalva
1273 1835| helyhezet, viruló kor s független vagyon hozzá, csuda-e, ha
1274 1835| szép verse: Klein ist mein Fürst etc.~Ezelõtt tizenkét esztendõvel,
1275 1835| elüldöztettem. Hosszas fáradságom füstbe ment, és megint lettem kancellistává,
1276 1835| lelkiesméretnek lángoló fullánkja; ismerlek a sötét éjben,
1277 1835| sajgó sebek, szemrehányás fullánkjai, de önérzet örömei is néha;
1278 1835| levelét. Melegen fogadta fundáció tételemet, írt az igazgatóságnak
1279 1835| maga nem találná elfogadni fundációmat, már ez nagyon fájna, ez
1280 1835| hogy a nyert 200 aranyból fundatiót csinálék. Hogy szegény létemre
1281 1835| hogy a császár megholt. Furcsa nézni az embereket ezen
1282 1835| egészség! Minden fa, minden fûszál életet mosolyog az egészséges
1283 1835| áldott mezõk érésre viruló gabonái felett, s a szegénynek verejtékét
1284 1835| JANUÁR 26KÁN~Eltemetõk Pap Gábort, kivel 22 esztendõ óta,
1285 1835| lenyomásának, az értelmesedés gátlásának és az ész tökéletes békókban
1286 1835| örömet szerezhet magának a gazdag!~ ~OKTÓBER 6KÁN~Porba csúszás-mászásnak
1287 1835| ragada ki. Midõn néha a gazdagság gondolatja is beszõtte magát
1288 1835| alapítványokat tehetnék nagy gazdagsággal. És íme itt az alkalom,
1289 1835| míveltségû osztályainak generális vallást alkotni. Az õ szemei
1290 1835| nem nekünk, hanem a jövõ generatióknak -, mint József tett. Neki
1291 1835| semmi társasági viszony nem genierozott; köszöntem, vagy csak ceremónia
1292 1835| Felrezzentett néha jobb géniuszom, hatalmason számot kért
1293 1835| találám mondani, hogy az újabb geographusok szerint az Ararát hegyénél
1294 1835| okokot, melyek némû gyanút gerjesztettek benne irántam, hogy Bajzának
1295 1835| hónapig magamot. Eszembe jut a Gessler kalapja.~ ~MÁRCIUS 12KÉN~
1296 1836| jutnak eszembe az üldözött girondista Barbaroux-nak ama szavai: „
1297 1835| nyilvánosodó titkot. Így vala ez a görög és római vallásokkal is,
1298 1835| vallás kívánatihoz. Akkor ti görögök és rómaiak, angolok és franciák,
1299 1835| hátratétetésem. Eszembe jut Göthének ama szép verse: Klein ist
1300 1835| szilajkodás, aristocratiai gõg, dicsõség az adósságrakásban,
1301 1835| Utáltam az aristocratia cudar gõgjét, s ahol lehetett, nevetségessé
1302 1835| Huszárosan kisodort bajusza, gõgös járása s több társaira nem
1303 1835| létezésére s sikeres haladtára gondolás mindig valami kedves s nyugtató
1304 1835| oly hidegen s oly rá nem gondolással, mintha jeget rakogatott
1305 1835| tisztán írni le érzelmeink s gondolatainkot, hogy a józanabb órákban
1306 1835| gondolok, vagyis inkább gondolatimmal oly formán állok, mint a
1307 1836| szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését
1308 1836| s barometruma érzésink s gondolatink változásainak s mívelődésünk
1309 1835| legboldogítóbb érzelminket, gondolatinknak minden elágazásait s annyiszor
1310 1836| egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e
1311 1835| rabjait. Mely más érzelmek s gondolatokkal nézegetém ezelõtt Anglia
1312 1835| álmom, minden érzetem s gondolatom csak az volt, hogy e nemzet
1313 1835| reám is? Míg ezek lebegtek gondolatomban, nem mertem többé felpillantani
1314 1835| annyi temérdek érzést és gondolatot foglaltak magukban. Ah,
1315 1835| Isten munkája volt.~A régiek gondolkodása volt-e tehát bolondság:
1316 1835| barát. Az õ tanulmányán s gondolkodásán túl vége az ész minden határának,
1317 1835| tudtam menekedni az arra gondolkodástól. Az elvektõl nem féltem,
1318 1835| közönséges égéskor, csak arról gondolkodik, hol menthesse meg személyét
1319 1835| A többek protestátióról gondolkodnak, de nem lehet egybegyûjteni
1320 1835| ravaszságból liberális. Kevesen gondolkodtak komolyul a szabadságról,
1321 1835| míg más posta nem érkezik.~Gondolkozám, mi lehet utazásomban, mely
1322 1835| őtet. Megint olvastam s gondolkoztam, mitévő legyek vele. Fegyver
1323 1835| hasonlót ne tapasztalt, gondolt, hallott vagy vele ne történt
1324 1835| vallásnak sugallatiban!~Ha vajon gondolt-e reám halála óráján? ha vádolt-e?
1325 1835| néha az élet mulandóságára gondolunk, megfutott pályánkra visszatekintünk
1326 1835| pallérozott acél vala, s oly gondosan kifényesítve, hogy a nap
1327 1835| vagy gúnyoló megtagadása a gondviselésnek s belsõ harc az emberek
1328 1835| postára! Igen bánom, hogy ily gorombán írék neki. Mégis õ nem érdemelt
1329 1835| el nem fogadom, hihetõleg gorombaságnak s kevélységnek veszik a
1330 1835| fáradtam, sok rágalmat s gorombaságot nyeltem el. Azt hittem,
1331 1835| tanácsosok eleibe jöttek a grádics aljáig, ott hódolni nekie.
1332 1835| franciskánus klastromi iskolában grammatika professzora volt, egyikben
1333 1835| az utcára, hol annyiféle gratulációt kelle elfogadnom. És neheztelés
1334 1835| zörgettek ajtómon. Talán gratulálni jöttek. Feltûnék elõttem
1335 1835| felment a királyi biztos a Guberniumba. Az utcán s a Gubernium
1336 1835| SZEPTEMBER 23KÁN~Megérkezék a Guberniumhoz a tiltott könyvek katalógusa,
1337 1835| megalázkodni, vagy legfelebb guerillázni. Ma már háromszor hallék
1338 1835| õtet, mint a liliputiak Gulivert.~ ~FEBRUÁR 26KÁN~Hiába kezdek
1339 1835| nagyobb önkényû uralkodó, s gyakorlaték az önkény kisebb és nagyobb
1340 1835| elfogatása iránt. Ittléte alatt gyakron találkoztam vele, kellemes,
1341 1835| kellett-e érnem nemzetem gyalázatját! hogy elvesse magát, mint
1342 1835| küldöttem könyvet neki. Mégis gyalázatos mesterség a tudósság, hogy
1343 1835| fellobbanásomban kitörtem ellenök, s gyalázatosan elüldöztettem. Hosszas fáradságom
1344 1835| terveim ellen: elhidegült s gyanakodó arc állott mindenütt elõttem.
1345 1835| oly irigyek, féltékenyek s gyanakodók, mint akármely céhbeli mesterember.
1346 1835| miért nem szólít meg? A gyanú marcangoló indulat. Gyanítom
1347 1835| véget kell vetnem e kínzó gyanúnak.~ ~MÁRCIUS 14KÉN~Wesselényit
1348 1835| hivatalt nem szeretõ s gyanús characterû vagyok elõttök.
1349 1835| õszintén az okokot, melyek némû gyanút gerjesztettek benne irántam,
1350 1835| s én eszközlém ennyire gyarapulását s megalapítását. Sokat bajlódám,
1351 1835| mint magamban, benne is gyarlóságokra számláltam.~Õ nem azok közé
1352 1835| császárért hat hónap alatt gyászköntösben járjunk s kalapunkban fátyolt
1353 1835| erõnk, gyengék vagyunk, és gyávák vagyunk. Mely képek ezek
1354 1835| bajom vele mint tudóssal. Gyávaság lenne õtet elhagynom, mivel
1355 1835| szánni fogja vakságunkat s gyávaságunkat, - s talán méltán.~ ~JÚLIUS
1356 1835| sokat tart magáról, míg a gyékényt elrántják alóla.~no. 2°
1357 1835| hangon beszélni. Legnagyobb gyengéje, hogy tudománya miatt magát
1358 1835| érzete: hogy nincs erõnk, gyengék vagyunk, és gyávák vagyunk.
1359 1836| kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s
1360 1835| Casino közgyûlése volt. Gyergyaival törvényjovaslatokot készítettünk
1361 1835| elmecsevészettsége? Igenis, gyermek korom óta örökös vágyam,
1362 1835| amiként egy édesanya ápolhatná gyermekét. Dr. Demschick egy értelmes
1363 1835| a szép Julie, atyámfia s gyermeki játszótársam; és ha jól
1364 1835| elõtte nem mászkáltam, gyermekkorom óta formába öntött imádsággal
1365 1835| tisztelettel emlékezem, hogy õ gyermekkoromban engem tanított, vezetett
1366 1835| már státus vétek csak egy gyertyácskát is meggyújtani emlékedre!~ ~
1367 1835| lefolyt századok intézeteiben gyökeredztek, s mint istentõl rendelteket,
1368 1835| asszonyi szövevények úgy oda gyökereztettek, hogy nem tudtam mozdulni.
1369 1836| történtekről. Azokban néhol igen gyönyörködtem, mintha egy idegen munkáját
1370 1836| kezdettem ily naplót. Mely nagy gyönyörrel s tanúsággal olvasgatnám
1371 1835| Mely nemtelen az ily bosszú gyönyörűsége! - S hirtelen tűzbe vetém
1372 1835| reménytelen szerelmesnek gyötrelmes élete.~ ~JANUÁR 18KÁN~A
1373 1835| engemet, talán enyhülnének gyötrelmim. De megengedhetné-e azt
1374 1836| enyhíti-e annyi kiállt néma gyötrelmimet? Hogy ez iránti gondolkodásom
1375 1835| akadályimmal s ily nemes gyõzedelmemmel! Te láttál engem sok esztendõ
1376 1836| erőtelennek. Küzdeni meg nem győzhető akadályokkal; tűnődni soha
1377 1835| literatúránk állapotja is, s most gyõzõdém meg tisztán arról, mit soká
1378 1835| mindenfelé hirdettetik ki. Gyõztél sötétségnek csoportja! s
1379 1835| estvémet, hogy bosszúmon győztem, rosszakarómnak megengedtem -
1380 1835| elfogadhatni, mellyel engem e nemes gyülekezet közelebbi februárban tartott
1381 1835| kellett naponként nyelnem ezen gyülevész néptõl hazám piszkoltatását
1382 1835| valóban egy szép dialógus gyûjtemény lenne. Próbálni fogom majdég
1383 1835| reformátusok egyszerre 7 órakor gyújtották meg a gyertyákot. De a professorok
1384 1835| történeteimből oly tárt gyűjtsek, hol az engemet érdeklő
1385 1835| következései lesznek. - Estve Gyulai Lajos ívet bocsátott a Casinóban,
1386 1835| rescriptumok érkeztek, az ország gyûlése minden tette cassáltatik
1387 1835| elsõ ívét, s felmutatta a gyûlésnek. Határtalan öröm lepte meg
1388 1836| szívben nem foglaland-e a gyűlölség s részvétlenség helyet?~
1389 1835| némelyeknek azalatt bosszús gyűlölségét vontam magamra! - És találtam
1390 1835| akarjuk, mégis meglepnek, habár hirtelen ellebbenés közt
1391 1835| tovább küzdenem indulatim habozási közt. Mintha egy soká hordozott
1392 1835| hogy különbözõ töredezett habozások közt, félbe kellett szakasztanom
1393 1835| rosszullétemet. Mindenfelé haboztak gondolatim; el voltam fogódva.
1394 1836| félelem lepett vala meg. Haboztam, ha folytassam-e tovább,
1395 1835| sorsáról a vélekedések ily habzása közt; mert ami ma polgári
1396 1835| revolutió következéseinek habzásait, de azok nem érdekelvén
1397 1835| felé lebegjenek reményim, s hagyád nekem az utánad sóhajtás
1398 1835| lelkiesmeretünk kímélés nélkül helybe hagyja azokot.~Kérdem elmémet s
1399 1835| találkozáskor meglepnek s sokat hagynak remélni; sõt ellenben, aristocratiai
1400 1836| meghatározám, hogy azokat úgy hagyom, mint vannak. Bánom, hogy
1401 1835| nem becsülhettem. Helybe hagytam oly elveiket, melyeket kárhozatosnak
1402 1835| elfoglalva s mentére van hagyva minden közdolog.~ ~AUGUSZTUS
1403 1835| annyi számtalan ilynemű hajdoni fogatkozásim s azoknak munkátlanságom
1404 1835| dicsõségkeresés miatt. És hajladoztam olyak elõtt, kiket lélekben
1405 1835| emlékezetemet, egy kissé még hajlandóságom tárgya is; legalább örömmel
1406 1835| hosszas fájdalma babonára hajlít; de abban bizonyos kesergõ
1407 1835| 11KÉN~Nem pirul-e soha szebb hajnala a magyarnak? hiába dobogott-e
1408 1835| elfelejtenem. Legnagyobb részének a hajótörés s tengeri veszedelmek tetszenek, -
1409 1835| életünk örökös titka?~Ha nem hal-e meg a lélek egészen? ha
1410 1835| ceremóniákot, megint tovább halad elébbi pályáján.~A philosophia
1411 1835| iskola létezésére s sikeres haladtára gondolás mindig valami kedves
1412 1835| hirtelen visszarántá magát. Haladtomban megint feltekinték az ablakra,
1413 1835| a szabad embernek tiszta hálája dicsõítsen tégedet. És íme,
1414 1835| magyarázok, nem hihetem, hogy a halál örökre tartson; rendkívüli
1415 1835| 2KÁN 1835~Ma van Josephina halálának második esztendeje. Mintha
1416 1835| kifejezésére az imádság és hálálkozás még nem talált szót, és
1417 1835| elibe sóhajtás, hol talán halálom is, talán boldogabb napok
1418 1835| gyûlés nagyobb részét s halálos remegés a szolgalelkûeket.
1419 1835| az adósságrakásban, éhel halás a köznép közt, pazérlás
1420 1835| kegyelmet nyerni. Ez a valóságos halászat a zavarosban.~ ~FEBRUÁR
1421 1835| tapasztalnunk. Mintha egy haldokló ágyánál állana az ember.
1422 1835| széjjel. Valamelyiktõl azt is hallám, hogy mintha a nap is visszakapta
1423 1835| tõlem vár valami különöst hallani?~Aggódva tekintgettem ki
1424 1835| Unalmas örökké ezt a tárgyat hallanom.~ ~MÁJUS 2KÁN 1835~Ma van
1425 1835| guerillázni. Ma már háromszor hallék ily forma ideát s a kegyelem
1426 1835| akarnak szolgálni. Fõispányok: Haller, Ugron, Degenfeld, Bánffi
1427 1835| tart s neheztel, ha nem hallgatják. Szóval, páter Sas igazi
1428 1835| jussokat képzel magának hallgatói lélek ismeretén.~ ~AUGUSZTUS
1429 1835| kik beszédem figyelemmel hallgatták, nem találhattak abban igen
1430 1835| nem ismerve, legelõször hallja a szót: szép vagy leányka.
1431 1835| homályosan érintgetni látjuk és halljuk e nyilvánosodó titkot. Így
1432 1835| ne tapasztalt, gondolt, hallott vagy vele ne történt volna,
1433 1835| foglalatoskodtam, s midõn a rám halmozott dicséretek fordultak elé,
1434 1835| tetszik. Gondolatim oly halmozva s oly zavarva jönnek, hogy
1435 1835| szövődése által éppen miattam halt el, mielőtt azt kérhettem
1436 1835| Hazám nyelvéért éltem, haltam, s azt, mások nyelve elnyomásával,
1437 1835| viszontszerelme közt, érette élve és halva virultak nekem. Ezeknek
1438 1835| lélekismeret józan, de komoly hangja és üldözése elõl széles
1439 1835| angyalnak ezen ritkán megzendülõ hangját a gyarló emberben elölik
1440 1835| mondja. Igen szeret tanítói hangon beszélni. Legnagyobb gyengéje,
1441 1835| mert érzem, hogy a Casino hanyatlani kezdett tónusát sok kedvetlenség
1442 1835| elmecsevészett egészségemet, hanyatló korom, feláldozott vagyonomot,
1443 1835| megbántottalak!”~Lelkemnek ily hánykódásai közt a múltnak képeiben,
1444 1835| érzette azt is, hogy ily hánykodó indulatú, makacs érzelmû
1445 1835| Másfél esztendõ alatt soha haragra lobbanni nem láttam, s engem
1446 1835| látszik a megbántott tudós. Haragszik rám, hogy Bajzára miért
1447 1835| nem közölte velem. Rágalom harapdosta mindenütt nevemet, költött
1448 1835| a gondviselésnek s belsõ harc az emberek s istenség ellen.~
1449 1835| s erkölcstudománynak ily harcában, szembe a pozitív vallás
1450 1835| feldicsekedhessem elõtted nehéz harcaimmal, leverõ akadályimmal s ily
1451 1835| bujdosott utánam, örök harcban értem s szertelen áldozatokkal
1452 1835| rabszolgai nyomatásán, mellettök harcoltam a feudalizmus ellen, s az
1453 1835| ereje kell egyedül küzdeni a harcot.~Ezen esztendõ hozott azon
1454 1835| legfelebb guerillázni. Ma már háromszor hallék ily forma ideát s
1455 1835| kipihenvén magát, roppant hasa terhével is, megint sokat
1456 1835| hurcoló rebegéseihez nem is hasonlítnak.~ ~MÁJUS 6KÁN~Kevés könyveim
1457 1835| a Homerosz Achileséhez hasonlított, midõn Patroklosz megöletése
1458 1835| professzorsága idejébõl valami hasonlót ne tapasztalt, gondolt,
1459 1835| helyzetben, még egészséges, még hasznavehetõ lehetnék. Csak egy gondolat
1460 1835| József volt. De mégis oly hasznokat fog tenni - nem nekünk,
1461 1835| Elhallgattam hibáikot. Elnéztem haszonlesésöket. És amit soha meg nem bocsáthatok
1462 1835| lélekismerettel. És most haszonvehetetlen lettem nekik, ultráskodó,
1463 1835| dobogott-e érette ennyi szív? hasztalan volt-e ennyi tiszta szándék,
1464 1835| köztünk. Planumaimmal mindig háta mögé bújtam, s az õ óriási
1465 1835| példátok, lelkes emberek, hatalmas erkölcsi tanúsága leszen
1466 1835| igyekezet semmit ér valamelyik hatalmasabb kegyelme nélkül. De e kegyelmet
1467 1835| hogy kegyelmet kolduljon. Hatalmasan érzem ezt lelkemben, s rettenetesen
1468 1835| Felrezzentett néha jobb géniuszom, hatalmason számot kért idõmrõl, s elírtóztam
1469 1835| önkény kisebb és nagyobb hatalmú plenipotentiáriusok által
1470 1835| neveztetett ki, s ennek teljes hatalom adatott letenni s felvenni
1471 1835| gondolkodásán túl vége az ész minden határának, s aki többet tud, az lelke
1472 1835| hanem szolid próza. Késõn határoz és sokat fontolgat, de oztán
1473 1835| gondolkodni, mitévõs legyek. Azt határozám, hogy elbúvjak a követség
1474 1835| februárban tartott közgyûlése határozatánál fogva megtisztelni méltóztatott,
1475 1835| de oztán mozdíthatatlan határozatától. Amely ügy mellett áll,
1476 1835| Erdély iránt hozott kemény határozatit nagyon bánta volna, ezekkel
1477 1835| consiliumokban hozatnak az irántai határozatok. Az õ sorsa a nemzet sorsa
1478 1835| jelentek meg egynehányan, s határozatokot nem teheténk. Szörnyû hidegség
1479 1835| veszni fogok. Ez már nagy határozatot kivánt, pedig untam lélekölõ
1480 1835| oly tele szív, oly merész határozatú lélek s annyi állandóság
1481 1835| fogva az ország igazgatása határtalanul rábízatik. Soha ellenkezõbb
1482 1835| s buzgó óhajtásig terjed hatásom, s mely nyugtató öröm e
1483 1836| nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy
1484 1835| de illik-e, hogy te is hátmegett döfd őtet, mit benne kárhoztatsz?
1485 1835| De késõ már, azt hiszem, hatott a méreg, s a tiltással csak
1486 1835| éppen úgy fenntartani s hátrahagyni. Népei annyi sérelmének,
1487 1835| Vétkem-e: hogy fájt nemzetemnek hátramaradta, demoralizáltsága, nyomatása
1488 1835| szenvedelmeim s idõtöltésim hátratételével, esztendõkig csak a hivatalnak
1489 1835| elöljáróimnak az engem megvetésre, hátratételre, hogy egy ilyen rangotlan,
1490 1835| hogy inkább szegény és hátratett legyek, mint magamot utáljam.
1491 1835| minden oratori tactikáját hátulról gúnyoló nevetéssel teszi
1492 1835| 12 esztendõ, az ausztriai ház örökösön egyforma elveibõl
1493 1835| gyûlöltem az embert, s e hazában, melyért annyit égek, annyit
1494 1835| örömeit megmérgesítetted! A hazáért dobogó szíveket jégkezeiddel
1495 1835| becsületes ember s becsületes hazafi viselém magamot, - de találék
1496 1835| boncolgatása. Több lelkes hazafik elbúcsúztak hivatalaiktól;
1497 1835| szemei elõtt csak elnyomatott hazája állott. Látta, hogy a zsidó
1498 1835| lelkûek, a büszke érzelmûek hazájába, nyomdokim után, s ott lelte
1499 1835| Amerikában a foglyokot! Hazajöttöm után mostanig nem jártam
1500 1835| ismeretségemnél fogva, nehány elsõbb házakkal s akkor tónust adott ifjakkal
1501 1835| magvait. Vérzett szívem hazámbeli embertársaim egy részének
1502 1835| legrettenetesebbikét is, hogy - hazámból bújdosnom kellett!~De mit
|