12-csend | csere-eszko | eszme-hazam | hazan-keves | kezde-megal | megba-oltal | olvas-szere | szerf-venit | venne-zuzod
Év
2005 1835| Gulivert.~ ~FEBRUÁR 26KÁN~Hiába kezdek akármihez, mintha egy titkos
2006 1835| most már magam sorsáról kezdék gondolkodni. Szobámban maradtam
2007 1835| törvények tanulására, új pályát kezdeni. Vasszorgalommal izzadtam,
2008 1835| nyeltem el. Azt hittem, csak a kezdet bajos, de practicai folyamatja
2009 1835| Azt írja, hogy új hivatala kezdetén e jó ómenû levelem meglepte
2010 1835| Mária Therézia halála után kezdette. A közbeesett 12 esztendõ,
2011 1836| Bánom, hogy még ez előtt nem kezdettem ily naplót. Mely nagy gyönyörrel
2012 1835| megengedtem - s e nyugtató tettel kezdhetem el ezen írásomat.~ ~JANUÁR
2013 1835| teheténk. Szörnyû hidegség kezdõdik a közintézetek iránt, mindenki
2014 1835| nyomtatását január 1sõ napjától kezdve szállásán megindította.
2015 1836| politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet,
2016 1835| vele. Fegyver van ugyan kezedben ellenséged ellen, mondám
2017 1835| nem lehet nem reszketni kezeimnek, midõn e koszorú felé nyúlok.
2018 1835| Most a sírból is kiásnók kezeinkkel elveidet, egyen kívül! Amit
2019 1835| kiolthassa a gyertyákot, kezével verte széjjel, s pökdösött
2020 1835| szó, minden pillantás és kézszorítás, melyek annyi temérdek érzést
2021 1835| Döbrentei levelét. Remegõ kézzel nyúltam utána s nyitottam
2022 1835| tudom, ha írok-e még valamit kiadás végett! Ha el nem fogadom,
2023 1835| nagylelkûségbõl, lemond a munka kiadásáról, ha 50 ezüst forintot fizetek
2024 1835| egy pakétát vevék. Abban kiadott verseit küldi meg egy igen
2025 1835| ÁPRILIS 28KÁN~Tilsch kiadta másodszor is utazásomot.
2026 1835| erõt elérzékenyedés nélkül kiállhatni látását, s nem mentem vissza.~
2027 1835| mint magamot utáljam. S kiállottam, csak önérzetem oltalmában
2028 1836| reménye nem enyhíti-e annyi kiállt néma gyötrelmimet? Hogy
2029 1835| szenvedése contójára, robotaként kiállta a vallásos ceremóniákot,
2030 1835| pisztolyú ellenségemmel, és kiálltam az óceánnak felzúdult orkánjai
2031 1835| nemzetnek! Most a sírból is kiásnók kezeinkkel elveidet, egyen
2032 1835| kín lehet az élet annak, kibe ezen szerzetben élve s ily
2033 1835| kurjongatsz odvadból, hogy õtet kicégérezhetted. De az õ lelkét leverni
2034 1835| elfogadjam-e? Ha elfogadom, kicímerezett tudósnak néznek egész életemben
2035 1835| észrevették a dolgot, s kicsapás büntetése alatt parancsolák
2036 1835| örökösön egyforma elveibõl kicsapongás volt nekie. Azon évek az
2037 1835| nyílt mezőre állani ki. Ily kicsiny nemzetnek, úgymond, legjobb
2038 1835| alattomos rágalmazómat ekként kicsúfoltatva, mindjárt olvasandom. Szobámba
2039 1835| lelkemet, s olykor dühös kifakadásra lobbantam, - de nem volt
2040 1835| remegõ érzelem szaggatott kifejezései lehettek, miket azon renddel
2041 1835| hidegségû. Kímélõ ugyan, de kifejezéseiben egy kompliment sincs, mit
2042 1835| az a felsóhajtás, melynek kifejezésére az imádság és hálálkozás
2043 1836| gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek
2044 1835| papirosamba. A legközönségesebb kifejezésimnek ezer rejtett magyarázatját
2045 1835| érzelme mégis felébredhet s kifejlõdhetik, s fojtogatnia kell kebelében
2046 1835| megelégedtem szívbõl s tisztán kifejtett magyarázatjával, azonnal
2047 1835| acél vala, s oly gondosan kifényesítve, hogy a nap sugárai csillámlottak
2048 1835| szerezni.~Az engemet illetõ kifigurázás pontjait a következendõkben
2049 1835| annyira recenzálás, mint kifigurázni akarás, és hogy~1° A pályára
2050 1835| önkény is, hogy e vétkeimbõl kigyógyítson? Megfosztat hivatalomtól?
2051 1835| kimondatott, s nem volt kihez appelálni. Hiában hordtam
2052 1835| és az emberiség jussai kihirdetése oly kevesek elõtt figyelmes!
2053 1835| mintha boldog magányomból kihurcolnának egy zajgó sokaság közé,
2054 1835| magát.~Mint a nagykapu felé kiindultam, az elsõ emelet egyik ablakából
2055 1835| várakozásra. Minden fény és kijelentés ellensége a csendes örömeknek.~
2056 1835| ily nevetlen ember ekként kijelentetik a nemzet tudományos képviselõi
2057 1835| hajladoztam olyak elõtt, kiket lélekben nem becsülhettem.
2058 1835| tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni, miért van terhemre nekem
2059 1835| órákban lelkiesmeretünk kímélés nélkül helybe hagyja azokot.~
2060 1835| megszólítottam vala õtet, egész kíméléssel, hogy mi oka lehet elõttem
2061 1835| Mégis õ nem érdemelt ily kíméletlenséget tõlem. De nagyon meg voltam
2062 1835| lelte ezen embert, hogy oly kíméletlenül szúr és bánt, s ellenem
2063 1835| élt. Sokat bántottam, nem kíméltem érzelmeit, s kíméletlen
2064 1835| szegte. Velem bámulásomig kímélve, nagylelkûleg s mindig egyformán
2065 1835| per non venit. Szolnokhoz kiment a rendelés, hogy személyes
2066 1835| követség elmente után egészen kimerülve éreztem magamot. El voltam
2067 1835| hegy is van. Erre kereken kimondá, hogy az csupa hazugság,
2068 1835| könnyet ragyogtat a szemben, kimondák nekem az angyalnak egész
2069 1835| adatott hely; a büntetés kimondatott, s nem volt kihez appelálni.
2070 1835| De e lankadtságban mégis kimondhatlan jól éreztem magamot, hogy
2071 1835| utolsó levelem is, - pedig kimondhatlanul szerettem õtet. Soha nem
2072 1835| bírom, melyet igen nagy kincsnek tartok, mert ezen szép merészségnek
2073 1835| jámbor, igyekezõ polgár volt, kinek boldogulásán szívembõl törekedtem.
2074 1835| Constitutio.~ ~MÁRCIUS 20KÁN~Új kinevezések történnek a fõbb hivatalokra,
2075 1835| hivatalokra még õk fognak kineveztetni.~ ~MÁRCIUS 26KÁN~Döbrenteitõl
2076 1835| szenvedek, boldogságomra minden kinézés el volt vágva, - s így éltem
2077 1835| Tanulásom alatt, ezer más kinézésim közt jövendõ sorsom iránt,
2078 1835| látnám magamot messzirõl kínjaimban küzdeni, s igen-igen szánakodom
2079 1835| nyavalyáinak kétségbeejtésig vitt kínjait, az élet unalmának bágyasztó
2080 1835| átkozódásra fakadtam volna.~A kínlódásig igyekeztem lephilosophálni
2081 1835| kigondolt minden lelki és testi kínoknak alája vettetve. És láttam
2082 1835| érette!~ ~MÁRCIUS 28KÁN~Sokat kínoz a Döbrenteinek írt válaszomra
2083 1835| élelmemet. Tõszurdalásokkal kínozhat? elveheti szabadságom s
2084 1835| szemrehányás s bosszútól kínoztatva, csak kétnemû vallásos érzelem
2085 1835| hiszen, csak úgy hiszi, ha kínozzák.~no. 7° és 8° A többi mysticus
2086 1835| közben kitakarta a napló már kinyomtatott elsõ ívét, s felmutatta
2087 1835| vár falait, s üldözõleg kínza azon gondolat, hogy egykor
2088 1835| egyszer, véget kell vetnem e kínzó gyanúnak.~ ~MÁRCIUS 14KÉN~
2089 1835| mennyei balzsamától is. Ha kiönthetném, ha közölhetném másokkal
2090 1835| dühbe volt, hogy hamarább kiolthassa a gyertyákot, kezével verte
2091 1835| eszik. Mely munkák után kipihenvén magát, roppant hasa terhével
2092 1835| megpillantám Mikót is, a volt királybírót, a híres feleséggyilkost.
2093 1835| Ravaillac és Louvell s minden királygyilkosok, királyûzõk és rebellisek,
2094 1835| állott-e azon elv: hogy a királyokat az isten rendeli, felemeli
2095 1835| minden királygyilkosok, királyûzõk és rebellisek, mert minden
2096 1835| s mely nyugtató öröm e kis körben is megérdemelni ily
2097 1835| feleséggyilkost. Huszárosan kisodort bajusza, gõgös járása s
2098 1835| vizsgálom emlékezetemet, egy kissé még hajlandóságom tárgya
2099 1835| egész hatalma, hanem az kisugárzott aztán belõle minden tisztviselõre
2100 1835| súlyával borítának el. - Kiszakasztá mellőlem a sors, ki szívemnek
2101 1835| legelsõ volt a lesújtásra kiszánva. Neki még az éjjen menni
2102 1835| kértem a törvény és igazság kiszolgáltatását, arra senki nem figyelmezett.
2103 1835| meglepetés, midõn beszéde közben kitakarta a napló már kinyomtatott
2104 1835| után mysticus stílusából kitalálgathattam az engemet érdeklõket, egészen
2105 1835| mérgesítve volt örömem. Igenis kitalálta, mi aggódtat engemet, s
2106 1835| nimbusz tépetett le róla. Kitaláltam az íróját. - De amint végigolvastam,
2107 1835| mert ily helyhezetben, kitaszítva az életbõl s társaságból,
2108 1835| mívelõdésnek neveztetett csillámló kitételek mázának is birtokában, módom
2109 1835| vagyok.~A „rútul recenseálva” kitételt nem felejthettem. Vacsorán
2110 1835| társaság nagygyûlése az idénre kitett 200 arany jutalmat nekem
2111 1835| elfelejthetem, ha megtagadhatom, ha kitörölhetem emlékét?~De miért keserûvel
2112 1835| évek az annalisokból mintha kitöröltettek volna; azoknak lassanként
2113 1835| tovább. Egy fellobbanásomban kitörtem ellenök, s gyalázatosan
2114 1835| hogy még az én képem is kitûnhetett emlékébõl a mulandóság több
2115 1835| most, midõn csak én vagyok kitûzve a figyelemnek, s minden
2116 1835| ben meghatároztam merészen kivágni magamot e körbõl, s mentem
2117 1835| alatt elmenõknek jó reggelt kíván, a kávét sürgeti, szobáját
2118 1835| igazi elszánt annak élni kívánás közt. Valóban nem könnyû
2119 1835| áll a keresztény vallás kívánatihoz. Akkor ti görögök és rómaiak,
2120 1835| lélekismerete s jó utra térni ne kívánna. Érzi a legmélyebb elsüllyedésében
2121 1835| ezen hydrát egész erõmbõl kívánnám letapodni. És istenemet
2122 1835| megint visszajön? Én nem kívánom.~ ~JÚNIUS 28KÁN~Beke nálam
2123 1835| magamot, s megint megbánom e kívánságomot, s minden keserûsége mellett
2124 1835| Ez már nagy határozatot kivánt, pedig untam lélekölõ foglalatosságom,
2125 1835| ellen, s az egész nemzetet kivétel nélkül egyforma szabadnak
2126 1835| erőmet fontolgatám e szándék kivitelére, feltűnének annyi számtalan
2127 1835| egészségem tart, akárhol kivívom élelmemet. Tõszurdalásokkal
2128 1835| ember, nehány franciskánus klastromi iskolában grammatika professzora
2129 1835| Göthének ama szép verse: Klein ist mein Fürst etc.~Ezelõtt
2130 1835| országgyûlésén, s ha doronggal költ volna fel ellenök, azért
2131 1835| csak házbeli utazás; azaz költemény.~no. 5° Némely ember reformot
2132 1835| fogadjam el hát e summát? Költhetek-e abból egy krajcárt is pirulás
2133 1835| harapdosta mindenütt nevemet, költött bûnök büntetése ijesztgetett
2134 1835| az öröm sóhajtása s öröm könnye! Be boldog, ki adhat, ajándékozhat!
2135 1835| valaha ide hozna, itt lenne-e könnyebb leszámlálni a fájdalom napjait,
2136 1835| alapítványképpen. S már most könnyebben lélegzeltem, kimentem az
2137 1835| Wesselényire pillantottam s könnyel ragyogni láttam szemét.
2138 1835| mely szent borzadás közt könnyet ragyogtat a szemben, kimondák
2139 1835| ómenû levelem meglepte s könnyezett olvasása alatt. Engem is
2140 1835| megöletése után bódulva forgatta könnyezni nem tudó szemeit, - és megint
2141 1835| visszaemlékezet? Miért látom annyiszor könnyragyogva borongólag reám pillantgatni
2142 1835| társalkodás vele nem francia könnyûségû, sõt tartózkodó s conventionális
2143 1835| estve találkozám Burján könyvárossal, mondá, hogy Kassáról bizonyos
2144 1835| rugóját, mint egy írott könyvben. Remegés nélkül vártam ítéletemet,
2145 1835| csak mindennapi gondolatok könyve lehet. Valóban nem messze
2146 1835| hasonlítnak.~ ~MÁJUS 6KÁN~Kevés könyveim iránti végrendeletem megint
2147 1835| a Guberniumhoz a tiltott könyvek katalógusa, és abban meg
2148 1835| nekem. Azt írá a minap, hogy könyvem németre fordíttatta, s Lipcsében
2149 1835| irántam, hogy Bajzának küldött könyvemet egy asszonynál látván, azt
2150 1835| vezettetve bé. Egy fekete könyvre hivatkoztak ellenem, de
2151 1835| olvasottságomot az itteni szép könyvtár s gond nélküli itt élt kényelmes
2152 1835| reményünket s nem is a vallás köpenyege alatt keresünk menedéket,
2153 1835| álorcát, s szélnek fordítja köpenyegét. A módi, a ravasz s a kétszín
2154 1835| merészen kivágni magamot e körbõl, s mentem Bécsbe az ausztriai
2155 1835| foglalva tartják a város kapuit körösded. Rémülés fog el mindeneket,
2156 1835| köztárgyak iránti vonzalom. Szûk kört szabott nekem a végzés e
2157 1835| várni, tehát a zsidók akkori körülményeikhez, eszökhez, balítéleteikhez
2158 1835| ki e szomorú lakhelybõl. Körültekintgetém a vár falait, s üldözõleg
2159 1835| én valék kitéve a pohár köszönések tárgyául. - A követség beszédeinket
2160 1835| élt kényelmes napjaimnak köszönhetem.~Szüléim után Bánffi József
2161 1835| egymás mellett, hidegen köszönünk, szólni akarok vele, de
2162 1835| Ezzel sem gondoltam, csak kötelességem pontosan teljesítsem. Általláttam
2163 1835| Vigyáznom kell magamra, hogy kötelességemet szõrszálig pontosan teljesítsem,
2164 1835| rendelteket, talám vallásos kötelességének vélte éppen úgy fenntartani
2165 1835| s a közönség iránti sok kötelességim elmúlatám.~De találtam nehéz
2166 1835| sem szólva, lytographiai köveket hozatott, s a napló nyomtatását
2167 1835| megosztotta velem. Áldásom kövesse érette!~ ~MÁRCIUS 28KÁN~
2168 1835| igazgatás állott fel. A követek egy része azonnal készül
2169 1835| illetõ kifigurázás pontjait a következendõkben koncentrálhattam:~no. 1°
2170 1835| merészségnek bizonyosan nagy következései lesznek. - Estve Gyulai
2171 1835| láttam a Júliusi revolutió következéseinek habzásait, de azok nem érdekelvén
2172 1835| képzelõdéseinek szomorú következéseit, szenvedtem az elme nyavalyáinak
2173 1835| országgyûlésen egy nagy következésû indítványával. Miután a
2174 1835| az is mindig elválhatlan következményû gondolat volt, mely szép
2175 1835| tiszteletbeli tagságom iránt, melyre következõt válaszoltam: Ha a közjónak
2176 1835| mintha egy titkos ellenség követne minden lépten. Nincs seholt
2177 1835| tiszteletedre, hosszú sorú követségek mentek megköszöntésedre,
2178 1835| Szolnok vármegye Casino követséget küldött hozzám, egy billikomot
2179 1835| elveit híven megtartotta s követte, és talán egész lelki nyugalommal
2180 1835| halála után kezdette. A közbeesett 12 esztendõ, az ausztriai
2181 1835| takaríttatja, s mindezen közbejöttek éppen nem botránkoztatják
2182 1835| Most azt írja, hogy barátim közbevetésökre, csupa nagylelkûségbõl,
2183 1835| hiúságokban merengés s minden közdolgok iránti tökéletes elzsibbadás
2184 1835| mentére van hagyva minden közdolog.~ ~AUGUSZTUS 18KÁN BONCHIDÁN~
2185 1835| odaragasztva. Sötét volt már. Közelebb néztem, s nagy betűkkel
2186 1835| engem e nemes gyülekezet közelebbi februárban tartott közgyûlése
2187 1835| által? Mely öröm lesz nekik közelebbrõl megalázhatni engemet! Ó,
2188 1835| várva valahonnan. És íme közelget a csoport szállásom felé
2189 1835| szemtelenül koldulnak, s a közeli korcsmában dorbézolnak. -
2190 1835| volna. De boldogságomnak közepette mindig megrendített azon
2191 1835| ifjakkal ismeretségbe lépve; középszerû vagyon birtokában s az akkor
2192 1835| tudom feltalálni magamot közhelyen? ki rossz orátor vagyok?
2193 1835| most mely változás lépe közinkbe néhány hónap óta! - Megfordul
2194 1835| Szörnyû hidegség kezdõdik a közintézetek iránt, mindenki csak magával
2195 1835| igazságtalan elvnél fogva, a közintézetekre sem könnyen fizet. Õ szégyelli
2196 1835| következõt válaszoltam: Ha a közjónak buzgó óhajtása s a haza
2197 1835| a jót és igazat, csak a közjót és hazám boldogságát óhajtottam.
2198 1835| fellobbanásait felfedezzem közlelkeknek, hogy az legyen hideg értekezés,
2199 1836| Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen
2200 1835| balzsamától is. Ha kiönthetném, ha közölhetném másokkal is, mely fájdalom
2201 1835| seholt, a vádat senki nem közölte velem. Rágalom harapdosta
2202 1835| akadályoknak kitéve, mint a köztárgyak iránti vonzalom. Szûk kört
2203 1835| elõtökbe, hogy kegyelmet kolduljon. Hatalmasan érzem ezt lelkemben,
2204 1835| szennyesek, szemtelenül koldulnak, s a közeli korcsmában dorbézolnak. -
2205 1835| mindent, de senki kegyét nem koldulni. S viszem hivatalomat kedv
2206 1835| Megfoszthat mindenemtõl? s koldusnak taszíthat ki a világra?
2207 1835| felékesítém?”~ ~JÚNIUS 9 KOLOZSVÁR~Megint Kolozsvárra jöttem,
2208 1835| Megfordul most is gyakran Kolozsváron, de felém sem jön. Elmegyünk
2209 1835| nélkül ne lézengjek, míg Kolozsvárt leszek, - s íme a tréfa
2210 1835| liberális. Kevesen gondolkodtak komolyul a szabadságról, annak szelleme
2211 1835| nyugtom, s künn is mindenütt komor és nyugtalan emberekre találok.
2212 1835| ugyan, de kifejezéseiben egy kompliment sincs, mit a hiúság oly
2213 1835| pontjait a következendõkben koncentrálhattam:~no. 1° Némely író azt hiszi,
2214 1835| magamtól a segedelmet. Ily konyhalelkûek észrevétele nem búsít. Restellem
2215 1835| sírba leereszkedõ kedveltje koporsója után szakadnak szemei.~ ~
2216 1835| testamentum dolgát, mint aki koporsóját készítteti el. Mi lesz e
2217 1835| vagyonom s ifjúságom munkás korát. Megfoszthat mindenemtõl?
2218 1835| valóságos bélyegei.~Ily korban s ily körülmények közt léptem
2219 1835| szemtelenül koldulnak, s a közeli korcsmában dorbézolnak. - Éppen misét
2220 1835| alapult costitutionalis kormányt óhajtottam, hol a király
2221 1835| summát? Költhetek-e abból egy krajcárt is pirulás nélkül? Ily tûnõdésimbõl
2222 1835| dorbézoló hív barátok, városi krónikák, hivatali pletykaságok,
2223 1835| állott, s ez a pápa istentõl küldetésével egy származatú.~Köszönik
2224 1835| vevék. Abban kiadott verseit küldi meg egy igen szép levéllel
2225 1835| pályámot meghazudtoljam. Küldj ínséget, nyomorúságot reám,
2226 1835| hogy személyes leírását küldje bé. Minden ellenei mozdulatok
2227 1835| miért nem haragszom, s miért küldöttem könyvet neki. Mégis gyalázatos
2228 1835| ellenei mozdulatok stafétával küldöztetnek egyiktõl a máshoz, s titkos
2229 1835| beszédeinket írásba kívánta, hogy küldõinek számolhasson megbízatásáról.
2230 1835| democratiai elvet. Elszórtam a külföldrõl hozott minden szabad intézetek
2231 1835| figyelemmel van irántam. Róla sok különbözõt hallottam és olvastam. Hogy
2232 1835| jártam fogházban, s mely különbség! Piszok és rendetlenség
2233 1835| bolond, hogy így egyedül különcködöm? És nem felelék semmit magamnak.~ ~
2234 1835| házánál, emberek közt engem különösen megkülönböztetett, jóságaival
2235 1835| ember csak tõlem vár valami különöst hallani?~Aggódva tekintgettem
2236 1835| mely a polgári élettõl különvált státust akar formálni; a
2237 1835| elémenni a rendes reform útján! Külsõ vagy belsõ megrázkódtatás,
2238 1835| Ha õtet a természet szép külsõvel meg nem áldja, most nem
2239 1835| legboldogabb reáemlékezés küszöbétõl is? Ó, tudom, jól tudom!
2240 1835| menedékért esdeklõ szabadságot küszöbödrõl elrugdostad! Egy nemzetnek
2241 1835| lehetek, hogy nem kell tovább küzdenem indulatim habozási közt.
2242 1835| kéntelen tûrnie, s titkon küzdenie megmérgesített élete szenvedéseivel.
2243 1835| a megtörõdés, önmagával küzdés és megtagadás nehéz pályája
2244 1835| magammal! De bizony az sok küzdésembe, sok harcba s önmegtagadásomba
2245 1835| óriási letipró erõdet, s nem küzdöm ellened, míg meg nem elégled
2246 1835| sötétségnek csoportja! s kurjongatsz odvadból, hogy õtet kicégérezhetted.
2247 1835| oly fanyalgólag ad nehány kurta feleletet, s megint mással
2248 1835| senki nem tudta származásuk kútfejét. Végre egészen megnémultam,
2249 1835| elolvasá nekem. Igazi magyar La Menais. Nyomósan fejtegeti
2250 1835| együtt. Felbontám a cifra ládát. Sokért nem adnám, ha e
2251 1835| lesznek. - Estve Gyulai Lajos ívet bocsátott a Casinóban,
2252 1835| mellette egy szekérben, lakám egy szobában s élék vele
2253 1835| közt jövék ki e szomorú lakhelybõl. Körültekintgetém a vár
2254 1835| nálam vala. Erdélybe jött lakni mint nevelõ. Ismertem már
2255 1835| meglepõnek találtam, hogy lánca csinosabb munka, mint a
2256 1835| rövid álma-e ez, melybõl láncai zörrenése rebbenti fel?
2257 1835| azok is jöttek s mentek lánccsörgetés közt. Az imádság alatt szüntelen
2258 1836| Láttam a franciákat tegnap lángolni a legnemesebb érzelmekben
2259 1835| kebelében a titkos szép lángot, - éspedig reménytelenül.
2260 1835| ingadoz hitünk. A mi türelmünk lankadoz, s hibáztathatsz-e, ha sújtolásidnak
2261 1835| terhes utazás után. De e lankadtságban mégis kimondhatlan jól éreztem
2262 1835| nekiestem az engem illetõ lapnak. Olvastam, studíroztam,
2263 1835| mert mindenikben ellenségem lappanghat. Olykor szolgai félelem
2264 1835| választott. De mire ily nagy lármát csinálni a dologból? Mostanság
2265 1835| szobámba, hogy senki ne lásson. Talán csak azon leányka
2266 1835| hosszas barátságnak ily lassú hüldögélését kell tapasztalnunk.
2267 1835| cselekedhetni, mit jónak lát. A marchalis székek betiltatnak,
2268 1835| meg a lélek egészen? ha látandjuk-e egymást? és ha látlak-e
2269 1835| elérzékenyedés nélkül kiállhatni látását, s nem mentem vissza.~Szegény
2270 1835| terjeszkednének karjaim egy látatlan valóság felé s sóhajtás
2271 1835| hurcoltatni. Lépteim után láthatatlanul leselkedtek egy fekete csoport
2272 1835| kezdettek dolgaim elakadni, láthatlan erõ dolgozott terveim ellen:
2273 1835| többet hitt eszemrõl, de látja, hogy engem is megbolondított
2274 1835| tárgyaiban homályosan érintgetni látjuk és halljuk e nyilvánosodó
2275 1835| látandjuk-e egymást? és ha látlak-e tégedet? Keresek segedelmet
2276 1835| magukba vonult embereket látok. Mindenütt csak egy tárgy
2277 1835| szép jövendõt s oszlani látszanak fellegid. És megint új robajjal
2278 1835| nemes gyõzedelmemmel! Te láttál engem sok esztendõ alatt
2279 1835| jövő évnek roppant mezejét láttatná s homályos képeiből sejtegetni
2280 1835| nélkül, minden lépten a lealacsonító szolgai nyomatást kéntelen
2281 1835| megvettetésem, hátratétetésem s lealáztatásom vonásira, s ezekhez hazánk
2282 1835| epesztõ aggodalomnak s annyi lebágyasztó akadályoknak kitéve, mint
2283 1835| érzelmeinek? vagy a képzelõdés lebegéseinek nyílsz-e meg te, életünk
2284 1835| kivel örüljek, nincs ki felé lebegjenek reményim, s hagyád nekem
2285 1835| hozta s reám is? Míg ezek lebegtek gondolatomban, nem mertem
2286 1835| pletykaságok, hiúskodás s henye lebzselés levének lassanként foglalatosságim.
2287 1835| közé akart tartozni, és lebzselõ örökös semmit nem csinálás
2288 1835| summának hová és miként léendõ fordításáról.~ ~SZEPTEMBER
2289 1835| után, mint akinek a sírba leereszkedõ kedveltje koporsója után
2290 1835| tõle eredtek, hanem sok lefolyt századok intézeteiben gyökeredztek,
2291 1835| midõn egy egész esztendõ lefolyta alatt az én munkám lehetett
2292 1835| legszentebb, legtitkosabb s legboldogítóbb érzelminket, gondolatinknak
2293 1835| vele, kellemes, könnyû s a legegyszerûbb társalkodási módja mindig
2294 1835| elõtt figyelmes! mely nekem legérdekesebb s a többi csak ráma e körül.~ ~
2295 1835| eleibe sóhajtunk, talán a legérdekesebbek az esztendő utósó estvéje
2296 1835| csak az lehet király, ki legérdemesebb? vagy a miénk-e bolondság:
2297 1835| legjobb megalázkodni, vagy legfelebb guerillázni. Ma már háromszor
2298 1835| mulatni. Akkor ismeretségünk a legforróbb ponton állott, s ez a nap
2299 1835| embernek hiszi magát, s mint a leghatártalanabb monarcha, oly istentõl adott
2300 1836| legnemesebb érzelmekben s ma a legigazságosabb ember vére után szomjúhozni.”~
2301 1835| éltem a bizonytalanságnak legkínosabb életét.~Végre a zsarnok
2302 1835| akkor a határtalan monarchia legközelebb áll a keresztény vallás
2303 1835| egy szobában s élék vele a legközelebbi viszonyokban. Nincs valami
2304 1835| belékacsintgatni papirosamba. A legközönségesebb kifejezésimnek ezer rejtett
2305 1835| babonái, melyeket az észnek legkomolyabb bírálati sem oszlathatnak
2306 1835| különben a Noé bárkája a legmagasabban állott volna meg. Azt is
2307 1835| folyamodtam hozzája, mint legmeghittebb barátomhoz.~És ezek az én
2308 1835| térni ne kívánna. Érzi a legmélyebb elsüllyedésében is, hogy
2309 1835| valóban szép, igen szép s legmerészebb ifjúi álmaim is felülhaladja.
2310 1836| franciákat tegnap lángolni a legnemesebb érzelmekben s ma a legigazságosabb
2311 1835| retoricát is tanított. De legnevezetesebb pont életében, hogy egy
2312 1835| magam elõtt a büntetéseknek legrettenetesebbikét is, hogy - hazámból bújdosnom
2313 1835| szívemnek büszkesége? hogy legszentebb, legtitkosabb s legboldogítóbb
2314 1835| pontosnak, igazságosnak s a legszorgalmasabbnak lenni; akkor kedvelt vonzalmim,
2315 1835| büszkesége? hogy legszentebb, legtitkosabb s legboldogítóbb érzelminket,
2316 1835| és Béldi Ferencnek éltem legtöbb jótéteményével az életben.
2317 1835| alacsonyul mászókat. Az emberiség legundokabb fajzatának tartottam a vallásos
2318 1835| Ily életnemet vagy csak a legvastagabb ostobaság, vagy a vallásos
2319 1836| e szenvedelemtől? És ha legyőzhettem, az üresen maradt hideg
2320 1835| hiúságoknak nyiladozott meg. Léháskodás váltotta fel az olvasni
2321 1835| képzelõdés és lelkesedésnek lehervadt virágait, lelkemnek bágyadozó
2322 1835| vált még vérré bennök, s lehet-e többet remélni törvényeink
2323 1835| magamot, hogy megint egyedül lehetek, hogy nem kell tovább küzdenem
2324 1835| vallástudomány elveirõl is, lehetlen volt nem éreznie, hogy a
2325 1835| különös nemûek s tárgyúak lehetnek ezen imádságok! Ennyi gazember
2326 1835| érzelem szaggatott kifejezései lehettek, miket azon renddel soha
2327 1835| társaságnak tiszteletbeli tagjává lehettem.~Az életnek szebb szenvedelmei
2328 1835| rendelés, hogy személyes leírását küldje bé. Minden ellenei
2329 1836| ha érkezem, még egyszer leírom, hogy ha egyik vész, a más
2330 1836| sóhajtottam, midőn az ott leírt helyzeteim újra feltűnének.
2331 1835| nemesebbíteni, s tetteimet leírva, lelkem ismerete bírálata
2332 1835| mint a biztos felmente és lejöttekor! Mindenki némán állott,
2333 1835| viszonyokbeli törvényes lekötelezést szabadsága sérelmének tekinti,
2334 1835| Úgy tetszik, hogy ez által leköteleztetik az ember a közvéleménynek
2335 1835| szabadságunk, ha magunkat lekötelezzük egymás szabadságát nem sérteni,
2336 1835| alapítványképpen. S már most könnyebben lélegzeltem, kimentem az utcára, hol
2337 1835| bizonyos kesergõ örömet lelek. Álmokat magyarázok, nem
2338 1835| hogy esztendõkig egy emberi lélekhez se szólhasson.~ ~AUGUSZTUS
2339 1835| kit néha meg ne döbbentene lélekismerete s jó utra térni ne kívánna.
2340 1835| hivataloskodásomban, midõn lélekismereti dolognak tartottam pontosnak,
2341 1835| unalommal, de tisztán és lélekismerettel. És most haszonvehetetlen
2342 1835| teremhetett nálunk.~De micsoda lélekkel fogadjam el hát e summát?
2343 1835| tudom én azt már, hogy a léleknek egész erejét kívánja igazságosan
2344 1835| határozatot kivánt, pedig untam lélekölõ foglalatosságom, s szívembõl
2345 1835| bírálatit, hogy enyhületet leljen e szív a vallásnak sugallatiban!~
2346 1835| uralkodás alatt is valakinek lelkében a józan szabadság érzelme
2347 1835| felé s sóhajtás emelkedik lelkemből segedelemért, erősítésért
2348 1835| mellettiek, melyet én is lelkembõl hiszek és vallok. Mikor
2349 1835| vagyonomot, a képzelõdés és lelkesedésnek lehervadt virágait, lelkemnek
2350 1835| kicégérezhetted. De az õ lelkét leverni nem fogod, elveibõl
2351 1835| ifjúságod, itt marcangolja magát lelkiesméreted, míg majd a bánat s vénség
2352 1835| hogy a józanabb órákban lelkiesmeretünk kímélés nélkül helybe hagyja
2353 1835| tisztán állok istenem és lelkiismeretem elõtt. Nem akarom szégyenleni
2354 1835| miattam. Bujdosott a szabad lelkûek, a büszke érzelmûek hazájába,
2355 1835| csupa nagylelkûségbõl, lemond a munka kiadásáról, ha 50
2356 1835| Páter Sas szorgalmatosan lemondja breviariumát minden reggel,
2357 1835| járának eddig felemelt fõvel, lenézve a megvertekre, megdöbbenve
2358 1835| azokból már csak homályosan lenge előttem, s sajnáltam, hogy
2359 1835| Casinóból, bizonyos írást lengetett a szél a kapun alig odaragasztva.
2360 1835| sorsom valaha ide hozna, itt lenne-e könnyebb leszámlálni a fájdalom
2361 1835| nekem is céhbeli tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni,
2362 1835| sérelmének, az emberiség jussai lenyomásának, az értelmesedés gátlásának
2363 1835| sophizmáknak éles fegyverével lenyomni ez engemet elárasztó képeket.
2364 1835| mostanság, bizonyos bús érzés lep meg. Egyik õ legrégibb,
2365 1835| lenni. És most mely változás lépe közinkbe néhány hónap óta! -
2366 1835| Életemnek 40ik esztendejébe lépém. Érzem, nem sok van még
2367 1835| rebbenti fel? Az új trónusra lépés napja nagy lotteria vonás
2368 1835| hallom, sokan tettleges lépéseket is tesznek e tárgyban. Látom,
2369 1836| Valóban nevetséges félelem lepett vala meg. Haboztam, ha folytassam-e
2370 1835| arcáját. De megismerém, s nem léphettem tovább, oly bánat foga el.
2371 1835| A kínlódásig igyekeztem lephilosophálni nyugtalanságomot, tudom
2372 1835| gyûlésnek. Határtalan öröm lepte meg a gyûlés nagyobb részét
2373 1835| magamot keresztül hurcoltatni. Lépteim után láthatatlanul leselkedtek
2374 1835| ragyogott szememben, nagy léptekkel jártam szobámban, gondolat
2375 1835| Meggyaláztad és nyakára léptél, de õ mégsem fog a kereszthez
2376 1835| minden mozdulatomban, minden léptemen. Ah, jól ismerem óriási
2377 1835| servilisek. Figyelmeztem minden léptét, nyugtalannak látszott õ
2378 1835| akkor egy ideig, s sokat leróvtam az elmulasztottakból. De
2379 1835| Lépteim után láthatatlanul leselkedtek egy fekete csoport zsoldosai.
2380 1835| ifjútól, ki legelsõ volt a lesújtásra kiszánva. Neki még az éjjen
2381 1835| valaha felejteni ezeket? s lesz-e még egy morzsányi maradvány
2382 1835| megfutott pályámot, mostani leszállott becsemet, jövendõre mind
2383 1835| hozna, itt lenne-e könnyebb leszámlálni a fájdalom napjait, vagy
2384 1835| érzelmeinek tanúja. És ha képes leszek-e valaha felejteni ezeket?
2385 1835| jólét, mind hiú képzeletek lesztek-e? Így hullnak-e el naponként,
2386 1835| hydrát egész erõmbõl kívánnám letapodni. És istenemet nem imádtam
2387 1835| óhajtása s a haza boldogabb léte olykori felsugárzásán együttörülés
2388 1835| pontig mulatságos a vele létel. Õ egy igen tudákos ember,
2389 1835| fundatiót csinálék. Hogy szegény létemre így ellököm magamtól a segedelmet.
2390 1835| ennek teljes hatalom adatott letenni s felvenni minden tisztviselõket,
2391 1835| isten rendeli, felemeli s leteszi, s õk e földön az isten
2392 1835| kárhozatos.~Tegnap este nagyon letevém becsületemet páter Sas elõtt.
2393 1835| ez az én igyekezetem után létez, s én eszközlém ennyire
2394 1835| megadom-e magamot, hogy hitvány létezésem még tovább taszíthassam?
2395 1835| fogadtam el. Ezen iskola létezésére s sikeres haladtára gondolás
2396 1835| lelkemben, melyeknek bennem létezésöket soha nem hittem volna.~ ~
2397 1835| Ah, jól ismerem óriási letipró erõdet, s nem küzdöm ellened,
2398 1835| az õ óriási lelke sokat létre hozott, mikbõl én sokat
2399 1835| akkor még zavarodottabbak lettek belsõmben az ezerféle indulatok.~
2400 1835| mind tovább a világba s levék észrevétlenül dicasteriálista.~
2401 1835| reggel Wesselényi Miklós egy levélben azon kére, hogy szállásomon
2402 1835| is nagyon megérzékenyíte levele. A megelégedés érzelmének
2403 1835| Vajda Péter munkáját „Pesti Levelek” hozta meg, melyben én is
2404 1835| igen megbántam volt minapi levelemet.~Újra visszanyertem tehát
2405 1835| minapi fellobbanásomban írt levelemmel. Valóban engesztelõ is volt.
2406 1835| társaság engem is megválasztott levelező tagjának. Ezen új rang nagyon
2407 1835| feredõn valék, s vasárnap lévén, befordultam Szamosújvárra.
2408 1835| hiúskodás s henye lebzselés levének lassanként foglalatosságim.
2409 1835| kicégérezhetted. De az õ lelkét leverni nem fogod, elveibõl meggyógyítani
2410 1835| ily szerepet játszani, s levetettem az álorcát. Elhatároztam,
2411 1835| személyét s vagyonát. Sok ember leveti az álorcát, s szélnek fordítja
2412 1835| cancelláriára, hogy név nélkül ne lézengjek, míg Kolozsvárt leszek, -
2413 1835| mindenütt! Elfoglalás nélkül lézengnek széjjel a rabok. Rongyosok,
2414 1835| s istenség ellen.~A több lézengõ közt megpillantám Mikót
2415 1835| önhaszonból, ravaszságból liberális. Kevesen gondolkodtak komolyul
2416 1835| tárgya. Elszomorított ezen liberális-despoták, fényes-szegények s szabad-betyárok
2417 1835| módi, a ravasz s a kétszín liberálisok rohannak az új igazgatásnak
2418 1835| bolondságokkal tölt fejû, a liberálisokkal titkon tartó, hivatalt nem
2419 1835| bibliai szép hely: „A mezõnek liliomai nem fonnak és nem szõnek,
2420 1835| legalább bégazolni õtet, mint a liliputiak Gulivert.~ ~FEBRUÁR 26KÁN~
2421 1835| könyvem németre fordíttatta, s Lipcsében ki akarja adatni. Megint
2422 1835| megírom, hogy Bajzát, mint literatort, nem lehet hogy ne becsüljem.~ ~
2423 1835| Õ egészen csak a magyar literatúrának él, s amint látszik, a nyelvészet
2424 1835| jöttek. Feltûnék elõttem literatúránk állapotja is, s most gyõzõdém
2425 1835| hogy életemben megérhessen literatúránknak képzelt szép szakát. És
2426 1835| álmaim is felülhaladja. De ha literatúránkra gondolok, nem lehet nem
2427 1835| esztendõ alatt soha haragra lobbanni nem láttam, s engem sokszor
2428 1835| olykor dühös kifakadásra lobbantam, - de nem volt ki ellen.
2429 1835| ember méltán fogja szemedbe lobbantani, hogy te is a szóvitézek
2430 1835| pirító szemrehányás közt lök vissza a legboldogabb reáemlékezés
2431 1835| formán állok, mint a tolvaj lopott portékáival. Nem kezd lenni
2432 1835| trónusra lépés napja nagy lotteria vonás napja a nemzeteknek!~
2433 1835| társaik. Köszönik Ravaillac és Louvell s minden királygyilkosok,
2434 1835| életébõl, papok történeteibõl. Lutherrõl, Calvinról s több eretnek
2435 1835| õ senkinek sem szólva, lytographiai köveket hozatott, s a napló
2436 1835| éppen az önkény bétanított machinája leszek, de már visszalépni
2437 1835| égõ s az egész emberiséget magába ölelõ szív lassanként hiúságoknak
2438 1836| egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak
2439 1835| vallás porban alázkodást, magamegtagadást, vak engedelmességet s a
2440 1835| lenni. Eljöttünkben próbálám magamhoz hívni, s valóban el is jött.
2441 1835| hogy ily könnyen segíthet magán, ismét nyugodtan tovább
2442 1835| helyzetemet, ki csendes magányban élve, a ragyogás boldogságait
2443 1835| Ugy tetszik, mintha boldog magányomból kihurcolnának egy zajgó
2444 1835| honnan puskázik, s sokat tart magáról, míg a gyékényt elrántják
2445 1835| szerint az Ararát hegyénél sok magasabb hegy is van. Erre kereken
2446 1835| menekedni tõle, s látom õtet magasságában, búsongó arculatjával felém
2447 1835| akaratjának szegeztétek ellene magatokot. Mégis nagy kár, hogy e
2448 1835| közintézetek iránt, mindenki csak magával van elfoglalva s mentére
2449 1835| menyek, elborult arcokot s magukba vonult embereket látok.
2450 1835| és gondolatot foglaltak magukban. Ah, de mire megint e szívkínzás!~ ~
2451 1835| isten sem ment fel; csak mi magunk tehetjük s tesszük, ha megszûnünk
2452 1835| biztosítva szabadságunk, ha magunkat lekötelezzük egymás szabadságát
2453 1835| törvényit akartuk visszavívni magunknak. Mi csak az igazságnak szent
2454 1835| minden szabad intézetek magvait. Vérzett szívem hazámbeli
2455 1835| igaz, minden felekezetûek magyarázatja szerint, hogy a keresztény
2456 1835| kifejezésimnek ezer rejtett magyarázatját adták. Lassanként kezdettek
2457 1835| szívbõl s tisztán kifejtett magyarázatjával, azonnal válaszolék neki,
2458 1835| elõl kezdtem, boncoltam, magyarázgattam, s amint valóban nem kevés
2459 1835| észrevétele nem búsít. Restellem magyarázni nekik a dolgot. Hanem ha
2460 1835| szemfényvesztésre célzó magyarázói, és a szegény gyarló ember,
2461 1835| kesergõ örömet lelek. Álmokat magyarázok, nem hihetem, hogy a halál
2462 1835| s minden lakost szabad magyarrá lenni óhajtottam. Gyûlöltem
2463 1835| mondottakot egybesummáztam magyarul, ez teszi az érdeket. Meglehet,
2464 1835| gyûjtemény lenne. Próbálni fogom majdég nehányat feljegyezni belõle,
2465 1835| Bánffi László és Ádám s Mara. Tanácsosok: Zeyk és Kemény,
2466 1835| midõn csudálkozni fog a maradék a nyilvános igazság ily
2467 1835| erkölcsi tanúsága leszen a maradéknak. Több tisztviselõk elbocsáttatását
2468 1835| azon kére, hogy szállásomon maradjak. Mivel a Közép Szolnok vármegye
2469 1836| hogy ha egyik vész, a más maradjon meg.~ ~ ~
2470 1835| hazámban is hideg tudnék maradni. De egészen másként tapasztalom
2471 1835| Látom, utoljára csak egyedül maradok elveim mellett. Kérdém az
2472 1835| volna? s végre, csak egyedül maradok-e, vagy én is megadom-e magamot,
2473 1835| lesz-e még egy morzsányi maradvány bennem akkor e szívbõl,
2474 1835| céltalanul. Szaggat és marcangol valami belöl; nincs sehol
2475 1835| le tehát ifjúságod, itt marcangolja magát lelkiesméreted, míg
2476 1835| nem szólít meg? A gyanú marcangoló indulat. Gyanítom egy okát,
2477 1835| dobogó szíveket jégkezeiddel marcangoltad! Ki az ifjúságnak poétai
2478 1835| cselekedhetni, mit jónak lát. A marchalis székek betiltatnak, s minden
2479 1835| mégis uralkodását 1780-ban, Mária Therézia halála után kezdette.
2480 1835| históriát beszél el nekem a mártírokról, szentek életébõl, papok
2481 1835| vele, de õ mindig siet. Ha máshol találkozom vele, beszédbe
2482 1835| küldöztetnek egyiktõl a máshoz, s titkos consiliumokban
2483 1835| Wesselényihez mentem, hogy máskor mindig tele találtam szobáját,
2484 1835| van Josephina halálának második esztendeje. Mintha átokképpen
2485 1835| ÁPRILIS 28KÁN~Tilsch kiadta másodszor is utazásomot. Meguntam,
2486 1835| nyelvéért éltem, haltam, s azt, mások nyelve elnyomásával, hazámban
2487 1835| kiönthetném, ha közölhetném másokkal is, mely fájdalom üldöz
2488 1835| lelkemrõl. Látom ezen jelenetet másoknál is. Ha megint visszajön?
2489 1835| írják le utazásukot, s sok másoktól is ezt hallottam. Mármost
2490 1835| rescriptumot és még egy mást is, mely azt tartja: hogy
2491 1835| hízelkedtem, elõtte nem mászkáltam, gyermekkorom óta formába
2492 1835| servilisek rohannak, csúsznak, másznak az új igazgatásnál valamely
2493 1835| mégsem fog a kereszthez mászni elõtökbe, hogy kegyelmet
2494 1835| és fénye után alacsonyul mászókat. Az emberiség legundokabb
2495 1835| neveztetett csillámló kitételek mázának is birtokában, módom volt
2496 1835| azt az õ árnyéka nekem? s meg-e szívemnek büszkesége? hogy
2497 1835| egyedül maradok-e, vagy én is megadom-e magamot, hogy hitvány létezésem
2498 1835| eszközlém ennyire gyarapulását s megalapítását. Sokat bajlódám, míg rábeszélhettem
2499 1835| öröm lesz nekik közelebbrõl megalázhatni engemet! Ó, elõre látom,
2500 1835| megtörõdés s keresztény megalázkodás fohászkodása lehet; mert
2501 1835| nemzetnek, úgymond, legjobb megalázkodni, vagy legfelebb guerillázni.
2502 1835| most egybe s járnak rémült megalázkodott képpel, mint a római triumphator
2503 1835| már ez nagyon fájna, ez megalázná érzésemet.~ ~OKTÓBER 5KÉN~
2504 1835| characterrel s szavát csalhatlanul megállólag. Másfél esztendeig ülék
|