12-csend | csere-eszko | eszme-hazam | hazan-keves | kezde-megal | megba-oltal | olvas-szere | szerf-venit | venne-zuzod
Év
3007 1835| kicsúfoltatva, mindjárt olvasandom. Szobámba lépve siettem
3008 1836| gyönyörrel s tanúsággal olvasgatnám most! Ez valóságos thermomentruma
3009 1836| mintha egy idegen munkáját olvasnám oly tárgyakról, mik nekem
3010 1835| vagyok ítéltetve. Sokat olvasok, sokat írok s járok a szép
3011 1835| újságokban, mindig pirulok, midõn olvasom vagy más említi, s nem merek
3012 1835| hivatalos életem után, s kevés olvasottságomot az itteni szép könyvtár
3013 1835| de a vádat senki fel nem olvasta, s vádló senki nem volt.
3014 1835| dicsõségkeresés miatt. És hajladoztam olyak elõtt, kiket lélekben nem
3015 1836| másként vélekedem, megint olyakot, miket kívántam volna, hogy
3016 1835| visszatartozkodást éreztem tõle, s valami olyforma ébredt fel mindig bennem,
3017 1835| s a haza boldogabb léte olykori felsugárzásán együttörülés
3018 1835| új hivatala kezdetén e jó ómenû levelem meglepte s könnyezett
3019 1835| hidegségem is súlyosította utolsó óráit, s talán a történetek különös
3020 1835| vajon gondolt-e reám halála óráján? ha vádolt-e? nem esdeklett-e
3021 1835| gondolatainkot, hogy a józanabb órákban lelkiesmeretünk kímélés
3022 1835| magamot közhelyen? ki rossz orátor vagyok? s éppen most, midõn
3023 1835| imádság alatt szüntelen az orculatokat néztem s vetegettem hozzá,
3024 1835| azalatt sétál, közbe az orgonistával s ministránssal veszekedik,
3025 1835| tovább taszíthassam? Istenem õrizz meg attól, hogy valaha megtagadjam
3026 1835| kiálltam az óceánnak felzúdult orkánjai veszedelmét, hol minden
3027 1835| 29KÉN~Wesselényi fellépe az országgyûlésen egy nagy következésû indítványával.
3028 1835| Nehány nap óta nem akarnak országgyûlést tartani. Az emberek suttognak,
3029 1835| tartani.~ ~JANUÁR 13KÁN~Országgyûlésünk dolgai mindinkább bonyolódnak.
3030 1835| oszlani, katonaság fog az országházára rukkolni. - Felgyûltek a
3031 1835| Demschick egy értelmes résztvévõ orvos.~ ~JÚNIUS 3KÁN~Mely szép
3032 1835| hinni, hogy ellensége, amily ostoba, éppen oly ravasz is.~ ~
3033 1835| vagy csak a legvastagabb ostobaság, vagy a vallásos ábrándozásnak
3034 1835| rebbentetted fel! Az erényt ostorral üldözted! Te, ki az elnyomatásban
3035 1835| megveti, s senkitõl nem ostromolt virtusaival dicsekszik.
3036 1835| engesztelõ is volt. Felfedi õszintén az okokot, melyek némû gyanút
3037 1835| legkomolyabb bírálati sem oszlathatnak el. És úgy tetszik, hogy
3038 1835| emberek minden míveltségû osztályainak generális vallást alkotni.
3039 1835| unalom és fájdalom különbözõ osztályait. A gróf oly résztvéve járatott
3040 1835| előtti számadás pontjai. És osztán a jövendő képei elibe sóhajtás,
3041 1835| ágyánál állana az ember. Én õt tiszta embernek tartottam,
3042 1835| figyelmét magára vonta s az ottaniak egy billikomot készíttetnek
3043 1835| néhány minutumra. Egészen otthon találtam magam nála; semmi
3044 1835| határoz és sokat fontolgat, de oztán mozdíthatatlan határozatától.
3045 1835| ismeretet szereztek állásunkról. Paget azt állítja, hogy igen új
3046 1835| SZEPTEMBER~Bajzától egy pakétát vevék. Abban kiadott verseit
3047 1835| kalapja.~ ~MÁRCIUS 12KÉN~Balog Pál barátomat megint itt láttam
3048 1835| többié; ha nem hibázom, pallérozott acél vala, s oly gondosan
3049 1835| az én betegségemnek csak palliativ cura e szép philosophia?~
3050 1835| életét.~Végre a zsarnok palotájába idéztettem, titkos parancs
3051 1835| halálát.~De a históriának minõ pálya az õ élete s idõkora? mely
3052 1835| küzdés és megtagadás nehéz pályája helyett ezen csalóka asilumot
3053 1835| megint tovább halad elébbi pályáján.~A philosophia s erkölcstudománynak
3054 1835| elegyítékére, hogy múlt esztendei pályám alatt sok hazafiak s jelesebbek
3055 1835| mik lesznek történendők új pályámon. Vérző szív, sajgó sebek,
3056 1835| mulandóságára gondolunk, megfutott pályánkra visszatekintünk s a jövendő
3057 1835| kifigurázni akarás, és hogy~1° A pályára most lépett ifjú lehet.~
3058 1835| törvények tanulására, új pályát kezdeni. Vasszorgalommal
3059 1835| JÚNIUS 16KÁN~J. nálam jára. Panaszlá, hogy közkereset alá vetették.
3060 1835| kérdés nem állott, s ez a pápa istentõl küldetésével egy
3061 1835| hátam megül belékacsintgatni papirosamba. A legközönségesebb kifejezésimnek
3062 1835| állott. Látta, hogy a zsidó papság, vallásos szemfényvesztései
3063 1835| kívántam tenni. Gyûlöltem a papságnak azon faját minden vallásban,
3064 1835| palotájába idéztettem, titkos parancs által, titkos ajtón vezettetve
3065 1835| kicsapás büntetése alatt parancsolák eloltásukat. Mondják, professor
3066 1835| néha; tiszta lélek és egy parányi megelégedés is, az angyal
3067 1835| jártam. Láttam népmozgásokot Párizsban és Belgiumban; láttam a
3068 1835| epithetonokkal. Gondoltam, hogy pasqillusnak kell lenni, s siettem haza
3069 1835| úton s ily ítéletnél fogva, pasquillus a magyar Constitutio.~ ~
3070 1835| Achileséhez hasonlított, midõn Patroklosz megöletése után bódulva
3071 1835| ifjú lehet.~2° Magyar Jean Paul akar lenni.~3° Magának hírt
3072 1835| éhel halás a köznép közt, pazérlás a nagyok asztalánál, románok
3073 1835| Gyûlöltem a büreaucratia pedantságát, a tisztviselõk kevély zsarnokságát,
3074 1835| igazabb, mint az a mindennapi példabeszéd, hogy az utazás megpróbálja
3075 1835| hatalma a közvéleménynek. A ti példátok, lelkes emberek, hatalmas
3076 1835| lenni.~3° Magának hírt is, pénzt is akar szerezni.~Az engemet
3077 1835| Casino fenntartása érdekét, pénztára alapulását s elaljasodásából
3078 1835| Wesselényit convincálta a tábla per non venit. Szolnokhoz kiment
3079 1835| fájna nekem! Barátommal soha perbe nem elegyedem. El fogok
3080 1835| valóban el is jött. Néhány percet mulata nálam. Úgy tetszik,
3081 1835| Wesselényit évocálták már a jövõ periódusra a tábla eleibe, személyes
3082 1835| ott hódolni nekie. Az alsó personálénak is rendelés volt téve, hogy
3083 1835| 3 évvel találkozám vele Pesten. Akkor egészen ellenkezõnek
3084 1835| bizonyos Vajda Péter munkáját „Pesti Levelek” hozta meg, melyben
3085 1835| Kassáról bizonyos Vajda Péter munkáját „Pesti Levelek”
3086 1835| szabadságról. A törvénynek azon philosophiája, hogy csak akkor lehet biztosítva
3087 1835| státust akar formálni; a józan philosophiát, az elmének szabad reptét
3088 1835| szívembõl törekedtem. Háza nekem pihenés menedéke vala. Hivatalbeli
3089 1835| az esztendő utósó estvéje pillanati! Akarjuk, ne akarjuk, mégis
3090 1835| mely csak boldogságim szebb pillanatiban s nyomó bánatim közt szoktál
3091 1835| JANUÁR 1SŐJÉN 1835~Azon pillanatok közt, melyek alatt néha
3092 1835| eszembe minden szó, minden pillantás és kézszorítás, melyek annyi
3093 1835| kétségbeesettnek elkeseredett pillantásival tekintgetünk fel hozzád,
3094 1835| könnyragyogva borongólag reám pillantgatni az õ képét? Miért dereng
3095 1835| Beszédem közben Wesselényire pillantottam s könnyel ragyogni láttam
3096 1835| is, igen sokat még, mik piríták lelkemet! Találtam, hogy
3097 1835| közé? Mi az, ami olykor pirító szemrehányás közt lök vissza
3098 1835| zavarosban.~ ~FEBRUÁR 11KÉN~Nem pirul-e soha szebb hajnala a magyarnak?
3099 1835| tudnak felelni. Aljas dolog a piszkálódás, gondolám, de hát ha mégis
3100 1835| ezen gyülevész néptõl hazám piszkoltatását s megvettetésemet, csak
3101 1835| állottam szemben töltött pisztolyú ellenségemmel, és kiálltam
3102 1835| Shakespeare-i ember vala köztünk. Planumaimmal mindig háta mögé bújtam,
3103 1835| kisebb és nagyobb hatalmú plenipotentiáriusok által minden népeinél.~Nincs
3104 1835| kezével verte széjjel, s pökdösött azokra. Szegény Wesselényi!
3105 1835| midõn nevedet említi - és pökjék sírodra!~ ~27IK FEBRUÁR~
3106 1835| felreppenései közt, az öröm poharának fenekén, az imádságnak felfohászkodásában, -
3107 1835| becsületes, jámbor, igyekezõ polgár volt, kinek boldogulásán
3108 1835| Amerikában minden józan értelmû polgárnál közönséges mindennapi dogmák,
3109 1835| elõjele, vagyis, hogy a politia szagát mindenütt érzem.~ ~
3110 1836| vajon az idén változnak-e politicai borongós nézetim? Ha e haza
3111 1836| ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe
3112 1835| lettem nekik, ultráskodó, politikus, ábrándozó, amerikai bolondságokkal
3113 1835| mindenki a tornácokon álljon a pompa nevelésére. A tanácsban
3114 1835| mindenütt bántja. Csinos, pompás, õtet kímélõ társaságot
3115 1835| tanított. De legnevezetesebb pont életében, hogy egy ideig
3116 1835| udvari káplánnyal. Bizonyos pontig mulatságos a vele létel.
3117 1835| az angyal előtti számadás pontjai. És osztán a jövendő képei
3118 1835| engemet illetõ kifigurázás pontjait a következendõkben koncentrálhattam:~
3119 1835| megvetését kívánja, s a boldogság pontját csak a síron túl tûzi ki, -
3120 1835| ismeretségünk a legforróbb ponton állott, s ez a nap oly tele
3121 1835| lélekismereti dolognak tartottam pontosnak, igazságosnak s a legszorgalmasabbnak
3122 1835| s mégis örökre azon egy pontra térjenek vissza. A nagyobb
3123 1835| szerezni. Nyugodjanak békében poraid, becsületes, jó ember!~ ~
3124 1835| nyögött észnek felreppenését pórázoddal rángattad vissza, - és ki -
3125 1835| a gazdag!~ ~OKTÓBER 6KÁN~Porba csúszás-mászásnak új napja!
3126 1835| hogy a keresztény vallás porban alázkodást, magamegtagadást,
3127 1835| meggyilkoltatott férjed is rég porrá vált.~Leverõ érzelmek közt
3128 1835| állok, mint a tolvaj lopott portékáival. Nem kezd lenni vélekedésem
3129 1835| monarcha egészen különbözõ portékák voltak. Születve és nevekedve
3130 1835| negativus erényekkel s a positivusok hiányát égõ ecsettel festendi
3131 1835| újságokról szólni, míg más posta nem érkezik.~Gondolkozám,
3132 1835| emlékezés. Bár ne tettem volna postára! Igen bánom, hogy ily gorombán
3133 1835| erkölcstudománynak ily harcában, szembe a pozitív vallás ellen, nincs egy
3134 1835| condoleálának nekem, hogy ma megint praetereáltak. Előbbször valami bántót
3135 1835| Megint jól eszik, közbe préceptori discursokat tart s neheztel,
3136 1835| alatt van Ferdinánd-napi prédikációjáért. Lelkes egy ember! Benne
3137 1835| menni a szabadság érzete. Prédikációját elolvasá nekem. Igazi magyar
3138 1835| könyv olvasása. Még hosszas prédikációt tartott nekem, megmutatta
3139 1835| disputálok vele. Én is sokaknak prédikálom e szép tudományt, de tehetek-e
3140 1835| tenni. Nincsenek morale principiumaik, melyek körül forogjanak
3141 1835| Ferenc császár becsületes, jó privatus ember volt, s sok házi erényei
3142 1835| felemelkedjék. - Utáltam minden privilégiumot, monopóliumot és megkülönböztetést.
3143 1835| nemzetnek adta. A legelsõ próbaívet én is bírom, melyet igen
3144 1835| hidegnek lenni. Eljöttünkben próbálám magamhoz hívni, s valóban
3145 1835| dialógus gyûjtemény lenne. Próbálni fogom majdég nehányat feljegyezni
3146 1835| előtt kellene elbeszélnem. Próbálok küzdeni hiúságimmal, munkátlanságommal.
3147 1835| leírni, mint beszéltem. Próbáltam tehát írni oly formát, mint
3148 1835| gyújtották meg a gyertyákot. De a professorok hamar észrevették a dolgot,
3149 1835| professor. Sokat is tart ám volt professorságairól, mert forduljon elé az életnek
3150 1835| klastromi iskolában grammatika professzora volt, egyikben retoricát
3151 1835| tarthatja ki egy félórát, hogy professzorsága idejébõl valami hasonlót
3152 1835| Tilschre bízom, hogy õ protestáljon s fenyegesse.~ ~NOVEMBER
3153 1835| készül elindulni. A többek protestátióról gondolkodnak, de nem lehet
3154 1835| character, hanem szolid próza. Késõn határoz és sokat
3155 1835| képek ezek egy festõnek s psychologusnak.~Egész nap jártam széjjel,
3156 1835| hogy legalább mint juris publici kérdés nem állott, s ez
3157 1835| valamely írásban megvallani a publicum elõtt, hogy az egész munkát
3158 1835| meghidegülés kora volt. Puha érzelgés, betyár szilajkodás,
3159 1835| hiszi, nem tudják, honnan puskázik, s sokat tart magáról, míg
3160 1835| ember mellett, mint egy Pygmäus.~ ~18IK FEBRUÁR~Olvasám
3161 1835| magát, de oly hidegen s oly rá nem gondolással, mintha
3162 1835| rettenetes kín lehet az amerikai rabé, hogy esztendõkig egy emberi
3163 1835| megalapítását. Sokat bajlódám, míg rábeszélhettem némelyeket, s magamnak is
3164 1835| igazgatása határtalanul rábízatik. Soha ellenkezõbb arculatokat
3165 1835| várba is, megnézni a status rabjait. Mely más érzelmek s gondolatokkal
3166 1835| ifjúságnak poétai álmait rablánczörgetéssel rebbentetted fel! Az erényt
3167 1835| megcserélõdése? Ha nem a rabnak szabadságróli rövid álma-e
3168 1835| népet, vakságban s szellemi rabságban tartja, hogy annál önkényesebben
3169 1835| áldja, most nem szenvedne rabságot. De annyi hízelkedése a
3170 1835| embertársaim egy részének rabszolgai nyomatásán, mellettök harcoltam
3171 1835| egy vigasztaló gondolat ragada ki. Midõn néha a gazdagság
3172 1835| ember. Csak a módi szellem ragadta volt el. Belõle még a legveszedelmesebb
3173 1835| felállításán sokat fáradtam, sok rágalmat s gorombaságot nyeltem el.
3174 1835| Társaim titkos irigységét s rágalmát ébresztettem fel. Ezzel
3175 1835| bocsáthatok magamnak - segítettem rágalmazni, kit õk rágalmaztak, kétszínkedtem
3176 1835| hivatalbeli egyik alattomos rágalmazómat ekként kicsúfoltatva, mindjárt
3177 1835| segítettem rágalmazni, kit õk rágalmaztak, kétszínkedtem és hízelkedtem
3178 1835| csendes magányban élve, a ragyogás boldogságait nem ismerve,
3179 1835| Wesselényire pillantottam s könnyel ragyogni láttam szemét. Úgy tetszett,
3180 1835| a sötét éjben, a napnak ragyogó világánál; ismerlek felrebbenõ
3181 1835| Szívem dobogott, könny ragyogott szememben, nagy léptekkel
3182 1835| szent borzadás közt könnyet ragyogtat a szemben, kimondák nekem
3183 1835| emlékedet is, örökös csillagként ragyogva messze utaimon. S jöttem
3184 1835| gondolással, mintha jeget rakogatott volna szívemre, s megint
3185 1835| egy soká hordozott terhet raktam volna le lelkemrõl. - Dicsõségnek
3186 1835| legérdekesebb s a többi csak ráma e körül.~ ~19ÉN~Hallom,
3187 1835| míg majd a bánat s vénség ráncaival visszatérsz az életbe. Akkor
3188 1835| levelező tagjának. Ezen új rang nagyon genieroz. Ugy tetszik,
3189 1835| felreppenését pórázoddal rángattad vissza, - és ki - még az
3190 1835| írók, mûvészek, színészeket rangierozza, areopagizálja, de kivált
3191 1835| hátratételre, hogy egy ilyen rangotlan, ily csekély helyen álló,
3192 1835| egyen kívül! Amit te erõvel ránk akartál tolni jovunkra,
3193 1835| pillanatban várni lehet a rárohanást. Jovaltam neki teljes szívembõl,
3194 1835| tirannus társaik. Köszönik Ravaillac és Louvell s minden királygyilkosok,
3195 1835| csak módiból, önhaszonból, ravaszságból liberális. Kevesen gondolkodtak
3196 1835| amaz igen is önkényesen, ravaszul s elfacsarva magyarázott
3197 1835| lök vissza a legboldogabb reáemlékezés küszöbétõl is? Ó, tudom,
3198 1835| s mégis nagyon haragszom reájok. Őket szívemből kértem volt,
3199 1835| álmait rablánczörgetéssel rebbentetted fel! Az erényt ostorral
3200 1835| melybõl láncai zörrenése rebbenti fel? Az új trónusra lépés
3201 1835| bizonytalanság hosszason hurcoló rebegéseihez nem is hasonlítnak.~ ~MÁJUS
3202 1835| királygyilkosok, királyûzõk és rebellisek, mert minden tettök Isten
3203 1835| nem tudja, mi leszen. Azt rebesgetik, hogy a gyûlést eloszlatják
3204 1835| hogy munkája nem annyira recenzálás, mint kifigurázni akarás,
3205 1835| nem ért hozzá.~no. 6° A recenzens Farkas egész munkájából
3206 1835| könnyû vállalat egészen reformálni akarni magunkot. Nekem legalább
3207 1835| tiszteletet megtegye. A reformátusok egyszerre 7 órakor gyújtották
3208 1835| költemény.~no. 5° Némely ember reformot akar, pedig nem ért hozzá.~
3209 1835| meggyilkoltatott férjed is rég porrá vált.~Leverõ érzelmek
3210 1835| ablak alatt elmenõknek jó reggelt kíván, a kávét sürgeti,
3211 1835| tettök Isten munkája volt.~A régiek gondolkodása volt-e tehát
3212 1835| esztendő alatt szívembe rejtve hordoznom, s úgy tetszett,
3213 1835| suttognak, hátra vonulnak, remegnek, s senki nem tudja, mi leszen.
3214 1835| ideám volt, attól igen sokat reméltem. Annak felállításán sokat
3215 1835| napok még, öröm, bánat és remény várhatnak reám.~De bármely
3216 1835| hervadással érzém elfoszlani szép reményeimet, hogy életemben megérhessen
3217 1835| szegénynek verejtékét s reményét semmivé zúzod!~ ~MÁJUS 5KÉN~
3218 1835| nincs ki felé lebegjenek reményim, s hagyád nekem az utánad
3219 1835| miattad? Derengsz néha szép reményt, sugárzasz néha szép jövendõt
3220 1835| valóban fárasztó élet, ez, a reménytelen szerelmesnek gyötrelmes
3221 1835| titkos szép lángot, - éspedig reménytelenül. Mely kesergetõ kín s elcsüggesztõ
3222 1835| fõvel, sugárzóbb szemekkel s reménytelve tekintgetnek széjjel. Valamelyiktõl
3223 1835| imádságban helyhezzük minden reményünket s nem is a vallás köpenyege
3224 1835| a város kapuit körösded. Rémülés fog el mindeneket, hogy
3225 1835| vonulnak most egybe s járnak rémült megalázkodott képpel, mint
3226 1835| zavarva jönnek, hogy nem tudom rendbeszedni.~Érzem, szívemnek e hosszas
3227 1835| rukkolni. - Felgyûltek a rendek tíz órakor, olvassák a jegyzõkönyvet,
3228 1835| hogy a királyokat az isten rendeli, felemeli s leteszi, s õk
3229 1835| Újabb fiscalis actiokat rendelnek naponként, s azok mind ismerõseim
3230 1835| gyökeredztek, s mint istentõl rendelteket, talám vallásos kötelességének
3231 1835| soha nem fog elémenni a rendes reform útján! Külsõ vagy
3232 1835| találhattak abban igen sok logicai rendet. Eldúlva volt belsõm, s
3233 1835| mely különbség! Piszok és rendetlenség mindenütt! Elfoglalás nélkül
3234 1835| tartja: hogy mivel az ország rendetlenségbe jött, királyi biztos neveztetett
3235 1835| egyformán, tiszta belsõvel, rendíthetlen characterrel s szavát csalhatlanul
3236 1835| a halál örökre tartson; rendkívüli esetek által õtet megláthatni
3237 1835| egészen oka, hanem a monarchia rendszere. Az õ személyében volt ugyan
3238 1835| napjait, vagy egy amerikai rendszerezett csinos fogházban! Mégis
3239 1835| még a legveszedelmesebb renegatus lehet.~ ~JÚNIUS 22KÉN~A
3240 1835| talált szót, és az a benn repeső öröm, mely szent borzadás
3241 1835| ész minden munkálatja egy repesõ öröm áradozása volt nekem.
3242 1835| nagyok asztalánál, románok s repke írásokból vett tudóskodás,
3243 1835| philosophiát, az elmének szabad reptét s a polgári szabadságot
3244 1835| felolvastatott a biztos rescriptuma, melynek erejénél fogva
3245 1835| Azt suttogják, hogy kemény rescriptumok érkeztek, az ország gyûlése
3246 1835| konyhalelkûek észrevétele nem búsít. Restellem magyarázni nekik a dolgot.
3247 1835| cselekedetim rugója, hogy restségem miatt magam s a közönség
3248 1835| állott fel. A követek egy része azonnal készül elindulni.
3249 1835| amit írtam, bizony nagy részént a számadás félelme miatt.
3250 1835| lepte meg a gyûlés nagyobb részét s halálos remegés a szolgalelkûeket.
3251 1835| gondolok, nem lehet nem reszketni kezeimnek, midõn e koszorú
3252 1835| Mindenki némán állott, de egy résznek rejtett öröm sugárzott arcán;
3253 1835| különbözõ osztályait. A gróf oly résztvéve járatott utánam s ápoltatott,
3254 1835| Demschick egy értelmes résztvévõ orvos.~ ~JÚNIUS 3KÁN~Mely
3255 1835| bosszús örömet éreztem ennyi részvételben. És az vigasztala leginkább,
3256 1836| foglaland-e a gyűlölség s részvétlenség helyet?~JANUÁR 7KÉN 836~
3257 1836| büszkeségem kezd alázkodni, részvétlenülök a becsületvágy érzelme iránt,
3258 1835| pártfogolt s mindig egyforma részvéttel volt hozzám. Az õ háza,
3259 1835| professzora volt, egyikben retoricát is tanított. De legnevezetesebb
3260 1835| mint én. Istenemtõl nem rettegtem, neki nem hízelkedtem, elõtte
3261 1835| csinos fogházban! Mégis rettenetes kín lehet az amerikai rabé,
3262 1835| Hatalmasan érzem ezt lelkemben, s rettenetesen csalatkoznám, ha õ is így
3263 1835| fenyegeti. Árulás, visszavonás, rettentés, megvesztegetés s minden
3264 1835| Belgiumban; láttam a Júliusi revolutió következéseinek habzásait,
3265 1835| újonnan kigondolt fortélya riaszt fel álmunkból. Ah, ez valóban
3266 1835| sokaktól imádottat? Míg ripatyos képû törpe szomszédnéja
3267 1835| látszanak fellegid. És megint új robajjal dúlnak feletted zivatarok
3268 1835| elvet Neró és Caligula, Robespierre és Cromwell, Báthori Zsigmond
3269 1835| Jézus szenvedése contójára, robotaként kiállta a vallásos ceremóniákot,
3270 1835| sötét fábrikát, hová örök robotázásra vagyok ítéltetve. Sokat
3271 1835| hivatalomat kedv nélkül s robotos unalommal, de tisztán és
3272 1835| vagyok, a mesebeli náthás rókaként felelek, hogy nem tudok
3273 1835| megválasztásomot fordítsák el rólam, s mégis ők azt nem tették,
3274 1835| kívánatihoz. Akkor ti görögök és rómaiak, angolok és franciák, és
3275 1835| pazérlás a nagyok asztalánál, románok s repke írásokból vett tudóskodás,
3276 1835| lézengnek széjjel a rabok. Rongyosok, szennyesek, szemtelenül
3277 1835| MÁJUS 5KÉN~Naponként rosszabbul vagyok, kínos éjszakákot
3278 1835| becsemet, jövendõre mind rosszabbuló sorsomot, elmecsevészett
3279 1835| hogy bosszúmon győztem, rosszakarómnak megengedtem - s e nyugtató
3280 1835| vagy megizenjem hirtelen rosszullétemet. Mindenfelé haboztak gondolatim;
3281 1835| hiúság vala sok cselekedetim rugója, hogy restségem miatt magam
3282 1835| katonaság fog az országházára rukkolni. - Felgyûltek a rendek tíz
3283 1835| mindig bennem, mint amma sadduceusban a bibliában, t.i.: „Én Istenem,
3284 1835| idén kettõs fájdalommal sajdulnának fel. Kerültem e napnak emlékét,
3285 1835| új pályámon. Vérző szív, sajgó sebek, szemrehányás fullánkjai,
3286 1835| múltnak képeiben, végre sajnálkoztam magamon, hogy ennyi bánatot
3287 1835| homályosan lenge előttem, s sajnáltam, hogy azokat minden árnyéklatikkal
3288 1835| indítvány elfogadtatott, s õ a sajtót a nemzetnek adta. A legelsõ
3289 1835| vagy belsõ megrázkódtatás, sanyargatás és ínség kell, hogy felébredjen
3290 1835| is kenyeremet, ismerem a sanyarúság s szükség szigorú sorsát
3291 1835| alatt sok idõt töltök páter Sassal, az udvari káplánnyal. Bizonyos
3292 1835| nemigen találtam bizonyosabb scálára az emberek eszét és érzelmét
3293 1835| munkám is, s csak „Erga Schedam” lehet olvasni. Ez nagy
3294 1835| 5KÉN~Vettem az új titoknok, Schedel levelét. Melegen fogadta
3295 1835| esztendõkig egy emberi lélekhez se szólhasson.~ ~AUGUSZTUS
3296 1835| pályámon. Vérző szív, sajgó sebek, szemrehányás fullánkjai,
3297 1835| Az idõ talán béhegeszti e sebeket. Sokszor vigasztalom ezzel
3298 1835| nem messze haladtunk! S sebes hervadással érzém elfoszlani
3299 1835| magamban, bár begyógyítaná azon sebet, melyet neki és magamnak
3300 1835| sóhajtás emelkedik lelkemből segedelemért, erősítésért s állandóságért
3301 1835| Kendeffi vala ebben nekem nagy segédem, s nála nélkül bajosan is
3302 1835| nem bocsáthatok magamnak - segítettem rágalmazni, kit õk rágalmaztak,
3303 1835| látván, hogy ily könnyen segíthet magán, ismét nyugodtan tovább
3304 1835| marcangol valami belöl; nincs sehol nyugtom, üldöznek érzelmim,
3305 1835| s homályos érzelmekben, sejdítésekkel tele sóhajtásokkal tekintünk
3306 1835| láttatná s homályos képeiből sejtegetni engedné, mik lesznek történendők
3307 1835| egy nagy rész ott állott, semmisége érzetében egybezsugorodva,
3308 1835| kért idõmrõl, s elírtóztam semmiségem érzetétõl. Vívtam akkor
3309 1835| politikai elnyomattatását s semmiségét is; tudta, hogy a hazát
3310 1836| keletkezének bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de
3311 1835| lekötelezzük egymás szabadságát nem sérteni, éppen nem fér fejökbe.
3312 1835| volna. Szegény Kendeffi! Õ Shakespeare-i ember vala köztünk. Planumaimmal
3313 1835| akarok vele, de õ mindig siet. Ha máshol találkozom vele,
3314 1835| képzelgett betegségében s siettette volna halálát.~De a históriának
3315 1835| szövõdése által talán én is siettettem halálát. Nem becsültem eléggé
3316 1835| Ezen iskola létezésére s sikeres haladtára gondolás mindig
3317 1835| kép után, mint akinek a sírba leereszkedõ kedveltje koporsója
3318 1835| magyar nemzetnek! Most a sírból is kiásnók kezeinkkel elveidet,
3319 1835| nyomdokim után, s ott lelte sírját s nyugtalan szívének nyugalmát.~
3320 1835| az elhervadó virágra és a sírnak mélységére utasítnak. Ó,
3321 1835| nevedet említi - és pökjék sírodra!~ ~27IK FEBRUÁR~Vettem az
3322 1835| minden percben nyitva volt sírom, - és mindazok a titkos
3323 1835| boldogság pontját csak a síron túl tûzi ki, - akkor a határtalan
3324 1835| önkény figyelmét, s bé leszek sodorva a megbélyegzettek közé.
3325 1835| foglalatosságim. És ekként sodródám mind tovább a világba s
3326 1835| hirdettetik ki. Gyõztél sötétségnek csoportja! s kurjongatsz
3327 1835| élete szenvedéseivel. És sóhajt, és keseredve kérdezni a
3328 1835| búsongó arculatjával felém sóhajtani s kérdezni engemet: „hát
3329 1835| tõkét. Be boldogító az öröm sóhajtása s öröm könnye! Be boldog,
3330 1835| Képzelem, szívbõl kell sóhajtásaiknak jönni; ez az igazi megtörõdés
3331 1835| érzelmekben, sejdítésekkel tele sóhajtásokkal tekintünk a jövő esztendő
3332 1835| voltam illetõdve sorsán, s sóhajték, hogy talán némelyikünknek
3333 1836| feszült érzelmeimet, megint sóhajtottam, midőn az ott leírt helyzeteim
3334 1835| visszatekintünk s a jövendő eleibe sóhajtunk, talán a legérdekesebbek
3335 1835| JÚLIUS 11KÉN 835~Ma reggel sokáig gróf Béldi Ferencnél valék.
3336 1835| is disputálok vele. Én is sokaknak prédikálom e szép tudományt,
3337 1835| kihurcolnának egy zajgó sokaság közé, hol ujjal fognak mutatni: „
3338 1835| Felbontám a cifra ládát. Sokért nem adnám, ha e megtiszteltetés
3339 1835| becsüljem.~ ~SZEPTEMBER 21KÉN~Soknémû érzelmekkel vala teli nekem
3340 1835| kénálkodást. Tilsch elég solide bánt velem, de mégsem engedem,
3341 1835| bujdostam elõle s küzdöttem a sophizmáknak éles fegyverével lenyomni
3342 1835| nem vettem tõle, minden sorban látszik a megbántott tudós.
3343 1835| múlt el, mióta a fennebbi sorokat írám s az alatt sokat foglalatoskodtam
3344 1835| Megpirultam, midõn végigmentem a sorokon, s szívem nagyon dobogni
3345 1835| Kiszakasztá mellőlem a sors, ki szívemnek legkedvesebb
3346 1835| minden ember elégedetlen sorsával, jól tudom, s nem is disputálok
3347 1835| talán némelyikünknek is ily sorsunk lehet nemsokára.~ ~FEBRUÁR
3348 1835| égének tiszteletedre, hosszú sorú követségek mentek megköszöntésedre,
3349 1835| nemhogy megmenekedni kívánunk, sőt élvezetet találunk bennök.
3350 1835| Minden ellenei mozdulatok stafétával küldöztetnek egyiktõl a
3351 1835| ismeretén.~ ~AUGUSZTUS 30KÁN~Stancsics nálam vala. Erdélybe jött
3352 1835| megköszöntésedre, s ma már státus vétek csak egy gyertyácskát
3353 1835| polgári élettõl különvált státust akar formálni; a józan philosophiát,
3354 1835| kevés fáradság után mysticus stílusából kitalálgathattam az engemet
3355 1835| illetõ lapnak. Olvastam, studíroztam, minden szó értelmét fontolgattam;
3356 1835| nyakát.~Estve elbúcsúztam Stuler nevû lelkes ifjútól, ki
3357 1835| felém hömpölyögni, s mintha süllyedni érzeném magamot. Wesselényi
3358 1835| jó reggelt kíván, a kávét sürgeti, szobáját takaríttatja,
3359 1835| mezõn, midõn csupa önkéntes sugallás által jött, felsóhajtottam,
3360 1835| úgy tetszett, mintha egy sugallat ezzel vigasztalna: „Megengedtettek
3361 1835| szófüzér; õ csak a józan ész sugallata után beszél. Érzésében nem
3362 1835| leljen e szív a vallásnak sugallatiban!~Ha vajon gondolt-e reám
3363 1835| kifényesítve, hogy a nap sugárai csillámlottak benne. Íme,
3364 1835| tettlegesen. S mely nyugalmat sugároztat jövendõmre e tettem emléke!
3365 1835| Derengsz néha szép reményt, sugárzasz néha szép jövendõt s oszlani
3366 1835| járdalának, most felemelt fõvel, sugárzóbb szemekkel s reménytelve
3367 1835| egy résznek rejtett öröm sugárzott arcán; a más bánatja mélységét
3368 1835| lankadoz, s hibáztathatsz-e, ha sújtolásidnak hosszas súlyos szenvedése
3369 1835| a fojlódott bánat egész súlyával borítának el. - Kiszakasztá
3370 1835| ha sújtolásidnak hosszas súlyos szenvedése alatt elfáradva,
3371 1835| talán az én hidegségem is súlyosította utolsó óráit, s talán a
3372 1835| kíméletlen kérdéseket is e szép summának hová és miként léendõ fordításáról.~ ~
3373 1835| az én politikai vétkeim summáson. És bármely ki nem tetszõ
3374 1835| lélekkel fogadjam el hát e summát? Költhetek-e abból egy krajcárt
3375 1835| jelen. Meghatározám, hogy e summával egy alapítványt teszek,
3376 1835| töltött fegyverrel. Azt suttogják, hogy kemény rescriptumok
3377 1835| országgyûlést tartani. Az emberek suttognak, hátra vonulnak, remegnek,
3378 1835| eloltásukat. Mondják, professor Sz oly dühbe volt, hogy hamarább
3379 1835| liberális-despoták, fényes-szegények s szabad-betyárok vitatása.~Ezen gyûlés Gróf
3380 1835| indítványok elhullnak. A szabadelvûeket üldözés s ijesztgetés fenyegeti.
3381 1835| kivétel nélkül egyforma szabadnak óhajtottam. Hazám nyelvéért
3382 1835| uradalmát óhajtottuk. Mi csak szabadok akartunk lenni, hogy a szabad
3383 1835| is megbolondított a sok szabados könyv olvasása. Még hosszas
3384 1835| Tõszurdalásokkal kínozhat? elveheti szabadságom s életemet is? De nem veheti
3385 1836| nem méltó a philosophiai szabadságra. Láttam a franciákat tegnap
3386 1835| megcserélõdése? Ha nem a rabnak szabadságróli rövid álma-e ez, melybõl
3387 1835| meggyalázva, elzárva a szabadságtól s a zsarnok által kigondolt
3388 1835| csak akkor lehet biztosítva szabadságunk, ha magunkat lekötelezzük
3389 1835| embernek oly tökéletes erkölcsi szabályokot adni, melyekben az ész is
3390 1835| iránti vonzalom. Szûk kört szabott nekem a végzés e pályán
3391 1835| vagyis, hogy a politia szagát mindenütt érzem.~ ~NOVEMBER
3392 1835| utcán és mezõn, céltalanul. Szaggat és marcangol valami belöl;
3393 1835| mondottam, azok remegõ érzelem szaggatott kifejezései lehettek, miket
3394 1835| tudok ítélni, mert nincs szaglásom. Ez már rossz, ezt nem szeretem,
3395 1835| tiszta tele szív legboldogabb szaka, minden érzelemnek visszatükrödzése,
3396 1835| kedveltje koporsója után szakadnak szemei.~ ~3IK MÁJUS~Egész
3397 1835| természet, ily elfásítva szakasztani ki minket a szeretet ölelései
3398 1835| habozások közt, félbe kellett szakasztanom beszédemet.~A követség elmente
3399 1835| literatúránknak képzelt szép szakát. És égeté a nyert koszorú
3400 1835| január 1sõ napjától kezdve szállásán megindította. Mely nagy
3401 1835| levélben azon kére, hogy szállásomon maradjak. Mivel a Közép
3402 1835| csordái, mindig örökségképpen szálljanak a monarchákra?~ ~MÁRCIUS
3403 1835| authorságom becse is alább szállna, de mégis szeretném valamely
3404 1835| megtörődött fogadkozás vala számadásom - soha ily nyugodtan, a
3405 1836| visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is
3406 1835| legkedvesebb örömei közé számlálom, hogy ezen társaságnak tiszteletbeli
3407 1835| benne is gyarlóságokra számláltam.~Õ nem azok közé tartozik,
3408 1835| kívánta, hogy küldõinek számolhasson megbízatásáról. Ez megint
3409 1835| akinek adta, az tisztán számolhat reá. Õ éppen nem poétai
3410 1835| is mondá, hogy a követség számos tagokból áll Wesselényi
3411 1835| vasárnap lévén, befordultam Szamosújvárra. Nem tudom, mely csudálatos
3412 1835| kivitelére, feltűnének annyi számtalan ilynemű hajdoni fogatkozásim
3413 1835| boncolgatásában. Szoros számvétellel vizsgáltam tetteimet. Igenis,
3414 1835| kínjaimban küzdeni, s igen-igen szánakodom magamon, s nem tudok segíteni.~
3415 1835| meghozni s erősítendessz szándékomban.~Igenis, igyekezni fogok
3416 1835| erősíté bennem azon régi szándékomot, hogy ezután életemnek nevezetesebb
3417 1835| vakmerõ üldözõin, s midõn szánni fogja vakságunkat s gyávaságunkat, -
3418 1835| végigolvastam, úgy tetszett, hogy szánom őtet. Megint olvastam s
3419 1835| hideg értekezés, logicai száraz boncolgatás, megítélgetés
3420 1835| istentõl küldetésével egy származatú.~Köszönik igen szépen ezen
3421 1835| dolgot. Nem jön szívbõl egy szava is, s jól látom, hogy un
3422 1836| girondista Barbaroux-nak ama szavai: „Ha még egyszer ujrakezdhetném
3423 1835| Wesselényi! Éppen ma esztendeje, száz fáklyák égének tiszteletedre,
3424 1835| eredtek, hanem sok lefolyt századok intézeteiben gyökeredztek,
3425 1835| a Nagyenyedi Casino Gr. Széchenyi Istvánt elsõ tiszteletbeli
3426 1835| fenntartása mellett. Gr. Széchenyivel érvén ezen megtiszteltetés,
3427 1835| viruló gabonái felett, s a szegénynek verejtékét s reményét semmivé
3428 1835| szûk körben, homályban és szegénységben éljek is, valamely eset
3429 1835| vívtatok, isten akaratjának szegeztétek ellene magatokot. Mégis
3430 1835| Adott szavát soha meg nem szegte. Velem bámulásomig kímélve,
3431 1835| közintézetekre sem könnyen fizet. Õ szégyelli a takarékosság elveit is;
3432 1835| múltával, de a fricskát azért szégyellik, mert nem tudták visszaadni,
3433 1835| nevezém magamot, s ha ne szégyelljem önmagamtól, átkozódásra
3434 1835| könyv sem hozhatott volna. Szégyelném egy angolnak vagy amerikainak
3435 1835| lelkemet, ha van-e elég erejök szégyenben nem hagyni engemet önmagam
3436 1835| lelkiismeretem elõtt. Nem akarom szégyenleni magamot önmagam elõtt, és
3437 1835| látni, midõn nemzetségére e szégyent hozta s reám is? Míg ezek
3438 1835| Azután egy határtalan önkény széke elõtt képzeltem magamot,
3439 1835| mit jónak lát. A marchalis székek betiltatnak, s minden csak
3440 1835| franciákra emlékeztetett. Midõn szekérbe ült, nagyon meg voltam illetõdve
3441 1835| esztendeig ülék mellette egy szekérben, lakám egy szobában s élék
3442 1835| mint a római triumphator szekere mellettiek.~De meddig tart
3443 1835| elbúvjak a követség elõl vagy szekeret vegyek s mindjárt falura
3444 1835| bévégeztével az elnök odahagyja székét, hiábavalók különbözõ felkiáltások,
3445 1835| bizonyos írást lengetett a szél a kapun alig odaragasztva.
3446 1835| hangja és üldözése elõl széles asilumot nyit a vétkesnek.
3447 1835| ezen ember. Csak a módi szellem ragadta volt el. Belõle
3448 1835| komolyul a szabadságról, annak szelleme nem vált még vérré bennök,
3449 1836| szentelném, melyek az emberi szellemet túlemelik e világon, s soha
3450 1835| demoralizálta a népet, vakságban s szellemi rabságban tartja, hogy annál
3451 1835| ember leveti az álorcát, s szélnek fordítja köpenyegét. A módi,
3452 1835| minden ember méltán fogja szemedbe lobbantani, hogy te is a
3453 1835| forgatta könnyezni nem tudó szemeit, - és megint egy nagy rész
3454 1835| felemelt fõvel, sugárzóbb szemekkel s reménytelve tekintgetnek
3455 1835| monarchia rendszere. Az õ személyében volt ugyan egyesülve az
3456 1835| fõbb hivatalokra, s oly személyek is neveztetnek ki, kik ezelõtt
3457 1835| oltalmazva vannak; de ha személyemet támadta meg? feleljek-e?
3458 1835| gondolkodik, hol menthesse meg személyét s vagyonát. Sok ember leveti
3459 1835| percben változik hely és személyzet, oly forma jeleneteket láthatni.
3460 1835| dobogott, könny ragyogott szememben, nagy léptekkel jártam szobámban,
3461 1835| a zsidó papság, vallásos szemfényvesztései által, demoralizálta a népet,
3462 1835| vallásos ceremóniáknak csak a szemfényvesztésre célzó magyarázói, és a szegény
3463 1835| volt az idõ tarka játékát szemlélhetni, mely nekem tetszeni kezdett.
3464 1836| elkeseredés s talán nagyított szempont szüleményei. Háládatlan
3465 1835| becsületem érzésének. Ha tudósi szempontból fog válaszolni, az nagyon
3466 1835| ha nem leszen-e terhére s szemrehányására meglátásom? s ha vágy-e
3467 1835| hogy az egész munkát csak a szemrehányástól való félelmem szülte. Míg
3468 1835| Rongyosok, szennyesek, szemtelenül koldulnak, s a közeli korcsmában
3469 1835| széjjel a rabok. Rongyosok, szennyesek, szemtelenül koldulnak,
3470 1836| nemesebb vizsgálatoknak szentelném, melyek az emberi szellemet
3471 1835| tartott nekem, megmutatta a szentírás sok helyeibõl eszem járása
3472 1836| Mert lelkem ereje igen szenved, naponként hervadoznak szívemben
3473 1835| melyért annyit égek, annyit szenvedek, boldogságomra minden kinézés
3474 1835| elfogadnom. És neheztelés nélkül szenvedék némely kíméletlen kérdéseket
3475 1836| szüleményei. Háládatlan szenvedelem a politica! És kivált nekem,
3476 1836| De miként menekedhessem e szenvedelemtől? És ha legyőzhettem, az
3477 1835| lehettem.~Az életnek szebb szenvedelmei közt egyik sincs annyi epesztõ
3478 1835| kedvelt vonzalmim, szebb szenvedelmeim s idõtöltésim hátratételével,
3479 1835| küzdenie megmérgesített élete szenvedéseivel. És sóhajt, és keseredve
3480 1835| Megengedtettek a te hibáid ennyi szenvedésid után.” - De bánatimnak ezen
3481 1835| elmúlatám.~De találtam nehéz szenvedésim vonásira is, megvettetésem,
3482 1835| ellened, míg meg nem elégled szenvedésimet.~A történetek különös szövõdése
3483 1835| hízelkedtem hiúságaiknak. S akkor szenvedhetõ, hasznos, szorgalmas és
3484 1835| meg nem áldja, most nem szenvedne rabságot. De annyi hízelkedése
3485 1835| merülve. Testem is nagyon kezd szenvedni. Mely nyomorú az ily létezés!~
3486 1835| a Jézus a mi bûneinkért szenvedvén, az istennek kegyelmébõl
3487 1835| származatú.~Köszönik igen szépen ezen elvet Neró és Caligula,
3488 1835| álomnak képzelek lenni. A szerelem még soha ki nem magyarázott
3489 1835| Kitártam szívemet, mint a szerelemnek első vallomásában, bémutattam
3490 1835| felfedezésivel, mennyit egy hosszú szerelemtelen egész esztendõ elé nem teremthet.
3491 1836| élni, mint a megcsalódott szerelmesé! Ez valóban kínos élet.
3492 1835| élet, ez, a reménytelen szerelmesnek gyötrelmes élete.~ ~JANUÁR
3493 1835| halálát. Nem becsültem eléggé szerelmét, pedig õ csak érettem élt.
3494 1835| szívemrõl, midõn megtudtam, hogy szerencsésen elmehetett.~És most már
3495 1835| népeinél.~Nincs fájdalmasabb s szerencsétlenebb helyzet, mint midõn önkényû
3496 1835| szívemet keserítsék; és mintha szerencsétlenségeim visszaemlékezetei is az
3497 1835| vallásokkal is, a história szerént.~
3498 1835| de éppen ellenkezõ. Igen szerény s nyíltnak találom. Õ egészen
3499 1835| végre megutáltam magamot ily szerepet játszani, s levetettem az
3500 1835| szaglásom. Ez már rossz, ezt nem szeretem, mert jele, hogy az intimidáció
3501 1835| váltotta fel az olvasni szeretést. Asszonyokkal érzelgés,
3502 1835| szakasztani ki minket a szeretet ölelései elõl.~Vittem szívemben
3503 1835| akar az lenni, kit minden szerethessen. Neki egy nagy hibája van
3504 1835| alább szállna, de mégis szeretném valamely írásban megvallani
3505 1835| titkon tartó, hivatalt nem szeretõ s gyanús characterû vagyok
3506 1835| ajándékozhat! Mennyi tiszta örömet szerezhet magának a gazdag!~ ~OKTÓBER
3507 1835| Mint látszik, sok ismeretet szereztek állásunkról. Paget azt állítja,
3508 1835| dolog. Sok emberismeretet szereztem általa, nemigen találtam
|