1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3912
Fejezet
1 Elo | időszaka! Az utazás örömei a visszaemlékezetben kedvesebbek;
2 Elo | mondhassuk: Mely szép ez a vidék!” - Ezen érzelem teve
3 I | sokat foglalatoskodtatja a képzelődést. Míg ép a szív,
4 I | foglalatoskodtatja a képzelődést. Míg ép a szív, s ismeretek után törekedik
5 I | rang, sem gazdagság, sem a hiúság képei soha ezt egészen
6 I | vágyás, s akkor képzelődésünk a messze s a mívelt országokba
7 I | képzelődésünk a messze s a mívelt országokba lebegtet
8 I | híját érezzük.~Talán egyike a legtisztább s tartósabb
9 I | indul messze útjának, hogy a jelent minden nemben öröm
10 I | fizetem-e? Ha igaz-e, hogy a geometriai igazságok elhervasztják
11 I | igazságok elhervasztják a képzelődés szebb virágait?
12 I | áldozatja leszek-e, hogy a külföldön lakott ember hamar
13 I | Erdély és Magyarországból, s a Németországon által látott
14 I | látott és hallottak még mind a hazaiakkali hasonlítgatásra
15 I | Franciaországba értünk. A Rhénuson általlépve, igen
16 I | egyszerre az utazó. Túl a parton a württembergi és
17 I | egyszerre az utazó. Túl a parton a württembergi és badeni csendes,
18 I | jámbor nép marad el, s innen a parton egyszerre a pajkos,
19 I | innen a parton egyszerre a pajkos, tűzzel teli s örökös
20 I | Franciaországon által mindenütt a trikolór lobogott a nevezetesebb
21 I | mindenütt a trikolór lobogott a nevezetesebb épületekről:
22 I | nemzet még most is innepelné a júliusi három napot. Az
23 I | alattvalóikkal, melyben a parancsoló méltósága s az
24 I | fel. Mindezek bámulással s a nemzet sorsa iránti aggódással
25 I | oszlásával gyakron kell a törvény azon szent állítására
26 I | emlékeznie: „Hallgattassék meg a más fél is.”~Az 1830-i telet
27 I | táplálatot ne tudjon adni. A magát mulatni kívánó, tudományos,
28 I | kereskedő egyformán és a napnak minden részeiben
29 I | századokon által tanulta volna a párizsi nép minden ingerlő
30 I | időszakban habzottak még a júliusi revolúció által
31 I | hánykódásba hozott elmék, s a miniszterek pere, a napszámosok
32 I | elmék, s a miniszterek pere, a napszámosok feltámadása
33 I | könyvből és újságokból olvasunk a revolúciókról, alig hasonlít
34 I | erőknek ily küzdései közt is, a nyugalmas idegen kényére
35 I | Brüsszel és Antverpiában a franciaországi júliusi napok
36 I | következéseit kellett látnunk. A szép, a gazdag Belgium harcban
37 I | kellett látnunk. A szép, a gazdag Belgium harcban állott
38 I | Hollandiába sok kérelem után s a hollandus katonai igazgató
39 I | nyert passzusunk mellett is a két ellenséges tábor közt
40 I | Brémán [Brédán] túl kiértünk a táborok közül. Dodrecht [
41 I | Franciaországban. Ott áll e két ország a föld abroszán egymás mellett,
42 I | Mert Angliának még az is a különössége, hogy a pénz
43 I | az is a különössége, hogy a pénz s személyes igyekezet
44 I | ajánlások által lehet megnyerni. A tárgyak óriási nagysága,
45 I | szorgalom bámulatos szüleményei, a nemzet különes szelleme,
46 I | mindmegannyi hagyományos emlékei. A nemzeti hagyományokot nagy
47 I | tiszteletben is tartják a scotusok. Mária Stuart szobái
48 I | imádságos könyve most is a régi szófán állanak.~Skóciának
49 I | különböztetik meg szomszédjától. A scotus nemzetet eredetében
50 I | nemzetet eredetében ismerni a Felföldre (Highland) kell
51 I | Edinburghot, s Perthnél már a fellegekkel játszó sziklás
52 I | Felfölden voltunk, mely a Walter Scott szép poémája, [
53 I | Európában. Perthtől nem messze, a Kinnoul Crags nevű szép
54 I | ezeknek végső csúpján áll a Macbeth kastélya (Macbeth
55 I | olvasta, egészen ráismer a leírt vidékre. Alatt a völgy
56 I | ráismer a leírt vidékre. Alatt a völgy a boszorkányok idézőhelye;
57 I | leírt vidékre. Alatt a völgy a boszorkányok idézőhelye;
58 I | boszorkányok idézőhelye; a dunsinane-i erdő a kastély
59 I | idézőhelye; a dunsinane-i erdő a kastély megett, s szembe
60 I | kastély megett, s szembe a távolból felnyúló Birnami
61 I | Dunsinane-ig kelle jőni. A hely és romladozott kastély
62 I | romladozott kastély most a Mellis Nairn [William Nairne]
63 I | William Nairne] úr birtoka, a Dunsinane hegyén álló szép
64 I | szól ennek szépségeiről. A Tay vize folyama, Braan
65 I | barlangja s tereme helye, a craig-vineani szép kinézés,
66 I | craig-vineani szép kinézés, a hegyek és erdők romános
67 I | énekei itt születhettek. A természet ily óriási szépségei
68 I | szépségei közt emelkedettebb a lélek, közelebb érzi magát
69 I | lélek, közelebb érzi magát a természethez, s oly gondolatok
70 I | emelkednek benne, melyek a város falai közt s mezőség
71 I | Callander felé felértünk a híres tavakot (Lochs) nézni
72 I | teszik. Ezeket közelebbről a Walter Scott románjai oly
73 I | elhíreltté tették, hogy a scotus hazafiságtalanságnak
74 I | Ezek közt nevezetesebb a Loch Cattherine, a [The]
75 I | nevezetesebb a Loch Cattherine, a [The] Lady of the Lake [
76 I | The] Lady of the Lake [A tó asszonya] és a Loch Lomond,
77 I | Lake [A tó asszonya] és a Loch Lomond, a Rob Roy Walter
78 I | asszonya] és a Loch Lomond, a Rob Roy Walter Scott-i románokról. -
79 I | Walter Scott-i románokról. - A képzelődés alig határozhatja
80 I | tavaknak s környékeiknek vagy a szép hegyeknek adja-e az
81 I | hegyeknek adja-e az elsőséget.~*~A Ben Lomond-i hegy alól Euphrosyne
82 I | Kiadta Kis János. Pest, 1816, a 6. kötetben), sok szívességgel
83 I | Liverpoolból Manchesterig a gőzszekérrel jöttünk. Az
84 I | egyik legnagyobb diadalma a gőzszekér. A város végén
85 I | legnagyobb diadalma a gőzszekér. A város végén felültünk a
86 I | A város végén felültünk a szekérre mintegy 130-an,
87 I | alatt is megfutja ezen utat a gőzszekér. Sem madár, sem
88 I | gőzszekér. Sem madár, sem a legsebesebben vágtató ló
89 I | városból csaknem egyszerre a más messze városban teremhet.
90 I | ágazatokra van megindítva a gőzszekér útja, hogy a felszámlálás
91 I | megindítva a gőzszekér útja, hogy a felszámlálás szerint tíz
92 I | az utazó.~*~Június végére a parlament új megnyitására
93 II | gondolat, hogy még nagy utunk, a legnagyobb utunk van hátra.
94 II | valahányszor amerikai hajót láttam a kikötőben, mindig dobogó
95 II | mind nem csillapította le a hatalmas vágyást. Ama szép
96 II | homályos képekben mindaz a szép és tökéletes, mi földi
97 II | mellett elérhető lehet. A temérdek messzeség, a tenger
98 II | lehet. A temérdek messzeség, a tenger veszedelmei, a honvágy
99 II | messzeség, a tenger veszedelmei, a honvágy félelme s ezer más
100 II | Amerika szabad nem volt, a vízen lakó angolnak is nem
101 II | esztendeig tartott az átmenetel. A szelek, víz természete s
102 II | azolta óriási lépéseket tett a hajózás tudománya. Az amerikai
103 II | Az amerikai hajós most a világ minden kikötőiben
104 II | minden kikötőiben megjelen, s a föld golyóbisa minden tengereit
105 II | annyira magokévá tették a tengert, hogy Európa minden
106 II | könnyítsék az amerikaiak, s a menetel és jövetelre mindig
107 II | csupán avégre építettek, hogy a megkívántató terhen kívül
108 II | Európa nevezetesebb kikötőibe a hónap meghatározott napjain
109 II | szolgálatjában állanak, hogy a hivatalos s más magánosok
110 II | Amerikába, s onnan megint vissza a határozott postanapokon,
111 II | Éppen ekkor (júliusban) a London-New York-i lineából
112 II | várt az indulás napjára a London Dockban. A Hudson
113 II | napjára a London Dockban. A Hudson indult július 6-án,
114 II | szorgalommal megvizsgáltuk, s végre a Columbián megállapodtunk,
115 II | kényelmesebb elrendelésével a más kettőnél magához vonzóbbnak
116 II | fizet (egy font sterling, a teoretikus utazókönyvek
117 II | utazókönyvek számításaként, a mi pénzünkben tenne 9 f[
118 II | kr[ajcárt] ezüstben, de a londoni pénzfolyamat szerint,
119 II | londoni pénzfolyamat szerint, a valóságban 10 ezüst forintot
120 II | leköltöztettük portékáinkot a kikötőbe, de ámbár már egy
121 II | hét olta szüntelen rakták a terhet, mégsem voltak készen
122 II | voltak készen indulásra. A Columbia 500 tonnás hajó (
123 II | teszen mintegy 20 mázsát a mi mértékünk szerint, a
124 II | a mi mértékünk szerint, a hajókon 42 négyszögláb üreg
125 II | felfordíthatja. Míg készülődött a Columbia, fordulatokat tettünk
126 II | Columbia, fordulatokat tettünk a London Dockban, s bámultuk
127 II | London Dockban, s bámultuk a szemmel bé nem fogható hajók
128 II | fogható hajók temérdekségét, a világ különböző részeiből
129 II | nyüzsgő világot.~Végre eljött a várt nap, s július 27-én
130 II | július 27-én felléptünk a Columbiára. Midőn hosszú
131 II | valami különes innepi érzés! A szív mintha elfogódnék,
132 II | bánat facsar ki, hanem talán a jövendő kétes képe! Megkondult
133 II | harangozás, húzni kezdették fel a vasmacskákot; oldozzák már
134 II | vasmacskákot; oldozzák már a köteleket, s cseng a kapitány
135 II | már a köteleket, s cseng a kapitány igazgató hangja.
136 II | Meghúzták másodszor is a harangot; a matrózok zajganak;
137 II | másodszor is a harangot; a matrózok zajganak; az ismerősek,
138 II | szem könnyragyogásaiban, a lélek egész tisztaságában
139 II | Megkondult harmadszor is a harang, a matrózok „hurrá”-
140 II | harmadszor is a harang, a matrózok „hurrá”-t kiáltanak
141 II | hurrá” zeng vissza. Végre a kapitány magas állásáról
142 II | minden kész), megmozdul a hajó, s matrózok énekre
143 II | matrózok énekre kezdenek, míg a többi hajók közül kivergődnek.~
144 II | közül kivergődnek.~Délre már a Temze közepén voltunk, de
145 II | Temze közepén voltunk, de a dagadás éppen szembejövén
146 II | éppen szembejövén velünk, a tenger torkáig, mely mintegy
147 II | valamint itt, úgy ezután is, a mérföldek eléfordultakor
148 II | mérföld 848 pozsoni öl, a magyarokot 4000 ölre véve,
149 II | teszen 1 magyart és 240 ölet) a dockhoz, gőzhajóval vontattuk
150 II | gőzhajóval vontattuk le a Columbiát. Az utazásnak,
151 II | Az utazásnak, nevezetesen a hajókon, különös érdeke
152 II | utas rendre szemlélgeti a társakot, találgatja karakterét,
153 II | az út iránt. Estvére már a Temze torkához értünk, s
154 II | hajnalban indulhassunk bé a tengerre.~*~Néhány napba
155 II | tengerszoroson eveztünk. A szelek itt gyakron változók,
156 II | itt gyakron változók, sok a veszedelmes hely, s vigyázva
157 II | s vigyázva kell haladni. A Temze torkolatjától kezdve
158 II | kezdve le Plymouthig és a nagy óceánig oly szorgalommal
159 II | pontossággal készült mappái vannak a tengernek, mint a szárazon
160 II | vannak a tengernek, mint a szárazon akármely helynek
161 II | topográfiai felvétele. Mindenütt a mélység felmérve s az ölek
162 II | ölek száma feljegyezve; a víz fenekén lévő iszop,
163 II | Channel) mappázatja. Mivel a nagyobb hajók feneke 12-
164 II | feneke 12-20 lábig béhat a vízben, s legalább 4 öl
165 II | hajó szabadon evezhessen, a partok környékén, hol nem
166 II | környékén, hol nem elég mély a víz, vagy iszapos, negyvenes
167 II | Horse) lebegnek sok helyt a tengeren, hosszú láncokon
168 II | hosszú láncokon vasmacskával a fenekéhez szegezve. Néhol
169 II | fenekéhez szegezve. Néhol pedig, a sziklás partú helyeken s
170 II | sziklás partú helyeken s a vízből kinyúlt sziklákon
171 II | nagy lobogású lámpa világít a hajósok megintésökül.~Az
172 II | számtalan hajót találtunk a csatornán fel- és lejárni.
173 II | csatornán fel- és lejárni. A szárazról apróbb hajók eleibe
174 II | gyümölcsöt árulni. Portsmouthnál a londoni postát, eleséget
175 II | 163-an voltunk utazókul. A Wight szigetnél pilotunk
176 II | hagyott. Itt már vége szakadt a szárazzali minden egybeköttetésünknek.
177 II | minden egybeköttetésünknek. A szél változásai s a veszedelmes
178 II | egybeköttetésünknek. A szél változásai s a veszedelmes helyek miatt
179 II | miatt lassan haladtunk. A nagy tengeren nem történt
180 II | történt annyi veszedelme a hajóknak, mint az Anglia
181 II | előbbszer tengerre szállókra. A Lloyd hajólistája szerint
182 II | s azoknak nagyobb része a csatornában.~Augusztus 5-
183 II | csatornában.~Augusztus 5-én már a Lizard-foknál voltunk, a
184 II | a Lizard-foknál voltunk, a nagy óceán szélén. Egész
185 II | még szenvedhetőleg telik a tengeren, a hajókázás mesterségén
186 II | szenvedhetőleg telik a tengeren, a hajókázás mesterségén bámulással,
187 II | beszélgetéssel, de ha eljönnek a zivataros idők, midőn egész
188 II | egész nap benn kell maradni a kabinetben, jön a tengeri
189 II | maradni a kabinetben, jön a tengeri betegség is, s az
190 II | unalom naponként nő. Tekint a szem jobbra és balra is,
191 II | künn és benn, mind csak a tegnap és tegnapelőtti tárgy,
192 II | mindezekhez hozzájárul még a szélszünet is, s egész nap
193 II | hogy semmi nem rovódik le a kiszabott munkából, akkor
194 II | van.~Augusztus 6-án már a nagy óceánra értünk. Az
195 II | ón 360 ölre nem érte még a tenger fenekét. Szelünk
196 II | mindinkább nevekedett, s a tenger mélyülésével a hullámok
197 II | s a tenger mélyülésével a hullámok is tornyosodtak.
198 II | hullámok is tornyosodtak. A tengeri betegség sokakat
199 II | és 8-i hideg szelek miatt a hánykódás annyira nevekedett,
200 II | lehetetlen volt többé fenn járni. A kabinetbeli asztalhoz tizenheten
201 II | lassanként úgy elhullongottak a társak, hogy utoljára csak
202 II | jelenhettünk meg. Hiába csengetett a steward másodszor és harmadszor
203 II | másodszor és harmadszor is, ez a máskor enyhület hangja most
204 II | hangja most bosszúság volt a szegény betegnek.~Nem sok
205 II | helyzete lehet az életnek, mint a tengeri betegség s ennek
206 II | ennek unalmai. Megszűnnek a testnek minden kívánati,
207 II | Megtompul az elme, s csüggedt a lélek. Elfelejti a világ
208 II | csüggedt a lélek. Elfelejti a világ minden dicsőségét
209 II | félre kellett mennünk. Már a 46° 25’ északi szélességben
210 II | hol kiszállni igyekeztünk, a 40. szélesség alatt fekszik.
211 II | felhaladni északra, vagy a 38-ig le kell kerülni délre.
212 II | ig le kell kerülni délre. A tengernek a tropikusok alatti
213 II | kerülni délre. A tengernek a tropikusok alatti szelek (
214 II | általi nyugotra nyomatása, a Mexikói-öbölbe örökös bétolulása,
215 II | Mexikói-öbölbe örökös bétolulása, a Mississippi béömlése s ezen
216 II | egybetódult víz kirohanása a floridai foknál s ennek
217 II | ennek hatásai az óceánon a természetnek igen különös
218 II | természetnek igen különös játéka, s a hajósoknak örökös fontos
219 II | örökös fontos tudománya. A hajósok a tenger ezen nagy
220 II | fontos tudománya. A hajósok a tenger ezen nagy játékát
221 II | Stream) nevezik. Ezen ár a floridai foknál leírhatatlan
222 II | sebességgel rohan ki, s egészen a 46. szélességig felhatva,
223 II | 46. szélességig felhatva, a tengert sebes folyóvá (current)
224 II | el nem kerülné ezen árt.~A következő napok alatti ellenkező
225 II | vittek félre. Augusztus 13-án a szélesség 47° 1’ és a hosszúság (
226 II | án a szélesség 47° 1’ és a hosszúság (Greenwichtől
227 II | lebegni előttünk, s mind a 21 vitorlánkat felrakva,
228 II | Kapitányunk jelt adott a telegráph-fal, hogy beszélni
229 II | akar vele, az is viszonozta a kívánságot, s nemsokára
230 II | közeledtünk egymáshoz. Mind a két hajó népessége felgyűlt
231 II | közt szemléltük egymást. A két kapitány beszélőcsővel
232 II | szóltak egymáshoz, kérdezték a hajójok nevét, útjok célját,
233 II | hajójok nevét, útjok célját, a szélesség és hosszúság grádusait
234 II | ekkor mindenik rákezdett a nemzeti énekre: „Rule Britannia” [
235 II | Britannia]. Soká zengett még a nemzeti ének, miután messze
236 II | létét öntheti ki dalában, s a tengerek közepén s a világnak
237 II | s a tengerek közepén s a világnak minden szegletében
238 II | de elkeseredés és bánat, a hazaemlékezésnek homályos
239 II | bánatja borított el, midőn a versezet végén mindig ismételtettek
240 II | ömledezheti! Tekintettem a sík tengerre, s hazám tűnt
241 II | van! Azok titkos bánatok a múltnak homályos képeit
242 II | festenek! Ha vajon igaz-e, hogy a búsongó dal a szolgaiság
243 II | igaz-e, hogy a búsongó dal a szolgaiság emlékének felsóhajtása?
244 II | szorítva az asztalhoz, mégis a nagy mozgás miatt gyakron
245 II | gyakron kiugranak helyökből; a szép sült messze höngörög
246 II | az asztalon, kés, kalán s a kenyér a negyedik szomszédig
247 II | asztalon, kés, kalán s a kenyér a negyedik szomszédig is lefut,
248 II | még nevetségesnek tetszik a bútoroknak ezen utazása,
249 II | éjszakai kedvetlenségek; már a levetkezés gyakori falbaütődés
250 II | egész test ne höngörögjen; a fővel van a legtöbb baj,
251 II | höngörögjen; a fővel van a legtöbb baj, mert az mégis
252 II | ringatódik. Ha osztán végre a kínlódó elme elfáradt, s
253 II | kínlódó elme elfáradt, s eljön a szenderedés, a hajónak valamely
254 II | s eljön a szenderedés, a hajónak valamely új lökődése
255 II | hajónak valamely új lökődése s a recsegések miatt megint
256 II | egy ifjúkori verse, talán a kassai [Magyar] Museumban,
257 II | kassai [Magyar] Museumban, a Voltaire Henriade-jából
258 II | Henriade-jából fordítva, mely a képzeteknek különös szövődései
259 II | szüntelen eszembe jutott. A vers ez:~„Midőn a boldogság
260 II | jutott. A vers ez:~„Midőn a boldogság tőlünk elenyészett,~
261 II | Két barátot hagyott velünk a természet.~Egyik a reménység,
262 II | velünk a természet.~Egyik a reménység, a másik az álom,~
263 II | természet.~Egyik a reménység, a másik az álom,~Nyugtomat
264 II | közöttök mindig feltalálom.”~A szárazon meglehet, hogy
265 II | van ezen állításban, de a tengeri némely helyzetekben
266 II | 16-án újra hajót láttunk, a kapitány csőjével messzére
267 II | hajó. Délre béértük; ez a Hybernia nevű packet volt,
268 II | Hybernia nevű packet volt, a liverpooli lineából, s ez
269 II | s ez is utazókat vitt. A Hyberniától értettük meg,
270 II | Monroe, meghalt július 4-én. A hajón lévő amerikaiakra
271 II | béhatást tett, mert ezen a napon, mely a függetlenség
272 II | mert ezen a napon, mely a függetlenség kinyilatkoztatásának
273 II | kinyilatkoztatásának is napja, már a harmadik praesidens halt
274 II | lett; minden órában mérték a haladást, s néha 10 és 11
275 II | csomó) is bocsátódott le a kötélről, mely mindannyi
276 II | mindannyi tengeri mérföld jele. A tenger Greenwichtől New
277 II | Mindennap közönségesen délben a kapitány quadránsával megkeresi
278 II | kapitány quadránsával megkeresi a szélesség és hosszúság grádusait;
279 II | és hosszúság grádusait; a mappán kiméretik a tegnap
280 II | grádusait; a mappán kiméretik a tegnap olta tett haladás,
281 II | haladás, s kijegyeztetik a hely, hol áll a hajó. A
282 II | kijegyeztetik a hely, hol áll a hajó. A méréskor minden
283 II | a hely, hol áll a hajó. A méréskor minden ember óhajtva
284 II | minden ember óhajtva várja a kapitánytól, mint a dodonai
285 II | várja a kapitánytól, mint a dodonai orákulumtól, hogy
286 II | dodonai orákulumtól, hogy a tett haladás mennyiségét
287 II | félre- vagy visszautat tett a hajó, melyet a kapitány,
288 II | visszautat tett a hajó, melyet a kapitány, mint az orvos
289 II | kapitány, mint az orvos a veszedelmet, el szokta titkolni,
290 II | okozzon.~Augusztus 17 és 18-án a kedvező szél messze halasztatt;
291 II | ilyenkor nagyon keveset halad a hajó. Útitársaink közt volt
292 II | hajó. Útitársaink közt volt a híres utazó és ornitológus,
293 II | több ízben béutazta. Most a huszonkettődik útját tette
294 II | ámbár mindannyiszor elérte a tengeri betegség, s abban
295 II | Ázsiába utazni. Audubon úr a legegyszerűbb s legnyájasabb
296 II | ismeret és tudomány, mely a vele társalkodásban lassanként
297 II | feljöhetett. Audubon úr használta a szélszünetet, nehány matrózzal
298 II | matrózzal csónakra szállott, s a hajót szinte mindig seregesleg
299 II | lelövöldözött, s felhozta a hajóra. A legmesszebb tengereken
300 II | lelövöldözött, s felhozta a hajóra. A legmesszebb tengereken is
301 II | Procellaria pelagica). A hajósok ezeket tréfás névvel
302 II | neveltjeiket onnan hordják a tengerre lakni. Van ezen
303 II | számosabb neme, az egyik mint a fecske, a más mint a vadréce
304 II | az egyik mint a fecske, a más mint a vadréce nálunk.
305 II | mint a fecske, a más mint a vadréce nálunk. Ezek seregben,
306 II | orcátlanságig pajkosan körülrepdesik a hajót, messze követik, s
307 II | kihányatik, azon mohón kapkodnak. A tengernek legnagyobb hánykódásai
308 II | játszva ringatják magokat a hullámokban, néha elmerülnek
309 II | hullámokban, néha elmerülnek a nagy torlat közt, s más
310 II | más helyt megint kiütődnek a víz alól. Audubon úr mintegy
311 II | halízű.~Augusztus 23-án a híres New Foundland-i Bankra
312 II | nedves s hideg köddel. A New Foundland-i Bank nevezetes
313 II | Miután Irlandia végénél, a Cape Lizardon túl halad
314 II | Cape Lizardon túl halad a hajó, az égkék színné vált
315 II | fenékre seholt nem találhatni. A 43-50 szélesség és a 49-
316 II | találhatni. A 43-50 szélesség és a 49-50 hosszúság grádusai
317 II | egyszerre változik, szürkül a tenger színe, leesik a kéneső,
318 II | szürkül a tenger színe, leesik a kéneső, s a compas sem mutat
319 II | színe, leesik a kéneső, s a compas sem mutat pontosan
320 II | mutat pontosan északot. Itt a tenger feneke csodálatosan
321 II | ölnyire érezni lehet. Ez a leggazdagabb halászat helye,
322 II | halászat helye, s ez tartja a világ nagy részét tőkehallal.
323 II | nagy részét tőkehallal. A múlt századokban az angolok,
324 II | nedves köd borított, míg a Bankról lehaladtunk. Künn
325 II | sötétség, ázva minden köntös a köd nedvétől; minden ember
326 II | Augusztus 26-án leérkeztünk a Bankról, a tenger színe
327 II | án leérkeztünk a Bankról, a tenger színe megint kék
328 II | utunknak. Nincs oly neme a foglalatosságnak s társalkodásnak,
329 II | társalkodásnak, nincs oly tárgya a gondolkodásnak, melyet ennyi
330 II | oly elfáradva voltak, hogy a matrózok hamar lefogták,
331 II | Sylvia aestivalisok, hasonlók a kanárihoz. Ezeknek szárazról
332 II | oly hosszas repülést, mert a legközelebbi száraz is,
333 II | őket visszaviszi megint a szárazra, de fáradtság vagy
334 II | nemsokára, s nem érhették meg a nekiek szánt örömet.~*~Három
335 II | nap egymás után szüntelen a szél erében voltunk, s napjában
336 II | haladtunk. Augusztus 31-én már a Georges Bank irányába érkeztünk,
337 II | találni, s híreket kérdeztünk a szárazról. Az egész nap
338 II | poharat kellett köszönteni. A kapitány szüntelen mérte
339 II | kapitány szüntelen mérte a mappát, s számlálása szerint
340 II | szárazt fogunk látni. Mivel a New York-i öböl lámpatornya (
341 II | meg nem látta. Éjfél után a hajóorron álló őr felkiáltotta
342 II | hajóorron álló őr felkiáltotta a „hurrát”, s az egész népség
343 II | látás lepte meg szemeimet a reggellel! Megpillantottam
344 II | reggellel! Megpillantottam a New York-i öblöt és Amerika
345 II | sóhajtás költ fel lelkemben. A sóhajtásnak az a ritka neme,
346 II | lelkemben. A sóhajtásnak az a ritka neme, midőn elért
347 II | ha vajon e szép hazában a szabadság, az elnyomott
348 II | függesztve. Miután elvekben és a csatapiacon századokon által
349 II | által harcolt az óvilágban a szabadság az elnyomatással,
350 II | figyelmét, melyet, úgy látszik, a sors ama nevezetes kérdés
351 II | választások által jó és a népet boldogító igazgatást
352 II | helyzetére nézve ezután is csak a történet, az erő és önkénytől
353 II | cserélődtek lelkemben, míg a part felé közelgettünk.
354 II | part felé közelgettünk. A magosra nyúló fák, virágos
355 II | Az öbölszorosnál, majdnem a víz közepéből kél ki pompásan
356 II | közepéből kél ki pompásan a Fort Lafayette nevű erősség,
357 II | nevű erősség, szemben azzal a Fort Richmond és a telegráphok.
358 II | azzal a Fort Richmond és a telegráphok. Beértünk az
359 II | szemeinket! Előttünk nyúlt a Hudson méltóságos vize,
360 II | partjaival, s előnkbe tűnt a kikötő sűrű árbocain túl
361 II | Staten Island sziget előtt a quarantin-házaknál megállottunk.
362 II | minden vizsgálat.~Mivel a tengerapadás azalatt éppen
363 II | szembefordult, portékáinkot a Columbián hagyva, Bolivar
364 II | életen által egyenként is a legtisztább örömeinket szokták
365 III | és meszticsek sereglenek a parton, ajánlják szolgálatjokat
366 III | keresett helyet megmutatni vagy a hotelekbe elvezetni. Az
367 III | egészen meglepő panoráma a szem előtt, s az első pillanatokban
368 III | veszi észre az idegen, hogy a föld golyóbisa más oldalára
369 III | lépett. Míg New Yorkban a Broadway utcán haladtunk,
370 III | Broadway utcán haladtunk, a szép épületek, gazdag boltok,
371 III | épületek, gazdag boltok, a mellettünk elhaladók különböző
372 III | elhaladók különböző színei, a gyümölcsöknek temérdek bővsége,
373 III | gyümölcsöknek temérdek bővsége, a nagy mozgás s a szinte általjában
374 III | bővsége, a nagy mozgás s a szinte általjában mind csinos
375 III | portékáink kézhezvételök végett a vámházhoz mentünk. Itt csak
376 III | búcsút vettem kapitányunktól, a matrózoktól s az utolsó
377 III | figyelmét magára nem vonta. A második az, hogy a vámháznál
378 III | vonta. A második az, hogy a vámháznál az utazók becsületszavát
379 III | igazat mondott-e az utazó; s a kereskedők portékáit is
380 III | kereskedők portékáit is csupán a hitök szerint feladottakról
381 III | bosszantóbb és megalázóbb, mint a passzus és harmincad dolgai.
382 III | országainak határához ért, a várt vendégszeretet helyett
383 III | bántólag kémlelik; azután a szegény utazó portékáinak
384 III | utazó, hogy ő igaz úton jár. A tiszta lelkiismeret nem
385 III | kérdéseket nem lobbantanak a szemébe, hogy törvényesen
386 III | bosszontásokat hogy megelőzhessen a szegény utazó, folyamodnia
387 III | csalónak születik, vagy hogy a mívelődés és a társaság
388 III | vagy hogy a mívelődés és a társaság viszonyai őket
389 III | Tudományosan felboncolta a csalárdságok nemeit s a
390 III | a csalárdságok nemeit s a rajta érhetés módjait. És
391 III | megtagadják, és amelyek a becsületérzést nem kímélik. „
392 III | Sokan estek bűnbe félve a bűntől, és másokat is bűnbe
393 III | ajánlva voltunk, megint a magok ismerőseihez vezettek
394 III | szereznek, s ekként egyik város a másiknak adja által az utazót,
395 III | magaviselete által megfelel a bizodalomnak.~Ismerőseink
396 III | emberekhez vezetett bé, azután a város különböző részei,
397 III | intézeteiben hordozott el. A majd három angol mérföldnyi
398 III | csinos épületeivel vetélkedik a londoni és párizsi elsőbb
399 III | idevaló legszebb épület, a városháza (City Hotel),
400 III | vaskarzattal bekerítve. A több épületek majd mind
401 III | építési szellem kárpótolják a régiség szemléléséhez szokott
402 III | vidéket 1609-ben találta fel a hollandus kapitány, Hudson,
403 III | s innen veszi nevezetét a Hudson folyama. Akkor még
404 III | 1610-ben építettek legelébb a hollandusok néhány kalibát
405 III | hollandusok néhány kalibát a Hudson partjain, örökös
406 III | nemsokára kiszorították innen is a hollandusokat, s 1673-ban
407 III | ban angol tulajdon lett a vidék. A szabadságháború
408 III | angol tulajdon lett a vidék. A szabadságháború kiütésekor
409 III | az angolok foglalták el a várost, s bírták a béke
410 III | foglalták el a várost, s bírták a béke megkötéséig. Egészen
411 III | mellett is nem haladhatott a város. A szabadság megnyerése
412 III | nem haladhatott a város. A szabadság megnyerése után
413 III | népességére nézve is, mutatja a következő kimutatás. (The
414 III | New York évi kimutatása a mi Urunk 1831. Esztendejére].
415 III | 207.021~~~ *~Naponként a temérdek intézetek közül
416 III | társaságnál, melyek vagy a tudományok és mesterségek,
417 III | tudományok és mesterségek, vagy a termesztmények elémozdítására,
418 III | termesztmények elémozdítására, vagy a szenvedő emberiség felsegillésére
419 III | ottlétünk alatt ülte ünnepét a Kertész Társaság (Horticultural
420 III | Horticultural Society). A vidékben termett mindenféle
421 III | Minden tál gyümölcsön a termesztő neve és a termés
422 III | gyümölcsön a termesztő neve és a termés helye felírva. A
423 III | a termés helye felírva. A barackoknak számtalan nemei,
424 III | dinnyék, körtvék, almák s a szelídített és vad szőlőnek
425 III | különböző fajai. Temérdek volt a néző, s az ítéletek különbözők.
426 III | az ítéletek különbözők. A társaság által választott
427 III | meghatározták minden nemben a három legszebb termést,
428 III | termesztői az idénre elnyerték a jutalmat. Az innepet pompás
429 III | gondolkodik és teszen mindent a népért, alig foghatja meg,
430 III | alig foghatja meg, hogy a közpénztár s a kormány esze,
431 III | meg, hogy a közpénztár s a kormány esze, felügyelete
432 III | társaságok. De Amerikában a nép tévén az igazgatást,
433 III | nép tévén az igazgatást, a nép gondolkodik magáról,
434 III | nép gondolkodik magáról, a magáéból tészi az áldozatot -
435 III | kölcsönzött erővel, nem a felsőbbség megjutalmazásáért,
436 III | igyekezete által - és ez a polgári legtisztább öröm!~*~
437 III | polgári legtisztább öröm!~*~A New York-i intézetek közt
438 III | legszámosabb tagokbúl áll a közönséges iskolák társasága (
439 III | Public Schools Society). A respublicának legnagyobb
440 III | abban áll, hogy az egész nép a lehetőségig egyaránt mívelve
441 III | mindenik ismerje és tudja a törvényeket. Az amerikaiak
442 III | valamint az egyes emberből a nevelés által lehet minden,
443 III | lehet minden, éppen úgy a népnél is a neveléstől függ
444 III | minden, éppen úgy a népnél is a neveléstől függ minden,
445 III | mások közt felsőséget, úgy a nép is lelki mívelődés s
446 III | tudományosság által emelkedhetik a más felébe, s állhat fenn
447 III | állandóul. Tudják, hogy ahol a tudomány s törvények ismerete
448 III | ott könnyen uralkodhatik a tudományosabb a tudatlan
449 III | uralkodhatik a tudományosabb a tudatlan sokaságon, s éppen
450 III | tudományos ismereteik legyenek. (A. Lips: Statistik. l. 163.)~
451 III | könnyen róvja meg magát, mert a személyes adónak minden
452 III | iskola azon tárgy, melyre a státusok nagyobb részében
453 III | bizonyos adót fizet, míg a tőke annyira nevekedik,
454 III | által már akkorára nőtt a tőke, hogy annak kamatjából,
455 III | annak kamatjából, hozzáadván a sorsjáték évenkénti jövedelmét
456 III | teszen két forintot ezüstben a mi pénzünk szerint), vagyis
457 III | forint ezüstben fordíttatik a városi iskolákra. Az 1830-
458 III | City of New York [... és a New York városbeli nyilvános
459 III | 1831) ekként állottak a városi iskolák:~ ~~~ ~~~~
460 III | 081~~~~14.320~~~~24.952~~~ A fennebbi kimutatás szerint
461 III | elegyedik az igazgatóság a magánosok dolgaiba, intézetjeikbe
462 III | nagyobb fontosságú előtte a nevelés dolga. Az iskoláknak
463 III | ügyel az igazgatóság, s a státusok azon törekednek,
464 III | státusok azon törekednek, hogy a legszegényebb ember is legalább
465 III | alsó iskolákot kitanulja. A különböző státusok gubernátorai
466 III | tudósító számadást adnak a nép eleibe az iskolák állapotjáról,
467 III | igen fontosnak is tartja a nép. A New York-i státus
468 III | fontosnak is tartja a nép. A New York-i státus gubernátora
469 III | Governor’s Message [Kivonat a kormányzó tudósításából].
470 III | January 1831.) ekként állottak a státus iskolái:~ ~~~A kerületbeli
471 III | állottak a státus iskolái:~ ~~~A kerületbeli iskolák száma
472 III | száma 1830-ban~~~~550.000~~~ A státus népessége teszen
473 III | teszen 1.923.522, és eszerint a tanulók száma a népességhez
474 III | eszerint a tanulók száma a népességhez úgy áll, mint
475 III | iskolákra 1.061.699 dollár, a következő jövedelmekből:~ ~~~
476 III | Adakozásokból~~~~160.412~~~~~~A közpénztár pótolta~~~~239.
477 III | 954.611~~~~~~Hozzáadván a New York-i iskolák költségét~~~~
478 III | 030 forint ezüst pénzben.~A New York-i számtalan intézetek
479 III | mindnyájon mely fontosnak tartják a közintézetek elémozdítását.
480 III | közintézetek elémozdítását. Midőn a New York-i iskolák és intézetek
481 III | váltunk volt el egymástól; ők a liverpooli lineából, Sylvanus
482 III | még hosszabb volt, mint a miénk, ők 45 nap értek által.
483 III | által. Mivel New Yorkban a rekkenő meleg még ezen időszakban
484 III | időszakban is nagy tereh, s a napnak nagy részét nem lehet
485 III | majd októberben térjünk le a déliekbe.~*~Nehány nap múlt
486 III | ismerőseink társaságában, vagy a különböző tárgyak szemlélésével
487 III | Az arculatok, az öltözet, a szokások és nyelv, mindezek
488 III | Hiába keresi az idegen a nagyrangú embereket; a hatalmas
489 III | idegen a nagyrangú embereket; a hatalmas elöljárókot, a
490 III | a hatalmas elöljárókot, a fénylő tisztviselőket, azok
491 III | polgárok! Hiába kérdezi a jobb famíliákat, a fő és
492 III | kérdezi a jobb famíliákat, a fő és alsóbb nemességet,
493 III | azok is mind csak polgárok! A papság és katonaság, a policáj
494 III | A papság és katonaság, a policáj és bírák, a tudósok
495 III | katonaság, a policáj és bírák, a tudósok és banquierok, ezek
496 III | jussal bíró vallás! Hogy a papság nem formál státust,
497 IV | száma Amerikában - Fulton, a gőzhajó első feltalálója -
498 IV | mindenfelé hajón kell indulni. A londoni és liverpooli, amsterdami
499 IV | után is nem mérkőzhetnek a New York-ival. Ez a természettől
500 IV | mérkőzhetnek a New York-ival. Ez a természettől oly kedvezőleg
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3912 |