1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1749
Fejezet
1 Elo | éltemnek egyik szebb időszaka! Az utazás örömei a visszaemlékezetben
2 Elo | egy részét közrebocsássam. Az amerikai polgári és társasági
3 I | Van egy szép vágyódása az emberi szívnek, mely az
4 I | az emberi szívnek, mely az életnek szebb koraiban sokat
5 I | ismeretek után törekedik az elme, sem rang, sem gazdagság,
6 I | indultunk ki Kolozsvárról az 1830-i őszön gróf Béldi
7 I | Washington képei felejtették az idő s az út minden terheit,
8 I | képei felejtették az idő s az út minden terheit, s értekeződtem
9 I | mostani fényes képzelődésem az utazásról visszatértemkor
10 I | leszen-e? Ha elmém gazdagulását az ismeretekkel nem érzéseim
11 I | vetődik által egyszerre az utazó. Túl a parton a württembergi
12 I | épületekről: nemzeti dalok zengtek az utcákon, evőházakban s játékszínekben,
13 I | s játékszínekben, mintha az egész nemzet még most is
14 I | innepelné a júliusi három napot. Az idegen nagyon különös helyzetben
15 I | találja magát Franciaországban az első napok alatt. Oly nemzet
16 I | nemzet közé lépik, melyet az újságokból örök háborgásban
17 I | voltak; oly viszonyban látja az elöljárókat alattvalóikkal,
18 I | a parancsoló méltósága s az engedelmeskedő megalázkodása
19 I | iránti aggódással töltik el az idegent. De kevés napok
20 I | Hallgattassék meg a más fél is.”~Az 1830-i telet Párizsban töltöttük,
21 I | maradt, ha Párizst nem látta. Az utazott és nem utazott idegen
22 I | képzelik magokot Párizsban az első napok alatt. Az emberi
23 I | Párizsban az első napok alatt. Az emberi elme és szívnek nincs
24 I | ingerlő módot kiszerezni, mi az idegent oda kecsegtethesse.~
25 I | napszámosok feltámadása és az érseki kastély ostroma revolúcióit
26 I | ily jelenet valóságához. Az erőknek ily küzdései közt
27 I | s éppen ekkor láthatja az emberi indulatoknak minden
28 I | Párizsi lakás után érkezve az utazó Londonba, ha különködő
29 I | tanulásával kell tennie itt az életet, szokásokat s társalkodást.~
30 I | köszönhetjük. Mert Angliának még az is a különössége, hogy a
31 I | tárgyak óriási nagysága, az emberi szorgalom bámulatos
32 I | Minden épület, minden hely s az egész vidék az ország történeteinek
33 I | minden hely s az egész vidék az ország történeteinek mindmegannyi
34 I | Ki Helvéciát nem látta, az oly szcénákot lát Skóciában,
35 I | klasszikai emlékű helyeken halad az utazó. Ossiannak több csatái
36 I | szépségei hihetővé teszik, hogy az Ossian magos énekei itt
37 I | járta. Nyáron által temérdek az ide utazó angol és idegen.
38 I | a szép hegyeknek adja-e az elsőséget.~*~A Ben Lomond-i
39 I | nevezetességei megismertetésében. Az angol nemzet míveltsége
40 I | felemelkedése közepette sokat talál az utazó Irlandiában, ami elszomorító.
41 I | Liverpoolban szálltunk ki.~Az angol bámulatos műveit Liverpool,
42 I | és több ismeretei vannak az erőmívek s azok hatósságai
43 I | a gőzszekérrel jöttünk. Az emberi elmének egyik legnagyobb
44 I | Különes gyönyör nemét érzi az ember, midőn egyik városból
45 I | hosszába és végig futhatja az utazó.~*~Június végére a
46 I | láttunk, figyelmesek voltunk az angol iránt, melynek régi
47 I | folyamatja sok tárgyat adnak az elmélkedésre.~ ~
48 II | induló hajók - Columbia - Az óceáni út - Tengeri ~betegségek -
49 II | újult fel bennem e vágyás. Az arra lebegő vitorlák szárnyain
50 II | vágyást. Ama szép hazában, az emberiség új hazájában lebegett
51 II | nagy elhatározásába került az óceánon általmenni. Akkor
52 II | közönségesen fél esztendeig tartott az átmenetel. A szelek, víz
53 II | tett a hajózás tudománya. Az amerikai hajós most a világ
54 II | öbleit tudományosan ismeri. Az amerikaiak annyira magokévá
55 II | ezekkel kevesen mennek. Hogy az általköltözők s utazók vitelét
56 II | utazók vitelét könnyítsék az amerikaiak, s a menetel
57 II | napokon indulnak vissza az idegen kikötőből. Ily hajó
58 II | esztendőnként mindenik hajó az óceánon, azaz háromszor
59 II | sajátjai, annyiban mégis az Igazgatóságok szolgálatjában
60 II | postahajó jelent meg, s várt az indulás napjára a London
61 II | nyájasság ajánlotta magát. Az egyezés hamar megesett,
62 II | egyezés hamar megesett, mert az általmenetelnek szabott
63 II | szabott ára van, s egy személy az úgynevezett kabinetben (
64 II | teher vételére van építve. Az óceánra szálló hajóknak
65 II | fel- s lerakodását, s ezt az itt tolongó, nyüzsgő világot.~
66 II | hosszú út végett hajóba lép az ember, az valami különes
67 II | végett hajóba lép az ember, az valami különes innepi érzés!
68 II | szív mintha elfogódnék, s az érzelmeknek nem tudom mely
69 II | jövendő kétes képe! Megkondult az első harangozás, húzni kezdették
70 II | harangot; a matrózok zajganak; az ismerősek, jó barátok, szülők
71 II | ott maradó társaiknak, s az egész kikötőből száz meg
72 II | magas állásáról felkiáltja az „all ready”-t (minden kész),
73 II | vontattuk le a Columbiát. Az utazásnak, nevezetesen a
74 II | hajókon, különös érdeke van az első órák alatt. Szinte
75 II | valamelyikhez, többnyire az út iránt. Estvére már a
76 II | Néhány napba került, míg az Anglia és Franciaország
77 II | Mindenütt a mélység felmérve s az ölek száma feljegyezve;
78 II | a hajósok megintésökül.~Az első napok alatt még számtalan
79 II | apróbb hajók eleibe jőnek az utazóknak újságot s gyümölcsöt
80 II | veszedelme a hajóknak, mint az Anglia és Franciaország
81 II | hajó elvesztését mutatták. Az ily történetek elbeszélése
82 II | kedvetlen behatást teszen az előbbszer tengerre szállókra.
83 II | mesterségén bámulással, az utazók közti ismeretséggel,
84 II | a tengeri betegség is, s az unalom naponként nő. Tekint
85 II | kiszabott munkából, akkor az unalom bágyasztása teljes
86 II | már a nagy óceánra értünk. Az ón 360 ölre nem érte még
87 II | el kezdett érni, legelébb az asszonyok sápadoztak s hulltak
88 II | kedvetlenebb helyzete lehet az életnek, mint a tengeri
89 II | minden kívánati, undorító az ételre gondolás; szédelgés
90 II | váltogatják egymást. Megtompul az elme, s csüggedt a lélek.
91 II | elmélkedés egyedül csak az élet unalma, s egyedül csak
92 II | kedvetlen helyzetünk, s még az is hozzájárult, hogy az
93 II | az is hozzájárult, hogy az ellenkező szél miatt sokat
94 II | lehetetlen, s azért vagy egészen az 51. szélességig felhaladni
95 II | floridai foknál s ennek hatásai az óceánon a természetnek igen
96 II | folyóvá (current) teszi. Az egész óceánon egy félkört
97 II | félkört formált futása után az Azoresek felett lecsillapodik.
98 II | feltalálva, ha Columbus az Azoresekből indulva történetesen
99 II | hogy beszélni akar vele, az is viszonozta a kívánságot,
100 II | hajó népessége felgyűlt az oromra, s öröm- és újságkívánás
101 II | egyéb úti történeteket. Ez az angol kormány egyik szállítóhajója
102 II | 500 katonát vitt Kanadába az ottani egyik regimentet
103 II | messze haladtunk egymástól. Az angol nemzeti daloknak valami
104 II | villámlóbb szemekkel énekelné az angol. Mert ő nemzete dicsőségét,
105 II | emlékének felsóhajtása? Vagy az elfojtott mély érzés keserve‑
106 II | azok!~*~Augusztus 14-én az 50. szélességbe felértünk.
107 II | ölelni, hogy el ne bukjunk. Az ebéd nagyon kínos ilyenkor;
108 II | le vannak ugyan szorítva az asztalhoz, mégis a nagy
109 II | szép sült messze höngörög az asztalon, kés, kalán s a
110 II | minden tárgy indulóban van. Az első napok alatt még nevetségesnek
111 II | leszen. Hozzájárulnak ezekhez az éjszakai kedvetlenségek;
112 II | falbaütődés s bukásokkal történik; az ágyban mesterséggel kell
113 II | megszegezni magát, hogy az egész test ne höngörögjen;
114 II | van a legtöbb baj, mert az mégis mindig ringatódik.
115 II | felrebben, s így kínlódja által az éjt, az alvásnak azon kínos
116 II | így kínlódja által az éjt, az alvásnak azon kínos neme
117 II | különös szövődései által az egész óceáni utam alatt,
118 II | Egyik a reménység, a másik az álom,~Nyugtomat közöttök
119 II | Hyberniától értettük meg, hogy az amerikai egyik volt praesidens,
120 II | halt meg. - Kedves jelenet az óceánon napok és hetek múlva
121 II | mennyiségét kimondja. Néha az elcsüggesztésig kevés mérföld
122 II | mérföld üti ki magát, s még az is megtörténik, hogy az
123 II | az is megtörténik, hogy az ellenkező szelek miatt félre-
124 II | melyet a kapitány, mint az orvos a veszedelmet, el
125 II | el szokta titkolni, hogy az utazóknak kedvetlenséget
126 II | egyszerre szélszünetünk lett. Az idő oly szép volt, hogy
127 II | nap fenn sétálhattunk, de az ily gyönyört mindig zavarja
128 II | Angliából most tért haza, hol az amerikai madarak és plántákról
129 II | Biography of the American Birds [Az amerikai madarak ornitológiai
130 II | huszonkettődik útját tette az óceánon keresztül, s ámbár
131 II | vígságával, nemes tréfáival az egész társaságot felderítette,
132 II | madaraknak két számosabb neme, az egyik mint a fecske, a más
133 II | nálunk. Ezek seregben, szinte az orcátlanságig pajkosan körülrepdesik
134 II | keresztül rajta, és küzdöttünk az itt öröklő vastag, nedves
135 II | Foundland-i Bank nevezetes jelenet az óceánon. Miután Irlandia
136 II | Lizardon túl halad a hajó, az égkék színné vált tenger
137 II | ölre is hiába bocsátják le az ónat, fenékre seholt nem
138 II | tőkehallal. A múlt századokban az angolok, franciák és amerikaiak
139 II | volt per és vitatás tárgya az itteni halászat jussa. -
140 II | vonta magát, s ott boncolta az unalom óráit és napjait.~
141 II | színe megint kék lett, s az idő is derültebb. Egy hónapja
142 II | napjai alatt el ne próbálna az elme. Kimeríti mindeniket
143 II | Augusztus 27-én egy csekélység az egész népségnek nagy örömet
144 II | kérdeztünk a szárazról. Az egész nap pakolódás és az
145 II | Az egész nap pakolódás és az útitársak búcsúzódása közt
146 II | felkiáltotta a „hurrát”, s az egész népség utána zengte.~
147 II | lelkemben. A sóhajtásnak az a ritka neme, midőn elért
148 II | hálálkozást foglal magában. Az lengett fel lelkemből ezen
149 II | szép hazában a szabadság, az elnyomott emberiség és jussok
150 II | intézetei teszik-e boldogabbá az embert? Vagy azok-e boldogabbak,
151 II | azok-e boldogabbak, kik az önkény parancsolatai hív
152 II | esztendeje már hogy Európának és az emberiségnek szemei Amerikára
153 II | századokon által harcolt az óvilágban a szabadság az
154 II | az óvilágban a szabadság az elnyomatással, s ezer próbáiban
155 II | választott ki: „ha vajon az ember és emberi társaságok
156 II | igazgatást alapítsanak? Vagy ha az embernek rendeltetése tovább
157 II | rendeltetése tovább is és örökre az legyen-e, hogy politikai
158 II | ezután is csak a történet, az erő és önkénytől függjön?”~
159 II | s azok már amerikaiak. Az öbölszorosnál, majdnem a
160 II | a telegráphok. Beértünk az öbölbe, s mely felséges
161 II | Csakhamar előnkbe jött csolnakon az orvos, végigtekintette az
162 II | az orvos, végigtekintette az utazókat, ha nincs-e beteg.
163 II | gyermeki öröm és fellengés, s az érzelmeknek mindazon nemei,
164 II | érzelmeknek mindazon nemei, melyek az életen által egyenként is
165 III | kikötőiben először partra száll az európai utazó, az első pillanat
166 III | száll az európai utazó, az első pillanat mutatja már,
167 III | ajánlják szolgálatjokat az idegennek, portékáját elvinni,
168 III | vagy a hotelekbe elvezetni. Az új arculatok s azoknak feltetsző
169 III | panoráma a szem előtt, s az első pillanatokban kitetszőleg
170 III | kitetszőleg veszi észre az idegen, hogy a föld golyóbisa
171 III | bámulással töltöttek el. Miután az American Hotel nevű roppant
172 III | önszükségeinkre tartozók. Az engedelem azonnal megadatott,
173 III | kapitányunktól, a matrózoktól s az utolsó vitorláig már ismert
174 III | előttem igen figyelmessé, s az nekem hosszas elmélkedésre
175 III | elmélkedésre adott okot. Az első az: hogy midőn Amerikába
176 III | elmélkedésre adott okot. Az első az: hogy midőn Amerikába beléptünk,
177 III | magára nem vonta. A második az, hogy a vámháznál az utazók
178 III | második az, hogy a vámháznál az utazók becsületszavát elégségesnek
179 III | ha vajon igazat mondott-e az utazó; s a kereskedők portékáit
180 III | legalább hallomásból ismeri az európai országok nagyobb
181 III | tárgyak. Ki pedig utazott is, az velem együtt bámulni fog
182 III | velem együtt bámulni fog az amerikaiak ezen módján.~
183 III | amerikaiak ezen módján.~Az utazás kedvetlenségei közt
184 III | harmincad dolgai. Midőn az utazó ismeretlenül, elfáradva,
185 III | egybegázolják. Hiába állítja az utazó, hogy ő igaz úton
186 III | elégséges itt bizonyossá tenni az embert, hogy méltatlansággal
187 III | bosszúsággal ne emlékezzék az ily helyzetekre.~Íme ez,
188 III | is elbámított, de amelyet az amerikaiak kérdésemre igen
189 III | Végigmentem emlékezetemben az Európa políciai rendszerein,
190 III | alapultaknak találom, hogy: az ember természeténél fogva
191 III | ellenkezőség Amerikában! Az Amerika törvénye azt állítja,
192 III | becsületesnek születik. Az amerikai polícia azt teszi
193 III | polícia azt teszi fel, hogy az utazóknak nagyobb része
194 III | Íme, mely nagy különbség az ó- és újvilág e tárgybeli
195 III | tárgybeli gondolkodása közt! Az európai polícia már századok
196 III | bocsátott, miként lehessen az emberi ravaszságokat meglesni.
197 III | módjait. És megfordítva, az alattvalók éppen oly szorgalommal
198 III | kijátszani s megcsalni. Mert az erkölcsi érzést nemcsak
199 III | törvényekkel lehet elfojtani s az embert elmecsevésztetni,
200 III | hanem, olyanokkal is, melyek az emberi virtusban s igazságosságbani
201 III | különös vendégszeretet s az idegenek iránti határtalan
202 III | is, egészen eredeti vonás az észak-amerikaiaknál. (Levasseur:
203 III | házakhoz elégséges arra, hogy az idegen minden társaságokba
204 III | ajánlásokat ád és szerez az utazásában eső városokba,
205 III | város a másiknak adja által az utazót, ha személyes magaviselete
206 III | kellemessé tenni. Mindenekelőtt az odavaló nevezetesebb emberekhez
207 III | utcákkal. Ennek közepén áll az idevaló legszebb épület,
208 III | oly érdeklők ugyan, mint az európai elaggott városok
209 III | kényelmes elrendelésök s az egészen eredeti építési
210 III | Hudson folyama. Akkor még az irokéz tribusbeli vad indusok
211 III | tribusbeli vad indusok lakták az egész vidéket, s általgázolhatlan
212 III | partjain, örökös harcban élvén az indusokkal. Az angolok nemsokára
213 III | harcban élvén az indusokkal. Az angolok nemsokára kiszorították
214 III | szabadságháború kiütésekor az angolok foglalták el a várost,
215 III | társaságok alapítványai; az Igazgatóság azokra semmit
216 III | Temérdek volt a néző, s az ítéletek különbözők. A társaság
217 III | termést, s azoknak termesztői az idénre elnyerték a jutalmat.
218 III | idénre elnyerték a jutalmat. Az innepet pompás bál rekesztette
219 III | pompás bál rekesztette bé.~Az igyekezet minden nemei ébresztésére
220 III | részeiből ide utazó ember, hol az igazgatás gondolkodik és
221 III | De Amerikában a nép tévén az igazgatást, a nép gondolkodik
222 III | magáról, a magáéból tészi az áldozatot - nem kölcsönzött
223 III | legnagyobb ereje abban áll, hogy az egész nép a lehetőségig
224 III | és tudja a törvényeket. Az amerikaiak igen jól tudják,
225 III | jól tudják, hogy valamint az egyes emberből a nevelés
226 III | függ minden, s valamint az egyes ember nevelés és tudomány
227 III | Lips: Statistik. l. 163.)~Az amerikai ember nem könnyen
228 III | gyűlöletes előtte. Csupán az iskola azon tárgy, melyre
229 III | azután fenntartani lehessen az iskolákat. New Yorkban önkéntes
230 III | fordíttatik a városi iskolákra. Az 1830-i hivatalos tudósítás
231 III | iskolák~~~~Öszvesen~~~~~~Az iskolák száma öszvesen~~~~
232 III | Minél kevesebbé elegyedik az igazgatóság a magánosok
233 III | előtte a nevelés dolga. Az iskoláknak az egész státusban
234 III | nevelés dolga. Az iskoláknak az egész státusban elterjesztésére
235 III | bámulatos szorgalommal ügyel az igazgatóság, s a státusok
236 III | legszegényebb ember is legalább az alsó iskolákot kitanulja.
237 III | számadást adnak a nép eleibe az iskolák állapotjáról, s
238 III | Uticában~~~~27~~~~~~Az iskolák száma öszvesen~~~~
239 III | 9.592~~~~~~Tanulók száma az alsóbb iskolákban~~~~499.
240 III | 3 1/2.~1830-ban költség az alsóbb iskolákra 1.061.699
241 III | mely buzgósággal vannak az Amerika polgárai minden
242 III | mulatásunk örömei közé tartozott az is, hogy báró Wesselényi
243 III | meghatároztuk, hogy szeptemberben az északi státusokat utazzuk
244 III | venni. Egy tündéres regének az ifjúság képzelődéséveli
245 III | olvasásához hasonlít mindaz, mi az első napokban meglepi az
246 III | az első napokban meglepi az utazót Amerikában. Az arculatok,
247 III | meglepi az utazót Amerikában. Az arculatok, az öltözet, a
248 III | Amerikában. Az arculatok, az öltözet, a szokások és nyelv,
249 III | mindezek kitűnőleg éreztetik az új világot. De még meglepőbb
250 III | világot. De még meglepőbb az, hogy azon sok külszín és
251 III | mutatja magát. Hiába keresi az idegen a nagyrangú embereket;
252 III | polgárok! S mely megfoghatatlan az idegennek mindezekhez még
253 III | idegennek mindezekhez még az, hogy negyvennyolc vallás
254 III | fontos tárgyak ezek egyenként az idegennek!~ ~
255 IV | kikötő egyik a legelsők közül az egész világon, Sandy Hooktól
256 IV | eltűnnek. Körül a vidék, mint az egész erejében lévő ifjúság,
257 IV | nagy reményeket sejdített. Az úgynevezett palizádok különes
258 IV | változtatva tartják fenn az utas figyelmét. De e partokat
259 IV | fontos történetek folytak, s az amerikaiak a Hudsonon haladva,
260 IV | sziklaormokon állottak hajdan az arisztokráciai kastélyok,
261 IV | kivívásával, eltöröltetvén az elsőszülöttségi jussok is,
262 IV | elsőszülöttségi jussok is, az arisztokráciának minden
263 IV | intézete is. Seholt Európában az amerikai fogházakhoz hasonlót,
264 IV | nézve, találni nem lehet. Az eltántorodott emberiséggeli
265 IV | jovítási ezen mód egyedül az amerikaiak találmánya, mely
266 IV | de szerencsétlenségünkre az igazgató úr nem lévén honn,
267 IV | Amerikában láttam. Képzelődésem az olvasás után előre szépnek
268 IV | képzeltem, s nem is mertem az európaiakhoz hasonlítani.
269 IV | eredeti, egészen új színű s az európaiakhoz nem is hasonlítható
270 IV | tehetős polgárok lakjaik. Az utcák a legszebb catalpákkal
271 IV | faluban még inkább nevelte az, hogy itt egy újság is adatik
272 IV | azon eszközöket, melyek az amerikai népet egyes személyenként
273 IV | magas pontjára emelték, s az egész nemzetet ily virágzó
274 IV | természetesek, hogy midőn az idegen utazó ezeket felfedi,
275 IV | varázslóeszközöknek egyike Amerikában az újságok kiadása. A nemzet
276 IV | jelenik meg esztendőnként az Egyesületben, melyekből
277 IV | népessége majd egyforma az Egyesült Státusokéval, s
278 IV | azaz csak tíz teng-leng, és az Egyesült Státusban 1.015
279 IV | még hazug levélnek hiszi az újságot.~*~Peekskillből
280 IV | gőzhajó fel szokta venni az ottani utazókat. A parton
281 IV | Fort Montgomery partig. Az idő gyönyörű volt, révészünk
282 IV | magosságodból, mely hasznot tettél az emberiségnek gőzhajóid feltalálásával,
283 IV | szegénységre juttatott, s az elkeseredés halálát okozta
284 IV | elkeseredés halálát okozta neked! Az emberi szívnek nevezetes
285 IV | hallanom: hogy Fultonnak elment az esze. Bátorító megjegyzést
286 IV | kimenetelen kételkedni, mert az erőmív új volt, rosszul
287 IV | hajó, barátim feljöttek az oromra, képeiken kétség
288 IV | lehetetlen volt tovább mozdítani. Az elébbi csendet mormolás,
289 IV | Bészálltam a hajóba, s az erőmívet megnézegetvén úgy
290 IV | hibás hatásából származott. Az akadály azonnal elhárítódott,
291 IV | akadály azonnal elhárítódott, az erőmív dolgozni kezdett,
292 IV | Albanyban szálltunk ki.~Az utazás alatt, s miután szerencsésen
293 IV | Kételkedtek, ha vajon a második s az azutáni utazás is jól fog
294 IV | egybekötve. Jött azután az irigység s a rágalom, elperelni
295 IV | New York, 1817.)~Íme, az első gőzhajó históriája,
296 IV | históriája, s egyszersmind az emberi szívről azon szomorú
297 IV | társai felett kijeleli, az bizonyosan számlálhat az
298 IV | az bizonyosan számlálhat az irigység és rágalom marcangolásaira,
299 IV | éghajlat alatt is.~*~A Hudson az Ontario és Champlain tavai
300 IV | folyamatja után Sandy Hooknál az óceánba ömlik. Szerencsés
301 IV | Szerencsés állását a hajókázásra az is emeli, hogy Albanytól
302 IV | The Northern Traveller [Az északi utazó]. New York,
303 IV | mindennapi dolog, s mivel az amerikaiak, mint első feltalálói
304 IV | sokkal tökéletesebbek, mint az angoloké, s abban naponként
305 IV | török szőnyegek borítják, az ajtók, bútorok mahagónifából,
306 IV | márvány párkányú kaminok, az oszlopzatok aranyozott kopolákkal;
307 IV | tájfestések nevezetes képíróktól; az ágyak előtt selyem és atlasz
308 IV | angol major André 1780-ban - az Arnold árulása nagy lecke,
309 IV | Arnold árulása nagy lecke, s az amerikaiak pirulás és szidalom
310 IV | és szidalom közt említik az Arnold nevét, s bánattal
311 V | Canalis~West Pointban van az Egyesült Státusok katonaakadémiája.
312 V | mint Amerikában. Európában az intézeteknek nagyobb része,
313 V | része, kivévén Angliát, az igazgatóság vagy annak közbejövetele
314 V | által alapíttatik, vagy az által tartatnak fenn. Mert
315 V | tartatnak fenn. Mert Európában az igazgatóság érdekei közé
316 V | fogva felügyelője lévén az igazgatóságnak, azon jusst,
317 V | igazgatóságnak, azon jusst, hogy az ifjúságot miként és mely
318 V | sok ellenkezőségek, melyek az Európa s amerikai törvények
319 V | nagyon feltűnők előszer az idegennek, s úgy tetszik:
320 V | históriáját megvizsgálta az idegen, úgy találja, hogy
321 V | több intézet, mely egészen az igazgatóságtól függene,
322 V | fennálló katonaságnak nevelje az ifjakat, hanem hogy az ott
323 V | nevelje az ifjakat, hanem hogy az ott neveltek által a katonai
324 V | száma 250-re van határozva. Az egyesület különböző státusai
325 V | esztendeig szoros próba alatt van az ifjú elmetehetsége s magaviseletére
326 V | kapitány]. Edinburgh, 1829.)~Az intézet igazgatója, ezredes
327 V | igen szívesen fogadott, s az intézet minden épületeiben
328 V | azt egy ideig hallgattuk. Az intézet gyönyörű könyvtárt
329 V | minden kadét használhat. Az ezredes úr több esztendeig
330 V | esztendeig utazott Európában az ilynemű intézetekből a hasznosabbakat
331 V | víz színétől azon tér, hol az akadémia épületei állanak.
332 V | elmélkedésre hajlást érez az elme.~Míg a hegy ormóin
333 V | szív, midőn arra tekint az utas, s a szabadság s az
334 V | az utas, s a szabadság s az ember jussai gondolatja
335 V | Newburghig, itt már végződik az amerikai úgynevezett Felföld (
336 V | hajóutazást igen érdekessé teszi az utazók szüntelen változása
337 V | utazó is ül egyszerre. Mivel az utazók egy része az útközi
338 V | Mivel az utazók egy része az útközi falukba vagy városokba
339 V | társalkodni nincs kedve az utazónak, éppen úgy mulathatja
340 V | hamar megesik, s szép nézlet az idegennek.~*~Albanyba, a
341 V | ajánlólevelünket megadni. Az öreg generál nem volt hon,
342 V | egészen angolos stílusból, az épület angol ízlésű kert
343 V | feudalizmus itt is fennállott, az idősebb Rensselaernek mindig „
344 V | volt (Patron of Albany). Az új konstitúcióval megszűnvén
345 V | négyszögmérföldből áll, mely megint az egyetlen fiára marad. Rensselaer
346 V | stílusú oszlopzatokkal. Az épületben vannak a törvényhozó
347 V | A bírák félkörben ülnek az elölülői szék körül, mindenik
348 V | perlekedő fél jelen van, s az elölülői asztal előtt a
349 V | pontokra kérdést teszen az elölülő, vagy a bírák is,
350 V | írások felolvastattak, akkor az elölülő még egyszer rövideden
351 V | kérdéseket, s azt elhatározván, az ítéletet kimondják.~Azután
352 V | a hollandusuk építették az első kalibákat a Hudson
353 V | Orange-nek nevezték. 1664-ben az angolok birtokába jutván
354 V | építvén, egészen különbözik az amerikai több városoktól,
355 V | hasonlít a németországi vagy az erdélyi régibb szász városokhoz.
356 V | tétetett által, s kivált az Erie Canalis megnyílása
357 V | állott 200.000 lélekből az egész státus, azólta pedig
358 V | 522 ” ~~~ ~Ha valaki az európai politika s státustudomány
359 V | törvényeinek jussát adják; hol az igazgatás a társasági élet
360 V | oda igenis sietve siet az ember, s akármely előítéleteik
361 V | érdekeik voltak azelőtt, ott az egyformaság jussai szíves
362 V | szemlátomást szaporítja.~*~Albany, az Erie és Champlain kanálisok
363 V | fog egy állásban lenni. Az óceántól egész Albanyig
364 V | Azon környék, mely innen az Ontario és Erie taváig s
365 V | 360 mérföldet teszen, és az eddig a kereskedés minden
366 V | nagy, egy óriási gondolatja az emberi észnek e környéket
367 V | észnek e környéket 1817 ólta az Egyesült Státusok legnépesebb
368 V | vidékévé varázsolta egyszerre; az általgázolhatlan erdők helyébe
369 V | álmodozott azon plánumról, hogy az Ontario, Erie, Champlain
370 V | a Hudsonnal, és azáltal az óceánnal. A gondolat óriási
371 V | a föld golyóbisán, mert az Erie 565 lábbal áll magasabban,
372 V | 1817-ben létrehozatott. Az írt esztendőben De Witt
373 V | ben hozzáfogtak, mégpedig az Erie és Champlain felé vezetőkhöz
374 V | további költségeket. Végre az Erie és Champlain 1825-ben
375 V | Celebration), már nov. 24-én az első hajó szerencsésen megérkezett
376 V | szerencsésen megérkezett az Erie tavára, s az addig
377 V | megérkezett az Erie tavára, s az addig elzárva volt környékiek
378 V | Hudsonra és óceánra. 1828-ban az Oswego és Cayuga kanálisok
379 V | kanálisok is elkészültek, melyek az Ontariót és Szent Lőrincet
380 V | Szent Lőrincet kötik egybe az Erie Canalissal.~Ekként
381 V | föld golyóbisán:~ ~~~1.~~~~Az Erie Canalis hossza a Hudson
382 V | Oswego Canalis, összekötvén az Ontariót az Erie Canalissal~~~~
383 V | összekötvén az Ontariót az Erie Canalissal~~~~38~~~~ ~~~~~~ ~~~~
384 V | mely a Seneca tavát ~és az Ontariót köti egybe az Eriével~~~~
385 V | és az Ontariót köti egybe az Eriével~~~~20~~~~ ~~~~~~ ~~~~
386 V | részeit egybekötik kétfelől az óceánnal, temérdek, csak
387 V | Canal boat) járnak rajtok. Az utazók és terhek hordozása
388 V | hajdanihoz képest. Csupán az Erie Canalison 1829-ben
389 V | ekként nő a vám is, melyből az építési költségek fizettetnek
390 V | jövedelmekből láthatni, hogy az építési költségek amortizációjára
391 V | kormánybiztosának jelentése az 1831. évi törvényhozó testülethez] -
392 VI | gyakorlása engedtetvén, az Anna vallása is gyarapodott;
393 VI | nincs elkülönözött vagyona, az mind a közönségé. Munkájok
394 VI | férfiak különválva laknak az asszonyoktól. Isteni tiszteleteknek
395 VI | zsidóknál tánccal is imádták az Istent, példának okáért,
396 VI | alkotója, azt tanította, hogy az Istent nemcsak nyelvvel,
397 VI | különös rendet, csinosságot, az épületek egyformaságát,
398 VI | gazdasági rakott tárokot s az igen tiszta utcákat két
399 VI | tagjai, a férfiak külön és az asszonyok megint külön.
400 VI | teremhez. Semmi cifraság benne, az isteni tiszteletnek semmi
401 VI | csontgombokkal s fejér kalap.~Az asszonyoké hónyalj alatt
402 VI | keszkenővel borított mell, majd az egész ábrázatot elfedő sima,
403 VI | facsarta volna ki a hangokat. Az ének közben szüntelen libegett
404 VI | repülni készülnének. Végezvén az éneket, megint mély csendesség
405 VI | gyötrelmét fejezte volna ki. Az imádság végződvén, egy másik
406 VI | kabátjokot, fogasokra aggatták, s az üresen maradt templom közepébe
407 VI | inggel sorba szembeállottak az asszonyokkal. Az öregek
408 VI | szembeállottak az asszonyokkal. Az öregek és ifjak a fal mellé
409 VI | csudálatosabb énekre kezdettek. Az énekre újra libegtek a kezek,
410 VI | csinálni. Lassanként sebesedett az ének, s a tagokat is mind
411 VI | kilépett a templom közepére, s az idegenek felé fordulva elbeszélte
412 VI | egy hármas tapsjelre újra az elébbi sorba álltak. Mély
413 VI | hiszik, hogy ez a táncolás az idvesség megnyerésére szükséges
414 VI | hagyják el a templomot, hogy az Istennek valamely kedves
415 VI | lakhelyök s gazdaságok példányai az igyekezet s egyetértésnek.
416 VI | egyetértésnek. S ki merhet az Isten és az ők lelkiesméretek
417 VI | S ki merhet az Isten és az ők lelkiesméretek közé felállni
418 VI | által nagy a gyülekezet az itteni fürdőre. A déli státusokbeli
419 VI | alkalmatlan lakjokot, s az északon mulatnak és utaznak.
420 VI | északon mulatnak és utaznak. Az egyik nyári utazási fordulathoz
421 VI | most voltak egybegyűlve az ezen környéki methodisták.
422 VI | egész szekérvár látszott az erdő szélén, számtalan ló
423 VI | számtalan ló legelődett körül, az erdőből nagy füst emelkedett
424 VI | konyhai eszközük s öltözetek; az első rész béhintve szalmával;
425 VI | kellene, hogy meg ne hökkenjen az ember. Megállottunk egyik
426 VI | szalmába bukdosott, s mintha az egeket akarná levonni, tapsok
427 VI | közt ismételték e szavakot. Az egyik keservesen zokogott;
428 VI | döledezve merengette szemeit az ég felé; meg a többi melljét
429 VI | inspirált arccal sóhajtoztak az ég felé. Végigjártunk a
430 VI | Bless me!” Mintha fájt volna az érzésnek e csudálatos ábrándozó
431 VI | s mintha sajnálta volna az ember e sok bérekedt torkot,
432 VI | ábrázatokat. Legfőbb szerepet az asszonyok s leányok játszódtak.~
433 VI | Emeljétek fel kezeiteket az Úrhoz, zörgessetek, s megadatik. -
434 VI | megadatik. - Kiáltsatok az Úristenhez. - Ordítsatok
435 VI | Úristenhez. - Ordítsatok az Úrnak hegyén” s tovább folytatva.
436 VI | magát, s bérekedésig kiabál az Úristenhez. A shaker táncol,
437 VI | táncol, hogy kedves legyen az Úr előtt. A quaker mélyen
438 VI | imádsága foganatosabb előtted?~Az idő már sötétedett, s a
439 VII | VII~Az Egyesült Státusok - Első
440 VII | telepedők Észak-Amerikában - Az új lakosok nyomatásai ~az
441 VII | Az új lakosok nyomatásai ~az angol kormány alatt - Teaadó -
442 VII | massachusettsi státusba és az úgynevezett Új-Angliába
443 VII | megtartja a kolónia nevet. Az egész Egyesület négy szakaszra
444 VII | Alabama. - 24. Missouri és az arkansasi territórium.~Elébb
445 VII | tizenhárom státus tette az Amerikai Egyesületet, a
446 VII | többit részint vásárolták az indusoktól, részint Spanyolországtól (
447 VII | Massachusetts lett vezetője az északiaknak, mívelődésben
448 VII | revolúció bölcsője, s e vívta ki az első győzedelmet az angolokon.
449 VII | vívta ki az első győzedelmet az angolokon. Már 1600 elején
450 VII | odahagyták Angliát, hol az Istenhez folyamodniok megtiltatott,
451 VII | menedéket kerestek magoknak az újvilágban, hol lelkiesméretök
452 VII | lehessen.~Amely számban üldözte az óvilág jelesebb embereit,
453 VII | szaporodott szemlátomást az újvilág általok, kik Massachusetts,
454 VII | tenyészett minden körültök, az élet módjának újabb forrásait
455 VII | felébresztették a figyelmet az új lakosok; Anglia irigyelte
456 VII | hasznot kívánt hajtani magának az új dologból. Wilhelm és
457 VII | felsőségi jussát fenntarthassa az angliai udvar az új lakosokon,
458 VII | fenntarthassa az angliai udvar az új lakosokon, maga kezdett
459 VII | azon hibát ejtette, hogy az újvilág törvényhatóságaira
460 VII | nélkül voltak. Általlátta az angol kormány e hibáját,
461 VII | ezáltal jöttek félreértések az anyaország és gyarmatok
462 VII | közt, s azólta kezdődött az egymás elleni gyanakodás.~
463 VII | gubernátorainak azon jusst adta, hogy az ítélőszékeket elrendelhesse,
464 VII | hogy képviselőjök legyen az angol parlamentben.~Sérelmöknek
465 VII | szaporodásai közt is hívek maradtak az anyaországhoz, s midőn 1754-
466 VII | katonával és pénzzel segítették az angol igazgatást, s csupán
467 VII | megnyerését. Azt hitték az amerikai gyarmatok e háború
468 VII | lefizetésére a minisztérium az amerikai gyarmatokra fordította
469 VII | csak maga használhassa, az amerikai gyarmatoknak elzárt
470 VII | Különösen azon igyekezett az angol kormány, hogy a gyarmatok
471 VII | sacolás nemei hozattak bé, az idegen tisztviselők kényökre
472 VII | büntetlenül tapodták jussaikat.~Az amerikai népnek e hosszú
473 VII | sacolás nemét tolta reájok az angol kormány, az úgynevezett
474 VII | reájok az angol kormány, az úgynevezett bélyegtaxa törvényét (
475 VII | törvény nagyon meglepte az amerikaiakat; elébb csak
476 VII | lassanként annyira nevekedett az ez elleni bosszankodás s
477 VII | kifejezte bosszankodását az igazságtalanságon. Minden
478 VII | gyarmatok jussait, felfedezte az Anglia által okozott sérelmeit,
479 VII | elhirtelenkedéseit.~Általlátta az angol kormány, hogy a sacolás
480 VII | teakereskedést Angliában, ezért az igazgatásnak nevezetes adót
481 VII | s egészen elrekeszthesse az amerikaiakat, hogy másunnan
482 VII | E lépés nagy csapás volt az amerikai kereskedőknek s
483 VII | privilegizált társaságnak adózzanak.~Az eddig nyögött fájdalmak
484 VII | béhozatni, s azt kívánták, hogy az oda megérkezett teás hajók
485 VII | bostoniak oltalmára, de az angol katonák is minden
486 VII | kegyetlen módot elkövettek az ők bosszantásokra. Ily helyzetében
487 VII | Amint Concord felé mentek az angol katonák, Lexingtonnál
488 VII | közülük elesett. E volt az első polgári vér kiömlése
489 VII | egészben felkölt Massachusetts, az angolokat megtámadta Concordban,
490 VII | s 250 katonát ejtett el, az amerikaiakból pedig csak
491 VII | fogott, tódult a nép egybe, s az angolokat Bostonba beszorították.
492 VII | Bostonba beszorították. Az angol igazgatás látván a
493 VII | függetlenség kinyilatkoztatása az amerikaiak részéről s tízesztendei
494 VII | ütközetek és végre 1782-ben az amerikaiak győzedelme s
495 VII | Revolution, by David Ramsay [Az amerikai forradalom története,
496 VIII | által - Amerikai fogadók - Az amerikai függetlenség aktája -
497 VIII | ád a képzelődésnek csak az is, hogy e helyeken ezelőtt
498 VIII | gyümölcsösök teszik kedvessé az általhaladást. Szorgalom
499 VIII | csak legelőnek valók, s még az erdő sok; a lapályosabb
500 VIII | bujábban terem, mint nálunk. Az északi rész nagyon termeszti
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1749 |