1-500 | 501-581
Fejezet
1 Elo | szerencsés helyzetbe hoztak volt, hogy 1830, 1831 és 1832-ben Európának
2 Elo | engemet is íróvá, s arra bírt, hogy amerikai jegyzeteimnek egy
3 I | szívvel indul messze útjának, hogy a jelent minden nemben öröm
4 I | vesztével fizetem-e? Ha igaz-e, hogy a geometriai igazságok elhervasztják
5 I | én is áldozatja leszek-e, hogy a külföldön lakott ember
6 I | még az is a különössége, hogy a pénz s személyes igyekezet
7 I | szépségei hihetővé teszik, hogy az Ossian magos énekei itt
8 I | románjai oly elhíreltté tették, hogy a scotus hazafiságtalanságnak
9 I | megindítva a gőzszekér útja, hogy a felszámlálás szerint tíz
10 II | felderült bennem azon gondolat, hogy még nagy utunk, a legnagyobb
11 II | ritkaság volt azon eset is, hogy ez vagy amaz hajó népestől
12 II | magokévá tették a tengert, hogy Európa minden kikötőjiben
13 II | találni.~Egy nap sincs, hogy Anglia valamely partjáról,
14 II | ezekkel kevesen mennek. Hogy az általköltözők s utazók
15 II | csupán avégre építettek, hogy a megkívántató terhen kívül
16 II | szolgálatjában állanak, hogy a hivatalos s más magánosok
17 II | vasmacskákra ereszkedtünk, hogy hajnalban indulhassunk bé
18 II | öl mélységnek kell lenni, hogy egy nagyobbrendű hajó szabadon
19 II | estig. Tized napja már, hogy kiindultunk, s még mely
20 II | azon vigasztalás nélkül, hogy semmi nem rovódik le a kiszabott
21 II | hánykódás annyira nevekedett, hogy lehetetlen volt többé fenn
22 II | elhullongottak a társak, hogy utoljára csak ötön jelenhettünk
23 II | azon gondolat uralkodó, hogy mindezeknek bár akármiként,
24 II | s még az is hozzájárult, hogy az ellenkező szél miatt
25 II | jelt adott a telegráph-fal, hogy beszélni akar vele, az is
26 II | festenek! Ha vajon igaz-e, hogy a búsongó dal a szolgaiság
27 II | asztalt vagy szófát ölelni, hogy el ne bukjunk. Az ebéd nagyon
28 II | kell megszegezni magát, hogy az egész test ne höngörögjen;
29 II | feltalálom.”~A szárazon meglehet, hogy igazság van ezen állításban,
30 II | helyzetekben bajosan hiszem, hogy e két hatalmas balzsam Voltaire-nek
31 II | messzére megismerte árbocairól, hogy amerikai hajó. Délre béértük;
32 II | Hyberniától értettük meg, hogy az amerikai egyik volt praesidens,
33 II | mint a dodonai orákulumtól, hogy a tett haladás mennyiségét
34 II | s még az is megtörténik, hogy az ellenkező szelek miatt
35 II | veszedelmet, el szokta titkolni, hogy az utazóknak kedvetlenséget
36 II | lett. Az idő oly szép volt, hogy egész nap fenn sétálhattunk,
37 II | mindig zavarja azon tudat, hogy ilyenkor nagyon keveset
38 II | mondják ezen madarakról, hogy szárazon seholt nem lehet
39 II | szaporodnak. Audubon úr azt hiszi, hogy költés végett hihetőleg
40 II | derültebb. Egy hónapja már, hogy elindultunk, s még szinte
41 II | tárgyat, s néha úgy tetszik, hogy önnön magát is egészen kimerítette.
42 II | árbocainkon: oly elfáradva voltak, hogy a matrózok hamar lefogták,
43 II | Audubon úr hamar megismerte, hogy azok Sylvia aestivalisok,
44 II | voltunk irántok, csak azért, hogy szárazról jöttek! Szinte
45 II | Szinte megfoghatatlan volt, hogy ily két gyenge állat miként
46 II | Audubon úr felfogadta, hogy őket visszaviszi megint
47 II | boldogságokat?~Hatvan esztendeje már hogy Európának és az emberiségnek
48 II | társaságok képesek-e vagy nem, hogy önnön megfontolások és szabad
49 II | is és örökre az legyen-e, hogy politikai helyzetére nézve
50 III | első pillanat mutatja már, hogy új világba lépett. Szerecsenek
51 III | kitetszőleg veszi észre az idegen, hogy a föld golyóbisa más oldalára
52 III | kellett kinyilatkoztatnunk, hogy amit hozunk, semmi nem eladó,
53 III | adott okot. Az első az: hogy midőn Amerikába beléptünk,
54 III | útitársunktól is passzust nemcsak hogy nem kért, hanem még csak
55 III | nem vonta. A második az, hogy a vámháznál az utazók becsületszavát
56 III | Hiába állítja az utazó, hogy ő igaz úton jár. A tiszta
57 III | bizonyossá tenni az embert, hogy méltatlansággal nem illetik,
58 III | nem lobbantanak a szemébe, hogy törvényesen nem gorombáskodnak
59 III | vele. Ennyi bosszontásokat hogy megelőzhessen a szegény
60 III | kínos helyzetbe tétetik, hogy erszénye s becsülete közt
61 III | általutazta, lehetetlen, hogy bosszúsággal ne emlékezzék
62 III | állításon alapultaknak találom, hogy: az ember természeténél
63 III | csalónak születik, vagy hogy a mívelődés és a társaság
64 III | Amerika törvénye azt állítja, hogy minden ember egyforma jussokkal
65 III | amerikai polícia azt teszi fel, hogy az utazóknak nagyobb része
66 III | ahol tetszik, anélkül, hogy valaha nevét is kérdezné
67 III | alig mulattunk harmadnapot, hogy New Yorkban már széles ismeretségeink
68 III | de később meggyőződtünk, hogy ezen különös vendégszeretet
69 III | házakhoz elégséges arra, hogy az idegen minden társaságokba
70 III | népért, alig foghatja meg, hogy a közpénztár s a kormány
71 III | legnagyobb ereje abban áll, hogy az egész nép a lehetőségig
72 III | amerikaiak igen jól tudják, hogy valamint az egyes emberből
73 III | fenn állandóul. Tudják, hogy ahol a tudomány s törvények
74 III | azért mindent elkövetnek, hogy legszegényebb tagjaiknak
75 III | tőke annyira nevekedik, hogy annak kamatjából azután
76 III | már akkorára nőtt a tőke, hogy annak kamatjából, hozzáadván
77 III | státusok azon törekednek, hogy a legszegényebb ember is
78 III | örömei közé tartozott az is, hogy báró Wesselényi Farkas úrral
79 III | használni, meghatároztuk, hogy szeptemberben az északi
80 III | szemlélésével telve el - anélkül, hogy magános elmélkedéseinkre
81 III | mindennap emlékezetemben, hogy azokat nem volnék képes
82 III | világot. De még meglepőbb az, hogy azon sok külszín és forma,
83 III | idegennek mindezekhez még az, hogy negyvennyolc vallás között
84 III | egyforma jussal bíró vallás! Hogy a papság nem formál státust,
85 IV | Yorkból oly szándékkal, hogy később oda megint visszatérünk.
86 IV | oly szerencsés fekvése, hogy háromnegyed része vízzel
87 IV | nagyságban van intézve, hogy minden utazók állítása szerint
88 IV | Alig volt három órája, hogy New Yorkból kiindultunk,
89 IV | faluban még inkább nevelte az, hogy itt egy újság is adatik
90 IV | egyszerűek és természetesek, hogy midőn az idegen utazó ezeket
91 IV | magyarázataimat, de láttam képeikből, hogy szavaimnak nem sok hitelt
92 IV | mulatságot csináltam magamnak, hogy ismeretlenül a bámulni jöttek
93 IV | ízben kellett hallanom: hogy Fultonnak elment az esze.
94 IV | vettem észre arcájokból, hogy nem örömest jöttek, mivel
95 IV | Jelen volt a pillanat, hogy mozduljon a hajó, barátim
96 IV | nekem oly szomorító volt, hogy szinte magam is kezdém bánni
97 IV | váltja fel: »megmondottam, hogy e lesz a vége«, mondott
98 IV | megnézegetvén úgy találtam, hogy a megakadás egyik darabnak
99 IV | soká azt kelle hallanom, hogy ezen próbatételemnek még
100 IV | tapasztalás históriája is, hogy kezdjen bár akárki is valamely
101 IV | hajókázásra az is emeli, hogy Albanytól fogva a tengerig
102 IV | felülhaladták Európát, igen hihető, hogy ezen nemben még nagyobb
103 V | ország sincs Európában, hogy a nevelésre és tanításra
104 V | igazgatóság érdekei közé tartozik, hogy a népnek mely és csak mennyi
105 V | mennyi része míveltessék, és hogy azok ne a fennálló rendszer
106 V | igazgatóságnak, azon jusst, hogy az ifjúságot miként és mely
107 V | az idegen, úgy találja, hogy mindazok nem különöskedésből,
108 V | elnézetek kívánták azt, hogy a nép a nevelést magának
109 V | fő célul a kongresszus, hogy ez csak a fennálló katonaságnak
110 V | nevelje az ifjakat, hanem hogy az ott neveltek által a
111 V | azon tapasztalásra jöttem: hogy a vagyon és észnek mindenütt
112 V | arisztokráciának nevezhetni azt, hogy vagyonos és eszes ember
113 V | mindenik fél kinyilatkoztatta, hogy bévégezte mondanivalóját,
114 V | következményt hozza ki: hogy ezeknek egyezségben élni
115 V | nyerte tíz esztendők ólta, hogy nemsokára New Yorkkal fog
116 V | vinni, míg vizet talált, hogy messzebb szomszédjainak
117 V | álmodozott azon plánumról, hogy az Ontario, Erie, Champlain
118 V | megmutatta polgártársainak, hogy a kivitel nem lehetetlen!
119 V | szorgalma által, anélkül hogy egy lakos is legkisebbig
120 V | jövedelmekből láthatni, hogy az építési költségek amortizációjára
121 VI | beszélnek és írnak Amerikában, hogy itt lakók és utazók figyelmét
122 VI | gondolatit. Azt állította, hogy néha a Szentlélek megszállja,
123 VI | több helyen fordul elé, hogy a zsidóknál tánccal is imádták
124 VI | Istent, példának okáért, hogy Dávid király is táncolt
125 VI | alkotója, azt tanította, hogy az Istent nemcsak nyelvvel,
126 VI | bétanulva csinálták a figurákot, hogy annyi sokaság közt is egyszer
127 VI | arcán, s éreztem magam is, hogy e nevetés félig a szánakozás
128 VI | éppen én estem tévelyedésbe, hogy szántam és nevettem őket,
129 VI | egész meggyőződéssel hiszik, hogy ez a táncolás az idvesség
130 VI | hagyják el a templomot, hogy az Istennek valamely kedves
131 VI | boldoggá teszi. S ki felelhet, hogy önnön hiedelme nem csalatás?~*~
132 VI | közé nagy eszmélet kellene, hogy meg ne hökkenjen az ember.
133 VI | Úristenhez. A shaker táncol, hogy kedves legyen az Úr előtt.
134 VII | haladtában is, s legkivált abban, hogy Massachusetts volt a revolúció
135 VII | uralkodásaik alatt (1692), hogy felsőségi jussát fenntarthassa
136 VII | de azon hibát ejtette, hogy az újvilág törvényhatóságaira
137 VII | gubernátorainak azon jusst adta, hogy az ítélőszékeket elrendelhesse,
138 VII | 1767-ben kinyilatkoztatta, hogy a nép jussai megbántásával
139 VII | reájok adót vetni anélkül, hogy képviselőjök legyen az angol
140 VII | háború bévégződésében (1770), hogy annyi áldozatjaik után visszaadja
141 VII | Anglia régi jussaikat, vagy hogy legalább a mostaniakat nem
142 VII | nyílt meg Angliának. De hogy azt csak maga használhassa,
143 VII | igyekezett az angol kormány, hogy a gyarmatok minden fábrikáit
144 VII | harmincadokat állíttatott, hogy csupáncsak angol hajók vihessenek
145 VII | E törvény azt határozta, hogy minden egyezmények, szerződések,
146 VII | bosszankodás s elkeseredés, hogy a bostoni s a Rhode Island-iak
147 VII | parlament eleibe idéztettek, hogy annál nagyobb legyen megaláztatások.
148 VII | Általlátta az angol kormány, hogy a sacolás lépcsőin igen
149 VII | Miniszter North kieszközölte, hogy a társaság vám nélkül kivihesse
150 VII | elrekeszthesse az amerikaiakat, hogy másunnan teát ne vihessenek
151 VII | kereskedőknek s lakosoknak, hogy ők egy privilegizált társaságnak
152 VII | egymás közt becsületjekre, hogy ezután teát nem isznak,
153 VII | béhozatni, s azt kívánták, hogy az oda megérkezett teás
154 VII | bostoniak ezen határozatjokhoz, hogy vagyonjok s életök kockáztatásával
155 VIII | vonta magára figyelmünket, hogy azokról kifejtőleg elmélkedni
156 VIII | képzelődésnek csak az is, hogy e helyeken ezelőtt nem sokkal
157 VIII | fogadó előtt változtatják, hogy az utazók kényelmükre pihenhessenek
158 VIII | háború, általlátta Anglia, hogy a dolgok komoly fordulatot
159 VIII | nézve a szükség azt kívánja, hogy elszaggassa azon politikai
160 VIII | más néphez csatolták, és hogy a földi hatalmasságok közt
161 VIII | azt kívánja ezen néptől, hogy kinyilatkoztassa azon okait,
162 VIII | csalhatlanoknak hisszük, úgymint: hogy minden ember egyenlőnek
163 VIII | jussokkal ruháztattak fel; és hogy ezen jussuk közé tartozik
164 VIII | törekedhetés. Azt is hisszük: hogy az emberek közötti igazgatóságok
165 VIII | mondja ugyan az okosság, hogy a régi idők ólta alkotott
166 VIII | tapasztalás is azt mutatta, hogy az emberi nem képes inkább
167 VIII | terhek hordozhatók, mintsem hogy a régen megszokott formák
168 VIII | nyilvános lészen azon célja, hogy a népet határtalan igazgatása
169 VIII | átaljában oda célozván, hogy ezen gyarmatok felett határtalan
170 VIII | kénszergette az új lakosokat, hogy a képviseleti s törvényhozósági
171 VIII | helyekre gyűjtette egybe, hogy ekként elfárasztván őket,
172 VIII | reánk a tisztviselőket, hogy azok a népet sacolják s
173 VIII | ellenére, s arra törekedett, hogy a katonaságot a polgári
174 VIII | megegyezését adta avégre, hogy számos fegyveres katonaságot
175 VIII | katonaságot szállítson reánk, hogy azok lakosainkat sacolják,
176 VIII | katonaságot szállít által hozzánk, hogy azokkal bevégezze öldöklése,
177 VIII | hazánkfiait arra kénszergette, hogy önnön hazájok ellen fogjanak
178 VIII | ellen fogjanak fegyvert, hogy ekként barátjaik s atyjokfiainak
179 VIII | atyafiságunk nevében kértük őket, hogy ezen bitangolásoknak szegeznék
180 VIII | adjuk és kinyilatkoztatjuk, hogy ezen egyesült gyarmatok
181 VIII | független státusokká lesznek; hogy a britus korona iránti minden
182 VIII | megszűnt és elszakadt. És hogy mostantól fogva mint szabad
183 VIII | kedves volt gondolatomban, hogy itt is látom nevét említtetni.
184 VIII | elszomorított megtudása: hogy valamely vándorló francia
185 IX | tartják az egyesületbeliek, hogy a legtehetősebb polgárok
186 IX | mégis azt látszik mutatni, hogy a monarchiai igazgatóságok
187 IX | szín, s önként következik, hogy a belső érzelmek valósága
188 IX | féltékenyül ügyel arra, hogy a dolgok minden külszín
189 IX | érzelmeiket, igen ügyelnek arra, hogy egyforma jussaikat egymásban
190 IX | szerint lehet mondani rólok: hogy gondolataik a közéletben
191 IX | mutatja a tapasztalás is, hogy a társasági létel csak ott
192 IX | levélkét szállására, mely jele, hogy szívesen láttatik. Ha nem
193 IX | Ha nem jön billét, jele, hogy nincsenek honn, el vannak
194 IX | nincsenek oly állapotban, hogy vendéget fogadhassanak.
195 IX | tétettek egybe aláírás útján, hogy e helyen nemzeti emlék emeltessék.
196 IX | meghívatott az ünnepre, s hogy ő tegye le az állítandó
197 IX | ment meg azon kísértettől, hogy az egész beszédet ide le
198 X | dolgozva ugyan, de anélkül, hogy semminémű közösülése lehessen
199 X | mentünk osztán az újba.~Hogy az auburni rendszerként
200 X | terjesztetnek, s tudtára adatik; hogy azon órától fogva senkivel
201 X | közösülésben nem lehet, s valamint hogy a szabályok meg nem tartásával
202 X | mesterséget is kell érteniek, hogy kiszabhassák a munkát, s
203 X | ülnek dolgozásaik alatt, hogy arccal mindenik az őrző
204 X | őrzőjök felé fordulnak, hogy se kezeik, se suttogás által
205 X | a machinai mozgás közé, hogy az udvaron megint meg kell
206 X | azon egyetlen jótételtől, hogy legalább emberek közt tudja
207 X | törvény által hatalom adatott, hogy tanácsosival egyetértve
208 X | megkegyelmezhessen. E remény, hogy a megtántorodott a virtus
209 X | útjára megint visszatérhet, s hogy örökösen nincs elvágva az
210 X | a mesteremberek, tudván, hogy ott folytában s nagy felvigyázat
211 X | kerülvén a státusnak, nemcsak hogy a foglyok öntartásokat,
212 X | többféle mind oda célozó módok, hogy a hibázott emberen a törvény
213 X | magasztalására hittem ugyan, hogy itt csinosabb épületekben
214 X | de azt nem is képzeltem, hogy a megjobbításra, az elmének
215 X | feltalálni; nem véltem, hogy ezen erkölcsi machinák a
216 X | megvesztegető rothadt rész, hogy ezen házban mint gonoszság
217 X | erős óhajtásban tölt el, hogy többé okot ne adjon ily
218 X | óhajtották volna hallani mindazt, hogy hazánkban, tőlük ily messze
219 X | érzeténél fogva szólíttatik fel, hogy a dologról számoljon, éppen
220 X | különbség. Óhajtottam volna, hogy becsülettel vonulhassak
221 X | kínzó állapotba voltam téve, hogy vagy tudatlannak maradjak
222 X | a szerencsétlensége van, hogy hazája emlékét is mindenütt
223 X | mívelt világtól? Miért, hogy e nemzet csak örökös, messzerémlő
224 XI | gondot is fordítanak arra, hogy a státusban minden ember
225 XI | státus törvénye azt tartja, hogy minden ötven famíliából
226 XI | kerületek meghatalmaztattak, hogy az iskolák fenntartására
227 XI | pótolja. Különösnek találtam, hogy sem itt, sem más státusokban
228 XI | azok mind a közönségéi. S hogy ennyi vallásbeli ifjú akadály,
229 XI | által történik Amerikában, hogy ugyanazon egy iskolának
230 XI | vallásúak lehetnek anélkül, hogy soha ez kérdésbe is jönne.~
231 XI | soha ez kérdésbe is jönne.~Hogy valamely vallásbéli felekezet
232 XI | lelkesedéssel említette, hogy hazánkfiát, gróf Benyovszky
233 XI | pirulnunk kellett magunkban, hogy Benyovszky életéből ezen
234 XI | könyvekből keresni utána, hogy Benyovszky 1783-ban Franciaországból
235 XI | S azok, kik azt hiszik, hogy a vagyonosodás által szerzett
236 XI | igenis attól félhetnek, hogy az élet minden kényelmei
237 XI | előrevigyázó, mert jól tudja, hogy a keresménye forrása csupán
238 XI | igyekezetétől függ; tudja, hogy a szerencse javaira s a
239 XI | S azon büszke öntudat, hogy minden vagyonát s ily kényelmesen
240 XI | szeretik azt jövendölgetni, hogy akármely tisztáknak is láttassanak
241 XI | meglegyenek is törvényeikben, hogy a polgári egyformaság fenntartassék,
242 XI | még az amerikai viszonyok, hogy akármelyik nagynevű, gazdagságú
243 XII | felmérésből úgy találtatott, hogy a Merrimacknak néhány száz
244 XII | takarékos, annyit teszen félre, hogy a szerfelett olcsó s még
245 XII | változásokról általláttuk, hogy Amerikában akármely hitelesen
246 XII | kitetszőleg változnak az adatok, hogy ami tavaly igaz volt azon
247 XII | mert nem felejthette még, hogy e maroknyi nép óriási vaskarjai
248 XII | arisztokrácia fénye eleibe tartja, hogy annál nevetségesebbé tehesse.~„
249 XII | utazónak azon gyönyöre, hogy szinte mindig házak közt
250 XII | amerikai pedig azt hiszi, hogy valamint politikai intézeteit
251 XII | vinni a vallás elveit is: hogy az ész és lelkiesméret azok
252 XIII | históriájára megjegyzendő, hogy az kétféle: elsőben, az
253 XIII | átalbízzák, azon okból, hogy megtartott jussaiknak oltalmát
254 XIII | véghezviteléért. Úgy mindazonáltal, hogy a közcsendességet s mások
255 XIII | kénszeríttethetik arra, hogy a más felekezeten, gondolkodáson
256 XIII | oltalma alatt lésznek; arról, hogy akármely nevezetű vallásos
257 XIII | földvásár, azon feltétellel, hogy az örökösön papról papra
258 XIII | azon állítás és tudomány, hogy az önkényes hatalom és nyomatásnak
259 XIII | ítélet által megbizonyosodik, hogy valamely hivatal megnyeréséért
260 XIII | minden tagjának jussa van, hogy élete, szabadsága és vagyona
261 XIII | kívánására. Jussok van, hogy nékiek a törvény és igazság
262 XIII | kényszeríttethetik senki, hogy az ellene feladott vádban
263 XIII | felhozhatni, s kívánni, hogy az ellene való bizonyságok
264 XIII | különösképpen való tulajdona, hogy a tagok ottan kimondott
265 XIII | fenntartására szükséges, hogy a törvények részrehajlás
266 XIII | bátorságosítása azt kívánja, hogy a felsőbb ítélőszék bírái
267 XIII | megkülönböztessenek egymástól, hogy azok, kik a törvényhozóságnál
268 XIII | hivatalt nem vállalhat, hogy ezen mód szerint a törvények
269 XIII | törvényhozóitól és tisztviselőitől, hogy a törvények hozatala s végrehajtása
270 XIII | tulajdoníthassák magoknak, hogy a fenntebbiekben elé nem
271 XIII | ezennel kinyilatkoztatjuk: hogy az itten elé nem számlált
272 XIII | változtatni is, s úgy intézni, hogy azok előtt a státus nevében
273 XIII | Hatalom engedtetik továbbá, hogy időről időre a státus boldogságára
274 XIII | alkosson. Úgymint azáltal, hogy a hozandó törvények ne ellenkezzenek
275 XIII | adatik a gubernátornak, hogy a tanáccsal egyetértve az
276 XIII | valamint a több bírák is.~Hogy a státus kerületeiben az
277 XIII | mindenek tudtára kihirdettetik, hogy azt a polgárok megfontolhassák;
278 XIV | katonaőrök észrevétették már, hogy a szabad státusokat elhagytuk,
279 XIV | mozdulataikból úgy látszik, hogy robotot róvnak le.~Az angol
280 XIV | igen szembetűnő jele az is, hogy a szabad státusok és Kanada
281 XIV | rejtezett sziklás részei vannak, hogy a veszedelmet csak tanult
282 XIV | summában ekként fejezte ki: hogy sok-sok embereket, sok-sok
283 XIV | egyebet nem mondhatunk, hanem hogy „Montrealban is kétszer
284 XIV | Lőrinc itt már oly széles, hogy a túlsó partok csak kékellve
285 XIV | igazgatás nem is akarja, hogy a helybeli lakosok katonáskodjanak.~
286 XIV | igazgatás oda vitte a dolgot, hogy ezután a papi jövedelmeknek
287 XV | tavak - York - Kanada állása~Hogy a Niagarához felérjünk,
288 XV | veszedelmesek és sziklások, hogy a három lábnál mélyebben
289 XV | pedig oly kerengőket formál, hogy amit színén talál, sebesen
290 XV | küzdik még az erdőkkel, hogy tért szerezhessen magának;
291 XV | nagyobb mozgásáról éreztük, hogy a víz mélyül, s a hullámok
292 XV | nevekednek, mely jele volt, hogy az Ontarióhoz közel vagyunk.
293 XV | telepedés. Azt mondják, hogy azon helyet, hol most Kingston
294 XV | érzetűek közé száműzve önmagát, hogy a visszaemlékezetnek gyötrő,
295 XV | gyakorolhatására. Meglehet az is, hogy lelki erejöknek félreértése
296 XV | hol bélyegezve van nevök, hogy félrevonultságokban újra
297 XV | kemény szél kezdett fújni, hogy többszeri próbáink után
298 XV | Megegyeztünk a kapitánnyal, hogy a Dalhouse-ról általköltözhessünk
299 XV | tekintünk, úgy találjuk, hogy a természet a föld golyóbisának
300 XV | adták az angol igazgatásnak, hogy az ajándék elfogadásával
301 XV | de arra nem volt jussok, hogy a maradék szabadságát is
302 XV | dolgok oly mély ismeretével, hogy álmunkat örömmel áldoztuk
303 XVI | tenné, s azt is ne remélné, hogy egykor nagy utazásokat is
304 XVI | bánattal hagytam el e helyet, hogy amit itt láttam s hallottam,
305 XVI | csigagrádics egészen be van fedve, hogy menetel közben a gyengébb
306 XVI | szerencsétlenségeket, és hogy Chateaubriand is itt törte
307 XVI | természetjátékát is formálta a zuhatag, hogy azon roppant sziklát, melyről
308 XVI | Hozzájárul ehhez az is, hogy a felülről eső víz sebessége
309 XVI | magyarázta meg kérdésünkre, hogy Amerikában nincs szarka
310 XVI | víz itt is még oly ragadó, hogy csak tanult révészek győzhetik
311 XVI | gondolatokkal kesergetni az életet, hogy e földiekbe belé ne szeressünk,
312 XVI | megkaptában, de már látta, hogy lehetetlen menekedni. Egész
313 XVI | lerohant a hajó, anélkül hogy a hirtelen zuhanás közt
314 XVI | tiszta lelkiismeret kell, hogy e helyen a legboldogabb
315 XVII | vadonjaiba. Az indus oly büszke, hogy inkább étlen hal meg, mintsem
316 XVII | arra akarja bírni őket, hogy lassanként költözzenek ki
317 XVII | látja azon mondás igazságát, hogy „Amerikában a faluk és városok
318 XVII | látta Buffalót, lehetetlen, hogy most ráismerjen. Éppen az
319 XVII | törzsök is, s mutatják, hogy csak ezelőtt vala sivatag
320 XVII | formát ád, s igyekszik, hogy szomszédjánál csinotlanabb
321 XVII | nagy dicsőségének tartja, hogy Lafayette az 1825-i utazásakor
322 XVII | fontosak és nevezetesek, hogy ezek által új igazgatás
323 XVII | fontosok és nevezetesek, hogy az addigi igazgatásmódnak
324 XVII | nyereségre, csak azért jött, hogy a szabadság s emberiség
325 XVII | nemzetet. Tudta Lafayette, hogy az amerikai nép nem szokott
326 XVII | praesidens Monroe-nak megírta, hogy elfogadja a meghívást, de
327 XVII | a meghívást, de azt nem, hogy a nemzet költségén s érette
328 XVII | amerikaiak azt állítják, hogy az a leghívebb leírás.~Visszatért
329 XVIII | szók diákos kiejtéséről, hogy az úrnak magyarnak kell
330 XVIII | volt meglepetésem s örömem, hogy a föld golyóbisának ellenkező
331 XVIII | beszélt, de nagyon örvendett, hogy magyar szót hall, s erőlködött
332 XVIII | oly vihar csapott szembe, hogy egészen huszonöt mérföldet
333 XVIII | Müllertől azt is hallani, hogy neki még van egy magyar
334 XVIII | vasárnaponként abból olvas bátyjának, hogy a nyelvet ne felejtsék!
335 XVIII | tapasztalásból tudom utazásom alatt, hogy az Európában itt-ott talált
336 XVIII | praktikus igazságnak találtam, hogy amely ember azon haza nyelvét,
337 XVIII | Végre rászántuk magunkat, hogy e tolongó hajót odahagyjuk,
338 XVIII | javallani szándékunkat, félt, hogy a hullámokat meg nem győzi
339 XVIII | egészen elfogódott. Láttam, hogy e könnyek szíve mélyéből
340 XVIII | igen nevezetes itt az is, hogy ezen alig 6.000 népességű
341 XVIII | bámulatosabb reánk nézve, hogy Amerikában egy státusban
342 XVIII | vezető azon körülményeket is, hogy itt nincs státusvallás,
343 XVIII | itt nincs státusvallás, hogy minden névvel nevezendő
344 XVIII | egyforma jussal bírnak, hogy már több van ötven vallásnál,
345 XVIII | egybeköttetésben nem áll. S végre, hogy minden polgár szabadosan
346 XVIII | országában kettő is elég együtt, hogy egymás életét keserűvé tegyék.
347 XVIII | támaszkodva azon kell igyekezniek, hogy békében éljenek egymással,
348 XVIII | békében éljenek egymással, s hogy vallásokot a legszabadabb
349 XVIII | igen jól tudják ők azt is, hogy a kénszerített isteni tiszteletre
350 XVIII | templomba bémentem, anélkül hogy tudtam volna, melyik felekezeté;
351 XVIII | csak az volt figyelmetes, hogy a vallásbeli dolgoknak itteni
352 XVIII | levő felebarátainknak is, hogy kivívhassák ezeket magoknak,
353 XVIII | Tagadhatatlan igazság, hogy vallásunk s külső jelek
354 XVIII | nyomatást; de soha nem láttuk, hogy a nép szabadsága oltalmára
355 XVIII | A tapasztalás mutatta, hogy az igazgatás az által alapul
356 XVIII | Amerika bebizonyította, hogy a vallásbeli korlátolatlan
357 XIX | igazság megállíttatott, hogy a polgári társaságban minden
358 XIX | van, önként következett, hogy e vonással minden privilégium,
359 XIX | Önként következett az is, hogy a tisztviselők választása
360 XIX | fennhagyta a maga jussát, s hogy azokat meggyőződése szerint
361 XIX | annyira vérré válik bennök, hogy mindenik önügyének nézi
362 XIX | kit legjobbnak ítél. De hogy a mindnyájoni egybegyűléssel
363 XIX | nyertek kihirdettetnek. Hogy pedig az emberi gyarlóságok
364 XIX | azt mondta a parlamentben, hogy ha valaha tyrannus Angliában
365 XIX | trombitálni kezdett, jele volt, hogy közel valamely telepedőre
366 XIX | telepedéshez, trombitál, hogy jöjjenek eleibe. Midőn a
367 XIX | Nincs példa a históriában, hogy valamely város csupa privátusok
368 XIX | naponként az Ohión fel és le. Hogy mely pontosak az amerikaiak
369 XX | némult el - felszólalt végre, hogy mindazokra a legjobban megfelelhet,
370 XX | felelgetett, s sajnálta, hogy ily előítéletekkel elfoglalva
371 XX | azt kellett volna hinnünk, hogy valamely vagyonos nagyúr
372 XX | fogadott el, jelentette, hogy ő a fogadós, s a társaság
373 XX | múlva jelentette fogadósunk, hogy az ifjú Rapp úr szólni akar
374 XX | németül tudásunkból azt hitte, hogy a gróf Leon társaságbeli
375 XX | s későre győzhettük meg, hogy nem a gróf Leon társaságabeliek
376 XX | ideutazásunk célját, és hogy az öreg Rapp urat s társaságát
377 XX | ajánlotta készségét, s vezetett, hogy elébb atyjával ismerkedtessen
378 XX | köszöngetések után jelentettük, hogy itt akarunk mulatni, s az
379 XX | történeteit. Általláttam, hogy a keresztyén vallás sokban
380 XX | fogyatkozásait, s érzettem, hogy valami tisztább s megfoghatóbbnak
381 XX | végre annyira ment a dolog, hogy fogsággal fenyegettek. Vélekedésem
382 XX | azon gondolatra jöttem, hogy hazámból kiköltözzem, oly
383 XX | lévén, 1802-ben írtam neki, hogy Louisianában, az akkori
384 XX | válaszát a követség útján, hogy nekünk hely adatik Louisianában,
385 XX | igazgatás annyi akadályt tett, hogy azalatt 1803-ban Napoleon
386 XX | minket pedig arra utasított, hogy Franciaországban a Pyrreneusok
387 XX | fogadhattuk el, s meghatároztuk, hogy az Egyesült Státusokba költözzünk
388 XX | szegények lévén, általláttuk, hogy ha széjjeloszlunk, nem gyarapodhatunk,
389 XX | Közmegegyezéssel megállítottuk, hogy állandóul egyesítsük magunkat,
390 XX | igyekezetünk után annyira vittük, hogy szűk és terméketlen falunk
391 XX | oly nagyba vive minden, hogy a társaság igyekezetének
392 XX | vetélkedés neme van köztük, hogy ez vagy amaz tag a köztárból
393 XX | abban egyeztek meg a tagok, hogy a Rapp selyméből mindenik
394 XX | köntösben jelenjék meg, hogy polgártársaikat a honi termesztmények
395 XX | írni s olvasni ne tudjon. Hogy a gyermekek korán munkássághoz
396 XX | újra felébredt fájdalmam, hogy hazánkat ez is s más is
397 XX | Rapp úr, mert ő úgy hiszi, hogy míg a tagok ily egyszerű
398 XX | Németországban elterjedtek rólok, hogy Brockhaus lexikona őket
399 XX | ábrándozóknak nevezi, s hogy a weimari herceg, kit ők
400 XX | Észak-Amerikában]. Weimar, 1827.), s hogy mindazokat egy közelebbről
401 XX | fenntartásán munkálkodni, hogy minden egyes személy jólléte
402 XX | próbamező engedtetik, anélkül, hogy a konstitúció s igazgatási
403 XXI | órát sétáltunk a tornácban, hogy midőn hazajőnek, idegen
404 XXI | kiömlése oly hangossá vált, hogy a csendességhez szokott
405 XXI | egybetalálkozásunkat, s meghatároztuk, hogy többé ne váljunk el.~Másnap
406 XXI | csupán avégre van építve, hogy azon a pennsylvaniai kanálist
407 XXI | Economyból, s elhatároztuk, hogy a közép-státusokba menjünk
408 XXI | ideálom mentségére azt is, hogy nálunk is most nemrég csak
409 XXI | örökös jobbágyság láncait, hogy még most is, midőn némely
410 XXI | a József előtti korra, s hogy mai napig is vármegyéink
411 XXI | megszégyenítőbb pont, mint az, hogy az ember mindig hajlandó
412 XXI | recidiválás félelme nélkül, hogy a nem oly erős s nem oly
413 XXI | legalább oly megzabolázásával, hogy kísértetek közt is a visszabukástól
414 XXI | folyamodtak az angol udvarhoz, hogy az emberhússal való ezen
415 XXI | emberiségtelen feleletet kapták, hogy a rabszolgákkal kereskedés
416 XXI | jövedelmezőbb Angliának, mintsem hogy az amerikaiakért arról lemondjon.
417 XXI | de az eltörlés helyett, hogy az igazgatás maga is részesedjék
418 XXI | harmadrészét tették a rabszolgák, hogy veszedelmesnek látszott
419 XXI | húsz esztendőt tett fel, hogy annak bételésével minden
420 XXI | megszégyenítésére azon törvényt hozta: hogy a rabszolgákkal kereskedés
421 XXI | szaporodását részént az okozza, hogy az esztendő hat hónapjaiban
422 XXI | közvélemény oly erőre kapott, hogy rövid időn vége lészen minden
423 XXI | talán s igen hihetőleg az-e, hogy a fejér megaláztatásnak
424 XXI | természetesen következik, hogy a szegény szerecsen nem
425 XXI | voltak javallatban. Az is, hogy őket Sz[ent] Domingóba szállítsák
426 XXI | Domingóba szállítsák megint, hogy a Mississippin túl új gyarmatot
427 XXI | formáljanak belőlök, vagy hogy Kanadában telepítsék le.
428 XXI | dolgozott, s széjjelosztotta, hogy az angol Sierra Leone-i
429 XXI | gyarlóságok története azt mutatja, hogy az ember könnyen szokott
430 XXI | mint az amerikaiaknál. Hogy fáj az egyesült státusbelieknek
431 XXI | közönségesen elterjedt hiedelem az, hogy Európában még csak Muszka-
432 XXII | sokhelyt meglepett az is, hogy a legkisebb városban is
433 XXII | közönséges a privátusoknál is, hogy akármely szegény háznál,
434 XXII | volt figyelmes előttem, hogy a szegény szerecseneknek
435 XXII | vélekedés vala a fejéreknél, hogy a szerecsen alábbvaló anyagból
436 XXII | formálva; mint a fejér; hogy értelmi mívelődésre nem
437 XXII | ellenére valónak marad az: hogy az embert a szabadságra
438 XXII | indultunk oly feltétellel, hogy nemsokára az itten tartandó
439 XXII | örültem a holnap eleibe, hogy az Egyesült Státusok fővárosát
440 XXIII | közepében álljon, mégpedig hogy a helyhez kötött béfolyások
441 XXIII | rendeltetett oly feltétellel, hogy soha külön státust ne formáljon,
442 XXIII | utcákat, mert amellett, hogy mind a két oldalon két sor
443 XXIII | szekérútnak oly tágas hely marad, hogy három közönséges utca könnyen
444 XXIII | véggel tértünk bé bürójába, hogy megtudakozzuk, mikor és
445 XXIII | felelte egész egyszerűséggel, hogy Livingston úr akármikor
446 XXIII | különösen tetszett nekünk, hogy csak egyszerre bétoppanjunk
447 XXIII | akkor jutott eszünkbe, hogy odamenetelünknek főbb okát
448 XXIII | elfelejtettük, tudniillik hogy praesidens Jackson úrhoz
449 XXIII | Egyikünk azt javallta, hogy egyenesen magunk menjünk
450 XXIII | egész készséggel jelentette, hogy kevés vártatva bémehetünk,
451 XXIII | cselédnek, azon hozzáadással, hogy magyarok vagyunk, s csak
452 XXIV | nevünk és nemzetünket, s hogy őtet látni igen óhajtottuk.
453 XXIV | melyen örülni látszott, hogy hazája iránt ily kedvező
454 XXIV | kezdették a beszéd folytában, hogy tizenhárommillió ember első
455 XXIV | éreztem magamot eljöttünkben, hogy e nevezetes embert láthattam
456 XXIV | hozzászoktunk azon gondolathoz, hogy az ország legfőbb tisztviselője
457 XXIV | hozzászoktunk ahhoz is, hogy ezen legfőbbnek sugáraiból
458 XXIV | ragyogásnak kell körülvenni, hogy őt tiszteljék és rettegjék
459 XXIV | tapasztalásunk után azt hinni, hogy ahol félsz nincs, ott engedelmesség
460 XXIV | Washingtonba érkeztében megértvén, hogy a praesidenssel két órakor
461 XXIV | beszélgetésbe eredt vele, hogy egy egész óra múlt el, miután
462 XXIV | észre. Általlátta végre, hogy már alkalmatlan, kívánt
463 XXIV | kívánt volna menni, de félt, hogy a decorum ellen nagy hibát
464 XXIV | Jefferson úrnak azon kérésére, hogy maradna meg csekély ebédjére,
465 XXIV | hivatalbeliek tekintetét, hogy azáltal az igazgatásnak
466 XXIV | tudtára adta Bleker Olstennak, hogy minden formalitást s etikettet
467 XXIV | itt semmi keletök nincs, s hogy az amerikai praesidens csak
468 XXIV | polgártársaival viszonyaiban, hogy a látogatásokat nem köteles
469 XXIV | általlátható oknál fogva, hogy mindennek visszaadni a látogatást
470 XXIV | is meg vagyok győződve, hogy a mostani praesidens túlteheti
471 XXIV | bizonyosnak állíthatom, hogy az etikett szabályait nem
472 XXIV | pompával körülvétetve lenni, hogy a sokaság engedelmességre
473 XXIV | felelt Jefferson úr -, hogy a miniszter úr megjegyzései
474 XXIV | király gondolta, s félt, hogy hosszason tartása miatt
475 XXIV | egész mély tisztelettel, hogy felséged maga is csupán
476 XXIV | tisztviselő hatáskörét, hogy bármely fényesnek látszó
477 XXIV | hitet teszi le: „Esküszöm, hogy az Egyesült Státusok praesidensi
478 XXIV | büntetését.~7. Hatalom adatik, hogy a szenátussal egyetértve
479 XXIV | követeit, konzulait. Vigyáz, hogy a törvények hívségesen teljesíttessenek.~
480 XXIV | negyedik, legszerencsésebb, hogy a törvényhozó, ítélő és
481 XXIV | s ezáltal elejét vették, hogy sem egyes személy, sem a
482 XXIV | megőrzi az Egyesületet, hogy a praesidens önkényes uralkodó
483 XXIV | törvényeiben elé van hozva, hogy mivel az egész Egyesület
484 XXIV | értvén a szóratok többségét, hogy minden választót együttvéve
485 XXIV | hozhat törvényt aziránt, hogy akármely vallás státusvallás
486 XXIV | nép szabadságában marad, hogy csendességet nem háborító
487 XXIV | 4. A népnek azon jussa, hogy mindenkinek személye, háza,
488 XXIV | köteles előre hitet letenni, hogy mindenekben a konstitúcióhoz
489 XXIV | szükségesnek találandja, hogy e jelen konstitúcióban módosítások
490 XXIV | különbözik az európaiaktól abban, hogy ennek semminemű tisztviselő
491 XXV | újságokban kihirdettetnek, hogy az minden polgár tudtára
492 XXV | a takarékosság fő elve, hogy a polgárra kevés tereh jusson.
493 XXV | Amerika, mert amellett, hogy a szabadságháború alatt
494 XXV | költségek után, anélkül pedig, hogy valaki a maga zsebéből egy
495 XXV | fennebbi számadás mutatja, hogy az Egyesület jövedelmének
496 XXV | most folynak a vitatások, hogy e felesleges jövedelemmel
497 XXV | azon egyszerű módban áll, hogy sem fényes udvartartásra,
498 XXV | még a teszi nevezetessé, hogy a közigazgatás senkinek
499 XXV | nyomtatva függ. Azt mondják, hogy ezt a mostani lord-kancellárius
500 XXV | fontot fizetett azon jussért, hogy őtet kiorvosolhassa a világból.
1-500 | 501-581 |