Fejezet

 1 II  |                Uralkodjál Britannia]. Soká zengett még a nemzeti ének,
 2 II  |           franciák és amerikaiak közt soká volt per és vitatás tárgya
 3 II  |             okozott: két kicsin madár soká szállongott árbocainkon:
 4 IV  |        szerencsésen visszatértünk is, soká azt kelle hallanom, hogy
 5 V   |             Newburgh a Hudson partján soká volt a Washington hadiszállása
 6 V   |        lakosokat.~A New York-i státus soká álmodozott azon plánumról,
 7 V   |               ígérő volt, de kivitele soká lehetetlennek tartatott
 8 V   |              felszámíthatlan.~De amit soká álomnak s kegyes óhajtásnak
 9 IX  |  ajánlólevelünket megadni. Everett úr soká lakott Európában, mint miniszter
10 X   |        büszkén kívánná emlegetni. Még soká kínzott a tea alatti bajos
11 XI  |       válogatott borai pezsegnek, nem soká fogja függetlenségét fenntartani.
12 XII |              Első általköltöztök után soká szoros puritánusok maradtak;
13 XIV |               jószágok donációi miatt soká nem boldogult. Most országos
14 XVI |         Néztük, s különböző pontokból soká tekingettük a természet
15 XVI |           ereszkedve, mély zúgás közt soká kerengtünk a grádicsokon,
16 XVII|               telepedőkkeli harcokban soká mindig ők voltak nyertesek,
17 XVII| deszkakalibája maradt meg. Azután még soká pusztán s lakatlan maradt
18 XX  |            vágyunk tudni. Az öreg nem soká kéregette magát, karosszékében
19 XXI |             örömünk miatt nem tartott soká a tréfa; viszontlátásunk
20 XXVI|              bé barátja koporsójához, soká maradt ott, s zokogás közt
21 XXVI|        nemességet kapott. A Régál szó soká gyötrött, míg ráakadtam,
22 XXVI|        Pocahontast. A béke megint nem soká tartott, s hosszas titkos
23 XXVI|           szerelmének imádottjával, a soká siratott, meghaltnak hitt
24 XXIX|        szenvedés után az egész népség soká tartó mély álomba merült.
25 XXIX|              levegőre az ember. 10-én soká szélszünetünk volt. A víz