Fejezet

501 XXV   |                  Nagy summát kell adni, hogy a cinterembe temessék. Végre
502 XXV   |                eltakaríttatik eleihez - hogy többet ne adózzon.~*~Európa
503 XXV   |            különösen azon tulajdonával, hogy a rálövéskor forgácsot nem
504 XXVI  |                már annyira letördelték, hogy felírást kénteleníttetett
505 XXVI  |          megengedte szerecsen vezetőnk, hogy a sír felül nehány cédruságat
506 XXVI  |              kulcsát azon hozzáadással, hogy az „európai despotizmus
507 XXVI  |               érzelmeivel térek vissza, hogy e búcsújárást sírodnál megtehettem. -
508 XXVI  |                 utunk eszembe juttatta, hogy ezen státus hajdoni egyik
509 XXVI  |               azt is találtam életében: hogy ő Magyarországon Régálnál
510 XXVI  |                 magát, s megint másutt, hogy erdélyi nemességet kapott.
511 XXVI  |                gyötrött, míg ráakadtam, hogy az Alba Regalis (Székesfejérvár),
512 XXVI  |            viselte magát a török ellen, hogy ezredes Meldrich őtet lovaskapitánnyá
513 XXVI  |              szállított Magyarországra, hogy a hatvan év ólta török kéz
514 XXVI  |           ügyesen irányozta lándzsáját, hogy ellenjének sisakján keresztül
515 XXVI  |              Smith tartotta illendőnek, hogy a keresztyének becsületéért
516 XXVI  |              vitézül forgatta a magáét, hogy Smithét csakhamar kicsapta,
517 XXVI  |    megsebesedett, vére annyira elfolyt, hogy a holtak közt négykézláb
518 XXVI  |                 azon módot találta fel, hogy hadihajókat, s katonaságot
519 XXVI  |                haditanács meghatározta, hogy Smitht kövekkel verjék agyon,
520 XXVI  |                 rabra, átölelte testét, hogy vele együtt verjék agyon,
521 XXVI  |               nehéz feltételek alatt, s hogy Powhatannak meghatározott
522 XXVI  |              hitte atyja és az indusok, hogy Smith hitvesének fogja venni
523 XXVI  |                féltvén, azt határozták, hogy Smithnek hirtelen történt
524 XXVI  |                 elvesztette eszméletét, hogy soha többé szomorgó andalgásából
525 XXVII |                jelenet tette változóvá, hogy itt trappolásra is nevezetes
526 XXVII |                hozottakról azt tartják; hogy a második ízben még nemesednek.
527 XXVII |          körülmények sokat tettek arra, hogy az egész ily megkülönböztetett
528 XXVII |      megjelenését, s meg nem foghatták, hogy okos ember és nem lovászmester
529 XXVII |            versenyeken, futtatja lovát, hogy nyerjen, s éppen így a miniszterek
530 XXVII |             tanácskozásba, s nem ritka, hogy a hivatalbeliek is lóháton
531 XXVII |          tartózkodva mozognak; látszik, hogy az ily nagy bálok - ritkább
532 XXVII |       nevetségesnek látszottak előttük, hogy szinte minden ember rámeresztette
533 XXVII |         tűzoltásban, azt is hozzátévén, hogy az égés zavarjai közt is
534 XXVII |             csarnokaiban. Vettem észre, hogy a több sétálók közt egy
535 XXVII |                  Végre hozzánk szólott, hogy ezelőtt még harmadnappal
536 XXVII |            bárban, s azólta mind keres, hogy velünk megismerkedhessék,
537 XXVII |               szólt ugyan, de látszott, hogy hazája neve bizonyos keserű
538 XXVII |         magyarra fordította a beszédet, hogy a dialógus annál festőbb
539 XXVIII|               Sok utazó mondja és írja, hogy Philadelphia legszebb város
540 XXVIII|                városokról is hallottam, hogy ámbár Philadelphiát igen
541 XXVIII|                azt előre mégsem hittem, hogy tíznapi ittmulatásunk után
542 XXVIII|                azt kelljen megvallanom, hogy Philadelphia egyik a legszebb
543 XXVIII|                s mindinkább azt hittem, hogy a régi klasszikus Rómában
544 XXVIII|         elémozdító intézetek. Azonkívül hogy minden vallásnak a maga
545 XXVIII|                 osztályai. Úgy tetszik, hogy e város tudományos emberek
546 XXVIII|                ily divatban. Azonkívül, hogy szinte minden háznak könyvtára
547 XXVIII|             figyelmet fordítottak arra, hogy az egész városon átaljában
548 XXVIII|                az bámítja el leginkább, hogy mindezek nem az igazgatás
549 XXVIII|                arra fordítja figyelmét, hogy a megállapított törvény
550 XXVIII|                 módokat gondolnának ők, hogy az igazgatás elkövessen
551 XXVIII|              faire.” (Engedje felséged, hogy mi gondoskodjunk arról.)
552 XXVIII|             festi, mi kell az embernek, hogy nagyon és szépet tehessen. (
553 XXVIII|               mély hallgatás uralkodik, hogy szinte a szusszanást is
554 XXVIII|           megtekint. Látszik orcájokon, hogy ez nekik nem tettetés; látszik,
555 XXVIII|            nekik nem tettetés; látszik, hogy a lélek magába szállva belsőjében
556 XXVIII|              józan ésszel meghatározni, hogy melyiknek tisztelete kedvesebb
557 XXVIII|           törvény annyira hiszen nekik, hogy az esküvés alól felmenti.
558 XXVIII|                által vitatott elv volt, hogy pap és király nélkül státus
559 XXVIII|                 tette azon megjegyzést, hogy Philadelphia igen quaker
560 XXVIII|             igen quaker ízlésű város, s hogy a quakerek sanyarú erkölcsös
561 XXVIII|                annyit igaznak találtam, hogy aki egy nagy városban csak
562 XXVIII|                feltetsző volt előttünk, hogy az arany és ezüst különböző
563 XXVIII|            személy ellenőrje egymásnak, hogy egymást a lopástól őrizzék. „
564 XXIX  |              ideig úgy volt szándékunk, hogy a telet a déli státusokban
565 XXIX  |                 oly kényelmesen építve, hogy minden utazó külön lakhatik
566 XXIX  |                 mégsem titkolhattuk el, hogy az esztendőnek legkedvetlenebb
567 XXIX  |                 kékelleni, s jele volt, hogy a nagy tengert elértük,
568 XXIX  |     Kormányunkat mind délnek tartottuk, hogy a mexikói ár (Gulf stream)
569 XXIX  |              örömünket annak megtudása, hogy a Mexikói-öbölből az árral
570 XXIX  |             annyira keményedett a szél, hogy csak két vitorla maradhatott
571 XXIX  |             volt; kínlódva önmagunkkal, hogy ülésünkből el ne bukjunk,
572 XXIX  |               kínlódva minden falattal, hogy az asztalon megtarthassuk.
573 XXIX  |                úgy manőverezni a hajót, hogy mindig hátuljával álljon
574 XXIX  |         vonásokkal haladott megint fel, hogy senki nem mert kérdezősködni.
575 XXIX  |                ritkán volt egy-két óra, hogy valamely vitorlát ki lehetett
576 XXIX  |             azon nagy szerencsénk volt, hogy a szél többnyire egyenes
577 XXIX  |       helyhezetben arról győződtem meg, hogy a filozófiának minden ereje
578 XXIX  |          csapkodódtak be a hajó ormára, hogy a felső ajtót bedőjtötték,
579 XXIX  |         formátuma annyira elkeserített, hogy ezen pillanatban úgy tetszett,
580 XXIX  |             tetszett, mintha óhajtanám, hogy mindezeknek akármiként,
581 XXIX  |                hegyen álló telegráfnak, hogy pilotot küldjön. De azonnal