Fejezet

 1 II   |                senki, nem lehet tudni, miként szaporodnak. Audubon úr
 2 II   |              hogy ily két gyenge állat miként képes kigyőzni oly hosszas
 3 III  |                mandátumokat bocsátott, miként lehessen az emberi ravaszságokat
 4 III  |            szorgalommal törik fejöket, miként lehessen ezen mandátumokat
 5 III  |         felügyelete s segedelme nélkül miként alapíthatják meg magokat
 6 V    |               jusst, hogy az ifjúságot miként és mely elvekben neveltesse,
 7 X    |         mindenekelőtt azt tanulja meg: miként lehessen öngondolatiban
 8 X    |              foglalatosságot találnia; miként kelljen önlelkiesméretével
 9 X    |          messze földre ugyazon tárgyak miként állanak: törvényeinkben
10 XII  |       vetélkedő társát irigyelve nézi, miként került felül már sok tárgyakban.
11 XVI  |            Tekintettünk fel a folyóra, miként mint a zsilip zuhanása,
12 XVI  |               rajta ösvényét, s tudja, miként áll feneke is. De ezen örvény
13 XVIII|            polgári társaságra? Láttuk, miként emelkedett papi tyrannizmus
14 XVIII|          romladékaira; láttuk gyakran, miként segíti a papság a politikai
15 XXII |                kivált a szent-domingók miként megcáfolták ez állítást!
16 XXIII|                megtudakozzuk, mikor és miként juthatunk hozzá bémenetelhez.
17 XXIV |      ereszkedve ekként szól: »De ugyan miként jöhettem volna el, ha a
18 XXIV | megkülönböztetéseit nem ismerik-e itt? Miként tartják fenn a hivatalbeliek
19 XXVII|            lovászmester s nem lódoktor miként írhat könyvet s gondolkozhatik