Fejezet

 1 III  |      bámulás közt fedezgettem fel, igenis mindenkor eszembe jutottak
 2 V    |        előtt a szegény felett, oda igenis sietve siet az ember, s
 3 VIII |            alá kényszerítse: akkor igenis jussa van a népnek jövendő
 4 IX   |            manierjához szokott, az igenis megütközhetik e hideg republikánusok
 5 IX   | társalkodás éppen nem ellenkezők s igenis egybeférhetők ugyan egymással,
 6 X    |           hibája a fogolynak, erre igenis pontosan ügyelnek, s akit
 7 XI   |            vált ott szerepet, azok igenis attól félhetnek, hogy az
 8 XI   |        függetlenségét fenntartani. Igenis akkor lehetne félteni e
 9 XVI  |            intette a vigyázatot, s igenis elevenen képzeltük az itt
10 XVII |    folyamodott a fejér, s ez a mód igenis elsült neki; mert annak
11 XVIII|           nem vagyok-e magyar?” - „Igenis magyar vagyok” - feleltem
12 XXI  |        ennek eltörlésére tétettek! Igenis dicső lépések, mert az emberi
13 XXII | embertársaik rabszolgaságban! Azok igenis keveset különböznek az állattól,
14 XXII |           engedődtek kifejlődni, s igenis nemzetségről nemzetségre
15 XXVI |            sírjaik előtt, bámultam igenis emlékeiket, de a tiszteletnek