|
Szeptember 9-én kiindultunk New Yorkból
oly szándékkal, hogy később oda megint visszatérünk. New Yorknak oly
szerencsés fekvése, hogy háromnegyed része vízzel van körülvéve, s szinte
mindenfelé hajón kell indulni. A londoni és liverpooli, amsterdami és havre-i
kikötők századok óta rájok fordított temérdek munkák után is nem
mérkőzhetnek a New York-ival. Ez a természettől oly kedvezőleg s
oly óriási nagyságban van intézve, hogy minden utazók állítása szerint a New
York-i kikötő egyik a legelsők közül az egész világon, Sandy Hooktól
kezdve Fort Washingtonig, és a városnak mind a két oldalán ezer nagyobb
rendű hajó mindig kiköthet a legbátorságosabban. 1830-ban a
következő számú hajók jöttek bé a kikötőbe:
Közönségesen 700-800 hajó áll a
különböző rakodóknál (piers), s azok minden akadály nélkül fel- és
lerakodhatnak, míg Londonban napokig kell várakozni a dokk ürülésére.
A városnak
most 75 gőzhajója van, melyek mindennap különböző vidékek felé mennek
és jőnek. A Cinderella gőzhajó készen állott indulni Albanynak,
midőn reggel a kikötőbe értünk. Singsingben szándékoztunk kiszállni a
státus fogházát megnézni. Báró Wesselényi és Balog is jöttek Singsinget
megnézni, s báró Lederer úr is famíliájával, Fishkill felé utazva. Meghúzták a
harmadik harangot is, s a büszke Cinderella lobogó zászlóival csakhamar
kievezett a Hudson közepére, szembe Hoboken szép környékével. - Amerikát eddig
csak egy városából s csak embereit és szokásait ismertem, s amint haladtunk fel
a Hudsonon, mely igen elbámultam a természetet is ily óriási nagyságban
találva. A Hudsonnak oly magas szépségeket adott a természet, melyek előtt
a palotákkal s a feudalizmusra emlékeztető, romladozott várakkal
kérkedő európai vizek partjai minden mesterkélt szépségeikkel
eltűnnek. Körül a vidék, mint az egész erejében lévő ifjúság, még a
maga vadságában tiszteletet gerjeszt, s nagy reményeket sejdített. Az
úgynevezett palizádok különes játékai itt a természetnek; majd két mérföldre a
sziklák magas sorompókká formálódnak a nyugoti parton; a keletin gyönyörű
falusi házak, kertek, erdők és rétek változtatva tartják fenn az utas
figyelmét. De e partokat a história is nevezetessé teszi. A szabadságháború
alatt e környékekben fontos történetek folytak, s az amerikaiak a Hudsonon
haladva, büszke érzettel szemlélik a szabadság háborúja szcénáinak most ez,
majd ama helyét.
Messze hagytuk
el már New Yorkot, a hegyek kezdettek nevekedni; néhol a víz két meredek szikla
közé szorulva a Skócia tavaira emlékeztetett. Ama sziklaormokon állottak hajdan
az arisztokráciai kastélyok, s alattok a rabszolgák kalibái, míg a britus
uralkodás tartott; de a szabadság kivívásával, eltöröltetvén az
elsőszülöttségi jussok is, az arisztokráciának minden nyomai
eltűntek, s most alatt és fenn is csak szabad polgárok lakjai állanak. -
Alig volt három órája, hogy New Yorkból kiindultunk, s már ötven mérföldet
haladtunk, s hajónk megállott Singsing előtt, hol a New York-i státus
fogháza van.
A hajdon
megvetéssel emlegetett Amerika ötven esztendő alatt már nehány tárgyakban
felülhaladta Európát, s angol attyafiai minden irigykedésök truccára is a
bámulást és figyelmet magára vonta, egyik ezen tárgyak közül a fogházak
intézete is. Seholt Európában az amerikai fogházakhoz hasonlót, sem építések,
sem belső rendszerekre nézve, találni nem lehet. Az eltántorodott
emberiséggeli bánás és jovítási ezen mód egyedül az amerikaiak találmánya, mely
a miénktől nagyon különbözik, s egészen ellenkező rendszereken van
alapítva. Vágytunk e nevezetes intézet körülményeivel megismerkedni, de
szerencsétlenségünkre az igazgató úr nem lévén honn, nála nélkül nem
bocsátottak bé. Singsingből Balogék visszatértek New Yorkba, s onnan
Pennsylvania felé szándékoztak indulni. Mi pedig báró Lederer úrral szekéren
fel a Hudson partjain Peekskillbe jöttünk.
*
Peekskill harmadik falu, melyet
Amerikában láttam. Képzelődésem az olvasás után előre szépnek
festette volt ugyan Amerika intézeteit, de városait és faluit, mint új
telepedéseket, még sok hiánnyal képzeltem, s nem is mertem az európaiakhoz
hasonlítani. De mely igen meglepett ezen egészen eredeti, egészen új színű
s az európaiakhoz nem is hasonlítható falu! Peekskill a westchesteri megyében
harminc mérföldre New Yorktól, Hudson partján alig nyolcvanesztendős
telepedés 1250 lakossal. A falu csak két utca, mintegy 120 házzal, de oly
csinossággal s oly ízléssel épített házakkal, mint a London környéki
tehetős polgárok lakjaik. Az utcák a legszebb catalpákkal két sorral
béültetve; néhány csinos bolt a falusi nevezetesebb szükségű árukkal,
nehány vallásos felekezet temploma és a középiskola benne. De bámulásom ezen
faluban még inkább nevelte az, hogy itt egy újság is adatik ki minden héten
kétszer. (The Westchester Sentinel.
[A Westchesteri Őr.] Kiadja Marks úr.)
Európában szinte valamely
varázslatnak hisszük azon eszközöket, melyek az amerikai népet egyes
személyenként oly hirtelen a mívelődésnek ily magas pontjára emelték, s az
egész nemzetet ily virágzó állapotba tették, s pedig azok Amerikában nézve
csupa egyszerű és igen természetes eszközök. Oly egyszerűek és
természetesek, hogy midőn az idegen utazó ezeket felfedi, nem tudja: ha
földieinek vakságát bámulja, sajnálja vagy megvesse-e? Ezen varázslóeszközöknek
egyike Amerikában az újságok kiadása. A nemzet törvényei szerint minden egyes
amerikai polgárnak teljes és kérdés alá sem jöhető jussa lévén ott, ahol
és mikor tetszik, nyomtatóműhelyt állítani, s abban minden
engedelemkéregetés s cenzúrai felvigyázat nélkül, akármely - a több polgárok
vele egyforma jussait meg nem sértő - írásait szabadon kinyomtatni, ezen
egyszerű mód által születnek Amerikában a tudományok és tudnivalók minden
nemében annyi újságok, s terjednek oly könnyen és olcsón mindenüvé a tudományosság,
értelmesedés és mívelődés. A különböző státusokbeli felszámítás
szerint, most 1.015 újság és folyóírás jelenik meg esztendőnként az
Egyesületben, melyekből egyedül a New York-i státusban 237, és ebből
New York városában 54 jön ki. (The New York Annual Register for the Year 1831.
1. 94.)
Erdély népessége majd egyforma a New
York-i státussal, s Erdélyben 1, azaz egyetlenben egy újság adatik ki, és a New
York-i státusban 237. A magyar haza népessége majd egyforma az Egyesült
Státusokéval, s a magyar hazában mindöszve újság és folyóírás 10, azaz csak tíz
teng-leng, és az Egyesült Státusban 1.015 adatik ki. Peekskill faluban már rég újság nyomattatik, s Marosvásárhelyt és
Debrecenben s magyar városainknak nagy részében a magyar polgár még hazug
levélnek hiszi az újságot.
*
Peekskillből által kellett
szállanunk a Hudson túlsó partjára, hol a gőzhajó fel szokta venni az
ottani utazókat. A parton báró Lederer úrtól is megváltunk, s újra gróf
Béldivel csak ketten maradtunk. Egy halászbárkán megint a szép Hudsonra szálltunk;
itt már szinte egy mérföld szélességű a Hudson, szembe a Fort Montgomery
partig. Az idő gyönyörű volt, révészünk sok történeteket beszélt el a
Hudsonról s a szabadságháború szcénáiból, míg lebegtünk által kis bárkánkkal a
több nagy hajók közt. Mely gyönyörű nézlet a Hudson közepéről fel- és
lepillantani! Akármerre tekint a szem, mindenfelé apró ladikok, salupok s
szállítók lebegnek fel- vagy lejöttökben, s a gőzhajók büszkén süvöltenek
el köztök. Szegény Fulton, ha látnád most magosságodból, mely hasznot tettél az
emberiségnek gőzhajóid feltalálásával, megengednél talán a háládatlan
világnak, mely téged éppen ezen vizek partjain elébb csúfolt és kacagott,
azután bámult nagy találmányodért, s végre üldözött, szegénységre juttatott, s
az elkeseredés halálát okozta neked! Az emberi szívnek nevezetes rajzolatját
foglalja magában a Fulton vallomása, midőn 1807-ben Clermont nevű
legelső gőzhajóját a New York-i partokon vízre szállította.
„Midőn New Yorkban legelső
gőzhajómat építettem - úgymond Fulton -, gondolatomat ábrándozásnak
tartották, s arról többnyire megvetéssel szólottak. Barátaimnak egy része
elvonta magát tőlem, a más türelemmel hallgatta ugyan magyarázataimat, de
láttam képeikből, hogy szavaimnak nem sok hitelt adtak. Gyakran meg
kellett jelennem a műhelyben, hol hajóm készült, s néha azon mulatságot
csináltam magamnak, hogy ismeretlenül a bámulni jöttek közé elegyedve
hallgattam a vélekedéseket új hajóm felől. Mily jóízűen nevettek
rajtam! Több ízben kellett hallanom: hogy Fultonnak elment az esze. Bátorító
megjegyzést seholt sem hallottam, de csúfolódót eleget.
Végre eljött a nap, melyen a
próbatételt határoztam. Meghívtam barátaimat. Néhányan elfogadták ugyan a
meghívást, de igen jól vettem észre arcájokból, hogy nem örömest jöttek, mivel
próbatételem belévesztésében féltek részt venni. Nékem magamnak is több okaim voltak
a szerencsés kimenetelen kételkedni, mert az erőmív új volt, rosszul
készítve, s többnyire oly emberek által, kik effélékkel többé nem bajlódtak.
Jelen volt a pillanat, hogy mozduljon a hajó, barátim feljöttek az oromra,
képeiken kétség és aggodalom látszott, levert néma vonásaikban
megelégedetlenség tűnt ki, s ez nekem oly szomorító volt, hogy szinte
magam is kezdém bánni próbámat.
Jel adatik, a hajó mozdul egy
keveset - s azonnal megáll -, lehetetlen volt tovább mozdítani. Az elébbi
csendet mormolás, mozgás s suttogás s vállvonogatás váltja fel: »megmondottam,
hogy e lesz a vége«, mondott egyik, »bolond volt a gondolat is«, szólt másik,
»bár ide se jöttem volna« s tovább folytatva - kevéssé zavarodva voltam, de
azonban kértem a társaságot, várakoznának keveset, míg a hibát megvizsgálom. Bészálltam
a hajóba, s az erőmívet megnézegetvén úgy találtam, hogy a megakadás egyik
darabnak hibás hatásából származott. Az akadály azonnal elhárítódott, az
erőmív dolgozni kezdett, s a hajó haladt. Csakhamar elhagytuk New Yorkot,
s nemsokára Albanyban szálltunk ki.
Az utazás alatt, s miután
szerencsésen visszatértünk is, soká azt kelle hallanom, hogy ezen
próbatételemnek még áldozatja leszek. Kételkedtek, ha vajon a második s az
azutáni utazás is jól fog elsülni, s ha vajon nagy haszonnal léend-e egybekötve.
Jött azután az irigység s a rágalom, elperelni tőlem feltalálásom minden
becsét s tovább folytatva.” (Life of Fulton, by his Friend Cadwallader David
Colden [Fulton élete, írta barátja, C. D. C.]. New York, 1817.)
Íme, az első gőzhajó
históriája, s egyszersmind az emberi szívről azon szomorú tapasztalás
históriája is, hogy kezdjen bár akárki is valamely újhoz, mely őtet ész
vagy ügyesség által társai felett kijeleli, az bizonyosan számlálhat az
irigység és rágalom marcangolásaira, akármely éghajlat alatt is.
*
A
Hudson az Ontario és Champlain tavai közti hegyekből ered, s a New York-i
státust kettéhasítva, 250 mérföldnyi folyamatja után Sandy Hooknál az óceánba
ömlik. Szerencsés állását a hajókázásra az is emeli, hogy Albanytól fogva a
tengerig szinte egyenes a folyama, s kevés csavargásai lévén, a tengerdagadás
egészen Albanyig 160 mérföldre felhalad, hol a dagadás 12 órával mindig
későbbre van, mint New Yorkban. Hajdan kik New Yorkból Albanyba mentek -
mely 145 mérföld távolság -, szárazon 4-5 nap, vízen 9 és 10 napot is utaztak.
S mely különbség, miólta Fulton feltalálta a gőzhajót! Most ezen hosszú
utat közönségesen 14-15 óra alatt futja meg a gőzhajó, s 1825-ben a North
America hajó tíz óra és harminc minuta alatt érkezett meg Albanyba New Yorkból.
(The Northern Traveller [Az északi utazó]. New York, 1831. l. 14.)
*
Ezelőtt harminc
esztendővel képtelenségnek tartották volna, ami most igen mindennapi
dolog, s mivel az amerikaiak, mint első feltalálói a gőzhajónak,
mindenben, mi a gőzzel bánást s használatát illeti, sokkal felülhaladták
Európát, igen hihető, hogy ezen nemben még nagyobb tökéletre mennek.
Gőzerőmíveik sokkal tökéletesebbek, mint az angoloké, s abban
naponként új feltalálásokat tesznek. Gőzhajóik hasonlók már egy kisebbnemű
fregathoz, s azok oly pompával, ízléssel s kényelemmel vannak építve,
milyeneket Európában seholt nem láthatni. A közönséges ormon felül még egy
emeletjök van (the promenade), mely egészen amerikai találmány, a húsz-huszonöt
pár ember kényelmesen sétálhat fenn. Belsőjük oly pompás, mint akármely
ékességszerető dáma teremje. A grádicsokat török szőnyegek borítják,
az ajtók, bútorok mahagónifából, fehér márvány párkányú kaminok, az oszlopzatok
aranyozott kopolákkal; a falakon tájfestések nevezetes képíróktól; az ágyak
előtt selyem és atlasz előfüggők, s szinte minden hajón egy kis
könyvtár.
Délután korán megérkeztünk
Montgomerybe, s mivel a West Pointba menő gőzhajó csak estve
kilenckor váratott oda, időnk maradt a velünk várakozó utazóktól a
környékről kérdezősködni, s kézikönyveinkből elolvasgatni, mik e
helyeket nevezetessé tették. A szabadságháborúnak sok vonásai folytak ezen
partokon. Itt árulta el amerikai general Arnold hazafiai vérét, s éppen
Montgomeryn alól végeztetett ki angol major André 1780-ban - az Arnold árulása
nagy lecke, s az amerikaiak pirulás és szidalom közt említik az Arnold nevét, s
bánattal haladnak végig históriájok ezen helyén.
Este tíz órakor megérkezett a
Philadelphia nevű gőzhajó, s azon egy óra alatt West Pointba értünk.
|