Baltimore a
Marylandi státus legnépesebb városa. A Potapsco partján építve
kikötőjéből könnyű az óceánra haladás. 1765-ben még csak ötven
házból állott, a revolúció után kereskedése és népesedése hirtelen nevekedett,
s most 80.625 lakosa van.
A város
nevezetességei közt elébb is a Washington emlékére emelt oszlopot néztük meg. A
hely igen szerencsésen van választva az emléknek. A város felső részében,
a Howard-parkban egy dombra építve az egész városon látható. Az oszlop a
párizsi Vendôme-piaci Napoleon oszlopa formájára készült, 176 láb magosságú,
belsőjében csigagrádics vezet a tetejére, hol áll a Washington szobra
fejér márványból igen jól találva. Az emléket a marylandi státus építtette, s a
Washington számára készültek közt az Egyesületben ez a legpompásabb. Az
oszloptól nem messze az eredeti erdőből még nehány aggott cserefák
állanak.
Baltimore
minden épületei nagy csinosságot s ízlést mutatnak. A katolikusok, unitáriusok
és episzkopálisok templomai az arhitektúrának remekei. A katolikusok Szent
Pál-temploma egészen a római Panthéon stílusából van építve; az unitáriusoké a
római Szent Péter formájára, teteje dómmal s a bémenetelnél gyönyörű
oszlopzatokkal; az episzkopálisokét hasonlólag az oszlopzatok teszik igen
széppé.
A banque,
városháza, Peale muzéuma, Athenaeum s több épületek a lakosok csinos ízlését
mutatják. Baltimore a közintézetekben is vetélkedik a több városokkal. A
nevelés, tudományok, könyvtárok s mesterségek elémozdítására különböző
egyesületek szövetkeztek itt is.
Amerikának
több nevezetességei közt sokhelyt meglepett az is, hogy a legkisebb városban is
legalább a városházánál mindenütt könyvtárt találtam. Legyen bármely csekély
népességű a hely, a közönség házánál bizonyosan könyvtárt találhatni
legalább a hazai dolgokat illetőkből. A könyvkedvelés oly közönséges
a privátusoknál is, hogy akármely szegény háznál, ha nem egyéb, a Konstitúció,
Biblia, az Egyesület históriája és geográfiája bizonyosan megtaláltatik. A
tehetősebbeknél pedig mindenütt a ház bútorai közé tartozik a könyvtár is,
s mégpedig igen csinos kötetekben. Azonkívül legalább egy újság a ház
elkerülhetlen szükségei közé tartozó.
*
Baltimore-ból
kétfelé induló vasút van készülőben. Az egyik az Ohióig vezet, a más
Washington városáig. Mindenik már nehány mérföldet eléhaladt. Itt mulatásunk
alatt nehányszor néztük meg mindeniket s azoknak csinálása módját. Az amerikai
vasutaknak nagy részén nem gőz által fut a szekér, mint Manchesterben,
hanem csak lóval. Mindenik szekér 25-30 ülésre van készítve, s azt egy ló a
legsebesebb ügetéssel igen könnyen viszi. Ha minden esztendőn oly nagy
számmal s oly sebességgel készülnek a vasutak és csatornák, mint most, úgy
ötven esztendő múlva ritka helyt leszen közönséges szekérre szükség.
*
Egyik estve meglátogattam a városi cirkuszt.
Vándorló komédiások adtak elé nehány apró darabot színen és lóháton. A társaság gyenge volt, s a közönség
is hozzá való. Az egész játékból csak az volt figyelmes előttem, hogy a
szegény szerecseneknek itt is külön helyen kell ülniök. A cédulán mindig ki van
téve a szerecsenek elkülönözött ülése (Gallery for coloured persons) ára is, és
ez a hely közönségesen olcsóbb a többinél.
*
Ámbár Baltimore lakosainak nagy
része katolikus, a vasárnap megtartásában mégis oly sanyarúk, mint a többi
puritán városok. Baltimore és New Orleansban legtöbb katolikusok telepedtek; az
egész egyesületbeliek érsekje Baltimore-ban lakik. De ez a fényes isteni
tiszteletű vallás itt éppen úgy nem csinál kitetsző figyelmet, mint a
más itteni tizenkét vallás egyike sem. Történetesen egy szerecsen templomba is
vetődtem. A hallgatók mind feketék voltak. Egy férfias, szép termetű
mulattó pap prédikált meglepő eléadással és hanggal. A két nembeliek
különállva ültek, mind csinosan öltözve. Az asszonyoknak nagy része fejérben. A
prédikáció tárgya a földi viszontagságok békével tűrése volt, de arra
keveset ügyeltem, mert figyelmemet a hallgatók tartották meglepve. Ők
egészen a papra andalodva látszottak lenni, s kitetszett figyelmökben a tiszta
vallásos buzgóság. Nem győztem szemlélni e különös arculatokat, a színezet
változatait a fejérekkel elegyedés után, s új vallásukhoz ezen buzgó
ragaszkodást. Sajnálkozás s tisztelet érzelmei cserélődtek bennem, s
elgondoltam, mik lennének ők az Afrika égető homokjain, s mik most! S
ha vajon állati vadságokban szabadon az egész természet keblében vagy e
csinosult öltözetben, félmíveltséggel s megkeresztyénesült érzelmeik közt
boldogabbak-e?
Egész másfél század alatt közönséges
vélekedés vala a fejéreknél, hogy a szerecsen alábbvaló anyagból van formálva;
mint a fejér; hogy értelmi mívelődésre nem képes, s a szabadságra nem
megérlelhető. S íme, az egyesületbeli szabad szerecsenek s kivált a
szent-domingók miként megcáfolták ez állítást! Libériában és Szent Domingóban
oly értelmes feketék valának, mint akármelyik fejér, s igazgatások elveit oly
szabados alapokra állították, mint az Egyesült Státusok. És íme, mellettök
ugyanazon fajú embertársaik rabszolgaságban! Azok igenis keveset különböznek az
állattól, mert bennök születésökkel a lélek tehetségeinek minden csírái
elfojtattak, s csak az étel és bot két tárgy feletti gondolataik
engedődtek kifejlődni, s igenis nemzetségről nemzetségre vadak
és félállatok maradnak ily helyzetben.
Minden teóriai elmélkedéseink
ellenére valónak marad az: hogy az embert a szabadságra és mívelődésre
csak a szabadság érlelheti meg.
*
Baltimore-ból Washingtonba indultunk
oly feltétellel, hogy nemsokára az itten tartandó lóversenyre visszatérjünk. Az
út Washington felé rakva jövő-menő utazókkal. A föld igen mívelt, a
dohánytermesztés igen nagy. Széjjel a mezőkön szerecsenek dolgoznak, s
urok lakját az ők kalibájok keríti körül. E látvány igen feltetsző
annak, ki az északi státusokból utaz erre.
Bladensburgnál már
béestvelődtünk, midőn a columbiai distriktusba beértünk.
Gyönyörű holdvilág volt, s ezen idő a nappali rekkenőség után
éjfélig itt a legkellemesebb. Messziről láttunk fejérleni egy nagy
épületet „az a Capitolium”, mondott kocsisunk egész megelégedéssel. Közelegtünk
a Capitoliumhoz és Washingtonhoz, s gyermeki érzéssel örültem a holnap eleibe,
hogy az Egyesült Státusok fővárosát fogom látni. A Capitoliumtól nem
messze beszálltunk a National Hotelbe, mely sok emeletei s elosztásaival
hasonlít egy nagy kaszárnyához.
|