|
A Kongresszus üléseinek első heteit a
közpénztár jövedelmei s kiadásai feletti értekezések foglalják el. Az esztendei
számadások a legkisebb részletekig sok példányokban kinyomattatnak; kivonatban
az újságokban kihirdettetnek, hogy az minden polgár tudtára eljuthasson, s
mindenki tudhassa, hová fordíttatik az ő pénze, s vajon célosan
fordíttatik-e? A respublikának a takarékosság fő elve, hogy a polgárra
kevés tereh jusson. A nemzeti takarékosságnak a históriákban eddig példátlan
következményeit adta Amerika, mert amellett, hogy a szabadságháború alatt
rakott temérdek adósságaiból 1831-ig már 362.719.701 dollárt lefizetett,
számtalan belső jovításokat tett, 1818 ólta minden személyes adót
megszüntetett, mégis esztendőnként tizenkétmilliót fordíthat a még
hátralevő adósság lefizetésére. A nemzet adóssága 1834-ben egészen le
leszen róva, s mégis évenként tizenkétmillió dollára, vagyis 24.000.000
pengő forintja marad fenn a rendes költségek után, anélkül pedig, hogy
valaki a maga zsebéből egy krajcár egyenes adót is fizetne az Egyesület
pénztárába. Ez valóban elcsüggesztő példa Európára nézve!
1831-re a jövedelmek és költségekről
kiadott kincstári számadás kivonatja (Abstract of the Report of the Secretary
of the Treasury [Kivonat a pénzügyminiszter jelentéséből] és The National
Calendar for 1831. l. 216-239) ekként mutatta ki az Egyesület pénztára állását:
Jövedelmek 1830-ban:
Költségek 1830-ban:
A fennebbi számadás mutatja, hogy az
Egyesület jövedelmének csak négy forrása van, s mégis felesleges
tizenkétmilliója marad 1834-en túl. Éppen most folynak a vitatások, hogy e
felesleges jövedelemmel mitévők legyenek. És ezen nemzeti jóllétel titka
azon egyszerű módban áll, hogy sem fényes udvartartásra, sem henye
tisztviselőkre, sem ok nélküli ármádákra s titkos policájokra nem
költenek. A praesidensnek mint legfőbb tisztviselőnek 25.000 dollár,
vagyis 50.000 pengő forint gazdagon van fizetve; mert ő udvart,
gárdákot, libériás cselédséget nem kénytelen tartani, s legfőbb költsége a
kongresszus alatt tetszése szerint adandó ebéd. Az angol király egyedül kétszer
annyi fizetést von, mint Amerika minden tisztviselői (egymillió font
sterling, vagyis ötmillió dollár). A francia király egyedül éppen annyiba
kerül, mint Amerika minden hivatalai (12 millió frank).
Az
Egyesületnek e példátlan virágzó állapotját még a teszi nevezetessé, hogy a
közigazgatás senkinek egy pénzébe nem kerül; s lehet-e oka e nemzetnek
békétlennek lenni igazgatósága ellen? Az angol nép különböző szatírák- s
pasquillusokban szokta magát kiönteni az adó terhe ellen. Van most Angliában
egy furcsa szatírája az adónak, melyet a köznép mohón vásárol, olvassa, s
minden kocsmában egész ív papirosra nagy betűkkel nyomtatva függ. Azt
mondják, hogy ezt a mostani lord-kancellárius Brougham írta volna tréfából;
végső sorai ezek:
Adó,
nehéz adó
minden
articulusról, mely szánkba menyen, mely testünket fedi, s ami lábunk alatt van;
Adó
mindenről,
ami kedves a nézés, hallás, érzés, szaglás és ízérzetnek;
Adó
a
melegedésről, világításról s házi bútorokról;
Adó
mindenről e földön, s a
vizekről is a föld alatt;
mindenről, mi külföldről jön, vagy itthon terem;
Adó
a durva
matériákról, s annak minden értékéről, mit az emberi igyekezet belőle
eszközölt;
Adó
a mártásról,
mely az ember étvágyát gerjeszti, s a fűszerszámról, mely egészségét
helyreállítja; adó a bírák köntösén csüngő hermelinprémért; adó azon kötélről
is, mellyel a bűnös felakasztatik; a koporsó rézszegéről, a
menyasszony pántlikájáról; az asztalról és azon ágyról, melyen alszunk és
felébredünk.
Adót kell
fizetnünk
az iskolai
gyermek vesszőjéért. A szakállatlan ifjúság adózott lovát adózott zablával
vezeti az adózott úton; és a haldokló angol, midőn keveri orvosságát,
melyért 7 procentet fizet, azon kalánnal, melyért megint 15 procentet adott,
visszarogyik 22 procenttel fizetett ágyába, megteszi rendelését egy nyolcfontos
stempelezett papirosra, s kiadja lelkét azon patikárius karjai közt, ki száz
fontot fizetett azon jussért, hogy őtet kiorvosolhassa a világból. Azután
minden vagyonaiból 10 procent lehúzatik. Külön fizet a halottvizsgálónak. Nagy
summát kell adni, hogy a cinterembe temessék. Végre virtusai általhagyatnak a
maradéknak egy adózott márványkövön, s eltakaríttatik eleihez - hogy többet ne
adózzon.
*
Európa
nemzeti költségeinek nagy részét a katonaság nyeli el. A respublikai rendszer
irtózik a háborútól, s nincs oka hódolásra vágyni, csak nekie hagyjanak békét.
Ezen rendszer elveihez hozzájárul Amerikában a szerencsés helyhezet is, s nekik
nincs szükségök és okok számos katonaság tartására. De azt a konstitúció is
ellenzi. Az egyes státusoknak nincs állandó katonaságok, az Egyesületnek 1821-ig
tízezer állandó katonasága volt, azólta négy artilleria és hét gyalog
regimentre szállíttatott le, s most csak 6188 főből áll, mely
tökéletesen elég a hetvenkét erősségben felvigyázatra s az indusokat
zablán tartani. Tiszteletbeli őr egy sincs az egész Egyesületben. E kevés
katonaság úgynevezett verbunk által öt esztendei vállalkozással tartja fenn
magát. Mindnyájan igen jól vannak fizetve. A közember ételén és ruházatján
kívül hónaponként öt dollárt kap, a tisztek fizetése következő:
Ezen 6188 emberhez hozzávévén a tengeri
tiszteket s matrózokat is, 1054, öszvesen az állandó katonaság teszen 7242
embert.
*
De e kevés
számú állandó katonaságon kívül Amerikának rettentő hadiereje van a
nemzeti őrségben, melynek száma 1831-ben 1.190.000 emberből állott.
Oly szám és oly erő, melyhez hasonlót Európában csak Franciaország
állíthat ki. A nemzeti őrségnek az újabb rendszerkénti feltalálói az
amerikaiak voltak szabadságháborújok alatt. Ezek után mintázta Franciaország is
elébb 1789-ben Lafayette utasításai szerint nemzeti őrségét.
A nemzeti
őrségnek szent elvei az amerikai törvények következő cikkelyein
alapulnak:
1. Köteles
minden ember a társaságnak, mely életét, vagyonát és szabadságát védi, személyesen
is szolgálni.
2. Jussa van
a népnek fegyvert tartani és hordozni a maga és a közönség védelmére.
3. Béke
idején az állandó katonaság veszedelmes a szabadságnak.
4. A katonai
erőnek a polgári hatalom alatt és igazgatása alá kell rendelve lenni.
A nemzeti
őrség fennállása, rendezése, kötelességei és fenyítéke kongresszusi
törvény által határoztatott meg, melynek főbb cikkelyei ezek:
1. Minden ép
polgár köteles 18. évétől kezdve 45-ig fegyvert tartani, magát gyakorolni
és a katonai szolgálatra mindig készen lenni. Kivétetnek az igazgatás melletti
tisztviselők, míg hivataljokat folytatják. Minden vallás papjai, a
quakerek, shakerek, rappisták, tunkerek vallások elvei miatt, de ezen kivételes
személyek is kötelesek fegyvert és egész katonai készületet tartani, s
elémutatni az évenkénti vizsgáláskor. Azonkívül tartoznak évenként a kerületi
pénztárba 2 dollárt fizetni, mely a szegényebb polgárok kiállítására
fordíttatik.
3. A
generálokat a státusbeli törvényhozóság választja. A stábtiszteket a kapitányok
és hadnagyok, ezeket pedig az altisztek és a legénység.
4. Az
altiszteket a kapitány nevezi ki az ezredes helybenhagyásával.
9. Minden
tiszt és közembernek mindig készen álljon a törvényben meghatározott és
nevezett fegyvere s öltözete. Kik szegénységök miatt nem tehetnék, a közpénztárból
segíttetnek.
11. Senki
fegyverét és katonai öltözetét adósságért elfoglalni nem lehet. Polgári
hibájáért senki számadás alá nem vonattathatik azalatt, míg katonai gyakorlat
vagy szolgálatban van.
18. Minden
századalja évenként május első keddjén egybegyűl bémutatni fegyverei
és öltözete mibenlétét. - Az ezredes négy nappal előre tett meghívására
minden ezred évenként háromszor egybegyűl bizonyos napok alatt magát
fegyverben gyakorolni.
22. Minden
város és falusi kerület tárában készen álljon 64 font ágyú- és 100 font
aprófegyver-puskapor, hasonlólag három ágyú és 124 kova. Mely kerület ezt
elmúlatná, 50-500 dollárig büntettetik.
23.
Valahányszor tűzzel tartatik a gyakorlás, minden ember egy fertály font
puskaport kap a kerület tárából.
24. Ellenség
hirteleni berohanása vagy más közcsendesség megháborításakor a főtiszt
rendeletére minden ember 24 óra alatt megjelenjék a kiírt helyre, magával
hozván háromnapi eleséget is, s tovább folytatva.
28.
Kötelességét elmulasztó, engedetlen vagy illetlen magaviseletű tiszt és
legény a büntető szabályok szerint helybeni ítélőszék által ítéltetik
meg s tovább folytatva. (Levasseur, V. I. l. 116.)
*
A nemzeti
őrökön kívül Amerikának még egy rettentőbb ereje fejlik ki naponként
a tengeren. Minden esztendőn kétmillió dollár fordíttatik új hajók
építésére. Hét hajótáraiban szüntelen újak építése foly, mégpedig a nevezetes
élő cserefákból (live oaks), mely tartósságával, de különösen azon
tulajdonával, hogy a rálövéskor forgácsot nem csinál, felülmúlja az angol eddigi
hajókat. Most az Egyesületnek ötvenegy tengeri hajója van 1267 ágyúval. (The
Navy List for the Year 1831 [A haditengerészet kimutatása az 1831-es évre].)
Éppen most áll készülőben a Pennsylvania linea-hajó száznegyven ágyúval,
mely a legnagyobb leszen minden eddig készült tengeri hajók közt.
|