XIII

Concord - Amerika konstitúciói - New Hampshire konstitúciója

Concordban semmi közintézetet nem nézhettünk meg. Vasárnap lévén, minden zárva volt, s tovább sem haladhattunk. A város nem oly népes, mint a tengermellékiek, ámbár a státus fővárosa. Szinte csak egy hosszú széles utcából áll az egész Concord, mintegy 8000 lakossal. Az épületek, státus háza, az akadémia, különböző vallások templomai, mind igen csinosok. Három újság és egy folyóírás adatik ki.

A nap hátralevő részét New Hampshire lelkes konstitúciója olvasásával töltöttük, mely Concordban hozatott. New Hampshire első volt Boston után, mely az angol király bélyeg- és teatörvényjét megsemmisítette, és első sietett fegyveres népével a bostoniak segedelmére a revolúció kiütésekor. Pennsylvania és Massachusetts után merészen kihirdette az emberiség jussait, s megállította konstitúcióját.

Az amerikai konstitúciók históriájára megjegyzendő, hogy az kétféle: elsőben, az egyes státusoké, mind a huszonnégynek külön; másodszor az egész Egyesületé, mely mind a huszonnégy státust egyaránt kötelezi. Miután 1776-ban a függetlenség kihirdettetett, az akkori tizenhárom státus mindenik külön belső igazgatást alkotott magának. Mindenik a mástól függetlenül rendelte el belső igazgatásait; de a jussoknak fő elveit mindenik egyformán vette fel, s valamint az akkori tizenhárom, úgy azután most huszonnégy státus s négy territóriumok konstitúciói is mind egyformák a fő elvekben s csak az igazgatás formáiban vannak néhány változtatások némely státusokban. Meg lévén az egyes státusok belső konstitúciójok alapítva léptek osztán az egyesült igazgatás (Articles of Union) s a mindenikkel közös kongresszus alapjai alkotására. A Kongresszusra bízták által mindazt, mi a különböző státusoknak egymás iránti viszonyait, a külső nemzetekkeli egybeköttetést és ami az egész Egyesület érdekeit átaljában illeti.

Felhozom például a New Hampshire konstitúcióját, a több státusok apróbb változtatásaikkal, mely egyik a legrégibbek közül (1784), és amelyhez egészen hasonlók a több státusokéi is a fő elvekben.

NEW HAMPSHIRE KONSTITÚCIÓJA

(The Americans Guide, Comprising the Declaration of Independence, the Articles of Confederation, and the Constitution of Several States. Philadelphia, 1830.)

ELSŐ RÉSZ

A nép jussai

1. Minden ember egyformán szabadnak és függetlennek születik, következőleg minden igazgatóság (government) a néptől ered, a nép közmegegyezése által alapíttatik, és a közjóért intéztetik.

2. Minden embernek bizonyos természeti, saját és vele született jussai vannak: ezek közé tartozik az élet és szabadságnak megszorítatlan használhatása és védelmezhetése, a vagyonnak szerezhetése, bírhatása és oltalmazhatása és átaljában a boldogság után törekedhetés s annak megszerezhetése jussai.

3. Midőn az emberek társasági állapotba lépnek, a természettől nyert némely jussaikról lemondanak, s a társaságnak átalbízzák, azon okból, hogy megtartott jussaiknak oltalmát bátorságosíthassák; de ezen lemondás nem kötelező a fennebbi társaságos kölcsönösség vagy hasonértékű jussok visszaadása nélkül.

4. De a természeti jussok közül némelyek eredeti természetöknél fogva elidegeníthetetlenek, s minden ember azokat magának megtartja, mivel azok hasonértékű jussokkal a társaság által nem cseréltethetnek ki. Ily neműek a lelkiesméret jussai.

5. Minden embernek természeti és elidegeníthetlen jussa van az Istent lelkiesmérete sugallása s elméje meggyőződése szerint tisztelni. Mire nézve senki se személyében, se szabadságában, se vagyonában ne kénszeríttessék, ne háborgattassék, s ne akadályoztassák vallásos hitéért, érzelméért és gondolkozásáért; vagyis isteni tiszteletének belső meggyőződése s neki legalkalmasabb mód szerint tetsző véghezviteléért. Úgy mindazonáltal, hogy a közcsendességet s mások isteni tiszteletét meg ne háborítsa.

6. Minden vallásos felekezetnek kirekesztő jussa van magának papot választani, s vele élelme s tartása iránt egyezni. Azért tehát senki, akármely megkülönbözött vagy nevezett alatt lévő vallásos felekezetből legyen is, soha nem kénszeríttethetik arra, hogy a más felekezeten, gondolkodáson vagy nevezeten lévő vallásos papjának akármit is fizessen.

Továbbá, bármely nevezetű keresztyének, nyugalmason és mint a státus jó polgárai viselvén magokat, egyenlőleg a törvény oltalma alatt lésznek; arról, hogy akármely nevezetű vallásos felekezet a másnak alája vettessék, vagy a más felett elsősége legyen, soha törvény nem hozattathatik. Mivel pedig a különböző vallások papjai az isteni tisztelet kiszolgáltatására s csak a lelki dolgok körüli ügyeletre vannak választva - erre nézve, akármely vallás papja semmi időben és semmi szín és ok alatt sem polgári, sem katonai hivatalra nem választathatik, s azt nem viselhet, míg papi hivatalát folytatja.

És végtére, akármely papnak vagy vallásos felekezetnek ajándékozott földbirtok vagy földvásár, azon feltétellel, hogy az örökösön papról papra szálljon vagy vallás földje legyen, erőtelen a törvényhozóság engedelme nélkül; és csak templom és temetkezőnek való föld örökítésire lehet jussa, de ez is két holdnál több ne legyen.

7. Ezen státus népességének egyedüli s kirekesztő jussa van önmagát mint szabad, független s önhatalmú státus igazgatni. Mire nézve most és minden időben minden hatalommal, törvényhatósággal és jussokkal él, s azokat gyakorolja, mint tulajdonait. Kivévén azokat, melyeket általadott vagy ezután nyilvánosan általád az Amerikai Egyesült Státusok Kongresszusának.

8. Mivel minden hatalom eredetileg a népé és a néptől ered, az igazgatóság minden hivatalai és tisztviselői a népnek csak helyettesei és ügyvivői, s minden időben a nép számoltatása alatt vannak.

9. Semmi néven nevezendő hivatal vagy elsőség az igazgatásban soha nem lehet örökség szerint járó; a minden hivatalra megkívántató elme és lélek tehetségei a maradéknak vagy atyafiaknak nem lévén általtestálhatók. Továbbá a státusban sohase titulus, nemesség vagy örökség szerint járó megkülönböztetés, se semmi privilégium, rang vagy kizáró haszon senkinek ne engedtessék, s oly hivatal se állíttassék soha, melynek folytatása ideje a nép tetszésétől ne függjön. Senki is egy közhivatalnál többet egyszerre nem viselhet. A főbb hivatalnoknak egyes személyek általi igen hosszas viselése veszedelmes lévén a szabadságnak, erre nézve ezen hivataloknak forgását (rotation), mint a szabadság egyik nevezetesebb bátorságát a nép fenntartja magának.

10. Az igazgatás az egész közönség közös javáért, oltalmazásáért s bátorságára, nem pedig semmi névvel nevezendő egyes ember, nemzetség, osztály vagy karbeliek különös önhasznáért, javáért vagy jövedelméért lévén alapítva, arranézt akármikor is az igazgatás a kiszabott céltól eltérne, hatalmával visszaélne, vagy a közszabadságot nyilvánosan veszedelmeztetné, és ha minden más módok ezeknek megorvoslására sikertelenek lennének - akkor a nép önnön jussánál fogva változtathatja az igazgatást, vagy egészen újat is alkothat. Mert azon állítás és tudomány, hogy az önkényes hatalom és nyomatásnak ellent ne lehessen állani, képtelen, rabszolgai és az emberi nem javát és boldogságát veszedelmező állítás (Doctrine of non resistence).

11. Minden választásnak szabadnak kell lenni, és ezen státus minden polgárainak - bírván a szükséges tulajdonokkal - egyenlő jussok van a közönséges hivatalokra választani és választatni. Akármely névvel nevezendő vallásbeli felekezethez tartozás senkit el nem zárhatván ezen jussoktól. De akárkiről bírói ítélet által megbizonyosodik, hogy valamely hivatal megnyeréséért a választókat megvesztegette, tíz esztendeig semmi hivatalra nem választathatik, s választói jussát is elveszti.

12. A közönség minden tagjának jussa van, hogy élete, szabadsága és vagyona oltalmaztassék a közönség által; de köteles minden tag is ezen oltalom fenntartására a reáeső részt hordozni, s ha szükség kívánja, személyes szolgálatjával vagy ezen szolgálatnak hasonbecsűjével azt előmozdítani. Mindazonáltal senki vagyonának semmi része a közhaszonra fordítás végett el ne vétessék a tulajdonos vagy a nép képviselői megegyezésök nélkül.

13. Minden embernek szabad a maga és közönség oltalmazására fegyvert tartani és hordozni.

14. Ezen státus minden polgárainak, ha személyök, vagyonjok vagy becsületjökben akármely méltatlanságot szenvedtek, folyamodván a törvényekhez, jussok van a bizonyos elégtétel s megorvosoltatás kívánására. Jussok van, hogy nékiek a törvény és igazság szabadon, halogatás és fizetés nélkül, teljesen és pontosan szolgáltassék ki.

15. Senki semmi maga elleni vád vagy panaszra nem tartozik addig felelni, míg az nekie tökéletesen minden részeiben és körülményeivel le nem íratott, s vele nem közöltetett. Arra sem kényszeríttethetik senki, hogy az ellene feladott vádban megesküdjék. De akárkinek jussa van a maga mentségére tartozó minden kedvező bizonyításokat és próbákat felhozhatni, s kívánni, hogy az ellene való bizonyságok vele szembesíttessenek, az ő mentségei tökéletesen kihallgattassanak, akár maga, akár választott ügyvédje által adja elé azokat.

16. Senki nem idéztethetik újra törvény eleibe azon vád vagy panaszért, mely alól már egyszer felmentetett. És a törvényhozó test ne is hozhasson oly törvényt, mely esküdtek (jury) ítélete nélkül valakit halálos büntetés alá vessen (kivévén a szárazi és tengeri tábor igazgatását).

17. Kriminális esetekben a tettnek a bűnhelyen való kinyomozása s a pernek ottani folytatása szükségesen megkívántató a polgári szabadságra nézve; és ezért semmi bűn vagy vétségérti per másutt nem folytattathatik, csak azon kerület ítélőszéke előtt, hol az történt.

18. Minden büntetésnek a vétség természetéhez mérsékeltnek kell lenni. A törvényhozó test a józan okosság sugallatánál fogva is nem fogja ugyanazon büntetéseket szabni a lopás, hamisítás és ehhez hasonlók vétkére, amelyeket szabni kell a gyilkosság és hazaárulásra. Hol egyforma keménységgel büntettetnek minden hibák, ott a nép felejti a vétkek közti különbséget, s a legundokabb bűnt oly kevés lelkiesmérettel követi el, mint a legcsekélyebb hibát. Mire nézve a halálos kegyetlen törvények sokasága igazságtalan is, s politikaiképpen nem célos is. Minden büntetésnek a megjobbítás s nem az emberi nem kiirtása levén célja.

19. Jussa van mindenkinek személye, háza, vagyona, írásai s minden birtokai ok nélküli megmotoztatása s letartóztatásától bátorságba helyeztetődni. Azért tehát minden olyan rendelések, melyek valamely gyanús hely megmotozása iránt, valamely személy letartóztatására kivallatás végett vagy kriminális tárgyakbani üldözésre nézve kelnek, ellenkezők ezen törvényekkel, hogyha a tárgynak mivolta s alapja előre esküvéssel vagy hitelesnek található bébizonyításokkal nem támogattatik, és továbbá, ha az evégre kiadott rendelésben tisztán és nyilvánosan ki nincsenek írva a megmotozandó helyek vagy tartandó személyek. Ilynemű rendelések pedig csak a törvényben meghatározott esetekben és formalitásokkal kelhetnek.

20. A vagyon felett és minden más perlekedésekben jussok van a feleknek esküdtek széke előtt léendő kihallgatásokra, és ezen juss szentnek és sérthetetlennek tartassék.

21. A nyomtatás szabadsága egy státusban a polgári szabadságnak legfontosabb fenntartója lévén: ez megsérthetlenül fennmaradjon és oltalmaztassék. Ezen szabadsággal minden ember egyformán élhet, és soha semmi törvény nem hozattathatik, mely e jusst megszoríthatná. A gondolatok és vélekedések szabados közlése az ember megbecsülhetetlen jussainak egyike lévén, azért minden polgár szabadosan szólhat, írhat és nyomtathat akármely tárgyról. Felelettel tartozván az esküdtek széke előtt ezen szabadsággali visszaélésért.

22. A visszaható törvények kiváltképpen megsértők, elnyomók és igazságtalanok, mire nézve semminémű ily törvények se a polgári perek eldöntésére, se a hibák megbüntetésére ne hozattassanak.

23. A nemzeti katonaság tulajdonképpen való, természetes és bátorságos oltalma egy státusnak.

24. Az állandó ármádák veszedelmesek a szabadságnak, mire nézve semmi állandó katonaság a törvényhozó test megegyezésén kívül ne állíttassék s ne tartassék.

25. Minden esetben és időben a katonaságnak a polgári hatalom igazgatása s szoros függése alatt kell lenni.

26. Béke idején senki házához ne szállíttassék katona a tulajdonos megegyezése nélkül; háború idején pedig az ily szállások csak a polgári hivatal által rendeltetnek ki a törvényhozóság által megállított mód szerint.

27. Semmi adó, vám, rovatal, segedelem vagy akármely tereh a nép megegyezése vagy annak a törvényhozásra egybegyűlt képviselői akaratja nélkül semmi szín alatt nem határoztathatik, s fel sem vétethetik.

28. A törvények felfüggeszthetésének hatalma csak a törvényhozó test által a nyilvánosan meghatározott esetekben gyakoroltathatik.

29. A két törvényhozó házakbani szabados tanácskozás, beszélés és vitatás a nép jussainak oly különösképpen való tulajdona, hogy a tagok ottan kimondott vélekedéseikért semmi per alá nem jöhetnek egy ítélőszék előtt is.

30. A törvényhozó test a közsérelmek orvoslása és a közjó elémozdítására megkívántató törvények hozatala végett gyűl egybe.

31. Jussa van a népnek rendes és békés módon akármikor egybegyülekezni, a közjó felett tanácskozni, képviselőinek utasítást adni, sérelmeit, terheltetéseit a törvényhozóság eleibe terjeszteni.

32. Minden fogoly kezességen elbocsátható, végső megítéltetése előtt; kivévén a főbenjáró vétkeket, hol a tett bizonyos. Sem tisztviselőség, sem ítélőszék nem kívánhat rendkívüli vagy szerfeletti kezességet és bátorságot, s nem szabhat kegyetlen vagy szokatlan büntetéseket.

33. Senki márciális törvény alá nem vettethetik. Kivévén a szolgálatra felhívott szárazi és tengeri katonaságot; de ezek is csak a törvényhozóság hatalmánál fogva.

34. Minden ember élete, vagyona és szabadsága fenntartására szükséges, hogy a törvények részrehajlás nélkül magyaráztassanak, s az igazság egyenes mértékben szolgáltassék ki. Annál fogva az előrevigyázat és jussok bátorságosítása azt kívánja, hogy a felsőbb ítélőszék bírái csak addig viselhessék hivataljokat, míg törvényes és igazságos magokviseletök által a nép bizodalmát megérdemlik.

35. Ezen státus igazgatásában a három fő hatalmak, úgymint: törvényhozó, végrehajtó és ítélőbíró hatalmak olyannyira megkülönböztessenek egymástól, hogy azok, kik a törvényhozóságnál ülnek, a végrehajtói és bírói hatalmaknál semmi hivatalt nem viselhetnek; és megfordítva: a végrehajtó hatalomnál lévők a törvényhozó s bírói hatalomnál, valamint a bírói is a más kettőnél semmi hivatalt nem vállalhat, hogy ezen mód szerint a törvények s ne az emberek igazgatása legyen.

36. A tudomány és mívelődésnek az egész státus minden tagja közti elterjesztése legnevezetesebb fenntartója és védje a nép jussainak, a szabadságnak és szabad igazgatásnak. És mivel az ezeket megszerző s ezekhez eljuttatható minden alkalmak és módoknak: a nevelés s tanításnak az egész hazábani elterjesztése legsikeresebb módok erre a célra - erre nézve a törvényhozóságnak s tisztviselőségnek a jövendő minden időszakaiban kötelességök leszen: a tudomány, literatúra s köziskolák érdekeit minden módon pártfogolni, egyes személyes s közönségek által alapított intézeteket ápolgatni, a földmívelés, mesterségek, kereskedés, tudományok, kézmív és az ezen haza természethistóriájának elémozdítóit megjutalmazni s kijelelni: az emberiség s közjóltevőség elveit, a szorgalmat, gazdálkodást, pontosságot, becsületességet, szerénységet s józanságot és minden társasági szeretet s nemes érzelmeket a nép közt ápolgatni s serkenteni.

37. Ezen Konstitúció alapos elveinek és az igazságnak szüntelen szem előtt tartása, a szorgalom, mértékletes élet, takarékosság és a társasági virtusok lévén elmúlhatatlanul szükségesek a szabadság áldásai s a szabad igazgatás fenntartására, midőn a nép képviselőit s hivatalbelieit választja, mind ezen elveket különös szemügyben tartja; és meg is kívánja törvényhozóitól és tisztviselőitől, hogy a törvények hozatala s végrehajtása alkalmával ezen elveket ők is állandóul és pontosan szemök előtt tartsák.

38. Nehogy a nép által megbízott három hatalmak azon magyarázatot tulajdoníthassák magoknak, hogy a fenntebbiekben elé nem számlált jussokat ők gyakorolhassák s magokhoz ragadozhassák, ezennel kinyilatkoztatjuk: hogy az itten elé nem számlált jussokat a nép fenntartotta magának, mint tulajdonait.

MÁSODIK RÉSZ

Az igazgatás formája

A New Hampshire nevezet alatt levő tartomány egész kerületében lakozó népség közmegegyezésből és akarattal ezennel szabad, önhatalmú és független politikai testté alkotja magát, New Hampshire-i Státus nevezet alatt.

I. TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM

1. A törvényhozó hatalom ezen státusban a nép által választott szenátus és követek házára bízatik, mindenik ház egymástól független lévén.

2. Évenként június első szeredáján vagy máskor is, ha szükség kívánja, mindenik ház egybegyűl. Megszűnik foglalatosságok más évi június első szeredáját megelőző hét nappal.

3. A törvényhozó házaknak a nép által hatalom adatik: az egész státusban akárhol szükségesnek található törvényszékeket állítani, elrendelni vagy változtatni is, s úgy intézni, hogy azok előtt a státus nevében mindennémű perek, egyenetlenségek a törvény értelme szerint felvétessenek, folyjanak s elláttassanak.

4. Hatalom engedtetik továbbá, hogy időről időre a státus boldogságára megkívántató törvényeket hozzon. Adók, közterhek dolga iránt törvényesen határozzon; katonaság, státus oltalma, tisztviselők állapotja s minden más, a státus jovát, sérelmeit, terheltetéseit illető tárgyak iránt is állandó törvényeket alkosson. Úgymint azáltal, hogy a hozandó törvények ne ellenkezzenek a státus már megállított konstitúciójával.

5. A törvényhozó testhez tartozó személyek semmi más hivatalt nem viselhetnek.

6. Mindenik ház ajtói nyitva állnak minden emberre nézve, s a köztanácskozásokat mindenki, csendesen viselvén magát, hallgathatja.

Szenátus

1. A szenátus a törvényhozó test egyik osztályát teszi: tagjai csak esztendeig maradnak meg hivataljokban, s következőleg választatnak: A státusbeli minden birtokosok s megtelepedett lakosok, kik a 21 esztendőt már elérték - kivévén a meg nem telepedetteket, s kik mint szegények önnön kérelmökre a közterhek alól kivétettek -, az esztendőnként márciusban vagy máskor is tartani szokott gyűlésekben a magok kerületeikben megjelennek, s az azon kerületre eső szenátort szabad tetszésök szerint, de ballotírozás által megválasztják. Ezen módon választatnak a követek, gubernátor, főtanács tagjai s tisztviselők is.

2. A szózatok az e végre rendelt választottság által begyűjtetvén, jegyzőkönyvre vétetnek, számok felolvastatik, és a státus titoknokának felküldetik, mely is a szenátus házában felolvastatván, a szózatok többségét nyertek szenátus tagjai lesznek.

3. Az újonnan egybegyűlt szenátus maga választja elölülőjét s más tisztviselőit, meghatározza ülései s tanácskozása rendjét s eloszlásának idejét a követek házával egyetértve.

4. A szenátus a követek háza által hivataljokkali visszaélésért bévádolt tisztviselőknek fő ítélőszéke. De ítéletje csak a hivatalbóli elmozdításig terjed, s az ily elmozdított tisztviselők hibái s magokviseletök felett a rendes törvényszék tesznek további ítéletet a státus törvényi értelme szerint.

5. Ha a gubernátor vádoltatik bé, akkor a fő törvényes ítélőszék elölülője folytatja az elölülést a szenátusban, de szózat nélkül.

Követek háza

1. Ezen státusban a nép minden esztendőben újra választja követeit, azon módon és időben, mint a szenátorokat. A követek háza a törvényhozó test másik osztályát teszi.

2. A követek háza a státus dolga s minden tisztviselő magaviselete megvizsgálója. A hibás tisztviselők vádjait a szenátus eleibe terjeszti ellátás végett.

3. A státus jövedelmeit és kiadásait illető minden javallatok a követek házában kezdődnek; de szenátus is befolyhat erre jobbítások vagy változtatások ajánlása által.

4. A követek háza is maga választja elölülőjét s tisztviselőit, meghatározza tárgyai s tanácskozása rendjét s eloszlásának idejét a szenátussal egyetértve.

5. Mindenik házban folyt tárgyak s az azok felett tartott tanácskozások mindig kinyomtattatnak s kihirdettetnek.

II. VÉGREHAJTÓ HATALOM

Gubernátor

1. Évenként márciusban, oly módon, mint a törvényhozóság tagjai, a nép gubernátort választ, ki feje minden polgári s katonai hivataloknak. A törvényekben meghatározott mód szerint a státus általa kormányoztatik, de mindig a melléje rendelt tanácsosok megegyezésével.

2. Minden törvényjovallat, miután a két házban keresztülment és megállíttatott, mielőtt kötelező törvénnyé válnék, a gubernátorhoz küldetik. Ha ő is helybenhagyja a jovallatot, aláírja, s mint megállított törvényt azonnal kihirdetteti. Ha pedig a jovallat iránt valamely észrevételei lennének, azokat ellenkezése okaival s állításaival együtt visszaküldi azon háznak, hol a jovallat kezdődött. A két háznál rendre a gubernátor ellenvetései és okai felvétetnek, megfontoltatnak, s ha a házaknak kétharmad része most is helyesnek találja az elébbi jovallatot, akkor a gubernátor további ellenvetései elmellőztetvén, a jovallat kötelező törvénnyé válik, s kihirdettetik. Akkor is, ha a gubernátor tíz nap alatt vissza nem küldi az eleibe terjesztett jovallatot, az azonnal törvénnyé válik, s kihirdettetik.

3. A két ház között üléseik folytatása vagy elhalasztása felett eredett nem egyezhetés esetében a gubernátor egyetértvén a tanáccsal határoz; de az elhalasztás kilencven napnál továbbra nem terjedhet.

4. Az ítélőbírákat s az ítélőszékek melletti más tisztviselőket, a nemzeti őrség generálisait s a katonaság tisztjeit - kiknek választása jussát a nép magának fenn nem tartotta - a gubernátor tanácsosai megegyezésével nevezi ki.

5. A gubernátor feje lévén a katonai erőnek, hivatala esztendeje alatt azoknak rendbentartások, egybegyűlésök s gyakorlások iránt a meghatározott szabályok szerint rendeléseket teszen, és ha ellenség támadná meg a státust, erőt viszen az ellen, s a státus oltalmára mindent elkövet.

6. Hatalom adatik a gubernátornak, hogy a tanáccsal egyetértve az ítélőszék által szabott büntetésből a körülmények szerint elengedjen. De a hivataljokat rosszul folytatott tisztviselők büntetését nem engedheti el.

7. A közpénztárból semmi más költségeket nem rendelhet, csak amik a törvényekben s a törvényhozóság által megállíttattak. Kivévén azon esetet, ha a státust ellenség támadja meg, annak oltalmára kívántatik a költség.

A tanács

A gubernátornak a végrehajtó hatalomban való segítségére s utasítására minden esztendőn öt tanácsos választatik a nép által, oly módon, mint a több tisztviselők választatnak. Státus titoknokát, pénztárnokot, főbiztost s tovább folytatva a törvényhozó test tagjai elegyes ülésben titkos sorsolás által választják s tovább folytatva.

III. ÍTÉLŐ HATALOM

Az alsóbb székek ítéletei megvizsgálására egy főítélőszék állíttatik, melynek bíráit a gubernátor nevezi ki a tanács megegyezésével. Ezeknek hivatali esztendejük nem határoztatik meg ugyan, hanem mihelyt ellenük méltó vád adatik fel, a gubernátor és a két ház megegyezésével hivataljokból elmozdíttathatnak, valamint a több bírák is.

Hogy a státus kerületeiben az alsó székeknél lévő békéltető s más bírák hivataljok hosszas folytatása vagy kötelességeik nem pontos s nem hív véghezvitele miatt a nép ne szenvedjen, minden ily alsó széki bírák hivataljok ideje csak öt esztendeig tarthat, s akkor vagy újra meghagyatnak, vagy ha a közjó úgy kívánja, helyettök mások választatnak.

Kik a hetven esztendőt már elérték, ítélőbírói hivatalra nem választathatnak.

*

Végtére pedig: ha a tapasztalás szükségessé tenné ezen Konstitúció valamely cikkelyét megváltoztatni, módosítani vagy eltörölni, aziránt jovallat tétethetik akármelyik házban, s ha a törvényhozóság többsége jónak találja az ily változtatást, ennek jovallatja mindenek tudtára kihirdettetik, hogy azt a polgárok megfontolhassák; s ha a más esztendőn egybegyűlt törvényhozóság kétharmad része hasonlólag jónak találja a változtatást, a tárgy a nép eleibe terjesztetik, s ha a választók többsége is elfogadja a jovallatot, az törvénnyé leszen.