XIX
Springfield - Választás módja a hivatalokra - Ohio státus -
Újságok kiosztása módja -
Ohio hirtelen népesedése - Az Ohio vize - Statisztikai adatok
Erie-ből szekéren indultunk le az
ohiói státusba Fairview felé. Alig haladtunk nehány órát, s szekerünk tengelye
eltört. Gyalog mentünk bé Springfield nevű faluba, hol éppen kerületi
gyűlés volt. Az Erie megye tiszti választása ezen időben történt; ma
sheriff (bíró), auditor (számvevő), comissioner (biztos), assembly[man]
(követ a státus törvényhozó testhez) és az erie-i akadémia felvigyázói
választattak. A springfieldi kerülethez nehány falu tartozik. A kerület
választói a gyűlés háza előtt különböző csoportokban állottak. A
választók szekereinek egy része az utcán, lovaik a szekérhez vagy kerthez kötve
oly forma nézletet csináltak, mint nálunk a kisebb mezővárosokbeli
marchalis gyűlések, valami oly formát is reméltünk látni s hallani, mint a
nálunki vármegyei választásokkor szoktak történni. De várakozásunknak háromórai
ott mulatásunk után sem felelt meg a dolog. Sem zaj, sem heves vitatások, sem
egybeszólalkozások nem történtek. Minden választó egész hidegséggel ment bé a
sorsoló szobába, midőn neve következett; egész hidegséggel bocsátotta bé
céduláját a balottírozó ládába, s ezzel vége volt a nagy munkának! Pedig éppen
most a respublikai igazgatás egyik legsarkalatosabb kötelessége betöltésével
voltak elfoglalva a polgárok. Oly megbízottakat választottak magok közt
elöljáróknak, kiktől esztendeig a megye és státus boldog vagy
boldogtalanabb sorsa függött.
Respublikai és konstitucionális országban
a választás törvénye azon próbakő, melytől az igazgatásmód fennállása
s a polgári szabadság legsarkalatosabb része függ. Rómát és Görögországot a
választók bizonyos osztályra szorítása, a nép béfolyásának kirekesztése s az
örökös hivatalviselések felállítása buktatták meg. Az Amerika konstitúciója
megalapítói előtt nagy tanúságok voltak a história ezen pontjai, s miután
egy vonással amaz örök igazság megállíttatott, hogy a polgári társaságban
minden embernek egyforma jussa van, önként következett, hogy e vonással minden
privilégium, régi szokás, nemesség s más monopóliumi jussuk is egyszerre
elfúvattak. Önként következett az is, hogy a tisztviselők választása
béfolyhatására minden polgár fennhagyta a maga jussát, s hogy azokat
meggyőződése szerint választhassa, s csak addig tartsa meg, míg
bizodalmát megérdemlik.
Kik a respublikai elveknek nem barátjai,
kik születni látják az ország méltóságait, s kik közé a tisztviselők
mindig felsőbb hatalom titkos végzései által teremnek elé - azoknak
képzelhetlen e mód; azok a választókat örök harcban élőknek hiszik, s az
egész rendszer elbukását jövendölgetik. S pedig attól Amerikában senki nem
tart, igen egyszerű oknál fogva: mert itt az igazgatás a nép csinálmánya,
s nem a nép az igazgatásé. Az amerikai szünteleni gyakorlásában lévén a
hivatalok választása s az igazgatás folyama rendszabásai megítélésében,
megszokja magát az igazgatás cselekvő tagjának nézni. S ez annyira vérré
válik bennök, hogy mindenik önügyének nézi a nemzet ügyét, a féltékenyül vigyáz
a nemzet dicsőségét fenntartani, mivel azt úgy tekinti, mint önnön
csinálmányát - és ezen büszke öntudat bizonyos egybecsatló közérzést ád nekik.
(Lips. l. 147.)
Midőn valamely hivatal a törvény
értelme szerint ürességbe jön, arra minden polgár tetszéseként választja azt,
kit legjobbnak ítél. De hogy a mindnyájoni egybegyűléssel az utazás
terheit kikerüljék, s a választás haladtát is ne késleltessék, városokon
fertályonként, falukon bizonyos apró kerületekben (township) gyűlnek
egybe. A választás mindenütt ugyanazon nap történik. Mindenik kerület a
meghatározott helyre beküldi a szavazások lajstromát, hol egybeszámláltatnak, s
a többséget nyertek kihirdettetnek. Hogy pedig az emberi gyarlóságok játékait
elzárhassák, minden választás általánosan titkos sorsolással (ballotírozás)
megyen véghez. Mivel a hivatalok nem örökség szerint járók, s minden
esztendőn új választás alá jőnek, nincs is oly vastag ingere a
hivatalvadászásnak. De polgártársai szavazása többségével valamely hivatalt
nyerni el mégis minden polgár dicsőségnek tartja.
A törvények annyira előrevigyázó
határozati s a dolognak igazságossága mellett is, talán itt is a hiúság,
nagyravágyás és ravaszság odafacsargathatnák sokszor a választásokat, hová
sokhelyt Európában minden tiszta törvények mellett is facsargattatik, de résen
áll itt egy hatalmas őrzője minden polgári szabadság és törvényeknek,
vigyázva áll éles fegyverével lesújtani a törvényrontót még első vétkes
mozdulatában - a nyomtatás szabadsága. Egy angol szónok azt mondta a
parlamentben, hogy ha valaha tyrannus Angliában elnyomná is a népnek minden
jussait, maradjon meg csak a nyomtatás szabadsága, s két esztendő alatt
minden jussok vissza lesznek víva.
*
Springfieldből megint alig haladtunk
nehány órát, s rossz szekerünk ismét eltört, mely nem történt többször egész
utunkban. Az ohiói státusba gyalog érkeztünk bé, s sötétben értünk Salembe.
Az ohiói státuson le Monroe, Hanovera,
Vernon, Brookfield és Poland felé három nap utaztunk, mint semmi
nevezetességgel nem bíró helyeken, mindenütt keveset mulatva. Az ohiói
státusnak ezen része egészen lapály, de még sűrű erdőkkel
borítva. Nagy munkával vágtak ezelőtt nehány esztendővel utat e
sivatag vadonon által, de ezen út is még első természetében áll. Levágott
roppant fák a sáncok szélére halmozva, mint egy favár, kádnyi törzsök az út
közepén, mély göbbenők s agyagos, ragadós sár. Néhol az út szélén egy
telepedés, mellette darab helyt leégetve az erdő, magosan felnyúló szenes
csutakokkal, de közöttük buján terem a fű, s szabadon legelnek a marhák a
virító legelőben. Másutt építésben lévő házak s gazdasági épületek.
Megint tovább sivatag erdő s megint új telepedés. Néhol a nagyvárosiakkal
vetélkedő új fogadó az utazók minden kényelmére felkészítve. Viszont
roppant erdő, hol egy szegény telepedő küzdik a fákkal, vágja, égeti,
pusztítja, s még csak deszkából bonyolított magának egy kis hajlékot. Ily
szcénák teszik az ohiói státus ezen részében az utazást! Az amerikai belső
státusokbeli utazás hasonlít ama tündéres románokhoz, hol varázslat erejével a
sivatag erdőkből egyszerre fényes városokba bukkan bé az utas, s
megint roppant erdő s nagy vizek közé tétetődik, és megint fényes
kastélyokkal vetélkedő fogadókra talál.
*
Az utazó szekerek Amerikában (stage)
közönségesen az újságokat is viszik magukkal. Azoknak kiosztása módja sokhelyt
gyönyörködtetett, s e vadonba utazásunk alatt még meglepőbb volt. Legyen
bármely szegény a telepedő, s lakjék bármely sivatagban távol a
nagyvilágtól, újságot mégis mindenki olvas. Midőn szekerünk a rengeteg
erdőből valamely irtott helyre kibukkant, ha kocsisunk trombitálni
kezdett, jele volt, hogy közel valamely telepedőre akadunk. A kocsis lába
alatt egy láda szokott állni, mely tele újságokkal, s amint közeledik valamely
telepedéshez, trombitál, hogy jöjjenek eleibe. Midőn a házhoz érkezett, az
odaszóló újságot megállás nélkül leveti az út mellé, s továbbhalad. Ezen szcéna
egész nap így folyt, minden telepedésnél jobbra és balra hányva ki az
újságokat.
*
Az amerikai 24 státusok közt az ohiói
népessége szaporodott legbámulatosabb sebességgel. 1780-ig szinte egészen
ismeretlen vidék volt, indusok lakták a vizek környékét, s Nyugoti
territóriumnak neveztetett. Az említett esztendőben Új-Angliából 47
telepedő jött, s azon egész környéket, hol most a státus fővárosa,
Cincinnati fekszik, 59 dollárért vették meg kótyavetyén. Cincinnati igen
kedvező fekvése az Ohio vize mellett, a bujaságig termékeny földje s a
szelíd éghajlat csoporttal hozták által a telepedőket. Nincs példa a
históriában, hogy valamely város csupa privátusok igyekezete által oly sebesen
népesedett volna, mint Cincinnati:
1795-ben Cincinnatinak csak 560
lakosa volt
1810-ben - már 2.540
1813-ban - - 4.000
1820-ban - - 9.733 és
1831-ben - - 31.000
Ily sebesen haladt a státus
népessége is:
1780
|
81 lakos
|
1790
|
3.000
|
1800
|
42.156
|
1810
|
230.760
|
1820
|
581.434
|
1830
|
937.000
|
(The American Atlas by Carrey and Lea [Carrey és Lea: Amerikai atlasz].)
És ezen népesség naponként
szaporodik, s nagyobb részén európai kivándorlókból. És e szaporodást nem a
föld olcsósága, nem termékenysége s nem is szelíd éghajlat okozza - mert
Európában is elég olcsó s termékeny föld van, s itt is a munka és igyekezet
szerzi a vagyont, mint mindenütt a világon -, hanem egy más varázserő
hozza őket ide által, az a varázserő, mi az olcsó s termékeny földnél
s minden vagyonnál drágább az embernek.
*
Beavernél újra a pennsylvaniai
státusba értünk, s a pompás Ohio folyama partjai mellé szálltunk. Az Ohio a
harmadik osztálybeli nagyságú vizek közé tartozik, a középstátusok derekán foly
keresztül, s közösülést nyit a Mississippi által a Mexikói-öböllel és a
pennsylvaniai s új Ohio Canalis által az óceánnal s felső tavakkal. A
kereskedés becse az Ohión naponként nő, s rajta a termékeny középstátusok
szállítják széjjel a világ minden részeibe termékeiket s kézmíveiket. Most 198
gőzhajó futja útját naponként az Ohión fel és le. Hogy mely pontosak az
amerikaiak minden statisztikai adatok hiteles gyűjtésében, ide teszem
egyik például az Ohio vizén járó gőzhajók állapotja esztendőnkénti
szorgalmas felszámítását.
Gőzhajók építése s mostani állapotja az
Ohio vizén:
Mikor épült
|
Hány épült
|
Hány jár most azokból
|
Hány veszett el
|
1811
|
1
|
-
|
1
|
1814
|
4
|
-
|
4
|
1815
|
3
|
-
|
3
|
1816
|
2
|
-
|
2
|
1817
|
9
|
-
|
9
|
1818
|
23
|
-
|
23
|
1819
|
29
|
-
|
29
|
1820
|
7
|
1
|
6
|
1821
|
6
|
1
|
5
|
1822
|
7
|
-
|
7
|
1823
|
13
|
1
|
12
|
1824
|
13
|
1
|
12
|
1825
|
31
|
19
|
12
|
1826
|
52
|
36
|
16
|
1827
|
25
|
19
|
6
|
1828
|
31
|
28
|
3
|
1829
|
53
|
53
|
-
|
1830
|
30
|
30
|
-
|
1831
|
9
|
9
|
-
|
|
348
|
198
|
150
|
Mely szerint 1811-i esztendő vagy a
gőzhajók divatba jövetele után bocsáttatott 348 új gőzhajó az Ohióra.
Azokból 198 most is folyamatban van, 150 elveszett vagy elhasználódott,
mégpedig:
Elhasználódott
|
63
|
Torlaton (snags) fennakadt
|
36
|
Elégett
|
14
|
Egybeütődésbe lesüllyedt
|
3
|
Más esetek által elveszett
|
34
|
|
150
|
(The American Almanac for the Year 1832. és The Ohio State Journal [Ohio
állam közlönye].)
Az ily statisztikai adatok
felszámításában messze hagyta Amerika az európai státusokat. A legapróbb
körülményig a státusnak minden dolgai állása, privátusok intézetei állapotja, s
ami a mindennapi életben eléfordul, a státus újságjai által vetélkedő
pontossággal hozatik köztudásra, s minden esztendőben a státus
almanachjában kiadatik. A belépő idegen egyszerre mint tükörben látja azon
státusnak geográfiai s minden nemben statisztikai állását, s az erdőkben
lakó magános telepedő (backwoodsman) elszakadva a nagyvilágtól is pontosan
tudja státusának esztendőnkénti helyzetét.
|