XXV

Az Egyesület jövedelme és költségei - Számadás 1831-re - Katonaság -
Nemzeti őrség és szabályai - Hadihajók

A Kongresszus üléseinek első heteit a közpénztár jövedelmei s kiadásai feletti értekezések foglalják el. Az esztendei számadások a legkisebb részletekig sok példányokban kinyomattatnak; kivonatban az újságokban kihirdettetnek, hogy az minden polgár tudtára eljuthasson, s mindenki tudhassa, hová fordíttatik az ő pénze, s vajon célosan fordíttatik-e? A respublikának a takarékosság fő elve, hogy a polgárra kevés tereh jusson. A nemzeti takarékosságnak a históriákban eddig példátlan következményeit adta Amerika, mert amellett, hogy a szabadságháború alatt rakott temérdek adósságaiból 1831-ig már 362.719.701 dollárt lefizetett, számtalan belső jovításokat tett, 1818 ólta minden személyes adót megszüntetett, mégis esztendőnként tizenkétmilliót fordíthat a még hátralevő adósság lefizetésére. A nemzet adóssága 1834-ben egészen le leszen róva, s mégis évenként tizenkétmillió dollára, vagyis 24.000.000 pengő forintja marad fenn a rendes költségek után, anélkül pedig, hogy valaki a maga zsebéből egy krajcár egyenes adót is fizetne az Egyesület pénztárába. Ez valóban elcsüggesztő példa Európára nézve!

1831-re a jövedelmek és költségekről kiadott kincstári számadás kivonatja (Abstract of the Report of the Secretary of the Treasury [Kivonat a pénzügyminiszter jelentéséből] és The National Calendar for 1831. l. 216-239) ekként mutatta ki az Egyesület pénztára állását:

Jövedelmek 1830-ban:

Költségek 1830-ban:

A fennebbi számadás mutatja, hogy az Egyesület jövedelmének csak négy forrása van, s mégis felesleges tizenkétmilliója marad 1834-en túl. Éppen most folynak a vitatások, hogy e felesleges jövedelemmel mitévők legyenek. És ezen nemzeti jóllétel titka azon egyszerű módban áll, hogy sem fényes udvartartásra, sem henye tisztviselőkre, sem ok nélküli ármádákra s titkos policájokra nem költenek. A praesidensnek mint legfőbb tisztviselőnek 25.000 dollár, vagyis 50.000 pengő forint gazdagon van fizetve; mert ő udvart, gárdákot, libériás cselédséget nem kénytelen tartani, s legfőbb költsége a kongresszus alatt tetszése szerint adandó ebéd. Az angol király egyedül kétszer annyi fizetést von, mint Amerika minden tisztviselői (egymillió font sterling, vagyis ötmillió dollár). A francia király egyedül éppen annyiba kerül, mint Amerika minden hivatalai (12 millió frank).

Az Egyesületnek e példátlan virágzó állapotját még a teszi nevezetessé, hogy a közigazgatás senkinek egy pénzébe nem kerül; s lehet-e oka e nemzetnek békétlennek lenni igazgatósága ellen? Az angol nép különböző szatírák- s pasquillusokban szokta magát kiönteni az adó terhe ellen. Van most Angliában egy furcsa szatírája az adónak, melyet a köznép mohón vásárol, olvassa, s minden kocsmában egész ív papirosra nagy betűkkel nyomtatva függ. Azt mondják, hogy ezt a mostani lord-kancellárius Brougham írta volna tréfából; végső sorai ezek:

Adó, nehéz adó

minden articulusról, mely szánkba menyen, mely testünket fedi, s ami lábunk alatt van;

Adó

mindenről, ami kedves a nézés, hallás, érzés, szaglás és ízérzetnek;

Adó

a melegedésről, világításról s házi bútorokról;

Adó

mindenről e földön, s a vizekről is a föld alatt;
mindenről, mi külföldről jön, vagy itthon terem;

Adó

a durva matériákról, s annak minden értékéről, mit az emberi igyekezet belőle eszközölt;

Adó

a mártásról, mely az ember étvágyát gerjeszti, s a fűszerszámról, mely egészségét helyreállítja; adó a bírák köntösén csüngő hermelinprémért; adó azon kötélről is, mellyel a bűnös felakasztatik; a koporsó rézszegéről, a menyasszony pántlikájáról; az asztalról és azon ágyról, melyen alszunk és felébredünk.

Adót kell fizetnünk

az iskolai gyermek vesszőjéért. A szakállatlan ifjúság adózott lovát adózott zablával vezeti az adózott úton; és a haldokló angol, midőn keveri orvosságát, melyért 7 procentet fizet, azon kalánnal, melyért megint 15 procentet adott, visszarogyik 22 procenttel fizetett ágyába, megteszi rendelését egy nyolcfontos stempelezett papirosra, s kiadja lelkét azon patikárius karjai közt, ki száz fontot fizetett azon jussért, hogy őtet kiorvosolhassa a világból. Azután minden vagyonaiból 10 procent lehúzatik. Külön fizet a halottvizsgálónak. Nagy summát kell adni, hogy a cinterembe temessék. Végre virtusai általhagyatnak a maradéknak egy adózott márványkövön, s eltakaríttatik eleihez - hogy többet ne adózzon.

*

Európa nemzeti költségeinek nagy részét a katonaság nyeli el. A respublikai rendszer irtózik a háborútól, s nincs oka hódolásra vágyni, csak nekie hagyjanak békét. Ezen rendszer elveihez hozzájárul Amerikában a szerencsés helyhezet is, s nekik nincs szükségök és okok számos katonaság tartására. De azt a konstitúció is ellenzi. Az egyes státusoknak nincs állandó katonaságok, az Egyesületnek 1821-ig tízezer állandó katonasága volt, azólta négy artilleria és hét gyalog regimentre szállíttatott le, s most csak 6188 főből áll, mely tökéletesen elég a hetvenkét erősségben felvigyázatra s az indusokat zablán tartani. Tiszteletbeli őr egy sincs az egész Egyesületben. E kevés katonaság úgynevezett verbunk által öt esztendei vállalkozással tartja fenn magát. Mindnyájan igen jól vannak fizetve. A közember ételén és ruházatján kívül hónaponként öt dollárt kap, a tisztek fizetése következő:

Ezen 6188 emberhez hozzávévén a tengeri tiszteket s matrózokat is, 1054, öszvesen az állandó katonaság teszen 7242 embert.

*

De e kevés számú állandó katonaságon kívül Amerikának rettentő hadiereje van a nemzeti őrségben, melynek száma 1831-ben 1.190.000 emberből állott. Oly szám és oly erő, melyhez hasonlót Európában csak Franciaország állíthat ki. A nemzeti őrségnek az újabb rendszerkénti feltalálói az amerikaiak voltak szabadságháborújok alatt. Ezek után mintázta Franciaország is elébb 1789-ben Lafayette utasításai szerint nemzeti őrségét.

A nemzeti őrségnek szent elvei az amerikai törvények következő cikkelyein alapulnak:

1. Köteles minden ember a társaságnak, mely életét, vagyonát és szabadságát védi, személyesen is szolgálni.

2. Jussa van a népnek fegyvert tartani és hordozni a maga és a közönség védelmére.

3. Béke idején az állandó katonaság veszedelmes a szabadságnak.

4. A katonai erőnek a polgári hatalom alatt és igazgatása alá kell rendelve lenni.

A nemzeti őrség fennállása, rendezése, kötelességei és fenyítéke kongresszusi törvény által határoztatott meg, melynek főbb cikkelyei ezek:

1. Minden ép polgár köteles 18. évétől kezdve 45-ig fegyvert tartani, magát gyakorolni és a katonai szolgálatra mindig készen lenni. Kivétetnek az igazgatás melletti tisztviselők, míg hivataljokat folytatják. Minden vallás papjai, a quakerek, shakerek, rappisták, tunkerek vallások elvei miatt, de ezen kivételes személyek is kötelesek fegyvert és egész katonai készületet tartani, s elémutatni az évenkénti vizsgáláskor. Azonkívül tartoznak évenként a kerületi pénztárba 2 dollárt fizetni, mely a szegényebb polgárok kiállítására fordíttatik.

3. A generálokat a státusbeli törvényhozóság választja. A stábtiszteket a kapitányok és hadnagyok, ezeket pedig az altisztek és a legénység.

4. Az altiszteket a kapitány nevezi ki az ezredes helybenhagyásával.

9. Minden tiszt és közembernek mindig készen álljon a törvényben meghatározott és nevezett fegyvere s öltözete. Kik szegénységök miatt nem tehetnék, a közpénztárból segíttetnek.

11. Senki fegyverét és katonai öltözetét adósságért elfoglalni nem lehet. Polgári hibájáért senki számadás alá nem vonattathatik azalatt, míg katonai gyakorlat vagy szolgálatban van.

18. Minden századalja évenként május első keddjén egybegyűl bémutatni fegyverei és öltözete mibenlétét. - Az ezredes négy nappal előre tett meghívására minden ezred évenként háromszor egybegyűl bizonyos napok alatt magát fegyverben gyakorolni.

22. Minden város és falusi kerület tárában készen álljon 64 font ágyú- és 100 font aprófegyver-puskapor, hasonlólag három ágyú és 124 kova. Mely kerület ezt elmúlatná, 50-500 dollárig büntettetik.

23. Valahányszor tűzzel tartatik a gyakorlás, minden ember egy fertály font puskaport kap a kerület tárából.

24. Ellenség hirteleni berohanása vagy más közcsendesség megháborításakor a főtiszt rendeletére minden ember 24 óra alatt megjelenjék a kiírt helyre, magával hozván háromnapi eleséget is, s tovább folytatva.

28. Kötelességét elmulasztó, engedetlen vagy illetlen magaviseletű tiszt és legény a büntető szabályok szerint helybeni ítélőszék által ítéltetik meg s tovább folytatva. (Levasseur, V. I. l. 116.)

*

A nemzeti őrökön kívül Amerikának még egy rettentőbb ereje fejlik ki naponként a tengeren. Minden esztendőn kétmillió dollár fordíttatik új hajók építésére. Hét hajótáraiban szüntelen újak építése foly, mégpedig a nevezetes élő cserefákból (live oaks), mely tartósságával, de különösen azon tulajdonával, hogy a rálövéskor forgácsot nem csinál, felülmúlja az angol eddigi hajókat. Most az Egyesületnek ötvenegy tengeri hajója van 1267 ágyúval. (The Navy List for the Year 1831 [A haditengerészet kimutatása az 1831-es évre].) Éppen most áll készülőben a Pennsylvania linea-hajó száznegyven ágyúval, mely a legnagyobb leszen minden eddig készült tengeri hajók közt.