Fejezet

 1 1 |            is emlékezni fogsz reám. Lássa csak az ember - az alávaló
 2 8 |          homloka izzadásában építé, lássa, miként izzad ugyan e helyen
 3 10|            csak hogy beteg kedvesét lássa? Vilmám, ez szép, ez nagyszerû
 4 14|   mindnyájan aggódtunk, anyám is, s lássa, mikor önt legnagyobb félelmem
 5 15| történtekrõl tanúságot adhasson? No lássa, barátom az a két teins
 6 15|   hivataltól vélemény kívántatik -, lássa ön, ha azt teszi, most nincs
 7 16| gyermekeimet itt a háznál hagyom, s lássa, ha csak zsivány felesége
 8 21|            bizonyost fogok tudni, s lássa kend, az jobb. Ha férjem
 9 27|            mohácsi veszedelem után. Lássa, édes nemzetes asszonyom,
10 27|            de azt a való szerelmet, lássa, édes Erzsébet asszonyom -
11 27|   érzékenyebb szív a világon!... de lássa, az imádás, édes nemzetes
12 27|          veheti azt rossz néven?... Lássa a nemzetes asszony, ily
13 29|        egész fáradságát meghiúsulva lássa -, jerünk be, ott megtaláljuk.~-
14 31|     megveretett, hogy példáján amaz lássa, mit érdemlett volna õ;
15 36|       börtönbe került, s most halni lássa tulajdon testvérét, kinek
16 38|        szemébe nyomuló cseppeket ne lássa, érthetõbben szóltak, mint