Fejezet

 1 1 |  csoportozatra, fölsóhajtott:~- Hej, barátom, be boldogok ezek!~-
 2 5 |         felebaráti szeretetbõl. Hej! ritka dolog ám az, barátom!
 3 8 | szemekkel mormogá fogai között: hej, mégis szép dolog a népszerûség!~
 4 15|        jõ ki egyik a ketrecbõl. Hej, Pista - mondá Kislaky,
 5 21|     nekem ilyenekre nincs idõm. Hej, bátyám, ha tudná, mióta
 6 22|         ez kíváncsian tovább.~- Hej, be ostobán kérdez kend -
 7 23|        kis ítélet nem nagy baj. Hej, teins uram! tevé hozzá
 8 23|     kulcs, lajtorja, kötél, ló, hej! - tevé nevetve hozzá -
 9 24|       volt elégedve magával. - „Hej! - így álmélkodott - ilyenekre
10 27|        melyet szavaival tett. - Hej - szólal végre sóhajtva -,
11 33|      késõbb halsz meg, mint én. Hej, mikor az ember kilencvenhárom
12 35|        öreg Jánosról nemsokára. Hej, furcsa kommandókkal mentem
13 38|      ördög sem tudna reáakadni. Hej, milyen generális válhatott
14 38|      öreg János - kis Pistámat? hej, öcsém, az szörnyûség!~-
15 38|   kedveseit. Napról napra fogy; hej, szegény, nem éri meg a
16 39|   szemben könnyek csillogtak.~- Hej, öcsém - mondá egy öreg