Fejezet

 1 12|    irántam, kevés jóakarat, s örökre lekötelezhet.~Tengelyi azok
 2 16|        Vilma kiépül.~- Oh, én örökre szerencsétlen vagyok!~-
 3 22|       volna hazudni, s legyek örökre elátkozott, büntessen isten
 4 25|  bírjuk, az irományok azonnal örökre eltûnnek.~- Igazságod van -
 5 25|  apádnak házi békéjét, melyet örökre feldúlsz, mert nõm s Vilma
 6 27|       talán közel van, melyen örökre el fogunk válni, meglehet
 7 29|       az irományok hihetõképp örökre elvesznek. Viola, ha egyszer
 8 32|    valaha szeretett, ha tõlem örökre megválni nem akar, ha nem
 9 34|   hogy értök lelked nyugalmát örökre kockáztasd?~Volt egy idõ,
10 34|    meg, bátyám, vond el tõlem örökre szeretetedet, melyre úgyis
11 35|       mit miattam szenvedett, örökre el fogja keseríteni; fiam
12 36| szabadságát rövid napok múlva örökre biztosítá a halál.~Voltak
13 38|     úgy, ha életünk társaitól örökre elválasztanánk, többnyire
14 38|     jöhetnek ismét, de a szív örökre terméketlenné vált - s ilyen
15 38|       napjait, ha tudom, hogy örökre elkárhozom: higgye el, János,