Fejezet

 1 17|    nyújtottak, sõt a vén inas, ki nemegyszer nevelõi szerepet vállala
 2 17|    Tengelyinél voltak, s a jegyzõ nemegyszer mondá útközben, hogy e két
 3 17|           talált, s a kis borbély nemegyszer vetett vágyó tekintetet
 4 18|         visszamaradt gyengeségét. Nemegyszer ült le fáradtan, s ha ilyenkor
 5 19|  szolgabíró volt e járásban, s õt nemegyszer megtépázta e szobában, eszébe
 6 20|          Mészáros jára fel s alá, nemegyszer hörpentve a lõpor mellett
 7 22| túlbuzgóságtól, hogy a szomszédok nemegyszer mondák, miként csak azért
 8 22|    könnyeit; s ezzel sóhajtozva s nemegyszer átkozva a pillanatot, melyben
 9 22|     Zátonyi, az öreg Kislaky maga nemegyszer csodálkozva néztek egymásra. -
10 22|     minden egyes szót meghalla, s nemegyszer mondá sóhajtva a mellette
11 24|         az ácsnál akasztófáját, s nemegyszer mondá az udvaron száz ember
12 25|          férfit keres... s Etelka nemegyszer mondá Ákosnak, hogy kívüle
13 27|           ki Vándory után eljött, nemegyszer mondák: miként ez alávaló
14 28|       elfelejté annak indokait, s nemegyszer mondá, hogy mindent, mit
15 29|     barátjával, ki ily alkalommal nemegyszer mondá, hogy szebb helyet