Fejezet

 1 1 |    volna - szóla Nyúzó -, hogy apád ily fontos üzeneteket ily
 2 5 |      kezénél föltartva -, hisz apád... - És a jámbor asszony
 3 5 |         én majd kimegyek, s ha apád a kertben van, beszélek
 4 10|        eltakará.~- Képzelhetem apád haragját - szólt végre Etelka,
 5 10|    minden emberben félangyalt, apád, mert mindenikben ellenséget
 6 10|   tegyünk?~- Nem fog történni; apád haragjában szólt, s késõbb
 7 10|  reménylem, hivatalából kilép, apád haragja szûnni fog. Mihelyt
 8 16| elraboltattak, s mind te, mind apád nemesi kiváltságokkal éltek?
 9 17|  egyszersmind nagyanyád, mikor apád a világra jött, a szegény
10 22|       úr kezét, lám, tõle függ apád élete - mondá, a kis Pistát
11 23|     nálamnál inkább tisztelné. Apád jó, áldott ember, ha soha
12 23|       nem mondanék egyebet. De apád - engedd meg õszinteségemet -
13 25|  megegyezésre; egyébiránt...~- Apád sem fog megegyezni - szakítá
14 25|      még huszonnégy esztendõs, apád nem fog kiadni semmit.~-
15 25|     történjék. Ha másképp nem, apád ki fog tagadni, el fog átkozni,
16 32|      Vilmához fordulva. - Lám, apád ártatlan, azt tudhatod.
17 34|        ha valaha szerettél, ha apád végkérése szent elõtted,