Fejezet

 1 1 |  fölébredniök ne lehetne, Vándory arcai, mint az ég, melynek színén
 2 1 |     vadászat után, midõn az ifjak arcai lángolnak, sötét hajfürteik,
 3 7 |            sõt emberemlékezet óta arcai soha nem mosolyogtak oly
 4 12|           asszonyokat lát, kiknek arcai a többieknél pirosabbak,
 5 15|      magasra emelt alispán-jelelt arcai ma viseltek; s nekem úgy
 6 17|          jár.~Ákos hallgatott, de arcai égtek. - Nincs okod magad
 7 22|     folytatá a rab, kinek halvány arcai ez elbeszélés alatt lángolni
 8 22|           tartózkodik.~Macskaházy arcai ragyogtak, midõn Liptáknét
 9 22|           sor reá került, s piros arcai talán évek óta elõször elhalványultak,
10 23|          a levelet általadva, míg arcai Etelka nevénél elpirultak. -
11 25|      pamlagáról.~- Apám - szólt s arcai lángoltak -, hát elfelejti,
12 25|         megmocskoltassék.~Ákosnak arcai lángba borultak, szólni
13 32|        lépe a szobába. Az ifjúnak arcai lángoltak, szemein látszott,
14 34| Bocsánatot tõle?! - szólt Réty, s arcai lángoltak. - Ki dúlta fel
15 34|        megragadá a lelkész kezét, arcai égtek. - Hát te is?! - mondá