Fejezet

 1 5 |            mindjárt tudtam, hogy te voltál; isten áldjon meg érte.~-
 2 20| mélységekkel, s fõképp te, ki beteg voltál, ha egyszer elcsúsznál,
 3 20|       készült, megfordulva -, beteg voltál, a föld csupa sár és iszap,
 4 22|    integettek.~- Jól van, hát magad voltál - folytatá Macskaházy -,
 5 23|          hivém, a törvényszék tagja voltál.~- Igen, szavazat nélküli
 6 24|           pedig emberségesen részeg voltál.~- Kicsoda? - kiáltott Nyúzó.~
 7 28|      szorult?... Mondd, hogy nem te voltál... hogy nem te követtél
 8 30|    tagadhatod, hogy a kályhalyukban voltál? Neked mindent hallani kellett,
 9 31|           lám, te jó kedves leányom voltál mindig, soha semmit szüleid
10 32|         Bandi, mindig galant gyerek voltál. Hozasd fel rabunkat, hadd
11 33|           kapsz. Csak húszesztendõs voltál, mikor a tót gyereket megölted;
12 34|       elpanaszolhattam volna, távol voltál; Tengelyi, ki, mint tudod,
13 34|            fölöttem. Te a szobádban voltál; atyánk ágyához hítt téged
14 34|          szívedet feláldozád, mikor voltál boldogabb?... Sóhajtsz! -