Fejezet

 1 5 |   ameddig lábaid bírnak.~- De kérlek, öreg - viszonzá Viola,
 2 6 |       már a ház felé indult - kérlek az istenre, ne vond el tõlem
 3 10| gyönge kocogás hallatszott.~- Kérlek, maradj mellettem - szólt
 4 14| kedvesednek, szólíts tegezve, kérlek...~Vilma hallgatott, kezei
 5 14|      köztünk?~- Ákosom!~- Oh, kérlek, tegezz, én nem tudok veled
 6 16| bírtam s melyet elvesztettem. Kérlek, ne fogadd el Ákost házunkban,
 7 17|  életem boldogsága függ tõle, kérlek, siess.~Kálmán, ki azalatt
 8 20|    úgy nyakad közé vágok...~- Kérlek, ne félj - szólt Macskaházy,
 9 20|      nálam nélkül? Az istenre kérlek, Peti, ne hagyjatok itt -
10 23|       néha apámra is illõ. De kérlek, mondd el hát, mi történt?~
11 25|     ellenezni nem fogja.~- De kérlek, fiam - szólt végre az alispán,
12 28|      még kevesebb becsû.~- De kérlek - szólt az ügyész rimánkodva -,
13 34|    boldogsága-, önnyugalmadra kérlek, tedd azt, mit tõled kötelesség-
14 37|       képes kétségbeesésében? kérlek, menj hozzá, s nyugtasd