Fejezet

 1 6 |         szóla Ákos, visszatartva Etelkát, ki már a ház felé indult -
 2 8 |          a ház felé indult, hogy Etelkát fölkeresve, mint Ákos mondá,
 3 8 |        kedves Kálmánjának szánta Etelkát. Nem mondom, hogy éppen
 4 10|       kiterjedésben élvezte azt.~Etelkát s Vilmát a legszorosabb
 5 10|  határozott semmit anélkül, hogy Etelkát kérdené, s ha Vándory néha
 6 10| álnokság- s nevetségességnek, mi Etelkát nevetésre készté, míg Vilma
 7 23|      hogy azon esetben Kálmánunk Etelkát nem kapja meg. Völgyesy
 8 23|   kegyelmeket nem kívánok, s ami Etelkát illeti, e sorokból látni
 9 25|     világ tudja, mennyire imádom Etelkát is... de Ákos egyetlen figyermekem,
10 25|        kedveseink szívére. De ki Etelkát bírni akarta, annak nemcsak
11 25|     éppen ez éjjel.~E gondolatok Etelkát, midõn végre ágyba feküdt,
12 27|      észrevehetõ, mint máskor, s Etelkát elhagyta szokott vidámsága;
13 30|          éjjel szekér küldetett.~Etelkát kivéve, a többiek azonnal
14 35|    hibáit, vagy inkább meggyõzék Etelkát, hogy miután e földön teljes