Fejezet

 1 7 |     jámbor történetíró létemre elmondom. Nagy embereknek közönségesen
 2 14|      elõtte egész szívemet; ha elmondom, miként szeretlek, s hogy
 3 14|       boldognak érezhetném; ha elmondom, hogy az élet mennyország,
 4 16|      trón zsámolyához borulok, elmondom egész történetedet, elmondom,
 5 16|   elmondom egész történetedet, elmondom, hogy gyermekeid vannak,
 6 22|        gondolok, újra felforr, elmondom, kevesebbé zsivány vagyok-e
 7 26|     teins törvényszék elõtt, s elmondom, miként egész éltemet e
 8 31|         ha az egész történetet elmondom, Nyúzó vagy alispánod, kit
 9 31| írásaira vigyázzon; s pedig ha elmondom, ki tudja, mennyi bajt kerülhettünk
10 35|       e három hónap történetét elmondom, oly bálokat írhatnék le,
11 35|     bánom, ne higgye senki, ha elmondom, hogy megvertük a ferkót
12 38|        egészet, amint történt, elmondom, Tengelyi úron gyanú nem
13 38|       nekem adod, én elviszem, elmondom, hogy veled szóltam, s mikor
14 39|       végén se nélkülöztessék, elmondom, ámbár a fõbírónak vége