Fejezet

 1 2 |     kiadóm nevében köszönetet mondok, õt más gondolatokra nem
 2 22|   Zátonyi ásítozott.~- Én nem mondok semmit védelmemre - válaszolt
 3 22|    irántam, mint ahogy igazat mondok.~- Különös, nagyon különös -
 4 23|   akar ereszteni, vagy mit is mondok, akit a profusz, mert hisz
 5 23|   meglátjuk a kamarát, annyit mondok ellene, hogy...~- Ez is
 6 23|   volna, ha felmentõ ítéletet mondok.~- Minek törõdni ezen? Viola
 7 28|     ily alávalóságtól! Én nem mondok mást - válaszolt emez mindig
 8 30| Haszontalan fecsegés, amit én mondok?! - kiáltott a szakácsné. -
 9 34|    születési jogaimról le nem mondok. Oh, öcsém, ne ébreszd bennem
10 34|     fel. Te tudod, hogy valót mondok, s nem fogod tagadni, hogy
11 36|   Tudom, sokszor oly dolgokat mondok el, melyeket nálunk mindenki
12 36|    legyõzöm hajlamomat, s nem mondok semmit: vajon nem nagy önmegtagadás-e
13 38|     abrakolásról neki valamit mondok, azzal áll elõ, hogy azt