Fejezet

 1 3 |         tehet róla! nevem becsülete, gyermekeim java - minden, mi az életben
 2 5 |           gyermekeid?~- Igen - nõm s gyermekeim! - szóla emez, s mélyen
 3 14|         akkor a szobába jött.~- Így, gyermekeim - mondá, kezöknél fogva
 4 22|              ha nem volna feleségem, gyermekeim, én nem vártam volna máig,
 5 24|              kínt s szégyent hozott. Gyermekeim megváltozott névvel máshol
 6 27| háladatosságra számolhat, ha szegény gyermekeim javára valamit tehet.~-
 7 29|         hivatalos kötelességemet, ha gyermekeim kedvéért jogaim visszaszerzésére
 8 34|        sejdíti senki, mit szenvedek! Gyermekeim megvetéssel fordulnak tõlem
 9 34|             állítom, ha tulajdon, ha gyermekeim nevét megmocskolom, mit
10 37|        veszteért kesergenem lehetne? Gyermekeim nincsenek, nem is kívántam
11 38|           mit tehetnék errõl szegény gyermekeim? Irgalmas isten, mit vétkezének
12 38|              jobb?~- Nincsenek többé gyermekeim - szólt Viola, s arcain
13 38|          határozva. Higgye el, mióta gyermekeim meghaltak, sokszor gondolkoztam