Fejezet

 1 3 |          irományait tartja; s ne féljen nagysád, megtaláljuk azokat
 2 3 | oldalukat fordítják kifelé. - Ne féljen, nagysád, errõl a közönség
 3 5 |      egész testén remegett.~- Ne féljen, kisasszony - szóla Liptákné
 4 5 |        mielõtt visszajõnek.~- Ne féljen, kisasszony, nem érik õt
 5 12|      bátran számolhat reám.~- Ne féljen ön, inkább ismerem s becsülöm,
 6 14|      megõrzi a jókat utaikon. Ne féljen, édes kisasszony - tevé
 7 16|          Erzsébet felkelve.~- Ne féljen, nemzetes asszony - vágott
 8 22|   biztatá Kislaky nyájasan -, ne féljen semmit.~- Teins uram, megvallom -
 9 22|   fogadni, hogy zsivány volt. Ne féljen, mi nem eszünk oly bolondok.
10 25|        észrevéve, elpirult. - Ne féljen, nem fogom leírni ez érzeményt,
11 26|          keserûen nevetett. - Ne féljen, gondom lesz reá, a kívánt
12 29|           jõjön bizonyosan... Ne féljen tõlem, habár zsivány vagyok
13 38|        mondja Tengelyi úrnak, ne féljen, legfölebb négy nap múlva