Fejezet

 1 5 |            ártatlan gyermek, kezeit éghez emelve, könnyezõ szemekkel
 2 20|             Nem, nem - szóla, kezét éghez emelve -, bocsássa meg isten
 3 20|         felett. - Zsuzsi felugrott, éghez emelé kezeit. - Felgyújtották
 4 22|          válaszolt a zsivány, kezét éghez emelve -, de az nem tartozik
 5 22|             összeszorított ujjaival éghez emelé, annyira megijedt -,
 6 22|           szólt Sóskuty, szemeit az éghez emelve - a legnagyobb zsivány
 7 22| szavazatokat, felsóhajtott s kezeit éghez emelé, míg végre a sor reá
 8 22|           lelkemet - szóla, szemeit éghez emelve -, nem tudom, mit
 9 22|              kiálta Zsuzsi, szemeit éghez emelve.~- Lehetetlen - válaszolt
10 31|             egész idõ alatt szemeit éghez emelve, hallgatott, de arcának
11 34|         lelkemet - szólt szemeit az éghez emelve az elõbbi -, midõn
12 36|              mintegy akaratlanul az éghez emelkedik: ott, hol a bércrõl
13 39|              szólt Vándory, szemeit éghez emelve.~- Ha zsivány, nem